Szeged, 1921. június (2. évfolyam, 124-148. szám)

1921-06-11 / 133. szám

Szeged, 1921 junius 11. Ára 2 korona. Szombat, H. évf., 133. szám. EA.ÓF1ZET Eöl ARAK: Egy évre 600 kor. I Negyedévre 150 kor fél évre 300 „ | Egy hóra 50 Kultuszvita. SZEGED, junius 10. (cvs) A kultusztárcát tárgyalja a nemzetgyűlés. Az összes tárcák kö­zött ezt a költségvete»t tartjuk a legfontosabbnak, mert mig egyrészt ez a tárca hivatott a jövő Magyar­ország alapját: a valláserkölcsöt kiépíteni és megóvni, addig más­részt ez a tárca az, amely vigasz­talan nemzetközi helyzetűnkben a magyarság legerősebb fegyverét: a kulturát kovácsolja és acélozza. • Félő gondossággal, nagy áldozat­készséggel : a nemzet egész erejét igénybevevő áldozatokkal kell támo­gatni a magyar kulturát. Ez az az eszköz, ame'y a magyarság legyen­gült tehetőségét újra errőssé teheti, amely a kettészakitott magyarságban az örökké egybefüző kapcsolatot megteremti és fentartja, amely a magyarság jövőjét biztosithatja. A nyugati demokráciák az ő min­den védekező készülődés elfojtására irányuló igyekezetükben olyan ellen­őrzéssel terhelnek meg minket már ma is és terhelnek majd meg még sokkal fokozottabban a ratifikáció után, hogy fegyveres készülődésünk, mégha erőink javának birtokában volnánk is, nagyon illuzórikus volna. De a nemzeti ellenállást nemcsak fegyverrel lehet megszervezni, hanem a lelkekben is. Valláserkölcsi alapon álló, kuliurnemztit az élet minden helyzetében, minden viharában meg­állja a helyét, megvédi a helyét, megtartja a helyét. Ne feledjak el azt a megállapítást, hogy a hatvan­halos és a hetvenes hadjáratot a német Schu meister,« a német tanító nyerte meg, ugyanaz a német Schul­me'ster, aki a világháborúban az egész világ rázuhanó .árjával tudott dacolni. 0 A kuitura kiépítése a nemzeti el­lenállás megszervezésének olyan módja, amelyet a nyugaii demokrá­ciák ellenőrzése nem kifogásolhat. Müveit nyugati államok nem vet­hetrek gátat a legyőzött állam kul­turigyekvése elé. Ezen a téren tel­jesen szabad kezünk lesz és meg­építhetjük a magyar kulturának azt a világító tornyát, art ely átvilágítson balkáni sötétb'n, szláv ros^zindu'at viharában tévelygő, szenvedő magyar tesivéteinknek: bíztaiódn, hívogatón. Megépi hetjtlk a magyar lelkekben a vallásos és nemzeti érzésnek azt a panteonját, amelyben a magyar jövő le­gyen a legszentebb imádat oltárképe. A kultusztárcát tárgyalja a nemzet­gyü'és. Most kovácsoljak a magyar nemzet páncélzatát, fegyverzetét, a magyar jövő diadalmas bajnoka: a kuitura számára. Adja az ég, hogy sokat aldozha sunk a maeyar rem­zet vérelen diadalának leltvi fegyver­zetére, amelv azonban véres küzdi­lemben is nr g.tllja n ajd a hHyét. Megjelenik naponkint délután. Az igazságügyi tárca a Ház előtt. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, junius 10. A nemzet­gyűlés mai ülését fél 11 órakor nyi­totta meg Rakovszky István elnök. Giesswein Sándor félreértett sza­vainak megmagyarázása után az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalására tértek át. Wirter László az igazságszolgál­tatás tervezetének Csonka-Magyaror­szág állapotának megfelelő áiszerve­zését kéri. Vass József kultuszminiszter be­terjeszti az iskoláztatási kötelezettség megszigorításáról szóló törvényjavas­latot. A közoktatásügyi bizottság az osztályok mellőzésével fogja azt tár­gyalni. Ruppert Rcső Wirter képviselő beszédére válaszolva azt mondja, hogy a kommunizmustól áll olyan messze, mint Wirter. A mai nagy idők szűkölködnek nagy emberekben. A legfontosabbnak tartja az igaz­ságügyi tárcát. Az igazságügyi mi­niszternek be kellett volna tekintenie a legkisebb pénzügyi javaslatba is, hogy a joggal való összefüggést ellenőrizhesse. Az igazságügyi tárca költségveté­sét elfogadja. Határozati javaslatot nyújt be a kir. ügyészségnek a végrehajtó hata­lomtól való függetlenitésére, a kato­nai $róság és a főudvarnagyi bíró­ság megszüntetésére, az internáltak­nak a független bíróság hatáskörébe való utalására, a bírók és ügyészek kinevezéséről és előléptetéséről szóló törvényjavaslat megalkotására, végül arra vonatkozólag, hogy a bíróság a szent korona nevében ítélkezzék. Az ülés folyik. Ingatlanvagyonváltság. Itt a dementl le. - BUDAPEST, junius 10.-- (Mr T. I.) A pénzügyminiszter az ingatlanvagyon váltságáról és a háborús vagyon­váltságról szóló törvényjavaslatát még a szünet előtt fogja a nemzetgyűlés­nek benyújtani, minthogy ezeknek törvénnyé válása az előző vagyon­váltsági törvények szerint záros határ­időhöz van kötve. . A mezőgazdasági ingatlanok, a földvagyonváltságnak alapja a haszon­bér. A váltság 1-^-5 holdig a haszon­bér egyszerese, 50 holdig másfél­szerese, 200 holdig kétszerese, 500 holdig két és félszerese; 1000 holdig háromszorosa, 2000 holdig négy­szerese, azon-felül ötszöröse, 5000 holdnál nagyobb mezőga dcsági in­gatlanra fizetendő vagyonváltságot fö dbirtokpolitikai célokra alkalmas földrészleteknek kötelező átengedésé­vel köteles leróni a tulajdonos. A fundus instructus vagyonváltsága ló, szarvasmarha vagy bivaly után 2000 kon na vagy két mm. buza, csikó után a - fele, sertés, borjú, anyajuh vagy kecske után 500 korona vagy fél métermázsa buza. Mezőgazdasági gépek után a vált­ság az igazolt beszerzési ár 10 szá­zaléka, a kisebb gazdasági eszközök után a váltság 5—50 holdig 20 K, 200 holdig 25 K, 500 holdig 30 K, 1000 holdig 35 s azon felül 40 korona per-katasztrális hold. BUDAPEST, junius 10. (M. T. I.) Egy fővárosi lap ma reggeli szá­mában »A föld vagyonváltsága első tervezete" címmel a földbirtok va­gyonváltságáról és a földbirtok gaz­dasági felszereléséről készült törvény­javaslatról hoz adatokat. A közlés merőben helytelen. A pénzügyminisz­tériumban jelenleg tárgyalás alatt levő javaslat egészen más eszközök­kel dolgozik. Minthogy az igazi ja- ­vaslat a jövő héten nyilvánosságra kerül, addig is az illetékes tényezők arra kérik a közönséget, hogy min­den kombinációtól tartózkodjék. Igái megállapítások a francia sajtóban. PÁRIS, junius 10. (M. T. I.) A francia lapok a trianoni békeszerző­dés ratifikációjával kapcsola'ban tegnap hosszabb cikkben foglalkoz­tak á magyar kérdéssel. Eugene Lautier a L'Homme Libre hasábjain részletesen foglalkozik a szerződésse1. A magyarok vezetői a magyar arisztokraták és a magyar gentrik nem is szeretik Francia­országot. A magyarok egyedül Ma­gyu, országot szeretik és ebben iga­zuk is van. A háború alatt bámula­tosan harcoltak. A cikkíró ismeri a magyarok erkölcseit és nagy rokon­szenvvel viseltetik a mpgyarok sze­retetreméltó jelleme iránt. Megemlíti, hogy a háború alatt a franciák szabadon élhettek Magyarországon, nem internálták és nem zaklatták őket. A magyarok abban hibáztak, amikor mindent egy kártyára tettek s mindenben a németekkel tartottak. Most itt a leszámolás ideje, de ahelyett, hogy a muli hibáiról be­széljünk, jobban tennők, ha elismer­nők annak a sorsnak az ujját, amely a magyarokra nehezedik. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kötcsey-utca 6. * Telefon 13-33. — Sohasem tudom megérteni — úgymond —, hogy a béke szerzői hogyan tudták egy ezeréve hozzá­tartozó területtől megfosztani Magyar­országot csak azért, hogy azt Ausztriá­nak juttassák. Ennek a tervnekaz osto­basága olyan mély, hogy az ember beleszédül. Hogy a régi Magyar­országból leamputáltak olyan része­ket, amelyeken szövetségeseink lak­nak, ez megmagyarázható, mert ez háborús sors, de hogy csökkentsék Magyarország területét csak azért, hogy nagyobbítsák Ausztriát, amely mindig Berlin szavára hallgatott, ez egyenesen ijesztő. — Tegyük fel, hogy Magyarország ellenáll, erőszakkal megtagadja Nyugatmagyarország átadását, akkor talán francia katonákat fogunk odág küldeni, hogy biztosítsuk Német­ország megnagyobbitását ? Ráday tói programot kivánnak a kisgazdák. BUDAPEST, junius 10. A kis­gazdapárt egyik hangadó tagja igy nyilatkozott: — Fokozottabb ellenőrzésre van szükség a belügyminiszterrel szem­ben. Gróf Ráday Oedeon n\int parla­menlenkivüli politikus kerü.t a kor­mányba. Csak annyit hallottunk róla, hogy erőskezű ember, igazi céljairól azonban mindeddig még nem nyilat­kozott. A parlnmentárizmus alap­elvére helyezkedünk, ¡¡amikor kí­vánjuk, hogy a bílügymmiszter nyi­latkozzék a kormányt tamogató agrár­pártban, hogy mikor választ adni, milyen méretű reformot terverr a választójogg:l, miért b'iog^tj* a közigazgatási íeformot, mi .< cl ja a főrendiház átszervezésévé . N 'n akarunk beleszólni Ráday . ,u­den ténykedésébe, személyi kérdések sem vezetnek, azt azonban követel­jük, hogy a parlamentáris kormány belügyminisztere elsősorban tájékoz­tasson a főispáni állások személyét illetőleg. — Va'ószinü, hogy Ráday Gedeon a jövő hét elején jelenik meg a kis­gazdapárt előtt, hogy érdemi nyilat­kozatot tegyen terveiről és előter­jesztett programjáról, vvvwvvwwvv ZÁRSZÁMADÁS A BIZOTTSÁG ELŐTT. A nemzetgyűlés zárszáma­dást vizsgáló bizottsága tegnap dél­után 5 óakor ülést tartott, amelyen megválasztotta az 1915—1916. évi zárszámadás előadóit, megállapította a minkarendet és Ernszt Sándor előadásában letárgyalta a kereske­delmi tárca zárszámadását. BETILTOTT BESZÁMOLÓ. A budapesi főkapitány, arra való hivat­kozással, hogy a Tattersaal nincsen Bárczy' István kerületében, nem en­gedélyezte Bárczy Istvánnak a Tat­tersaalban hirdetett beszámolóját. N3a utoljára lép fel személyesen Pásra Norbert a SZECHENYI-MOZIBAN. Bemu­tatásra kerül AGSÁBBTÓ és a FEJEDELMI IMF» Főszerepekben Dán üorberfc és Előadások VA 748 és 9 órakor. Telefon 16—33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom