Szeged, 1921. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1921-04-24 / 94. szám

Sieged, 1921 április 24 Ára 2 korona. * Vasárnap, II. évf., 94. szám. Tömörkény. SZEGED, április 22. Már negyedik évfordulója, hogy halkan és szerényen, ah »gy mindig járt, dolgavégzetten és hosszú bú­csúzkodás nélkül elment nagyon messzire, a legmesszibbre, ahova ember eljuthat, a halálba. Nem egyedül ment, nagy sereg kisérte az élet fagyos sarkvidékére, a Halbőr­förgeteg Jánosok, a Luklábu Ha­dadi Szóké Mihályok, a Csamangó Illések topogtak utána busa fejükkel, nehéz tagokkal, bőrből való ruhák­ban és bekötött fejű Ételek, Va'érok és Pirosok, akiknek kint való ma­gyarok szokása szerint nincs egyéb nevezetük a keresztnevüknél. Úgy ment el, ahógy az ősök. hunok, avarok, magyarok nagyurai, vele temetkezett a sirba, aki a szivé­nek legkedvestbb volt: a magyar paraszt. Azt a magyar parasztot, akit ő megrajzolt, soha többet ezen a földön emberi szem nem fogja látni. Történelem lett a Tömörkény Szegede négy esztendő alatt és finom álomvilág reszket görnyed­ten lehajtott fejünk felett az ő kora, amely, hiszi e valaki, hogy elbolyon­gott galambként visszajöhet még egyszer a tartott búzamezőkre? Szólnak-e még itt valaha ugy a harangok, mint a korai Tömörkény­tárcákban, hogy kész imádság lesz maga a hallgatásuk ? Napsugárnak, békének, gyerekek haján, asszonyok szemében, egek kékségén ragyogó szépségnek örülve fogunk-e még apró léptekkel őgyelegni körúti aká­cok sziromesőjében? Dologtévő na­pok magvető fáradalmai után zené­ben, költészetben, művészetben talá­lu.ik-e még egyszer szívbeli igaz enyhülést? Tiszaparti csárdák meg­szokott zugában, fidélis jó cim­borák között polgári életünk ünneplő örömeit, ártatlan tréfáit megtaláljuk-e még? Bcráti asztalnál összeülünk-e még, elbeszélgetve a világ soráról, arról, ami volt és arról, ami lesz, nagy urak tarka-macskáiról és kis­emberek nyüglődéseiröl, a rettentő időkről, mint gonosz emlékről, mosolyogva a szenvedéseinkről, meg­békülten a keserűségeinkről, piron­kodva a balgaságainkról, megbocsá­tóan a bűneinkről, amiket nincs már miért egymás szemére hánynunk, büsz­kén a hőstettekről, amelyek hallatára irigyen reszketnek meg régi hősök be­horpadt sírján a borostyángallyak és halkan, halkan, könnyet csorditva a pohárba, az uj hősökről, akik el­mentek, mint „népek az ország használatában" és csak lélek gya­nánt járnt k haza az újra boldog hazába . . . ? Aícse ez már mind és Tömörkényt az teszi klasszikussá és vér szerint való rokenává a régi nagy-knak, hogy ő is a magyarság olyan áldott nyárszakát láttatja meg a hoss/u tél hófuvataiban vergődő nemzedékek egész sorával, amely soha többé visszatérni nem fog a Duna—Tisza sikjára. Hiszen egyszer ki fog még itt is tavaszodni s méz fog c-orranni a róna emlőiből egy messze nemze­dék szán ára, amely jobban meg fogja azt érdemelni, mint ez a bol­dogtalan és a maga életét elrontott emberöltő, amelyhez mi tartozunk: de a Tömörkény szegedi magyar világa épp ugy nem támad fel többé, mint a Jókai Erdélye, vagy a Mik­száth Felvidéke. Csodájára kell járni a néprajzi muzeumban, amelyet ő csinált és a könyveknek ania csodá­latosan eleven muzeumában, amelye­ket veszendő újságpapírra irt a magyar örökkévalóságnak. Most négy éve — igy siratta el akkor valamelyik irótársa — az Alföld felett álomként tünt el a látó­határ felé egy fehér kócsagmadár: ez volt a Tömörkény lelke. Ezekben a zord napokban, amelyeknek ron­gyos ruhája alatt vaspáncél csörög, hogy elzárja egymástól az ember­szivekel, az áhitat igéivel idézi vissza a • Dugonics-Társaság a kócsag­madarat, akit Szeged adott a nemzet­nek s aki Szeged lelkét átadta a halhatatlanságnak. Szelíd árnya ha csak egy órára is ránk vetőjik, talán közelebb hoz bennünket egymáshoz árva-magunk szeretetében. Részletesen tárgyalták vagyonváltság - javaslatot. A nemzetgyűlés mai ülése. BUDAPEST, ápr. 23. (M. T. I.) A nemzetgyűlés mai ülésén a napi­rend előtt Szddeczky Lajos szólalt fel s a lengyel vendégek látogatá­sáról emlékezett meg. Illő, ho^y a magyar parlament üdvözölje a len­gyel vendégeket. Bottlik József: A há7Szabályok értelmében határozathozatalról szó sem lehet, de az egész nemzet­gyűlés osztatlan meggyőződését, akaratát fejezi ki az elnöki székből, amikor üdvözli a lengyel vendége­ket és általuk a lengyel nemzetet. Bejelenti, hogy a Ház az interpel­lációra 1 órakor tér át. Mikovényi Jenő, a pénzügyi bizottság előadója bejelenti, hogy a pénzügyi bizott­ság a pénzforgalom ideiglenes sza­bályozásáról szóló törvényjavaslatot elfogadta és annak tárgyalásánál kérte a sürgősség kimondását. A Ház kimondja a sürgősséget. Somogyi Istvánnak, a mentelmi bi­zottság részéről tett jelentése után következett a vagyonváltságról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Az első fölszólaló, Rítppert Rezső lényegtelen módosítást ajánl. Hege­dűs felszólalása után változatlanul elfogadták az első szakaszt. A má­sedik szakasznál Ruppert indítvá­nyozza, hogy a inagánszolgálati al­kalmazottak betétjeit egyenlő elbá­násban részesítsék a köztisztviselő­kével. Birtha József indítványozza, hogy az egyházak nyerészkedési célzat nélkül kezelt jótékony alapit­ványai mentesítve legyenek a vagyon­váltság alól. Tomory Jenő a beteg­segélyző-pénztárakat az államiak közé kívánja felvenni. Hegedűs pénzügy­miniszterJBirtha és Tomory indít­ványát elfogadja, Ruppertét nem. A második szakaszt a pénzügymi­niszter által elfogadott módosításokkal fogadták el. Az ülés tart. Ma is Hüttner Sándort vallatták. A Tisza-gyilkosok pöre. BUDAPEST, áprilia 23; (Magyar Távirati Iroda) A Tisza-pör mai tárgyalásán foly-. tatták Hüttner korábbi vallomásának ismertetését. Qadó elnök azzal a vallomással kezdi az ismertetést, amelyet Miskolcon dr. Pálóczy Barnabás, hadbírósági vizsgálóbíró vett fel Hüttnerrel. Gadó: Ez az.ön első val'omása, amelyet eziigyben felvettek ís •üii.rk adatai szerint Kéri, Fényes, Fried­rich, Dobó, Horváth-oai.ovics (a Pogány ellen is tett már terhelő vallomásokat. Hüttner: Ez'a máeodik v-Jiomásora Gadó: Melyik lett volna az első ön szerint? Hüttner: Miskolcon valami nyo­mozóosztag két tagja hallgatott ki először. Az elnök ezután ismertette azon vallomásokat, amelyeket Hüttner a körletparancsnok ügyésze előtt mon­dott jegyzőkönyvbe. Itt beszélt elő­ször Fenyes László határozott for­' iában a línchidi tüntetésben való | szerepléséről. Gadó ismerteti azt a > \ ^llomáát, ímelyet a körletparancs­I i >k ügyésze előtt tett Hüttner cs • c.ieiint azt mondotta, hogy egy 1 Szilágyi Nándor nevü főhadnagy üzente, hogy két levél van birtoká­ban, amelyekben nagy összegeket igér Friedrich István arra az esetre, ha vállalkoznék a gyilkosára. A katonai főtárgyaláson erről semmit sem vallott." Mi az oka annak, hogy erre vonatkozólag oly homályosan nyilatkozott a főtárgyaláson, nem ugy mint a körletparancsnok ügyésze előtt ? Hüttner: Azért, mert tagadásban voltam. r Gadó: A tagadás okozta azt, hogy egyes dolgokat kikapcsolt, egyes dolgokat pedig védekezé6szerüen bi­zonyított ? Hüttner: Igen.­Gadó: Tudott ön arról, hogy az az emlékkönyv hogyan került a Tisza bünpörhöz? Hüttner: Nem tudok róla. Gadó: ön bizalmas beszélgetés keretében beismerő vallomást tett, vagyis arra semmi körülmény állal befolyásolva nem volt. Mikor Paksy önnél érdeklődött, elmondta a Fri­edrichet terhelő adatokat, hogyan történt ez? Hüttner: Nem tudom. Gadó: Szóval nem emlékszik? Hüttner : Nem. A tárgyalás tart. Május 1-éti kezdik meg a pénzkicserélést. BUDAPEST, ápr 23. (Saj. tud.) A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága Huszár Károly elnöklete alatt tár­gyalta és elfogadta a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló tör­vényjjva6'atot, amely többek közt azt a fontos iniézk^Jést tartalmazza, hogy a pénzügyminiszter az Osztrák­Magyar Bank magyar felülbélyeg­zésü bankjegyeinek egyes kategó­riáit megállapítandó időn belül le­vonás nélkül állami jegyekre cseréli be, még az állami jegyintézet fel­állítása előtt. A bizottság határo­zata elsősorban az ezres bankje­gyekre vona:kozik, amelyeket utóbbi időben különböző ürügyek cimén egyes helyeken nem fogadnak el. A pénzügyminiszter intézkedni fog, hogy a pénzforgalom ideiglenes sza­bályozásáról szóló törvényjavaslat életbelépése után rögtön megkez­dődjek a pénzkicserélés. A kormány május 1-én hozza forgalomba az uj ezresbankjegyeket. A többi bankje­gyek kicserélése május végén kez­dődik meg. Másik fontos intézkedés az, hogy a pénzkicserélés az első hetekben minden levonás nélkül tör­ténik és csak később kezdenek 2, 3, majd 5 százalékos illetéket szedni. A törvényjavaslat végrehajtási ren­delete fogja megállapítani, hogy az állampénztárakor meddig fogadják el a régi pénzt fizetési eszközül. Ma is látható a nagyszabású dzsungel-film • X3-XA 11. és ZCGOTTO IVKNT DON JÜAN a SZÉCH Er JT2«^ÜZ1BAN. Telefon 16—33. Előadások 5, a ^s V,9 órakor. Telefon 16—33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom