Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-01 / 100. szám

Szeged. 1921 május Ara 2 korona. Vasárnap, 11. évf., 100. azám tg ELŐFIZETÉSI ARAK: évre «H> kor. I Nefyedévre150*or *vr. 300 ,. I 50 Megjelenik naponkint délután. Győzelmes Ikárusz. SZEGED, április 30. A hetvenöt eves Apponyi Albert ünneplésére készül az egész számot­tevő magyar közélet A nemzet és a társadalom valan ennyi hivatott kép­viselete és intézménye összefog, hogy az igazi nagyságot és önfel­áldozást megillető méltó hódolattal ünnepelje a sorsüldözött magyarság legnagyobb fiát. Egy nemzet, amely igy ludja megbecsülni nagyjait: nem veszhet el. Meg kell emlékeznünk arról, amit Apponyi mondott, amikor másfél esztendő élőit vállalta a nemzet osztatlan bizalmából nekijutott nagy és szent feladatok teljesítését. — Tul vagyok már azon a koron, amikor hiúság és személyes becs­vágy ösztönzi az embereket. Nincse­nek egyéni céljaim; rang, méltóság nem csábit. Fáradt öreg ember vagyok, akinek pihennie kellene, aki már nem ismeri a földi hiúságot. De szent köte ességemnek tartom, hogy szenvedő hazám és népemért meg­tegyem azt, amit megtehetek. Csodát, emberfölöttit ne várjanak tőlem, de minden erőmmel azon leszek, hogy a kötelességemet teljesítsem. Soha nem beszélt iga2i nagyság ennél szerényebben, de sohasem váltottak be Ígéretet teljesebben. A megrágalmazott, méltat anul meg­hurcolt magyarságnak újra becsületet szerzett a külföld előtt s még ellen­ségeink is csak a legnagyobb tisz­telet hangján beszélnek róla. Uj Ikáruszként repült a nap felé mély­séges hazaszeretetének szárnyain, amelyeket nem olvadékony viasz tartott össze, hanem az igazi nagy­ság diadalmas ereje. Ép szárnyakkal, győzelmesen tért vissza útjáról, amelyen örök időkre szóló dicső­séget szerzeit nemzetének és magának. Megindító, felemelő látvány ez a nagy öreg ember, aki az évek súlya által meg nem törhető akaraterővel és önfeláldozással küzd veszélyben forgó nemzetéért. Nyugalomra, cseu­des pihenésre lenne már szüksége fáradt testének, de nagy lelke csodálatos energiával viszi j előre a sors által kiszabott utján És ezt nem jutalomért, nem személyi hiú­ságának, szereplési vágyának kielé­gítésére teszi, hanem leljeseu önzet­lenül, csupán nemzete nagy érde­keinek szolgálatában. Az ünneplésen, amelyre készülnek, nemcsak az egész ország társadalmá­nak hivatalos képviselői lesznek jelen. Lélekben ott lesznek azok az egyszerű, névtelen szzáezrek »s, akiknek a nevében nem be­szel ünnepi diszszónok, csak az * nagy szeretet és megbecsülés, amely a nép szivében Kossuth apank legendás alakja mellé helyezte Apponyi Albert gióriás fejét. Nincs már fedezetlen pénzünk. Bevételeink fedezik a kiadásokat. — A pénzügyminiszter beszéde a pénzügyi tanács megnyitó ülésén. — BUDAPEST, ápr. 30. (Saj. tud.) Az országos pénzügyi tanács ma délelőtt tartotta alaküló ülését a pénzügyminisztérium épületében Az ülésen Hegedűs Lóránt pénzügy­miniszteren kivül a tanács valamennyi tagja megjelent. A pénzügyminiszter az ülést a kö­vetkező beszéddel nyitotta meg: — A kormány nevében őszinte tisztelettel üdvözlöm a megjelente­ket. Szerénytelenség nélkül állitha­tom, ho^y ennyi erkölcsi tökét egyet­len ország hasonló intézménye sem egyesit magában, mint ez a testület, amely a magyar pérzügyi helyzet orvoslásának keserves, de dicsé munkájára vállalkozott. Véleményem Amerikai közbelépés Németország érdekében. szerint, ha Európa látni fogja ezt az erőkifejtést, ennek kedvező hálása nem maradhat el. Ugvlátszik, hogy Európának nincs szüksége írre a tönkretett országra, nekünk azonban addig kell do'goznunk, amig újra szükség lesz ránk. Ezt azonban c?ak ugy érhetjük el, ha mindazok össze­fognak, akik a beteg országot meg­gyógyítani képesek. A pénzügyminiszter ezután hang­súlyozta, hogy a bankóprést sikerült megállítania. Az országban nincs többé fedezetlen pénz. Sikerült azt is elernie, hogv az államháztartás sa­ját bevételeiből tudja fedezni •a kiadásait. elhalasztani? A francia kormány határozott nemmel válaszolt. A leg­felsőbb tanács kétségkívül a német Ruhrterület megszállása mellett fog dönteni. BÉCS, ápr. 30. (M. T. I.) A Münchentr Neuesten Nachrichten je­lenti Bázelből: Az amerikai külügyi államtitkár kérdést intézett a francia kormányhoz, hogy vájjon a Ruhr­vidék megszállását nem lehetne-e Slmons külügyminiszter lemondott. Franciaország lázasan készülődik a büntetőrendszabályok végrehajtására. — Csehország is résztvesz a megfenyitésben. BUDAPEST, ápr. 30. -A Magyar Hirlap irja: Berlini jelentések szerint Slmons külügyminiszter, megrongált egészségi állapotára való hivatko­zással, beadta lemondását. Fehren­bach kancellár a súlyos külpolitikai helyzetre való tekintettel felkérte Simons külügyminisztert, hogy vár­jon lemondási kérelmével mindaddig, mig Amerikából döntő válasz nem érkezik. Simons eleget tett Fehren­bach kívánságának és kijek ntetfle, hogy csak rövid ideig hajlandó he­lyén maradni. Miután Fehrenbach Simonssal szolidárisnak jelentette ki magát, politikai körökben biztosra veszik, hogy Simons néhány nap múlva bekövetkező végleges lemon­dása maga után vonja a kancellár lemondását. BUDAPEST, ápr. 30. A Magyar Hirlap irja: A szines csapatoknak szállítását Délfranciaországtól a Rajna-vidékre már megkezdték. A szines csapatokat a Majna közelében helyezik készenlétbe és csónakokon fogják őket a Ruhr-vidékre szállítani, aminek megszállására elsősorban ezek a csapatok fognak szolgálni. Vannak közöttük tunisziak, szene­gáliak, marokkóiak és aigiriak, vala­mint kb. 20.000 kisázsiai esedetü emberek. PÁR1S, ápr. 30. (M. T. I. szikra­távirata.) A Temps nagy feltűnést keltő cikkben emlékeztet arra, hogy az 1917. év első felében Vilmos császár egy nyilatkozatot szerkesz­tett, melyben meghatározta a háború céljait. Ezt a nyilatkozatot nemrég közölte egy német hetilap: — Hadseregem és hajóhadam ne­vében — igy vezette be nyilatkoza­tát a császár — közlöm Longvy, Brinny és a belga tengerpart annexió­ját. Az Egyesült-Államok kötelesek nyomban harmincmilliárd dollárt, Franciaország negyvenmilliárd dol­lárt, Anglia pedig kész árucikkeket és nyersanyagokat kiszolgáltatni: A császár Kurland hercege lesz. Török­ország megkapja Máltát és több más szigei is átmegy birtokába. \ — Ezidőtájt — irja a Temps —, dr. Simons magas rangú hivatalnok volt a külügyminisztériumban, Feh­renbach a birodalmi ülés főbizott­ságában élnökött, Stinnes pedig mil­lióit halmozta rakásra és a császári kormány kultuszának hódolt. Hogyan csodálkozhatnánk ma, amidőn ugyan­ezek az emberek vezetik az ügyö­ket. hogy a német javaslatok nem kielégítők. — Londonban azt hiszik, hogy a birodalmi kormány május l-e .lőtt ujabb javaslatokát fog elö­81ERKESZTÓSÍG E8 KIADÓHIVATAL. KBtcacy-utca 6. • Telefon 13-33. terjeszteni, Ha ez megtörténnék, ezeket ugyanolyan tigyelemmt 1 fog­juk megvizsgálni, mint az előböeket. BÉCS, ápr. 30. (M. T. 1.) A Neues Wiener Journalnak jelentik Prágá­ból: A cseh minisztertanács a leg­utóbbi Jcét napon tárgyal', hogy a büntetfrendszabal/okhoi való csatla­kozás ügyében meghozza a döntést. A tanácskozásokat, melyeke', hir sze­rint, Franci iors'ág uj jegjízéke követ­kezteben kellett megtarani, szigo­rúan biza'm soknak nyilvánították. Valószínűnek tartják, hogy Cseh­ország résztvesz a büntetőrend­szabdlyokban. BÉCS, április 30.. (M. T. I.) A Deutsches Voiksblatt- nak jelentik PdYisból: A jóvátételi bizottság teg­nap döntött a fizetési módozatok­ról és a fizetési határidő tekinteté­ben. Németország képviselője, aki erre az ülésbe meghívást nyert, le­velet intézett a bizottsághoz, amely­ben közölte, hogy a mostani körül­mények között a meghívásnak tjem tehet eleget. \ Sztanykovszky tovább tájad. . BUDAPEST, április 80. A Tisza-pör mai tárgyalását fél­tízkor nyitotta meg Gadó István elnök. Elővezetik Sztanykovszky Tibort, akihez dr. Szilassy Pál kir. ügyész intéz kérdéseket. Az ügyész faggatja, hogy mi értelme volt annak, hogyö a katonai körletparancsnokság előtt azt mondta, hogy belátja, hogy nincs értelme a további csűrés-csavarás­nak és töredelmes beismerő vallo­mást tett? Sztanykovszky vállalja, hogy ezt igenis mondta a körletparancsnok­ság ügyésze előtt. Szilassy Pál ügyész megjegyzi, hogy a vizsgáló­bíró előtt is olyan kijelentést tett, hogy magábaszállt és őszinte vallo­mast tett Itt is aZzal ál) elő, hogy gyónni akar és vakmerő módon ko­médiázik. Majd ezt kérdezte az ügyész: — Kovács vizsgálóbíró előtt tett vallomását is ugy kezdte, hogy belső kényszernek engedve, őszintén vallani akar. Hogy mondhatja most, hogy akkor terrorizálták ? Sztanykovszky: Igen is, terrorizál­tak. Az egész vallomásból egy szó sem igaz. Ügyész: Itt mártírnak tünte'i föl magát, de elég gyáva volt ahhoz, hogy negyedmagával betörjön a Tisza-villába és meggyilkoljon egy védtelen embert. Sztanykovszky' (éles hangon); Ezt visszautasítom. Ezt nem tettem. Ezután újból kijelenti, hogy nem vett részt a gyilkosságban. XA-XA III. RÉSZE a SZÉCHENYI-MOZISAM és Kalasrd a vad Nyugaton, Telefon 16—33. amerikai cirkuf^tJ. áma, Előadások 5, 3/47 és 7,9 órakor. Telefon 16-r-33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom