Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-29 / 172. szám

SZEOED Szeged, 1921 julius 28. Tombor alezredes vallomása a Tabódy-pörben. — A tárgyalás hetedik napja. — SZEGED, julius 28. (Saját tudósítónktól) Tegnap délután öt órakor nyilvános tárgyaláson folytatta a katonai törvényszék a Tabódy—Deltre-ügy tanúkihallgatásait. Bajnok Almos őrnagy, Jetiinek Sándor százados és Nickl Ferenc hadnagy teltek vallomást a bünperben. Bajnok őrnagy elmondotta, hogy sem Tabódytói; sem Dettrétől nem hallott soha olyan kijelentést, amelyből arra következtethetett volna, hogy kommunisták. Mindössze annyi terhelőt tapasztalt, hogy Tabódyék állandóan gyanús elemekkel érintkeztek. Jetiinek százados, a csendőrkarhatalom akkori parancsnoka elmondja, hogy Tabódy intézkedett, hogy C6endőriárőr legyen a korzón a nemzeti jelvények' védelmére. Az ügyész kérdésére elmondja a tanu, hogy a csendőrség megbízható volt, amellyel a direktóriumot szét lehetett volna ugrasztani. Kőhegyi tárgyalásvezetö kérdésére azt válaszolja, hogy az akkori teiror abban nyilvánult meg, hogy a rangjelzést nem varrhatták föl. Több kérdés után dr. Baránszky védő ai ellentmondások miatt a tanu megesketésének mellőzését kérte. A hadbíróság mellőzte is a tanu megesketését. Dr. Eisner védő semmiségi panaszt jdent be, mert a tárgyalást sötétben folytatták. A tárgyalásvezető azonban nem adott helyet a kérelemnek, hanem Wickl hadnagy kihallgatását kezdte meg. A védelem a sö'étség miatt nem akart a tanúhoz kérdést intézni és Tabódynak egyetlen kérdése után Dl tárgyalás este 8 órakor ért végett, Ma reggel már fél 3 órakor megkezdődött a tárgyalás. A biróság Tombor Jenő vezérkari alezredes tanu kihallgatását kezdte meg. Tanu a kérdésekre előadja, hogy a budapesti hadosztálybiróságnál ellene fe'ségárulás büntette miatt eljárás volt folyamatban, dc felmentették és a felmentő Ítéletet a legfelső katonai törvényszék is jóváhagyta. Jelenleg is vezérkari alezredes, személyi tarta ékban. Tárgyalásvezető: Mondjon el alezredes ur mindent, amit Tabódyval való összeköttetéséről tud. Tombor: Tabódyt személyesen csak a Knoiyi-kormány ideje alatti találkozásunktól ismerem, azonban hirből ismertük őt valamennyien. Akik ö utána a hadiiskolát elvégeztük és ugy tudtuk, hogy őt intranzigens magyar hitvallása miatt nem osztották be annak idején a közös hadsereg vezérkarába, jóllehet, ehhez megvoit a képesítése. Ennek jellemzéséül egy epizódot mond el, amely legendaképen élt Tabódyról a hadiiskolások között. Amikor egyszer Bécsben szabadiéren gyakorlatoztak, Tabódy mélyen elmerült Magyarország-felé veze'u ut szemléletében s amikor elmélyedéséből feilriasztották, azt felelte: — Azt nézem, milyen módon fogjuk mi magyarok egyszer Bécset elfoglalni. A Károlyi-rezsim ideje allatt önkéntes hadsereget állított fel a kormány. Ebben 6 hadosztályt szerveztek, melynek hadseregszervezési és hadműveleti osztályában vezetőtisztet töltöttem be. Ebben a minőségben nagyon sok harcot kellett vivnom Pogánnyal, aki a hadsereg rossz szelleme volt, mert ő azt akaita, hogy a hadosztályok élére fiatal tiszteket, hadnagyokat és főhadnagyokat kell kinevezni. Ez a harc 1919 február végén a katonai szakértők kívánságára ugy végződött, hogy a régi kipróbált ezredesek továbbra is szolgálatban maradnak. Ugy tudom, hogy a hatodik hadosztály élére Soós tábornok volt kiszemelve. Mivel azonban akkor a románokkal harcban állottunk és arról volt szó, hogy a területi integritásunkat fegyverrel fogjuk kiküzdeni, ugy tervezték, hogy Soós tábornokot hadseregparancsnoknak nevezik ki, a hatodik hadosztály parancsnoka pedig Tabódy ezredes lesz. Később Soós kinevezését elejtették, mert Böhm antipátiával viseltetett vele szemben. Soós tábornok elejtésében Tabódynak semmi része nem volt. Tanu ezután elmondja, hegy a hadsereg szervezésére kiadott parancs kötelezővé tette, hogy a szociáldemokrata E szakszervezetekkel egyetértésben kell eljárni. Igy pl. a hadsereg tagjává csak olyan egyén volt felvehető, aki a szakszervezetnek is tagja volt. A katonatanácsok is állandóan beleavatkoztak a hadsereg do'gaiba. Soós tábornak rendelkezési állományba került, egyes szegedi polgári körök fellépése folytán. Valóságos fegyelmet ebben az időben csak az a parancsnok gyakorolhatott, aki bírta a legénység bizalmát, mert a legénység különben a katonatanácsok befolyása folytán nem engedelmeskedett a parancsnoknak. Tárgyalásvezető: Tud-e alezredes ur arról, hogy Pogánynál egy küldöttség járt a szegedi katonatanácstól? Tanu: Nem emlékszem, de ugy rémlik, mintha mégis .. . Nem akarok senkit sem kompromittálni, ugy hiszem, hogy tényleg járt egy küldöttség Pogánynál. A küldöttséget Shvoy Kálmán őrnagy vezette. Tárgyalásvezető: Igen, akkor Shvoy ezredes ur volt a katonatanács elnöke. Fe^yeler sértési ügyekben jártak el Budapesten. Azt szeretném tudni, tud-e arról, hogy egy Halál nevü tizedes is volt a küldöttségben? Tanu: Nem emlékszem. Tombor alezredes ezután elmondja, hogy a diktatúra kitörésekor rendelet jelent meg, hogy minden tiszt köteles továbbra is szolgálatban mandni, aki a rendeletnek ellenszegül, azt forradalmi törvényszékkel fenyegették meg. Tárgyalásvezető: Történt-e, hogy valakit, mert a rendeletnek ellenszegült, forradalmi törvényszék elé állítottak volna. Tanu: Én nem emlékszem rá. A diktatúra kitörésének napján BucTapesten több polgárral és katonával beszéltem, mindenkinek az volt a nézete, hogy ezt a Vix-féle jegyzék szükségessé teszi. Tárgyalásvezető: Kérem, ne beszéljünk erről, mert a Vix-jegyzék tárgyalása nem tartozik ide. Dr. Baránszky védő: Méltóztassék megengedni, hogy a tanu, mint aki úgyszólván egyedül hivatott arra, hogy a Vix féle jegyzék hatásáról beszéljen, vallomását előadja. Tárgyalásvezető: Hogy én mit engedek meg, az az én do gom. A védő .uraknak joguk van emiatt perorvoslattal élni. Még egyszer mondom : hogy én mii és miről engedek a nyilvános tárgyalás keretében beszélni, az az én jogom! Dr. Eisner védő: Méltóztassék megengedni, hogy a tárgyalásmenetének zavartalansága és az igazság mutatásának érdekében a tanu beszélhessen erről. Nem lehet elmenni amellett... Tárgyalásvezető: Kérem védő ur, az igazságot én éppen ugy keresem, mint a védő ur. Az én legjobb meggyőződésem szerint nytlt tárgyaláson nem mehetünk bele a Vixféle jegyzék taglálásába. (A tanúhoz:) Helyzetjelentéseket küldöttek-c a proletárdiktatúra alatt Szegedről: Tanu: Igen, naponta kétszer is. Tárgyalásvezető: Szokásban volt ez már előbb is.? Tanu: Igen, 1918 november óta szokásban volt. A parancsnokságok táviratilag, telefonon vagy futár utján küldötték jelentéseiket. Szegedről maga Soós tábornok ur is hozott fel egész kimerítő helyzetjelentést. Tárgyalásvezető: Milyen volt a proletárdiktatúra kitörésekor Szegeden a helyzet? Tanu: A helyzetjelentésekben az volt, hogy a franciák készültségben vannak. Mi ugy, intézkedtünk, hogy Szegedet ki kell üríteni, mert a terv az volt, hogy általános mozgósítást rendelünk el és az első héten megtámadjuk az ellenséget, ugy a franciákat is, akik akkor még kevesen voltak. Szeged kiürítése már azért is fontos volt, mert itt sok hadianyag volt felhalmozva. Tabódy azonban ellenezte a kiürítési parancsot és azt nem akarta végrehajtani. .. Tárgyalasvezető (közbeszól): Nem tartja ezeket katonai tikoknak? fanu: A proletárdiktatúra alatt történlek ezek. (Folytatja.) Én ezt jelentettem Szántó népbiztosnak éi ettől kezdve Szántó a legnagyobb bizalmatlansággal beszélt Tabódyról. Azt mondotta, hogy irjuk meg Tabódynak, hogy a kommunistáknak megvannak Szegeden is az embereik, ne gondolja, hogy Szegeden nyugton megmcz'hat, ha ellenkezik. Tárgyalásvezető: Mi alapja volt ennek a fenyegetésnek? Tanu: Ugy gondolom, h:>gy Szántó ugy tervezte, hogy hozat a forradalmi törvényszékkel Kisteleken egy halálos Ítéletet és azt majd Szegedre küldött hóhéraival végrehajtatja. Mi tudtuk, hogy Szegeden j nincs erős francia csapat, ezért könnyen végrehajtható a kiürítés. Tárgyalásvezető: A francia kérdést nem akarom nyílt tárgyaláson feszegetni. Tanu: De ez összefüggésben van ezzel az üggyel. Tárgyalásvezető: Majd zárt tárgyaláson erről is beszélünk. Ezután dr. Baránszky és dr. Eisner azt a kérelmüket terjesztik elö, hogy a haditörvényszék a tanu további kihallgatására rendeljen el zárt tárgyalást. A biróság rövid tanácskozás után ezt el is rendeli Fél 1 óra után nyitotta meg a főtárgyalást a nyilvánosság részére Förster tábornok, aki figyelmeztette E5 védőket, hogy tartózkodjanak minden incidenstől, mert nem szeret a rendreutasitás jogával élni. A következő tanu Fodor György cssndőrszázados: Határozottan már nem tudok visszaemlékezni a dolgokra. 1919 április elején be lettem idézve a tiszti pavillonba, ahol az akkor nem tudom^ hogy titulálták, hogy nevezték: Tabódy ezredes ur beszéit a 70-es szániu szobában. Azt mondta, hogy mink ?t tiszteket csak a proletárdiktatúra biztosíthat. Mondta, hogy lépjünk be a szakszer/ezetbt, ugy ilyesmire emlékszem. Ha jól cwlékszem a gyűlés végén az ezredes a: éltette a proletárdiktatúrái. A szavakra már nem emlékszem határozottan. Elmondja, hogy :» rókusi iskolában is tartott beszédet Tabódy. Tárgyalásvezető: ön azt vallotta, hogy Tabódy a rókusi iskolában azt mondta, hogy a csendőrök kötelessége a proletárérdekeket védelmezni ? Tanu: Igen. Erre határozottan emlékszem. Mert jól ismerem az ezredes urat és a famíliáját, ezért nagyon megütköztem a beszédén. Tárgyalásvezető: Dettrére vonatkozólag tudna valamit? Tanu: Abszolúte semmit sem tudok. Nekem semmi duigom nem volt veie. Ügyész: Nc iaskay főhadnagy esetére vonatkozólag tudna valamit? Tanu: Emlékszem, hogy Nádaskay egyszer kijött a parancsnokság irodájából, a bizalmiak tudta nélkül, összeszedte a csendőr-legénységet és a rókusi iskolában a régi rendről és fegyelemről tartott nekik előadást. Mikor Jancsó ezt megtudta, ki ment az iskolába, de hogy mily jelenet játszódott le ott, azt nem tudom. Azt tudom, hogy életveszélyesen megfenyegette a legénységet, de hogy Tabódy felelőségre vont-ő ízért valakit, nem ti'dom. Elmondja, hogy 80 csendőrrel berendelték Szegedre, mind megbízható ember volt, akikkel széttudta volna kergetni a direktóriumot Dr. Baránszky: Tud-e arról, hogy Neubergernek volt itt karhatalmi hivatása, nem volt-e esetleg együttműködésétől szó? Tanu: Nem tudom, nem volt karhatalmi hivatása Nekik is más céljuk volt, nekünk is. Együtt nem operá tunk, (emelkedett hangon) ezt visszautasítom előre is. Dr. Bwánszky: Azt látom, hogy a csendőrség azért volt berendelve, hogy ha a városban rendzavarás lenne, közbelepjen. Kitől várt errevonatkozólag parancsot ? Tanu MA legfelsőbb komtól.' Dr. Baránszky: Tud-e arról, hogy a csendőrség vezetője elment a városházára és a direktóriumnál tisztelgett: Tanu: Nem. Dr. Baranszky: Nem tud ? De hisz vannak erre bizonyítékok. Tud-e a százados ur arról, hogy a csendőrség sem volt teljesen megbízható. Ott is voltak nyugtalan vérű emberek ? Tanu: Igen tudom, de azokat ösmertük, a csendőrség 88 százaléka megbízható volt. Dr. Baránszky védő: Tud-e arról, hogy az ezredes urat egyszer arra kérték, hogy jöjjön ki a legénység megnyugtatására? Tanu: Nem. Dr. Eisner védő: Azt méllóztatott mondani, hogy 180 csendőrrel az épületben volt. Tanu: Ezt nem mondtam. Dr. Eisner: Akkor félreértettem. Tanu (ingerült hangon): Mindenesetre. Dr. Eisner : Tud-e arról százados ur, hogy amikor Neubergerék, a hintások, vagy akárhogy is ... Tanu (félbeszakítja) igen hintások. Mindinkább ingerült hangon felel a kérdésre. Dr. Kőhegyi tárgyalásvezető: Tessék nyugodtan megvárni a kérdést. Eisner kérdései után Tabódy intézett kéidéseket a tanúhoz: Tabódy: Emlékszik-e arra, hogy április második felében eljött a lakáparan^n>B