Szeged, 1921. június (2. évfolyam, 124-148. szám)

1921-06-07 / 129. szám

Sietted, 1921 junius 7, Ara 2 korona. Kedd, II. évf., 129. szám. tLÓPIZETCSI ARAK: Ery évre 600 kor. I Negyedévre 150kor Fel évre 300 „ | Egy hóra 50 „ Megjelenik naponkint délután. 81C.RKESZTÓSÉ.G ÉS KIADÓHIVATAL KAIcsey-ntca 6. • Telefon 13-33. Vázsonyi beszél. A nemzetgyűlés mai ülése. BUDAPEST, junius 6. (M. T. I.) A nemzetgyűlés mai üléséi há­romnegyed 11 órakor nyilolla meg Rakovszky Isiván elnflk. A köllségveiési vilához a zárszó jogán felszólaók szó'aitak fel. Homonnay Tivadar: Még a mult esztendőben benyújtóit indiiványát a vasutasok gazdasagi és kultruális helyetének megjavítása ügyében visszavonja, meri az indítványban foglalt pontok legnagyobbrészét teljesítették. Schlachla Margit a házszabályok­hoz szólva szükségesnek tartja ÜZ uj házszabályok sürgős megállapí­tását. Szterényi József két határozati ja­vaslatot nyújt be és röviden csak azt kéri, hogy fogadja el a Ház ja­vaslatait. A miniszterelnök legutóbbi beszlde olyan veszedelmekre muta», amelyek ha fennálianak, össze kell fogni mindenkinek különbség nélkül. Vázsonyi vilmos félti az országot a kivételes rendelkezéseknek rend­szeresítésétől, mely azt az eredményt idézi elö, hogy azoknál az agitácio­nális eseteknél, amelyekről a mi­niszterelnök megemlékezett, mindig ujabb anyagot találjanak a maguk számára. Teljes jogrend akkor van, ha az élőtörvényeket respektálják. A bíróság tagjainak politikai egye­sületekben tagként szerepelni nem szabad. Ezeknek vagy a politikát, vagy állásukat ke l otthagyni. Vissza kell szorítani! a kormányon kívül álló erőket, hogy mellékkormányok ne lehessenek. Nincs logikai összefüggés a tele­foncenzura és a bolsevizmus között sem. A telefoncenzura több bánatot okozott a szerelemnek, mint a bol­sevizmusnak. A miniszterelnök is belátta, hogy az interná'ás mai rendszerében nem tartható fenn. Hosszasabban foglalkozik a mi­nisztere nök legutóbbi beszédével és odakonkludál, hogy az októberi forradalomban bűnösök felelősségre­vonását végre el kell intézni. Angol»francia védszövetség. PÁRIS, junius 6. Az angol-francia védszövetseg kérdése a francia la­pokban sürün szerepel. A Matin vezércikkben foglalkozik a kérdéssel és azt mondja, hogy Franciaország­ban a legszívélyesebb fogadtatásra talál az a terv, hogy a két ország a teljes egyenlőség alapján katonai és politikai szövetségre lépjen egymás­sá'. Európa angol-francia ántánt né'kül semmihez sem kezdhet hozzá. A franc.a-angol védőszövetség lesz az a pillér, amelyen Európa nyugszik. Rendkívüli közgyűlésen foglalkozott a szegedi Üjságiró-Egyesület a svájci újságírók fogadtatásánál szenvedett sérelmével. SZEGED, junius 6. (Saját tudósítónktól.) Az újságíró ritkán lép saját ügyé­vel a nyilvánosság elé. Saját ügyét soha nem állítja a közérdekű dol­gok sorába. Az újságíró gondja, baja, buja, sérelme az ő legegyénibb ügye, amelyet maga visel, maga cipel, maga igyekszik reparálni. Olyan elv ez, amelyet a magyar újságíró mindig megtartott és meg­tart még ma is. Az az újságíró, aki kiskaliberű, vicinális ügyeknek szí­vesen ad helyet a lapjaban, a saját érdekében nem veszi ai újságot igénybe. — Csak akkor, ^midőn az Ö dolga kiabálón közérdekű. Csak akkor, amidón a közérdek kívánja valamely ügynek a nyilvánosság előtt való megvitatását. Ilyen eset adódott mcst a svájci újságírók szegedi látogatásában. A város mellőzte az újságírók fogadta­tásánál a helybeli uj6ágiró-egyesület és a szerkesztőségik közreműködé­sét és igy a sajtó egy részének nem volt módjában ezt a* eseményt annsk súlya és érdeme szerint méltatni. Eltekintve attól, hogy a szegedi sajtót ért ez a mellőzés sérelmes a sajtó munkásaira, ami még nem olyan Ugy, hogy azzal nyilvánosság elé kellene lépnünk, e sérelem követ­keztében hirszolgá atunk váll hiá­nyossá, amennyiben az eseményről nem irhattunk részletesen és a hely­be1! saj'ó olyan sz nben tűnheted ftI a svájci kol egák elölt, mintha az ner állana még a kul ura és tisztes­ségnek azon a fokán, hogy azt a kül­fö ditk előtt prezentá hassák. Ebben a két .utóbb jellemzett hatásában köz­érdekűvé vált ai újságíró sérelme es a nyilvánosság tlé kívánkozik, inert egyrészt tagozunk közönségünk­nek avval, hogy hírszolgálatunk hiá­nyosságának okát adjuk, másrészt kötelességünk azt a lá'szatot is vissza­utasítani, hogy a helybeii újságírók nem prezentabilisek. Ezért és csakis ezért ült egybe tegnap az újságíró-egyesület rend­kívüli közgyűlése, melyen a hatóság képviseletében dr. Bottka Sándor főkapitány is résztvett. A közgyű­lésen mely izzó hangulatban, nagy izgatottság közepette folyt le, meg­beszélés tárgyát képezte e sérelem reparálásának módja, ami különös és szomorú világközi helyzetűnkben tapintatot és nagy elővigyázatosságot igényelt. Súlyos dolog a külföld elé menni olyan panasszal, mely • egy­részt a meg nem értést és az együtt­érzés hiányát világítja meg, másrészt konkrét vádakkal illet egy magyar hatóságot. A hosszú és szenvedélyes vita folyamán az ujságirók köz­gyűlése állandóan szem előtt tar­totta ezt a momentumot, mig végül a következő határoza'"* hozta: A szegedi Ujságirók Egyesülete vasárnap, junius 5- én tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy megkc.< gróf Teleki Pál nemzetgyűlési képviselő urat, mint a svájci uj«1" • irók magyarországi látogatásának kezdeményezőjét, ho.^u tudomására a svájci ujsápirók szindikátusának, hogy a szegedi fogadtatásukban és Kalauzolásukban a szegedi ujság­irók azért nem vettek részt, mert nekik erre alkalmat és módot nem adtak. És itt még egy vallomást kell ten­nünk. Be kell látnunk egy hibánkat, amely végeredményében a mi sérel­münket is okozta. Kicsi tehetőségü, kisarányu emberekbői cikkeztünk mi nagy féi fiakat, helyi jelentőségtelene­ket fujtunk mi fel fontos tényezőkké. És ami tragikus oldala a dolognak és jellemző is a kalibertelenségre: felfujt nagyságukat elhitték ezek a jó emberek. Most el akarják dobni a fújtatót, nem gondolva rá, hogy a I hólyag fujtató nélkül elveszti szép és | tetszetős gömbölyű formáját. ($. c.) Szerb—oláh defenziv szövetség. BELGRÁD, junius 6. (Avala.) Take /onescu a román külügy­minisztériumfőtitkárának és kabinet­főnökének kíséretében Belgrádba érkezett. Tiszteletére Pasics miniszter­elnök vacsorát adott. A politikai tár­gyalások ma kezdődnek meg. Poli­tikai körökben ugy tudják, hogy Take Jonescu katonai megállapodást akart aláíratni a szerbekkel, amely kibővitené a kis ántánt defenziv programját. Ezenkívül szóbakerül­nének Jugoszláviát és Romániát közösen érdeklő kérdések. A szerb lapok hosszabb cikkben foglalkoznak Take Jonescu látoga­tásának jelentőségével és rámutatnak arra, hogy a két országnak közös érdeke, hogy politikai és katonai megállapodásokkal biz ositsák az Ausztriával, Magyarországgal és Bul­gáriával kötött békeszerződések tel­jes végrehajtását. Csehek szállják meg Nyugat* magyarországot(?y PÁRIS, junius 6. A franc a sajtó, különösen a Rappel arra következ­tet, hogy a nyugatmagyarországi kérdésben az oroszlánrész feltétlenül Csehországé. Ha a csehek meg­szállják Nyugatmagyarországot, az oly rendkívül fontos tény, mint egy­kor Bosznia és Hercegovina meg­szállása. A Rappel hosszan fejtegeti Csehország nép ajzi berendezkedését és az uj m'gyar—osztrák monar­chiának nevezi ezt az államot. Ellentétes hirek Károly hirály spanyolországi tartózkodásáról. MADRID, junius 6. Az Epoca jelenti, hogy a spanyol kormány mit­sem tud arról a tervről, hogy Károly király Spanyolországban akar meg­telepedni. • -m MADRID, junius 6. A spanyol kormány beleegyezését adta ahhoz, hogy Károly király családjával együtt állandó tartózkodásra Spanyolország­ban telepedhessék meg. A király és családja — ha közbeeső események nem gátolják — augusztusban köl­tözködik uj otthonába. Ujabb ötvenmillió arany­márkát {izeitek a németek. BERLIN, junius 6. (Wolff.) Má­jus 31-én az esedékes fizetlség má­sodik részletét is felajánlották a jóvátéleli bizoitságnak, ami ötven­millió aríttymárkáí iett ki. Ezt az összegei ugyanugy, mint a száz­ötvenmillió aranymárkát kitevő első részletet a Föderált Reserve Banknak utalták át Newyorkba, dollárban. Németellenes tüntetések Ostrowoban. POSEN, junius 6. (Reuter.) Ostro­woban junius 2-án tüntetések voltak a németek ellen. Több németet bán­talmaztak és a német üzleteket és lakásokat kifosztották. A lengyel mun­kásság követelte, hogy a fegyver­gyári német munkásságot bocsássák el. A rendőrség tehetetlennek bizo­nyult. Csak este tudták katonai be­avatkozással helyreállítani a rendel. Ugylátszik, hogy az ostrovroi esemény nagyobb németellenes mozgalmak előjc.c. Oroszországban bombát dobálnak. LUBLIN, junius 6. (Reuter.) Egy teherkocsira, amelyben katonák vol­tak, bombákat ve:e:tek. Egy ember meghalt, njo'c polgári egyél és két rendőr megsebesült. ív?tünő napsugarakat. Telefon 16—33. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Telefon 16—33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom