Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-18 / 112. szám

Szeeed, 1921 május 18 Ára 2 korona. Szerda, II. évf., 112. Mám. ELŐFIZETÉSI ARAK: Efy ívre M>n kor. I Negyedévre 150 kor fél évrt 300 I Egy hóra 50 „ Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcacy-utca 6. • Telefon 13-33. Pálfy Dániel beszámolót tartott a felsővárosi iparoskörben. SZEOED, május 17. (Saját tudósítónktól.) Tegnap délelőtt beszámolót tartott Pálfy Dániel, Szeged lí. választó­kerületének nemzetgyűlési képviselője a felsővárosi iparoskörnek a Mar­tonosi-vendéglőben lévő helyiségében. Szabó 'jyula nyitotta meg a gyű­lést s üdvözölte a képviselőt, kö­szöntve benne az egész ország ipa­rosságának vezérét. Megkérte Pálfyt, hogy az aktuális politikáról tájékoz­tassa a polgárságot. Pálfy Dániel mindenekelőtt arra mutat rá, hogy az ország iparos­közönsége érdekében reá sulyosodó sok munka gátolja öt abban, hogy gyakrabban jöjjön el referálni a Vá­lasztóinak. Ismerteti az országos iparosmozgalmat, kiemelve Nyugat­Magyarország iparosainak lángoló haz. fiságát, akik tiltakoznak szűkebb hazájuk Ausztriához való csatolása ellen. Annak a íeményének ad kife­jezést, hogy most, miután Anglia is ratifikálta a békénket, Újszegedet s környékét és a szénbányájával első­rendű fontosságú Pécset vissza fogjuk kapni. Beszédének további folyamán az ipartörvényt ismerteti. Beszél az iparosság érdekeinek hathatósabb védelméről, aminek legelső feltétele, hogy képesítés nélkül ipart senki ne űzhessen. Beszél a íanonckérdésről is, majd rátér az iparos- és keres­kedő-társadalom válságos helyzetére s ezzel kapcsolatban Hegedűs pénz­ügyi politikájára. Röviden megemlé­kezik még az internálásokról, me­lyeket megszüntetni óhajt. Varga József, Nedelkoy Endre, Körmendy Mátyás és Szabó Gyula beszédeire Pálfy megnyutató választ ad s kijelenti, hogy mint eddig, ezután is a kisemberek érdekében íog küzdeni. Hirhdger Ferenc szavai zárták be a lelkes gyűlést. ************************** Wirth kancellár az ultimátumról. BERLIN, m<ijus 17. (Saj* tud.) A Germania főszerkesztője beszél­getést folytatott dr. Wirth birodalmi kancellárral, aki a következőket je­gyezte meg : Az ultimátum elfoga­dásának súlyos lépését a kormány részere az a meggyőződés könnyí­tette meg, hogy ezt a lépést megér­tette a német nép túlnyomó több­sége. Szilárd elhatározásuk, hogy a lefe<>yverzes é> a pénzügy terén meg­mutassa a világnak, miszerint, ami emberi erőtől függ, meg fog történni. A kancellár arra fog törekedni, hogy a lefegyverzés, valamint az anya­gokban cs pénzten való teljesítmé­nyek mielőbb megvilósuljanak. Az igazságügyminiszter Szegeden A Táblának az egyetem céljaira való átengedéséről jött tárgyalr.i. SZEGED, május 17. (Saját tudósítónktól.) A ma reggeli vonattal érkezett dr. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy­miniszter titkára, dr. Gaál László törvényszéki bíró kíséretében Sze­gedre, hogy a tábla épületének az egyetem céljaira való átengedése tár­gyában helyszíni szemlét tartson és azután döntsön a kérdésben. A mi­niszterrel érkeztek még Budapestről Záborszky Gyula és Kun Béla igaz­ságügyminiszteri államtitkár. Az igazságügyminiszter fogadá­sára megjelenlek az állomáson dr. Aigner Károly fői? pán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Hamza Géza, az ítélőtábla elnöke, dr. Bctika Sándor rendőrfőkapitány, dr. Szász Iván föállamügyész, akik Szandtner Pál egyetemi tanárral együtt valamennyien elkísérték az igazságügyminisztert szemleutjára. Megtekintette a miniszter a Vár­utca 7. sz. házat, azután több helyi­séget látogatott meg, melyek a tábla elhelyezésének tekintetbe jönnek. Tomcsányi miniszter és kísérete déli fél 12 óra után érkeztek a városházára, ahol a polgármesteri szobába mentek. A tanácsteremben ezalatt a katolikus hitközség, a ke­resztényszociálista-Dárt, a MOVE, TEVÉL, Délvidéki Liga, Erdélyi Magyar-Székely Szövetség, Baross­Szövetség, közszolgálati alkalmazot­tak és a kisgazdapárt küldöttségei gyülekeztek. Egynegyed 1 'órakor fo­gadta a miniszter a küldöttségeket, melyek összességének Várhelyi Jó­zsef prépost volt a szónoka. Várhelyi prépost beszédében el­mondotta, hogy Szeged város kö­zönségét erősen lesújtotta a hir, hogy noha a város és társadalma semmilyen áldozatot nem sajnált, hogy az egyetem Szegedre kerülhessen, a királyi tábla mégis akadályokat gör­dített az ügy sima lebonyolíthatósága elé. Ez annál kevésbé indokolt, mert az egyetem Szegedre való elhelye­zése nemzeti érdek. Várhelyi beszédére Tomcsányi miniszter válaszolta küldöttségeknek. Válasza elején elsősorban azt hangsúlyozta, hogy őt éppen olyan hazafias eszmék hevítik, mint e város társadalmát. Hangsúlyozta, hogy hosszú évek óta ő is magántanára a budapesti tudományegyetemnek, ugy hogy teljes mértékben tisztában van azzal, hogy mi az egyetem. De nagyon fontos dolognak tartja az igazságszolgáltatást is. A jogrendet jelképező igazságszolgáltatásnak — mondotta — azon a piede?ztálon kell maradnia, amelyen eddig is volt. Ugy érzem, hogy az eszme hátrányára volna, ha u királyi táblát szűk keretek közé helyeznék el. De, mint mondotta, nem zárkózik el az elől, hogy egy kielégítő meg­oldást keressenek és ezért is jött le most Szegedre, hogy személyesen győződjön meg arról, hogy miként lehetne az egyetem idehelyezésével kapcsolatos kérdéseket megoldani. Megnyugtatásul közli a küldöttsé­gekkel, hogy szegedi tartózkodásának már eddig is van eredménye, mert egy fontos lépéssel előbbre jutottak és így erősen reméli, hogy az egye­tem Szegeden való elhelyezése mégis sikerülni fog. Hangsúlyozza azon­ban, hogy Szegednek még igen nagy áldozatokat kell hoznia s ha ők áldozatokat hoznak, ugy azt kéri Szeged közönségétől, hogy a lakás­kérdés megoldását illetően segitsé­ségére legyenek az illetékes intéző köröknek. Végül megköszönte Tom­csányi a küldöttségeit megjelenését, amiből azt látja, hogy egyöntetű a kívánság, hogy Szeged egyetemet kapjon. Ennek megállapítására pedig azért helyez súlyt, mivel Budapesten ez ügyre vonatkozólag más véle­ményeket is hallott. Dr. Somogyi Szilveszter polgár­mester, iiilkll emiitette, igen nagy súlyt helyez arra, hogy egyes dol­gokat a küldöttségek előtt is el­mondjon Tomcsányinak, mivel tudja, hogy e küldöttségek mögött a város társadalmának tízezrei állanak. Hang­súlyozottan a miniszterhez intézte szavait a polgármester, aki többek között ki jelen'ette, hogy a lakás­kérdésben kifejte't eredményes és fáradságos munkájuk is meddő marad, míg magának az intéz­ménynek elhelyezési kérdése- nincsen megoldva. Rámutatott arra is, hogy ha Újszeged felszabadul, az ottani villákban a tanári kar háromnegyed részét el tudnák helyezni és vázolta a lakáskérdésben kifejtett eddigi munkájukat. Legfontosabbnak azon­ban a tábla elhelyezésének kér­dését tartja és bizton tudja, hogy ez a kérdés is megoldható. A város a legkedvesebb iskoláit áldozta fel azért, hogy a tábla megfelelő elhelyezéshez jusson és beszéde végén a miniszter jóindulatát kérte. A küldöttségek a polgármester beszéde közben többször kifejezést adtak helyeslésüknek, majd szétosz­lottak. A miniszter és kísérete, va­lamint a városi halóság képviselői a Kass egyik külön termében ebé­deltek. Délután a börtönöket és egyéb igazságügyi intézményeket szemlélnek meg, vacsoiára pedig Aigncr főispánhoz hivatalosak. A miniszter es kísérete az éjszakai vo­nattal utaznak vissza Budapestre. Giesswein beszámolója. GYŐR, május 17. (M. T. 1.) Gicssuein Sándor, a magyaróvári kerület nemzetgyűlési képviselője pünkösd h:tf!>jén Lóbcnyben be­számolót tartott s többek között ezeket mondotta: . — Komoly mnnkára van szüksé­günk, hogy országunk belsőleg meg­szilárduljon és kifelé tekintéllyel bír­jon s a többi nemzetek rokonszen­vét megnyerje. — A miniszterelnök programjában emlifeite azt, hogy a keresztény nemzeti és agrár-érdekei kívánja szolgálni. Keresztény politikát óhaj­tunk mi is és ennélfogva minden olyan politika ellen, amely erkölcsi törvényt nem ismer, a gyengét el­nyomja, gyűlöletet szit és igazság­talanságokat müvei, — küzdenünk kell. — Nemzeti poHtikdt akarunk és minthogy ez a nemzet polgárok összességéből áll, csak olyan politi­kát ismerünk el nemzetinek, amely egyszersmind demokratikus s nem zár ki bizonyos rétegeket a politi­kai jogok gyakorlásából. Azt is kí­vánjuk, hogy az agrár, vagyis a földmives érdekek keltő, söt kiváló figyelembe részesüljenek. A király­kérdésben ne legyen semmi lekötött­ség. A hadseregnek nemzeti hadse­regnek kell lenni. A szabadforgalom helyreállítása a fold. terményeire s a szabadkereskedelem az ipari termé­nyekre nézve programunkba tarto­zik. A keresztény erkölcs alapján szociális igazságosságot kívánunk minden irányban. A választók bizalmukról biztosí­tották képviselőjüket. Franciaország féltékenykedik PÁR1S, május 17. (M. T. I.) Az Eelair megállapítja, hogy Buda­pesten meleg visszhangot keltettek azok a beszédek, ame'yeket a trianoni szerződés ratifikálása alkalmából a parlamentben tartottak. Ezzel újból megerősödött az angol befolyás Magyarországon. A lap azt kívánja, hogy Franciaország is szerezze meg Budapesten azt a tekintélyt, amit érdekei megóvása megkövetel. ' A NEMZETI DEMOKP ATA PÁRT­BAN vasárnap délelőtt Ugrón Gábor elnöklésével népes értekezlet volt, amelyen a pártelnök beszámolt annak az akciónak ;iz eredményéről, amit a párt az adótörvények méltányos és igazságos végrehajtása érdekében megindított' és közölte az értekezlet­tel, hogy a pénzügyminiszter kilátásba helyezte a javaslat legtöbb kívánsá­gának teljesítését. Gyermekrablás a Buffalo-Cirkuszban és Pali kalandjai a SZÉCHEKYl-'fttiOZEBAN bemutatásra. keriil ma is Telefon 16—33. Előadások 7 és 9 órakor. Telefon 16—33

Next

/
Oldalképek
Tartalom