Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-15 / 111. szám

Szeged, 1921 mijus 15. SZBQBD TEGNAP tasztelgett az országos orvos-szövetség báró Kétly Károly egyetemi tanár vezeté­ssel Bernolák Nándor népjóléti miniszter­nél. A küldöttség azon kérelemmel fordult a miniszterhez, hogy ahol szükségesnek tátja, vegye igénybe az országos orvos-szö­vetséget, amely az egész orvosi kart kép­viseli és adja meg az orvosi karnak a S mana támogatását is. Kérték a kOzegtsz­•úgy államosítását. A munkásbiztodtó rdésének olyan megoldását, amely meg­felel ugy az igazán megszorultak segélye­zésének, mint az orvosi kar érdekelnek. Bernolák válaszában kijelentette, hogy örömmel fogadja az orvosi kar közremű­ködését. A>..< - közegészségügy államoei­tását illeti, annak határozottan hive. Tör­vényjavaslatot is dolgozott ki, melyben a közszolgálati orvosnak meg lesz a felelős­sége s intézkedés joga. A munkásbiztositó­nak az egész vonalon való államosításának nem barátja. Legsürgősebben megoldás elé viszi a .munkásbiztositó bíráskodásá­nak ügyét. Nagyon fontos a biztosítás ki­terjesztése a mezőgazdasági munkásokra. Így orvos kerül olyan helyekre is, ahol edd ig a lehetetlen megélhetési viszonyok miatt nem boldogulhatott. Az orvosi kar­ral egyetértően kivánja megoldani azt a nagyon fontos szociális kérdést, hogy mi­kép lehetne a köztisztviselők betegségi ellátását méltányosan elintézni. Erre a célra körülbelül 10Ü-120 millió koronh állami hozzájárulást biztosit. Kijelentette végre, hogy javaslatait az országos orvos­szövetséggel kivánja megbeszélni. Várja e tekintetben a szövetség előterjesztését. A küldöttség a miniszter válaszát nagy lelke­sedéssel vette tudomásul. * Gráf Ráday Gedeon belügyminiszter hl­vatalbalépésekor élénken érdeklődött a hadigondozottak ügyei iránt. A belügy­miniszter sok panaszt hallott, hogy egyes közigazgatási hatóságok nem bánnak a hadigondozottakkal megértő gondosko­dással. Nem fér össze a méltányossággal és törvényeséggel, hogy a hadigondozottak ügyei felületesen intéztessenek el. Felhívja az alispánok és jjolgármesterek ügyeimét, hogy a hadigondozottak ügyei­•ek ellátásával megbízott közegeiket a világháború kárvallottjaival szemben fenn­álló becsület és hazafias kötelességekre figyelmeztessék A hozzájuk kerülő Ügyek­ben lelkiismeretük szerint sürgősen járja­nak el. A körjegyzők figyelmét felhívja, bogy a magánmunkálatok elvégzése végett betzájuk forduló hadigondozottakkal szem­ben, a munkálatok díjazása dolgában, a legmesszebbmenő méltányosságot tanú­sítsák. • A belügyi államtitkári állás betöltése ismét előtérbe lépett. Egy délutáni lap ér­tesülése szerint a kormányelnök Steiner Gyulát, a menekült tisztviselők kormány­biztosát nevezi ki államtitkárnak. Ujabb értesülés szerint azonban ez nem felel meg a valóságnak. A kisgazda, és földmi­ves-párt tőrhetetlenül ragaszkodik a régi kívánságához, hogy a belügyi államtitkári állást a párt köréből vett politikussal tölt­sék be. Bethlen miniszterelnök bizonyára eleget tesz a párt kívánságának. • Az Ufság kassai értesülése szerint a do­nuiukánus-rend priorját a cseh biróság egyhavi börtönre itélte, mert nagypénteken IV. Károlyért mondott imát. • Lloyd George kijelentette az alsóházban, hogy k szövetségeseknek ragaszkodniok kell ahhoz, hogy a békeszerződéseket respektálják. Remeli, hogy Anglia emellett végig ki fog tartani. Reméli továbbá, hogy noha Németországról van szó, Anglia, meg fog győződni róla, hogy tekintélyét egyre fokozódó mértékben veti latba a fair play érdekében. Hogy a lengyeleknek uieg legyen engedve a békeszerződés megszegésével Felsósziléziát elfoglalni éa hogy a németeknek ne legyen megengedve, hogy védelmezzék magukat abban a tar­tományban, amely 200 évig az övék volt, ez becstelen dolog volna, s nem válna egy ország becsületére. • Glückstad államtanácsos, aki a népszö­vetség megbízásából Bécsben járt, hogy MormáMdjék Ausztria pénzügyi Helyzeté­ről, kifej'i jelentésében, bogy Ausztria na­ponta 200 millió osztrák koronát költ az állami s7ükségletek fedezésére. Az 1921. évben 50 milliárd deficitje lesz az osztrák államháztartásnak. Ezt természetesen csak a bankjegyforgalom végeláthatatlan szapo­rításával lehetne fedezni. Ha Ausz'.ria nem kap segítséget a kütföldről, akkor az éh­halál előtt áil. 13-33 a SZEGED telefonszáma, Sftvjdcsó 3lafassi. Bort ide korcsmáros, tokajit, pirosat, Csatlósom, apródom, itasd meg a lovat, Habos a zablyája, zilált a sörénye, Patkója csillagot rúgott három éjbe — Magam is, magam is halott/áradt vagyok, Bort a vitéznek és a lónak abrakot! Temesi bánságtól szaladtam idáig, Nagy az út Temestől Dancka városáig, Nagy az út, nincs is út, tartson örökkétig, Az én bús szivemnek a rózsám szivéig. Mostan három éjjel, mostan három napon Tengernagy bánatom borral itatgatom, Pirós borral, mert a bánatom fekete, Korcsmárosné lánya, ülj mellém, ülj ide. - Ki vagyok, mi vágyók, a nagy Isten tudja, Szaladó csillagnak veszendő az útja, Rab vagyok, rab vagyok, szabadulást várok, Szerelmes rabságból talán kitalálok! Virágos igéket szomorún daloltam, Virágos mezőket vérrel harmatoztam, De minden csatáknak nincsen oly kudarca, Mint fene szerelem reménytelen harca. Bott ide korcsmáros, tokajit, pirosat, Csatlósom, apródom, itasd meg a lovat, Azután nem Mnom, hadd vesszen a világ, Meghalok én Anna, szép'violavirág! JUHÁSZ GYULA. -. n *• Kedvező vallomások Fényes László szerepéről. — A Tisza-pör mai tárgyalása. — « zett embereket is. Sajnos Pogány megakadályozta ezt a mufi^át. . Elnök: ' Salgótarján megvédése körül volt szerepe Fényesnek? Tanu: Fényes érdeme, hogy oda nem jöttek be a csehek. Két nap és éjje! szaladgált Fényes és ágyút is ö szerzett. Elnök: Tud-e arról, hogy Fényes­nek valami intézkedése lett volna Erdély megvédése érdekében. Tanu: Azt biztosan tudom, hogy a Maros mentén ö szervezte meg a nemzetőrséget. Agilis parancsnok voft, egész^ hadsereget állított össze. Saj­nos BUDAPEST, május 14. _ n ' Serfát tudós itónkti^J A . Tw2(Npör mai tárgyalásin Hedry alezredes kihallgatását kezdte meg a biróság. Hedry alezredest a forradalomkor á nemzetőrségi karhatalom vezér­Jcari főnökévé nevezték ki és'ébben a minőségben többször érintkezett Fényes Lászlóval, a nérhzetőrség kormánybiztosával. Vallomása már ebből a szempontból is nagyon érdekes. Elmondotta,, ^hogy neki, Fényes, akit azélőtt nem igen ismert, eleinte nem volt sz?rípatiku«, de később, amikor egy-két napig együtt vótt vefe megszerette, mert meg­ismerte benne az emberi. Fényest alapjába véve jószívű, éles eszű, könnyen htvö embernek ismerte. EtnÖk : Milyen volt Fényes haza­fias magatartása ? Tanu: Soviniszta magyar volt ténykedésében mindig. A magyar­ság'érdekeit szolgálta. Elnök: Volt Fényesnek valami különös szerepe a zsold leszállítása érdekében ? Tanu: Ez nagy agitátori munká­jába és sok rábeszélésébe került, mert még kint voltak a plakátok, melyek óriási zsoldot Ígértek a nem­zetőröknek. F^pyes uj rendeletet készített. A zsoidot harmadára szál­lította le és ktüönös rábeszélő tehet­ségével megtudta nyugtatni a ke­délyeket. Ebben az időben az egész országból Fényest kereste fel min­denki, akinek ügyes-bajos dolga akadt. Elnök: Igaz, hogy Fényesnek nagy része volt abban, hogy a cseheknek a Csalóközében való elő­nyomulását sikerült megakadályozni ? Tanu: Tény, hogy ebben a do­logban nagyon sokat tett. ö szer­nos Fényes nem tudta elérni, hogy a román hadserég előnyomulásának ellenálljunk. Elnök: Hallott-e valamit vele való érintkezés után, arra vonatkozólag, hogy a Tisza-gyilkosságban része volna. Tanu: Nem.! Talán engem lepett meg leginkább ez a vád. Itt egy esetet kell elmondanom. Egy had­nagy egy garázda gyújtogató embert elitélt és azonnal falhoz állította. Amidőn Fényes e^t meghallotta, to­porzékolt és dühöngött, hogy hogy mernek egy magyar embert falhoz állítani, mikor úgyis olyan kevesen vagyunk. • A-zután Höhn Béla körjegyzőt hall­gatták ki. : Elnök: Ismerte Csernyákot? Tanu: 23-án letartóztattak és a Markó-utca 111. emelet 15. számú zárkába csuktak. Az egyik ott lévő fogoly azzal dicsekedett, hogy ő volt á tizenegyes katonatanács elnöke és ő kisérte Károlyit Belgrádba. Másnap Csernyák néven mutatkozott be. Kijelentette, hogy az első lövést Pogány adta Tiszára. Ahogy a ke­gyelmes asszony Pogányt fel is ismerte. Both Károly szigorló-orvos a kö­vetkező tenu. Elmondja, hogy a haditengerészemé: ismerkedett meg Dobóval, aki elmondta neki, hogy gyilkolta meg Tiseát. L'gy ismeri Dobót, mini aki szerel napyzolni. Dobónak csonttuberkolózisa volt a lábán, melyet 6 kezelt. Segesvári Julianna azt vallja, hogy hozzájuk Döm?öd-e, ahjl az apja direktóriumi tag vo.t, egy alkalom­mal beállított Dobó házíLznézóben és akkor mondfa neki, hogy ö gyil­kolta mrg Tiszát. Koczán Já.iosné a Royal-szálló szobaasszonya elmondja, hogy Fé­nyes 30-án délután 6 óta körül jött hozzá és azonnal lefeküdt. Éjjel 1 órakor felkeltették, ho^y menjen be Fényeshez. Egy ur volt nála, azzal cvjült távozlak az Aslóriába. Másnap este fél 8 órakor jött haza, nagyon fel volt háborodva, íiogy Tiszát meggyilkolták. Kovács Árpédné nyíregyházai gimnáziumi tanár felesége a gyil­kosság napján a Royal-szállóban lakott, előadja, hogy roppanttul meg volt törve a gyilkosság hirétől. Belvárosi Mozi TELEFON: Igazgatóság 2-58. — Pénztár . 5-82. Hétfőn, kedden és szerdán, május hó 16 , 17. és 18-án Eredeti zenekisérettel! Túl a Nagykrivá non FARKAS IMRE nagysikerű operettje 5 felvonásban dal és táncbetétekkel Szereplők: Ancsurka Lakatos 1. Kis Pista Virányi Sándor Baráttye Tamáa Benő Janó Fülöp Sándor A dal- és táncbetétekben . Kovács Lili. Blhary Alajoa és Halmay Viktor. Azonkívül 1 amerikai vígjáték. = RENDES nELTáKaK. S Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakot. hétköznap 5, 7 és 9 órakor. Nem eléggé keresztény a kisgazdapárt ? Bethlen miniszterelnök egységes kormányzópártot akar. BUDAPEST, május 14. (Saját tudósítónktól.) Hegedils Gyüigy nemzetgyűlési képviselő, az Ébredő Magyarok Egyesületének egyik alelnöke, mint­hogy elégedetlen volt a földbirtok­reform és a házhelyekről szóró tör­vény késedelmes végrehajtása miaft, tegnap este bejelentette a kisgazda­pártból való kilépését. A pártban azonban ugy tudják, hogy Hegedűs azért lépett ki, mert nem tartja a kisgazdapártot eléggé kereszténynek. Hegedüst rövidesen követni fogják még néhányan. Valószínű, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök a pünkösdi 'Lír.epek után hozzá -fog régi tervének, Ó? egységes kormányzópártnak a meg­alakításához. A miniszterelnök e tekintetben számit elsősorban a disszidensekre, azután a keresztény­párt zömére és végül . a kisgazda­pártnak arra a töredékére, amely Eőrfíy—Schandl—Vasadi Balogh-cso­port néven szokott időnkint szere­pelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom