Szeged, 1921. június (2. évfolyam, 124-148. szám)

1921-06-19 / 140. szám

Szeged, 1921 junius 19. SZEOED A háromnapos szegedi lóverseny SZEGED, junius 18. (Saját tudósítónktól.) Városszerte nagy érdeklődés előzi meg a budapesti urlovas-szOvetség háromnapos szegedi miiingjét, melyeknek időpontját e hó 25., 26 és 29-ben állapította meg a rendezőség. A versenynapok programja egyformán bővelkedik érdekes és változatos futamokban. Lesz akadályverseny, gátverseny, sikverseny, handicap, gazdák versenye, íőt fogatverseny és sorsolási handicap is, mely Szegeden ujdonságszámba j megy. A pénzbeli dijak Összege 252.000 koronát tesz ki, de kiadnak negyven tisztele dijat is, melyeknek értéke mintegy 200 000 koronára lehető. A versenyek folyamán kisorsolnak a közönség között egy igen nagy értékű és tenyésztésre alkalmas versenylovat is. Megjegyzendő, hogy a sorsolásban csak azok vesznek részt, akik jegyeiket mind a három versenynapra előre megváltják. A három napra szóló jegyek sorsolási számmal lesznek ellátva. Ezekből a jegyekből 1500 darabot a Mihályfiféle Kárász-utcai tőzsde hoz forgalomba. A versenytéren árusított jegyek a sorsolásban már nem vesznek részt. A versenytéren öt totalizatőr. pénztár működik és az állóhelyen külön tPtalizatörgép fog működni. A totalizatörnél csak 50 koronás tiketteket lehet váltani. A nevezési zárlat 18-án este telik ugyan csak le, méJs már eddig 30—40 lovat nevezlek be a versenyt kre, köztük a leghíresebb alagi istállók lovait. A benevezett lovak és istillók névsoriról szóló ji'gyzé' t 19-én közli az urlovas-szövetség kára, Magyar Elek a szegedi versenyinéőseggel. A versenylovak érkezését 22-ére várják. A jegyek árai et>y napra: páholy négy személyre 200 kor., tribünjegy 40 kor., állójegy 20 kor. A háromnapos je?yek árai sorsolási s?ámmal ellátva: páholy négy sorsolási számmal 584 kor., tribünjegy 1 sorsolási számm3l 120 kor., áüójegy 1 sorsolási számmal 50 kor. Ez;n árakhoz jön a 20os városi vigalmi adó. A páholyjegy^ic névre szóinak s csakis a titkári hiva'aiban kaphatók. A berlök helyen 19-iig larijaK fenn. A versenyekre vonatkozó bárminemű felvilágosítás ügyében dr. Gerle Imre ver enytitkár délelőtt 9—10-ig áll a közönség szo'gálatára. Teljes kapható TEJ 10 TEJ korona Honvédtér 7. csarnok 630 Ifictic7ácná értesiti a n. é. kölYIMiaZctbUe zönséget, hogy e hó 15-én étkezdéjét megnagyobbítva, ugyanabban a házban a f0 dazlntrt helyezi*. Abonenseket és napi fizetőket előnyős áman eüogad. Tisztelettel KI S11SZ á SII6. Amerikai magyarok propagandája az európai haza érdekében. Nagy a drágaság és a munkanélküliség. — Kifullad a cseh propaganda. — Dolgoznak az amerikai magyarok. SZEGED, junius 18. (Saját tudósítónktól.) Ohio államból, Toledo városából érkezett egy levél. Pozsonyi származású, Amerikába szakadt, magyar vérünk irta idehaza maradt nővérének. Régi már a levél, ennek az évnek februárjából keltezett. Meg is érkezett már régen. De csak most került el hozzánk. A levél néhány részlete olyan érdekes, hogy aktualitását ma sem vesztette még el. Közlünk belőle néhány részletet. Igen érdekes az amerikai drágaság jellemzése. — Mi is súlyos esztendőt éltünk most át, — mondja a lerél. — Oly nagy volt a drágaság, hogy a szó legszorosabb értelmében rongyokban jártunk. A legegyszerűbb öltözet ruha 40.000-50.000 koronába került, a cakor kilója 300 - 350 koronába. Most már valamennyire javult a helyzet, de egy kilogram kenyér még ma Is 120 koronába kerül. — Ami azonban még szomorúbb, november óta megszűnt a kereset. A munkásokat elbocsátották és a sok gyárat bezárták. Idegenitő csend uralkodik mindenütt s az a számtalan gyárkémény, mely azelőtt oly vigan lengette füstzászlaját, most élettelenül mered az ég felé s a gőztülkök elnémultak. — A városi és kerületi hatóságoknak népkonyhákat kellett berendezniük, hogy a legnagyobb nyomort valamennyire enyhítsék. — Mindez nem más, mint a háborús idők nagy és gondtalan tékozlásának szomorú következménye. Akkor nagyonnagyon sok pénzt keresett Amerika, de mindez a tengersok megkeresett milliárd kölcsön és áru alakjában újra visszavándorolt Európába és most hiányzik Amerika gazdaságából, nemzeti vagyonából. Ehhez járul még az, hogy Anglia és társai háborús adósságukat nem akarják visszafizetni és igy bizony kfeeláll annak a félelme, hogy emiatt egyszer még verést kell majd kiosztanunk. — Ezeknek a viszonyoknak a következménye azután az és ez nagyon érthető is, hogy mindenki leszorítja a hüvelykjével a pénzeszacskója nyílását s hogy még öt dollárt is nehéz valami célra megszerezni. Ennél a jellemző ismertetésnél sokkal érdekesebb azonban a levélnek egy másik része, melyben az Amerikába szakadt magyar ember azoknak a gondolatoknak ad kifejezést, melyek az ő hazáért érző lelkűkből foganlak szülőföldjük balsorsának szomorú alkalmából. — Szegény szülővárosom (Pozsony) sok szívfájdalmat és álmatlan éjszakát okoz nekem. Rövid idő előtt levelet kaptam V.-től, melyben azt irja, hogy minden luteránus intézményt: a lyceutnot, az internátust, az árvaházat, stb államosították s azokat most csehül igazgatják. Azokat a tanítókat és tanárokat, akik nem tudnak csehül, mind elzavarták és cseheket meg tótokat állította'* a helyükbe... De csak türelem t Minél gonoszabban járnak el ezek a gazemberek, annál korábban üt majd a megszabadulás órája. — Itt, Amerikában már nagyon sok tekintetben tetemesen megváltozott a hangulat. Amerika megsemmisítő Ítéletet mondott a brit-bérenc Wilson és annak politikája felett. Jövő héten iktatjuk be uj elnökünket: Harding G. Warrent, aki a magyarokkal szemben barátságos érzelmekkel viseltelik. Hoover, Európa tápláló atyja, szintén benne van az uj kabinetben. Magyarország sorsa közelről érinti öt és velünk együtt dolgozik szegény szülőföldünk helyreállításán. — Annak a propagandának, amelyet mi, amerikai magyarok végzünk, egyre jobban és jobban érezzük az eredményeit és ugy látszik, hogy az áruló cseh hazugságpropaganda kezd már kifulladni. — Most azután telve vagyunk|várakozással, hogy miként adminisztrálja majd Harding a mi dolgainkat. Egy azonban bizonyos, hogy az uj elnök azonnal kinyilatkoztatja a hadiállapotnak megszűntét (ez még máig sem történt meg, sőt éppen a napokban vetette el a szenátus Porter szenátor erre vonatkozó ioditványát t) s akkor, reméljük, sor kerUI majd a békeszerződések revíziójára is, (ez is olyan reménység, amely azóta meglehetősen megfogyott). Miután az államférfiak nagyrésze már belátja, hogy Magyarország felosztása lehetetlen intézkedés, a legjobb reménységet táplálhatjuk. Ennyi közérdeklődésre számot tartó közlemény van a végig tanulságos levélben. Azóta, hogy ezt a levelet megírták, négy hónap mult el és a levélben megpendített sok reménység húrja már megszakadt, vagy legalább is meglazult azóta. De azért mégis örvendetes ez a levél, mert legalább megtudjuk belőle, hogy odaát, az Újvilágban, elszakadt magyar vérei gjc fájó sziv vei és segi;ö akarattal gondolnak arra a régi, szivükhöz nőtt hazára, amely most olyan nagyon szerencsétlen és dolgoznak azon, hogy Csonka-Magyarország igazságára napfény derü'jön. László-garageban legolcsóbb és yy * „ — _ .A 1. legbiztosabb D©"clWitOK megrendelhetők éjjel-nappal Polgár-uica 4. sis Telefon 814. IT BENZIN KAPHATÓ. /Az uj társadalom kialakulása. Hivatalnokok az ipari pályán. Az értelem haszna az iparban. SZEGED, junius 18 (Saját tudósítónktól.) Nemrégiben még piruló arccal került ismerősei elé az, aki otthagyta a Nyomor útját és érettségivel a zsebében beállott lakatosinasnak vagy mázológyakornoknak. A magyar kö. élet ilyen hibáktól hemzsegett, de ujabban már érezhetővé vált a nyugati szellem, mely belevitte levevitte levegőnkbe a előnyök felismerését. Megírtuk már, hogy mérnökök, leszerelt tisztek, magasrangu hivatalnokok letették könnyű szerszámaikat és kalapácsot vettek kezükbe. A napokban ismét vizsgáztattak néhány urat, kik magánúton megtanulták a cipészmesterséget. Valamennyien megfeleltek. Illetékes helyről ugy informálnak bennünket, hogy ez az uj módszer divatossá lett és hogy legújabban négy szobafestő es mázoló, hat lakatos és három cipészinasi pozíciót foglaltak el .úriemberek". Ezek közül az egyik katonatiszt, a többi olyan hivatalnok, akiknek a fizetése felüláll a havi 1800 koronán. Szegedi kis tükör Múzsa a Bástya-utcában. (A Stefánia-ligetből, a múzeum felöl tunikába öltözött, karcsú nöi alak síd a szinház felé. Éjfél. A Kass-ból becsípett fiuk jönnek és a .Hjabababa, az ember nem fababa' kezdetű melódiát d asszák.) ÁRPÁD: Netenet Hát e .leszerzet? ZOLTÁN : Vesztaszüz t BUZOGÁNY: Vagy nimfa! KACAGÁNY: Vagy más valami csuda I TÁLIA (mert 0 az): Sem vesztaszüz, se nimfa nem vagyok. De múzsa, a kilelek egyike. A színjátéknak múzsája. , a nevem ÁRPÁD: Ne mondja cuncili I TÁLIA: Mondjátok, jó emberek, hot van itt az én templomom ? A múltkor Hermes ittjárt a földön. Neki sok dolga van most idelenn. Az Olimpuson 'találkoztam vele. Aténénál ambrózia-zsuron mesélte el kacagva, hogy minő lehetetlen módon áldoznak itt nekem. ZOLTÁN (fontoskodva): Áldoznak, sót föláldoznak. Minket áldoznak föl: a közönséget. BUZOGÁNY: Engem ugyan nem, mert én felé aem nézek a színháznak. KACAGÁNY: Oh, én szívesen járok a színházba. Ha szomorú darabokat adnak, abba annyi humort tudnak belevinni, hogy az oldalam fájdul meg a kacagástól. TÁLIA: Hol van a templomom? Hol van Tália temploma ? ÁRPÁD: Itt előtted, anyukám. Ez a sötét, nagy épület Most csak az éjszaka miatt ilyen sötét, meg azért, mert most nem játszanak. De máskor se sokkal világosabb. Az izlés és a kultura fáklyái rég nem lobognak már benne. (A négy fiu dalolva és kacagva eltűnik az éjben. Tália odalépked a színházhoz. Hangok. Három alak jön a sötétben. Színházról beszélnek. Tália a falhoz lapul s ugy hallgatja a szavukat.) AZ EGYIK: Szenátor uram, baj van. Ha nem ád a város pénzt, akkor nem tudok semmit sem csinálni. Kasszadarabokat nem adhatok. Azok nem erkölcsösek. Operákat sem adhatok, mert nincs hozzá személyzetem. Élni meg kell és a pénz pláne nagyon kell. A MÁSIK: Direktorom, nem lehet. Én megadnék mindent, én olyan fiu vagyok. De amikor a Károlyka miadent megfölebbez és amikor neki a végin mindig igaza lesz. Én tehetetlen vagyok. AZ EGYIK: Nem jó a színházam. Sőt csapnivaló Beösmerem. De mit csináljak. Pénz nélkül kezdtem. Beleugrottam, s most benne ütök a tintában. A MÁSIK: Tintában ? Mit szól hozzá mester Tintában ül a direktor. Még majd kifröcsköli azt a tintát, amivel ön a darabjait irja. A HARMADIK: Azért ül a direktor a tintában, mert nem adta elő az én történelmi drámámat, a Záchfiókot. AZ EGYIK: Elég fiácskó az enyém. A mesterével talán kinn lennék a tintából, de nem lennék kinn a vízből. A HARMADIK: Csak klasszikus müvek azok, amelyek a szinházat emelik s melyek erkölcsi siker mellett anyagi sikert is biztosítanak TÁLIA (előugrik): Te mondád I Mindon szavad arany. (Lelkesen). Szofoklesz I Aiszhiiosz t AZ EGYIK (a mesterhez): Fércmüvü rémdrámák! A HARMADIK (a szenátorhoz): Mik ezek hozzám képest t Epigónok I A MÁSODIK (a direktorhoz): Ki az a Szopókelés és az az Egykitór? TÁLIA: (elsírja magát, legyint ( lemondón a kezével s aztán elimbolyog a Stefánia-liget felé). sicc. 0000004 Román tűzifa legolcsóbban KLEIN B. VILMOS Püspök-téri mésztelep, ttia Telefon 13—37.