Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-01 / 149. szám

Szeged, 1921 julius 1 ra 2 korona. fa 4h Péntek, II évf., 149 szám á _,, ff i /.. ———^—~ Hegedűs Lóránt népgyűlést rendezett Interjúnk a pénzügyminiszterrel. ® .. w Lehet alkudni, de megvan a határa. — Ne adjunk sokat Zürichre. — Hódmezővásárhelyen. Nagy lelkesedéssel hallgatták fejtegetéseit. — A kis­gazdák sürgetik a pénzügyi reformod megvalósítását. H.-M.-VÁSÁRHELY. junius 30 (Kiküldött tudósítónktól.) „Péter és Pál-napján Vásárhelyre jön Hegedűs Lóránt, pénzügyminisz­ter", újságolják az embereknek a vásárhelyi utcák plakátjai és a helyi sajtó mindin lapja. Fel is kérik mind a két helyen a lakosságot, hogy lobogózzák fel ebből az alka­lom ból házaikat és igy juttassák ki­fejezésre Vásárhely leírhatatlan örö­mét a miniszier látogatása felett. Ezeket az újság- és plakátfelszó­litásokat olvasva, szinte lehetetlen­nek látszott előttem, hogy nia van Péter és Pál-napja. A házakon tudniillik sehol sem láttam zászló­kat, sehol sem láttam örvendező arcokat. Akármerre néztem, minde­nütt barátságtalan arcokat találtam és akárki beszélgetését háilgattam. félfüilel vagy egésszel, mindenütt csak azt hallottam, hogy azt, akit a plakátok szerint őrömmel várVásár­helv, szidják és r.ého! átkozzák is. És mig aggodalommal bensőmben feljutok a varosháza épületébe, oit is csak megerősödik bennem a féle­lem. A hatalmas épületben semmi élet. Egy-két *lmos rendőr a fo'yosó­kon és rajtuk kivül senki-semmi sehol. Háborítatlanul jutok fél dr. Temesváry Géza főispánhoz. Amint igy arra várok, hogy a fő­ispánnal beszélhessek, egyszer csak megszólal a telefon. Temesváry fel­veszi a kapylót, hallgat egy pillanatig, elsápad s azután kiszól a hajdújának, hogy hívja azonnal a polgármestert. A polgármester kisvártatva meg is érkezik és én ekkor tudom meg, hogy a miniszter egy félórával hama­rább indult el Szentesről, mint az tervezve volt. — Szent Isten, — szörnyüködnek a jó urak. — Most mit csináljunk? Senki, de senki nem lesz rajtunk kivill a fogadtatáson. A polgármesternek több szeren­cséje van a telefonon, mint a főis­pánnak és igy értesiti az illetékes urakat a félórás differenciáról, majd a Nagytakaréknak telefonál, arra kérve őket, hogy a nemzeti lobogó­nak legalább a csücskét dugják ki. A szentesi országút felől autó­tülkClés hallik es egy pár pilla­nat múlva Hegedűs miniszter és kisérele a városháza tlőlt az össze­sereglett városi urak éljenzése köze­pette már ki is száll autójából és kezel mindenkivel, aki akarja. A polgármester is felocsúdik az első pillanatok meglepetéséből, tétovázva odalép a miniszter elé és üdvözli őt Hódmezővásárhely nevében, mint azt a férfiút, aki az ország szeren­csétlen helyzetén segíteni akar és segíteni tud. Hegedús Lóránt szívélyes szavak­kal köszöni meg az üdvözlést, kö­szönti az ő kisgazda lestvéreit, aki­ket azért latogaíott rneg, hoi;y ve­lük együtt törvényt csináljon és tő­lük tudja meg: hol szőrit a csizma. A kölcsönös üdvözlések után a mi­nisztert felvezetik a főispáni hiva­talba. k népgyűlést a polgármester nyi­totta meg, majd Szádeczky Lijos egyetemi tanár beszél s azulán He­geJüs fejti ki programját: — Nekem szent a hitem, erös a meg­győződésem, hogy ezt az országot talpra fogom állítani, ha minden ember itt ni­ven teljesiti a kötelességét és segit en­gem az én nehéz munkámban. — Magyarország mindent megtesz, ami tőle telik. Lehetetlenséget egy olyan országtól kívánni, amely teitileti veszte­ségével kincstárának is a javátelvesztette, nem lehet. Én nyugodtan mondom és áliitom, ha valakinek hisz az ántánt, nekem hisz és hinni fog. — Az országnak külföldön sok adós­sága van. Magyarország becsületes adós, fizetni fog és lizeini akar, de c.-ak any­nyit, amennyit egy olyan ország tud, melynek egyharmada van csak meg, kétharmadé, legalább egyelőre, ebek har­micadjára ke'ült. — Egy csonka ország nem fizethet belső tartozásai után olyan kamatot, mint ejy egészséges, hatalmas ország. Én 20 százalékot elveszek belőle, de a többi után becsülettel fizetni fogok. El­veí'em az ipar, a kereskedelemtől vált­cágban azt, amit el tudtam venni. Töb­bet onnan nem lehet, mert különben el­pusztul az. — Most a földből, a föld robotosai­tól és gazdáitól kérem azt, amit nélkü­lözni tudnak, ami az ország újjáépítésé­hez feltétlenül kell. — A pénz már közel a háromszoro­sára javult odakint. A javulás még na­gyobb volna, ha a húsvéti királylátoga­tás és ezzel kapczolatljarfl ellenségeink rágalmazás! hadjárata nem jön. A pénz legközelebb megint kezd majd fölfele ha­ladni es vesztébe rohan az, aki nem bizik szavaimban és mint a struccmadár, ínég most is a homokba dugja a fejét. Valóságos tapsorkán követi Hegedűs beszédét és Hegedűs beszédével a leg­népszerűbb ember lett Vásárhelyen. Csodát müveit a néppel. Akik még nem is régen szidták-átkozták min­den léptét, most tisztelettel néznek rá és mindenki azt hangoztatja, hogy „igaza van a kegyelmes urnák, ugy kell csinálni, ahogy ő mondja, még pedig minél előbb". A gyűlés után meglátogatta a fél­holdas református templomot, majd visszamentfa főispáni hivatalba, hol a vásárhelyi gazdák küldöttségeit fogadta. Délben többszáz teiitékes ebéd volt, amelyen fölszólaltak Soós polgármester, Hegedűs miniszter, Temesváry és Szabó főispánok és Vásárhely számos más nota.oilitása és gazdája. A bankét után a pénzügyminisz­ter kiséietével együtt autón Vásár­hely- Kuiasra ment rokonának, dr. Cstky Jánosnak látogatására. Kutason a tanyák népének mondott beszédet, majd vég;gnézte a tiszteletére ren­dezett népünnepélyt, ezután dr. Csiky kastéiyaöa vonult vissza, honnan ma reggei indult vissza Szentesre. Szen­tesről ma délután autón Budapestre megy a miniszter. Jönni fog a második olcsósági hullám. — Igazság lesz, de adó is lesz. előtt kell letárgyalni, a többi marad­hat őszre. Ho^y van megelégedve Nagyméltóságod vidéki körútjának eredményével? — Azért jöttem a vidékre, hogy igy csináljam meg a földtörvénye­met, mert nép nélkül nem lehet tör­vényt csinálni. A célomat elértem utammal, aHTiszántúl magyarsága bá.' idegenkedve fogadott, megértés­sel vette tudomásul a szerencsétlen országunk feltámasztására irányuló pénzügyi terveimet. Szentesen és itt Vásárhelyen is egyes kérdésben en­gedtem a javaslatom betűiből és most-már a föld népe csak azt kéri től"m, hogy minél előbb, haladék­talanul hoztam tető alá a földválisag­törvényt. Ilyen értelemben számolok be a pártoknak csütörtök este és ugy hiszem, tudomásul veszik ott is a nép akaratát és a javaslat még a nyári szünet előtt törvényerőre emel­kedheiik. Utolsó kérdésünk az volt a pénzügy­miniszterhez, hogy mit üzen Szegednek ? — Szivemből köszöntöm Szegedet, mondja meg otthon, hogy szeptem­berben meglátogatom a szegedieket. Addig legyenek türelemmel és meg­győződéssel arra nézve, hogy min­den tervemben, javaslataimban az igazság vezérel. Igazság lesz, de adó is lesz. Ezek után bucsut vettem Hegedűs Lóránttól, akit a vásárhelyi polgár­mester az ország cst.dadoktorának nevezett el. A NEMZETGYŰLÉS MAI ÜLÉSE BUDAPEST, junius 30. A nem­zetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Bemutatja Drózdy Győző megbízólevelét. Cserti József, Hornyánszky Zoltán, Bodor György képviselők sürgős interpellációra kap­tak engedélyt. Az interpellációkra 1 órakorRtérnek át. A bünteiő igazságszolgáltatás egyszerüsi téséről szóló javaslatot harmadszori olva­sásban elfogadták. Napirend szerint következett az iskolakötelezettségről szóló javaslat tárgyalása. Iklódí Szabó József elő­adó intenzív oktatást, általános jó­létet és kiterjedt politikai befolyást kiván. A javaslat első felszólalója Cserti József, a közép és felsőiskolákkal szemben a népiskolákat kivánia fej­leszteni. Nem az a fontos, hogy az intelligencia nagyon művelt legyen, hanem az, hogy a nép legyen műveli. KÚRIAI BIRÓ A VOLT DEBRE­CENI FŐISPÁN. Az egyik debre­cenkörnyéki lap közlése szerint dr. Hubert O'tó volt debreceni főispánt legközelebb kúriai bíróvá fogjak ki­nevezni. 'j^BmIB • X, j H.-M -VÁSÁRHELY, junius 33. (Kiküldött tudósítónktól.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter Vásárhelyre való érkezése után dr. Temesváry Géza főispán h vatalos helyiségében fogadta a SZEGED kiküldött munkatársát. A kegyelmes ur a szentesi ui fáradságait pihente éppen, mikor munkatársunk kérdé­seivel felkereste és fáradságára való tekintet nélkül állott rendelkezésére, különösen azért, mert — mint mon­dotta — végtelenül örül, hogy sze­gedi emberrel beszélhet. Első kérdésünk az volt, hogy az ö ja­vaslataira vonatkozik-e nagyatádi Szabó miniszternek az a kijelentése, hogy mir.­den javaslatot ugy készítenek, hogy abból le is lehessen alkudni valamit. — Vonatkozik ezekre is, hiszen épen azért járom most be a falvakat és azért keresem fel a tanyák népét, hogy velük megegyezést keressek, épp ugy, mint annak idején a ban­károkkal, tőzsdésekkel, iparosokkal és kereskedőkkel tettem. Az én alku­dozásomnak azonban megvan a határa. Csak addig megyek engedé­kenységemben, mig azt a lelkiisme­retem, az Ősrégi székely lelkiismeret, megengedi. Miért olvan ingadozó a korona züiichi jegyzése és milyen hatással lesz az ár­folyam alakulására a jóközepesnek ígér­kező termés? — Nem kell sokat adnunk Zürichre, hiszen az ott jegyzett árfolyam olyan, mint a rosszul sikerült fény­kép. Nem az, amilyennek tulajdon­képpen lennie keiiene, hanem min­dig aszerint alakul, hogy a németek mennyi dollárt és svájci frankot vásárolnak. A pénzünk — itt nem lehetek szerény és meg kell mon­danom —, mió'a én vagyok a pénz­ügyminiszter, hatvan pontot javult. Az osz'rák koronát valósággal le­pofoztuk, a kengyel márka is ka­tasztrófálisan leromlott. Ezért van az, hogy Csehország megegyezést keres velünk, mert a csehek árui­kat sehol el nem adhatják, csak Magyarországon. Németországnak nem kell a cseh áru, mert ő maga is tele van felesleges ipari cikkekkel. Ausztriának és Lengyelországnak olyan rossz a pénze, hogy még magyar tojást sem tudnak vásárolni. Amikor tehát Csehországgal meg­kötjük a gazdasági megegyezést, jönni fog az olcsóság második hulláma és be fog következni, hogy nemcfak az élelmiszerek, de az iparcikkek is olcsóbbak lesznek. — Ami a jó termést illeti, arra nézve kijelenthetem, hogy a jó ter­més fellétlenül valutát javit. ÍVtt^Q • W — Melyek azok a javaslatok, melyeket még a nyári szünet elölt le akar tárgyal­tatni és melyek azok, amelyek szünet utánra maradhatnak? — Tiz javaslatot nyújtottam be. Ezek közül a vagyonváltságot, a forgalmi adót és egy kis szesz­törvényt feltétlenül a nyári szünet

Next

/
Oldalképek
Tartalom