Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-24 / 118. szám

Szeged, 1921 május 24. ára 2 korona. Kedd, 11. évf., 118 szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: _ évre 600 Fél évre 300 Egy évre 600 kor. I Negyedévre 150kor | Egy hóra 50 A Délvidéki Liga közgyűlése. SZEúED, május 2J. _ A Délvidéki Liga ünnepségeire szombaton délulán érkeztek meg a vendégek: dr. Steuer György államtitkár, Eöttevényi Olivér, a DMKE kormánybiztosa, Lüttjen, a dán vörös-keresztegylet elnöknője stb. Öt órakor délután hazafias ünnepet rendeztek a délvidéki ifjak, 6 órakor pedig a városháza közgyűlési termében közművelődési estély volt. Klug -Péter elnök nyitotta meg az estélyf, kijelentvén, hogy Magyarországon a németség, a svábság soha nem tekintette magát nemzetiségnek. Magyarok voltak, magyarok maradnak. Dr. Mandola Aladár Jókairól emlékezett meg s megállapít ja, hogy Jókai nagy írói missziója Herczeg Ferencre szállott. Ezután irredenta-költemények szavalata következett, majd Steuer György államtitkár emelkedeit szólásra. Nagy beszéde keretében erősen hangsúlyozta, hogy vissza kell térni a magyarok ősi erényeihez: a vallásos meggyőződéshez, a türelmességhez ét a méltósághoz. Ezekre keli felépíteni a közéletet s hiszem, hogy az ország jövőjét igenis biztosítani fogjuk. Este 7 órakor az elnöki tanács ülésezett, 8 órakor pedig a Stefániakioszkban társasvacsorán vettek részt. Vasárnap délelőtt 9 órakor szentmise volt a belvárosi templomban, melyen dr. Krämer Tamás mondott nagyhatású beszédet. Délelőtt fél 11 órakor tartotta a Délvidéki Liga szegedi főosz'álya közgyűlését. ° Határozati javaslatban fogadták el, hogy a kormányzót, a miniszterelnököt és Teleki Pá\t táviratilag üdvözlik. Muth Béla ösmerteti a főosztály ez évi működését. A jelentéshez Eöttevényi Olivér szól hozzá. Először köszönetet mond a szegedi főosztálynak nagy munkájáért, majd tolmácsolja Herczeg Ferenc üdvözletét s azt az üzenetét, hogy a Jókai-ünnepség miatt nem jöhetett le Szegedre. Ezután kijelenti, hogy a Délvidéki Liga, mint belügyminiszteriig engedélyezett egyesület, a trianoni békeszerződés keretei között keli, hogy maradjon. De csinálnak irredentát, csinálják a szellemnek, a kulturának, a léleknek irredentáját. Megemlékezik az egyetemről, hangsúlyozva, hogyha egyéni szemszögből az talán nem vág bele egyesek számitásába, de a nagy nemzeti célt kell tekinteni. Steuer György Klug Péter érdemeit n.4tatja. Pénztári jelentés után ' előterjesztik a költségvetést. Délben fél 2 órakor a Hági-sőrcsarnokban bankett, este pedig a városi színházban díszelőadás volt. Megjelenik naponkint délután. Az országos /földműves-szövetség nagygyűlése. Nagyatádi Szabó kinyilatkoztatja,hogtínam akarnak paraszt-dlktaturát. ' BUDAPEST, május 23. (Saját tudósítónktól.) Az országos földműves-szövetség vasárnap délelőtt tartotta nagygyűlését a Vérmező hatalmas térségén. A nyugati pályaudvaron gyülekezve sűrű sorokban indultak a kisgazdák a gyűlés színhelyére, ugy hogy 10 óra előtt 50—60 ezer főnyi tömeg lepte el a Vérmezőt. 10 órakor érkezett meg a kormányzó. A díszsátorban a kormányzó körül a kormány tagjai foglaltak helyet. Megjelentek : gróf Bethlen István miniszterelnök, nagyatádi Szabó István, Mayer János, Vass József, Hegyeshalmy Lajos, Hegedűs Lóránt, Tomcsányi Vilmos, gróf .Ráday Gedeon miniszterek. Rubinek Gyula rövid beszédben üdvözölte a kormányzót. A misesátorban Balogh Jószef esperes-plébános miseáldozatot mutatott be, amely után az egyetemi énekkarok énekeltek. Kuthy Dezső monori lelkész imája után Kpvács J. István tartott beszédet. — 400 évvel ezelőtt tört .meg — úgymond — a magyar önállóság. Két évvel ezelőtt, 1918-ban mármár azt látjuk, hogy 400 éves nyomorúságunk megszűnik, de csalódtunk. Kommünre vezetett. Olyan idők jöttek, hogy ugy látszott, visszajött a 400 éves uralom. A mi elhatározásunk az, hogy a 400 év előtti idő folytatódik. Beszédét azzal fejezte be: Éljen Kossuth Lajos! 'A kormányzó rövid cerkléje után megnyitotta a nagygyűlést. Gróf Bethlen István hivatkozott arra, hogy a kormányzás nehéz munkájában föltétlen • számit a kisgazdák és földművesek támogatására. Nélkülük kormányozni nem lehet. Percekig tartó éljenzés közepette iépetta szószékrenagyatádi Szűóólstván. Kedves Barátaim! — kezdte beszédét —, eljöttetek Budapestre, előjöttetek egy gyenge hivó szóra. Nem panaszkodni jöttetek. Jöttetek a nagy munka idején, saját elhatározásotokból, saját költségteken, hogy tanúbizonyságot tegyetek azok mellett, akik a kisgazdák mozgalmát megindították és akik már hosszú idő óta a kisgazda-érdekekértdolgoznak.• I\[pm azért jöttetek, hogy valakire nyomást gyakoroljunk, hogy valakire a magunk akaratát fegyveres erővel rákényszeritsük. Nem azért jöttünk, hogy diktatúrát kiáltsunk ki. Hiába mondják ellenségeink, hogy mi parasztdiktaturát akarunk. Mi ezzel az erővel, amely a falu népében van és azzal az egyetértéssel, amellyel a város velünk érez, sokkal könnyebben kiálthatnánk ki a parasztdiktaturát, mint azok, akik itt nálunk diktatúrát akarnak rendi.eresiteni. Nem az erőnk hiány?it ehhez, hanem az akaratunk. Mert a diktatúrát semmifJa formájaban el nem fogadhatjuk és má-:sal szemben sem alkalmazhatjuk. A hangunk gyenge volt, Sokáig nem kellettünk senkinek, csak választások idején. Most, amikor erCsek vagyunk, keilenénk mindenkinek. Nem' mindenki kisgazda, aki annak mondja magát. Nem mindenki az. Mert vannax politikusod, akik odajöttek hozzánk, mert ránk szükség van. De nincsenek otf, amikor a kisgazdákért dolgozni kell. Az ilyen kisgazdák azt mondják, bjgy nagyatádi Szabó nem akarja végrehajtani a földreformot. Aki ismer, tudja, hogy nem azért küzdö'tem, hogy ne akarjam végrehajtani. Ezt csak azok mondják, akik soha nem lelkesedtek a földreformért. Most igy akarják a kisgazdákat más táborba csalni. A földreform egyszerre keresztülvitele oly megrázkódtatást okozna, amelyet az ország nem bír el. Ezután Meskó Zoltán mondott beszédet. Meg keli szűnnie annak a világnak, hogy az ipari és kereskedelmi neveléstől irtózzon a keresztény társadalmunk. Rubinek Gyula a földreform végrehajtásáról, az adóterhek elkerülhetetlenségéről besüélt. Hegedűs Lóránt megnyugtatta a kisgazdákat és földműveseket, hogy .megfelelő védelmet nyújt nekik az adókivetési bizottságok esetleges túlkapásai ellen. Zeöks Antal, Stankovics János, sokorópáikai .Szabó István, Gadl Gaszton, Patacsy Dénes, Wéber János, Henez Károly, Hajpál István, Bottlik József, Herczegh Sándor, Balogh Gyula képvise ők beszéltek még 3 szónoki emelvényről. A nagygyűlés követeli a nemzeti és keresztény gondolatnak minden vonatkozásban való érvényesítését, az ezzel ellenkező mozgalmak*és törekvések eltörlését, a jelen jogrend fentartását, a személyes szabadság tiszteletét, az egyén szabad érvényesülését, a szabad politikai szervezkedést, a fennálló és létesítendő törvények korlátain belül a szabad sajtót, a magántulajdon tiszteletben tartását, minden magántulajdonellenes szervezkedés megakadályozását, a földreform végrehajtását olyképpen, hogy a lakóházak és gazdasági épületek építése is egyidejűleg lehetővé váljék. Követeli továbbá a munkás és munkaadó közötti jogviszony rendezését, a munkásjóléti intézmények létesítését, valamint a falu gondozását, a szövetkezeti eszme gyakorlati megvalósítását. SiERKESZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. » Telefon 13-33. Újságírók a sajtó elnyomása ellen. BUDAPEST, május 23. A Magyar Hiradó jelenti: A Magyarországi Újságírók Egyesülete vasárn-p délután választmányi ülést tartott, amelyen foglalkozott a belügyminiszternek és a kereskedelmtigyi miniszternek rendeletével, mely szerint Az Esttől és a Világtól megvonták az utcai és a pályaudvarokon való árusítás engedélyét. Márkus Miksa elnök határozati javaslatot terjesztett elő, melynek lényege az, hogy azok ejlen az újságok ellen, melyek közrendbe ütközö cikkeket közölnek, ne közigazgatási, hanem birói uton járjanak el és add;g, amig a biróság a maga döntését meg nem hozta, a miniszteri rendeletek hatályát függesszék fel. A javaslathoz többen hozzászóltak, igy Szathmáry Mór, Bónicz Ferenc, Kun Andor és mások, akik valamennyien hangoztatták, hogy a sajtószabadság kérdésében újságíró és ujságiró között nem szabad, hogy véleményeltérés legyen. Hosszabb beszédet mondott Lingaiter Albin nemzetgyűlési képviselő, aki hangoztatta, hogy prononszirozott keresztény, újságírónak vallja magát, de a sajtószabadság kérdésében nem tehet semmiféle különbséget. Ugy látja, hogy a kormány a sajtószabadság kezelésében nem is egy párt, haflfem klikkpolitikai törekvések nyomása alatt áll. Ezután támadja az MTI-t állítólagos tendenciózus tudósításai miatt. Beszédét azzal fejezte be, hogy Bethlen miniszterelnök törvénytiszteletét tartj? annyira korrektnek, hogy a sajtó közigazgatási uton való elnyomásával szakítani fog. Ha ez nem történnék meg, javasolja, hogy a választmány két hét múlva újra tartson ülést. A választmány az ' előterjesztett határozati javaslatot és Lingauer indítványát egyhangúlag elfogadta. Nagygyűlés Felsőszilézia elnyomása ellen. BERLIN, május 23. (Wolff.) Berlinben tegnap délelőtt Loebe birodalmi elnök elnökléséve! és a kereskedelmi és ipari munkaadók és munkavállalók szövetségének, valamint a mezőgazdaság vezetőembereinek részvételével nagygyűlés volt, amelyen tiltakoztak Felsőszilézia elnyomása ellen. A német nép a londoni követelések elfogadásával kifejezésre juttatta, azt a készségét, hogy vállalja á csaknem elviselhetetlen terheket. Semmikép sem tűrhető, hogy a lengyelek önkényes és erőszakos cselekményei felborítsák a szerződés határozmányait, amelyek jogokat foglalnak magukban a németek számára. A Széchenyi-Moziban ma Francesca Bertinivel a főszerepben TOSCA dráma 6 felvonásban. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Telefon 16-33.