Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-03 / 150. szám

Szeged. 1921 julius 3 SZEOED Kavarodás Alba Nevis egy balladája körül. 1 SZEGED, julius 2. (Saját l adásit ónktól.) Mult hónap 27-én az Apolló-ka­baré müvésziagjai Szegeden a Bel­városi Moziban vendégszerepeltek. Műsoruk egyik száma Holló Bora szavalata volt, aki Alba Nevisnek Karrier cimü versét adta elö. (Mint a következmények igazolták, igen hatásosan.) Az előadás utáni való nap délelőttjén megjelent nála egy detektív, aki a vers további előadá­sát fcl&öbb rendeletre betiltotta és az előadott vers szövegét lefoglalta. Ugyanazon nap délutánján beidéz­ek Hollós Borát a rendörségre, ihol tudomására hozták, hogy az ügyészséghez löbben feljelentést teltek a vers miatt és az ügyészség az ügyet kivizsgálás végett áttette a rendőrségre. A színésznőt a rendőr­ségen kihallgatták, vallomásáról jegyzökönyvet vettek fel. Hollós Bora az esetről a kővet­kezőket mondotta: — Ahogy vissza tudok emlékezni az előttem felolvasott ügyészségi át­iratra. iz a következőket tartalmazta: — Hollós Bora, pesti színésznő előadta Alba Ntvis Karrier cimü versét, me'y oly szeméremsértő, hogy nem engedhetjük, hogy ifjúsá­gunkat erkölcseiben megrontsa. Fő­leg az utolsó három szakaszt neve­zeit oly kuji taglejlésekkel és szem­forgatásokkal kisérte, hogy tz a jó ízlést sértette és a fiatalságul izgatta. A vers maga pedig a sz?badszen.l­met pártolja és kommunista érzelmű. Ezért nem ludom hányadik törvény­cikk értelmében bűnt követtem el, mely a torvénykönyv szerint három havi e!zárátsal £s pénzbírsággal bün­tetendő. Tudomásom van különben a<(ól, hogy Szegeden ugyanezt a verset már előadta egy szegedi szí­nésznő. Három napot időztünk Sze­geden és ennek az időnek legna­gyobbrészt társulatommal együtt a rendőrségen (öltöttem, holott a mi célunk m volt, hogy a nyarat — a kellemest a hasznossal egybekötve —. pihenéssel töltsük el és e^:el>ett szórakozt issuk a közönséget. Sze­ged van olyan kicsi város, hogy az ilyesminek a híre hamarosan elter­jed. A közönség fl nagyobbrésze azonban az én pártomra állt, ezt ta­pasz aliam abból, hogy vendégsze­replésem további két napján a kö­zönség meleg ovációval fogadott, mikor kiléptem a függöny elé és habár most már csak apró, Könnyű szeiiőj számokat adtam elö, sokat kitapsoltak. — Mindeneseire kellemesen fogok visszagondolni szegedi vendégsze­replésemre és azt mondom amit hatkay Márton mondott egyik ope­rettjében : .finom hely, ide sürflbben « elfoguk járni*. Eddig a művésznő. A magunk részéről tulajdonképen nincs is sok hozzáfűzni valónk. Egy kis kuriózumot szolgáltattunk egyes szegedi hívaialnélküli erkölcsbiró túlzott prüdériájáról, akik a szem­forgatast erkölcsiséget sértőnek talál­lak. Az előadáson mi is ott voltunk bennünk is kifei ödött az erkölcsi ér­zék, de a legélesebb kritika szem­feUraSnírS j Jg-J-./WM.nSi1 — Annál is inkább kínos metMe­pe ést keltett az eset színésznők­ben, mert a költemény több előadás műsorán ig szerepeit és egy ízben Márkus tmtlia is szavalta. Újságírók akadémiája. SZEGED, julius 2. (Saját tudósítónktól.) A rosi — Hogy vélekedtek erről 1898-ban. — Szeretném látni azt az akadémiát, amely ezekre tanítja majd a fiatal újságírókat. Hanem azért tanulni, olvasni és lelkiismerelével konzul­tálni jó lesz öregeknek és fiatalokmk egyaránt. Erre azonban nem kell akadémia. Neményi Ambrus. napokban olvastuk egyik fővá­napilapban, hogy a magyar ujságirógárdát külföldimintára iskola­padba ültetik és kényszerítik, hogy legalább z legelemibb általános tu­dást megszerezze. Ez nem bolondság. Mert tényleg vannak kollégák, fatalak, éretlenek, akik még a helyesírás iskoláján sem jutottak tul. Ezeknek nem árt, ha előveszik őket. Ezernyolcszázki lencvennyolcban Lisszabonban sajtókongresszust tar­tottak és kimondották, hogv propa­gandát csinálnak oly intézetek fel­állítására, melyekben az újságírás mesterségét tanítják. A sajtóközpon­tokban ekkor nagyot — nevettek az ideán. Lássuk, hogy 23 évvel ezelőtt egyes írók éa publicisáák hogy nyilatkoztak az újságírók akadémiá­jának szükséges vagy nem szükséges voltáról: Az újságíró pályára rendszerint becsvágy, homályos ábránd, vágya­kozás viszi az embereket, legtöbb­nyire akkor, mikor még fiatalok. Hogy a fiatalság tudása hiányos, azt nem kell bizonyítani. Az iskola az újságírás technikájára szeretné ifjú pályakezdőinket megtanítani és erről akarnak nekik oklevelet adni. Ezt a szándékot én eltévesztett do­lognak tartom. Az újságíráshoz há­rom dolog kell: a •műveltség isme­retei, ujságiró talentum és egy kis gyakorlat. A talentumot az Isten adja, az ismereteket a gimnázium és az egyetem, a praxist maga az újság, amely tagjait aszerint veszi fel, hogy mily tehetseget és mennyi tudást talál bennük. A tyakorlatot az újság maga adja hozzá, ehhez nem kell iskola. Isten mentsen meg attól bennün­ket, hogy a mi szabad művészetünk is vaskalapot tegyen a fejére. Rákosi Jenő. * Egy hirlapiró-iskoláról nem gon­dolkoztam suba egy percig ac Sőt erről talán még Wlassics se gondol­kozott. De már igy is merem állí­tani, hogyha v iíámi, akkor a hirlap­irás az, amire születni kell. ' Blíö/vős vetette fel egyszer azt a gondolatot, hogyha valami virgonc ember ráadná magát az egérfog­dosásra, két, négy, öt évi gyakorlat után bizonyára tudna egeret fogni valahogy, — de egv kéthetes macska mindjárt iobban tudna. És ezzel a mej jegyzéssel ugy gon­dolom, kimerítettem a tárgyat. Mik­száth Kálmán. Egy régi — nagy ujságiró köny­vében ezeket oiva>>tam: A ]ó újságírónak a következők a kellékei: Legyen olyan arca, mint a kutyának, legyen olyan orra, mint a kutyának, legyen olyan szemtelen­sége, mint a kutyának, legyen olyan báorsága, mint a kutyának, legyen olyan hűsége, mint a kutyának. Legyen olyan arca, mint a ku­tyának, hogy BHgfeiemlítse vele a gazembereket. Legyen olyan orra, mint a kutyánas, hogy távolról meg­szaiolja a gazembereket. Legyen olyan szemtelensége, mint a kutyá­nak, hogy ugasson, akárhogyan fenyegeiíK vagy yunyoiják is. Legyen ol.an bátor, mint a kutya, hogy a gonosztevőkre támadva, torkon ra­g dja őket. Legyen olyan hü, mint e^y kutya, hogy rohanjon, támad­jon, visszajöjjön az igazság első szavára. Nemrégiben azt irták az újságok, hogy c.<?y német tudós mesterséges fehérnyét készit és igy most már meg tud komponálni egy tyúktojást, amelyet a laikusok nem tudnak meg­különböztetni a természetes tojástól. De tessék csak ráültetni egy tyúkot . . . Az újságiró-iskola is csak mester­séges tojásokat gyárthat. Nekem ugyan nincs kedvem arra, hogy ezekre ráüljek. Márkus Miksa. Az újságírók iskoláját nem kell megcsinálni. Az újságírók iskolája már megvan. Az újságírók iskolája maga az élet. Az iskola legfőbb bűne a sablon. És az újság legnagyobb ellensége a sablon. A lapszerkesztés, az újságírás annak a kezében, aki rátermett a feladatára, szakadatlan harc a sablon ellen. Aki ki tudja tapintani a nap ese­ményét és meg'alálja rá a formát is, az embert is. az tud újságot csinálni. Aki mellett észrevétlen halad el az, ami, a napból kiugrik, az mehet más pályára. Újságot csinálni megállapított sza­bályok szerint nem kisebb otromba­s^t annál, mintha valaki nyomtatott könyvből másol szerelmes levelet.­Braun Sándor. * Barna Izidor mondotta egyszer igen találóan, hogy mindenkiről kisül, korabban vagy későbben, hogy — szamár. Az ujságiró-iskola indítvá­nyozójának, ugy látszik, sürgős volt, hogy túlessék ezen az elkerülhetlen dolgon. * Az iskolákban az ember a helyes­írásnál egyebet nem tanu'. A találé­konyságot, ötletességet, lélekjelen­létet és ti ziességet nem lehet köny­vekből vagy professzoroktól meg­tanulni. Ezek szerint nz újságíró­iskola legföljebb jó korrektorokat nevelne. Korzó-Mozi TELEFON: Igazgatós áj 455. Pénztár 11-85. Szombat és vasárnap, ju'ius hó 2. és 3-án Amerikai slágerfilm!! Egy gépirókisasszony karrierje 5 felv.-ban. A főszerepben: Con stance Talma gde. I —•——— Előadások 5, 7 és 9 órako\ A Tisza-pör mai tárgyalása. BUDAPEST, julius 2. A Tisza­pör mai tárgyalásán először Qrefí Gyula alhadnagyot hallgatták ki, aki jelenleg sikkasztás miatt letartóz­tatás alatt áll. Előadja, hogy 1919 ó&zén őt is megbízták a Tisza-gyil­kosok nyomozásával. Kihallgatta a katonatanács ös-zes tagjait, ezek között Czenner Zoltánt is, aki azt mondta ^tki, hogy Friedrich akarta Tiszát a láb a'óí eltenni. Czenner beszélt Pogányról és Kériről is. El­mondja, hogy Kovács vizsgálóbíró utasította őt arra, hogy Friedrich nevét ne említse a jegyzőkönyvben. Elnök: Ezt nem enlitette soha. Még Margalits vizsgálóbíró előtt sem. Szóval ön most Friedrichet teszi meg értelmi szerzőnek. Tanu: Több kérdésre hallgat, majd azt mondja: Pogányt csak azért nevezték ki kormánybiztosnak, mert ő hajtotta végre a gyilkosságot. Polónyi Dezső bejelenti, hogy tanu reggel karonfogva jött át Hllttnerrel a Margit-hídon. Elnök kérdésére a tanu bevallja, hogy ez igaz, de hozzáfűzi, hogy nem beszéltek egymással Ezután a védők intéznek kérdé­seket a tanúhoz. A tárgyalás folyik. ************************** A szerb parlament a régens elleni merényletről. BELGkÁD, julius 2. (Avala.) A parlament tegnapi ülésének meg­nyitása után Ribar házelnök a követ­kezőket mondotta: — A trónörökös személye ellen abban a pillanatban követték el a gyalázatos merényletet, amikor az alkotmányra tett esküjének ünnepi aktusáról tartott visszafelé. Az alkot­mányozó nemzetgyűlés előtt én a magam nevében gyalázatosnak bé­lyegzem meg ezt a gyilkos kísérletet és ugy hiszem, az itt egybegyűltek teljes mértékben osztják felfogásomat. (Az egész Ház, a kommunistákat kivéve, feláll.) A nemzetgyűlés a merényletet a nemzeti egység és integritás és a nemzeti politika elleni támadásnak minősíti. Ez a testület és az egész állam lakossága örömét fejezi ki a merénylet meg­hiúsulása felett és afelett, "hogy lát­hatja a régensherceget, amint épen és egészséggel működik velünk együtt tovább az alkotmányos állam javára és boldogulására. (Éljenzés.) A parlament immunilási bizottsága tegnap délelőtt eg\ébként intézkedett a merénylet ügyében meggyanusitolt három kommunista képviselő ki­szolgáltatásáról. Titokzatos módoft eltűnt amerikai hajók. HÁGA, julius 2. A Times jól értesült r.ewyorki köröVhőI közli, hogy ezideig 10 amerikai Imjó iflnt el az amerikai partok közeléből. Shandley kapitány, tz ir köztársaság elismertetésére törekvő mozgalom titkára kijelentette hogy a sinnteinek­nak áDndóan két tenseralaltjárója közlekedik Irortzá^ és az Egyesült­Államok között. Konstantinápoly közvetlen veszedelemben. HÁGA. ju'ius 2. Izmid bevétele következtében Kons'antinápjly vesze­dtlme közvetlen lehetségessé vált. Párhuzamosan ezzel Bu gáriaban a nyugtalanság eg.re növekszik. Szófiá­ban a hadügyminiszter mindent el­követ a b.kés hanculat eltemetésére. Egész Bulgáriában Kemal pas~ fényképét osztogatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom