Szeged, 1921. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1921-04-24 / 94. szám

Sieged, 1921 április 24 Ára 2 korona. * Vasárnap, II. évf., 94. szám. Tömörkény. SZEGED, április 22. Már negyedik évfordulója, hogy halkan és szerényen, ah »gy mindig járt, dolgavégzetten és hosszú búcsúzkodás nélkül elment nagyon messzire, a legmesszibbre, ahova ember eljuthat, a halálba. Nem egyedül ment, nagy sereg kisérte az élet fagyos sarkvidékére, a Halbőrförgeteg Jánosok, a Luklábu Hadadi Szóké Mihályok, a Csamangó Illések topogtak utána busa fejükkel, nehéz tagokkal, bőrből való ruhákban és bekötött fejű Ételek, Va'érok és Pirosok, akiknek kint való magyarok szokása szerint nincs egyéb nevezetük a keresztnevüknél. Úgy ment el, ahógy az ősök. hunok, avarok, magyarok nagyurai, vele temetkezett a sirba, aki a szivének legkedvestbb volt: a magyar paraszt. Azt a magyar parasztot, akit ő megrajzolt, soha többet ezen a földön emberi szem nem fogja látni. Történelem lett a Tömörkény Szegede négy esztendő alatt és finom álomvilág reszket görnyedten lehajtott fejünk felett az ő kora, amely, hiszi e valaki, hogy elbolyongott galambként visszajöhet még egyszer a tartott búzamezőkre? Szólnak-e még itt valaha ugy a harangok, mint a korai Tömörkénytárcákban, hogy kész imádság lesz maga a hallgatásuk ? Napsugárnak, békének, gyerekek haján, asszonyok szemében, egek kékségén ragyogó szépségnek örülve fogunk-e még apró léptekkel őgyelegni körúti akácok sziromesőjében? Dologtévő napok magvető fáradalmai után zenében, költészetben, művészetben találu.ik-e még egyszer szívbeli igaz enyhülést? Tiszaparti csárdák megszokott zugában, fidélis jó cimborák között polgári életünk ünneplő örömeit, ártatlan tréfáit megtaláljuk-e még? Bcráti asztalnál összeülünk-e még, elbeszélgetve a világ soráról, arról, ami volt és arról, ami lesz, nagy urak tarka-macskáiról és kisemberek nyüglődéseiröl, a rettentő időkről, mint gonosz emlékről, mosolyogva a szenvedéseinkről, megbékülten a keserűségeinkről, pironkodva a balgaságainkról, megbocsátóan a bűneinkről, amiket nincs már miért egymás szemére hánynunk, büszkén a hőstettekről, amelyek hallatára irigyen reszketnek meg régi hősök behorpadt sírján a borostyángallyak és halkan, halkan, könnyet csorditva a pohárba, az uj hősökről, akik elmentek, mint „népek az ország használatában" és csak lélek gyanánt járnt k haza az újra boldog hazába . . . ? Aícse ez már mind és Tömörkényt az teszi klasszikussá és vér szerint való rokenává a régi nagy-knak, hogy ő is a magyarság olyan áldott nyárszakát láttatja meg a hoss/u tél hófuvataiban vergődő nemzedékek egész sorával, amely soha többé visszatérni nem fog a Duna—Tisza sikjára. Hiszen egyszer ki fog még itt is tavaszodni s méz fog c-orranni a róna emlőiből egy messze nemzedék szán ára, amely jobban meg fogja azt érdemelni, mint ez a boldogtalan és a maga életét elrontott emberöltő, amelyhez mi tartozunk: de a Tömörkény szegedi magyar világa épp ugy nem támad fel többé, mint a Jókai Erdélye, vagy a Mikszáth Felvidéke. Csodájára kell járni a néprajzi muzeumban, amelyet ő csinált és a könyveknek ania csodálatosan eleven muzeumában, amelyeket veszendő újságpapírra irt a magyar örökkévalóságnak. Most négy éve — igy siratta el akkor valamelyik irótársa — az Alföld felett álomként tünt el a látóhatár felé egy fehér kócsagmadár: ez volt a Tömörkény lelke. Ezekben a zord napokban, amelyeknek rongyos ruhája alatt vaspáncél csörög, hogy elzárja egymástól az emberszivekel, az áhitat igéivel idézi vissza a • Dugonics-Társaság a kócsagmadarat, akit Szeged adott a nemzetnek s aki Szeged lelkét átadta a halhatatlanságnak. Szelíd árnya ha csak egy órára is ránk vetőjik, talán közelebb hoz bennünket egymáshoz árva-magunk szeretetében. Részletesen tárgyalták vagyonváltság - javaslatot. A nemzetgyűlés mai ülése. BUDAPEST, ápr. 23. (M. T. I.) A nemzetgyűlés mai ülésén a napirend előtt Szddeczky Lajos szólalt fel s a lengyel vendégek látogatásáról emlékezett meg. Illő, ho^y a magyar parlament üdvözölje a lengyel vendégeket. Bottlik József: A há7Szabályok értelmében határozathozatalról szó sem lehet, de az egész nemzetgyűlés osztatlan meggyőződését, akaratát fejezi ki az elnöki székből, amikor üdvözli a lengyel vendégeket és általuk a lengyel nemzetet. Bejelenti, hogy a Ház az interpellációra 1 órakor tér át. Mikovényi Jenő, a pénzügyi bizottság előadója bejelenti, hogy a pénzügyi bizottság a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslatot elfogadta és annak tárgyalásánál kérte a sürgősség kimondását. A Ház kimondja a sürgősséget. Somogyi Istvánnak, a mentelmi bizottság részéről tett jelentése után következett a vagyonváltságról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Az első fölszólaló, Rítppert Rezső lényegtelen módosítást ajánl. Hegedűs felszólalása után változatlanul elfogadták az első szakaszt. A másedik szakasznál Ruppert indítványozza, hogy a inagánszolgálati alkalmazottak betétjeit egyenlő elbánásban részesítsék a köztisztviselőkével. Birtha József indítványozza, hogy az egyházak nyerészkedési célzat nélkül kezelt jótékony alapitványai mentesítve legyenek a vagyonváltság alól. Tomory Jenő a betegsegélyző-pénztárakat az államiak közé kívánja felvenni. Hegedűs pénzügyminiszterJBirtha és Tomory indítványát elfogadja, Ruppertét nem. A második szakaszt a pénzügyminiszter által elfogadott módosításokkal fogadták el. Az ülés tart. Ma is Hüttner Sándort vallatták. A Tisza-gyilkosok pöre. BUDAPEST, áprilia 23; (Magyar Távirati Iroda) A Tisza-pör mai tárgyalásán foly-. tatták Hüttner korábbi vallomásának ismertetését. Qadó elnök azzal a vallomással kezdi az ismertetést, amelyet Miskolcon dr. Pálóczy Barnabás, hadbírósági vizsgálóbíró vett fel Hüttnerrel. Gadó: Ez az.ön első val'omása, amelyet eziigyben felvettek ís •üii.rk adatai szerint Kéri, Fényes, Friedrich, Dobó, Horváth-oai.ovics (a Pogány ellen is tett már terhelő vallomásokat. Hüttner: Ez'a máeodik v-Jiomásora Gadó: Melyik lett volna az első ön szerint? Hüttner: Miskolcon valami nyomozóosztag két tagja hallgatott ki először. Az elnök ezután ismertette azon vallomásokat, amelyeket Hüttner a körletparancsnok ügyésze előtt mondott jegyzőkönyvbe. Itt beszélt először Fenyes László határozott for' iában a línchidi tüntetésben való | szerepléséről. Gadó ismerteti azt a > \ ^llomáát, ímelyet a körletparancsI i >k ügyésze előtt tett Hüttner cs • c.ieiint azt mondotta, hogy egy 1 Szilágyi Nándor nevü főhadnagy üzente, hogy két levél van birtokában, amelyekben nagy összegeket igér Friedrich István arra az esetre, ha vállalkoznék a gyilkosára. A katonai főtárgyaláson erről semmit sem vallott." Mi az oka annak, hogy erre vonatkozólag oly homályosan nyilatkozott a főtárgyaláson, nem ugy mint a körletparancsnok ügyésze előtt ? Hüttner: Azért, mert tagadásban voltam. r Gadó: A tagadás okozta azt, hogy egyes dolgokat kikapcsolt, egyes dolgokat pedig védekezé6szerüen bizonyított ? Hüttner: Igen.Gadó: Tudott ön arról, hogy az az emlékkönyv hogyan került a Tisza bünpörhöz? Hüttner: Nem tudok róla. Gadó: ön bizalmas beszélgetés keretében beismerő vallomást tett, vagyis arra semmi körülmény állal befolyásolva nem volt. Mikor Paksy önnél érdeklődött, elmondta a Friedrichet terhelő adatokat, hogyan történt ez? Hüttner: Nem tudom. Gadó: Szóval nem emlékszik? Hüttner : Nem. A tárgyalás tart. Május 1-éti kezdik meg a pénzkicserélést. BUDAPEST, ápr 23. (Saj. tud.) A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága Huszár Károly elnöklete alatt tárgyalta és elfogadta a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjjva6'atot, amely többek közt azt a fontos iniézk^Jést tartalmazza, hogy a pénzügyminiszter az OsztrákMagyar Bank magyar felülbélyegzésü bankjegyeinek egyes kategóriáit megállapítandó időn belül levonás nélkül állami jegyekre cseréli be, még az állami jegyintézet felállítása előtt. A bizottság határozata elsősorban az ezres bankjegyekre vona:kozik, amelyeket utóbbi időben különböző ürügyek cimén egyes helyeken nem fogadnak el. A pénzügyminiszter intézkedni fog, hogy a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslat életbelépése után rögtön megkezdődjek a pénzkicserélés. A kormány május 1-én hozza forgalomba az uj ezresbankjegyeket. A többi bankjegyek kicserélése május végén kezdődik meg. Másik fontos intézkedés az, hogy a pénzkicserélés az első hetekben minden levonás nélkül történik és csak később kezdenek 2, 3, majd 5 százalékos illetéket szedni. A törvényjavaslat végrehajtási rendelete fogja megállapítani, hogy az állampénztárakor meddig fogadják el a régi pénzt fizetési eszközül. Ma is látható a nagyszabású dzsungel-film • X3-XA 11. és ZCGOTTO IVKNT DON JÜAN a SZÉCH Er JT2«^ÜZ1BAN. Telefon 16—33. Előadások 5, a ^s V,9 órakor. Telefon 16—33.