Szeged, 1921. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1921-04-07 / 79. szám

Szeged. 1921 április 7. Ára 2 korona. Csütörtök, II. 4vf.t 79. szám. BLÓPIZETÉSI ARAK: En évre 600 kor. I Negyedévre150kor Tét év rí 300 „ j Egy hóra 50 „ Várunk. SZEGED, április 6. (cvs.) A nagy gáncsolók egyidöre talán ismét leszerelődtek. Megálla­pcdás történt a kormányt támogató kél pártban, hogy csak abban az esetben teszik szóvá a miniszter­elnök felvilágosításai kapcsán az álláspontjukat, ha arra a másik párt glosszái alkalmat adnak. Ha két fél elhatározza, hogy csak kihívásra rea­gál, — akkor összecsapásra nem kerül a sor. Ámbátor — ki tudna itt eligazodni! Hányszor volt az ugy, hogy nem és azután mégis csak — igen lett a vége és viszont. A ma reggeli helyzet az, hogy a két nagy pártban a vihar elült. A politikai ég kiderült, a perspektíva megtisztul', a viszonyok konszoli­dálódtak s ennek eredményeképen Zürichben is visszanyerte a magyar korona a zavaros napok előtt elért árfolyamát. • Minden okunk meg volna ma arra, hogy nyugodtan nézzünk a közel jövő elébe. De azért a zavarok nélkül való állapotba mégsem tud­S " k magunkat teljesen beleképzelni. em képzelhetjük el, hogy ezt a nagy eseményt, mely a iömagnervozitast enronre hullámzásba hozta, néhányan, akik kisebb ügyből is nagy tökét kovácsoltak, kisebb ügyből is nagy port veitek fel, ennyire kiaknázatla­nul hagynák. Várunk. Várjuk a politikai nyiri pajkosok, a minden áion akarnokok egyéni akcióját, akik erről az ugró­deszkáról igyekeznek majd a hely­zet magaslatára szökni, vagy leg­alább is a jelenlegi pozíciójuknál magasabb helyzetbe jutni. De azért mégsem telt el ez az utolsó erőpróba a mi örömünk nél­kül. Mert az kétségtelen, hogy ez a mai helyzet tanúsága a magyar nemzet józanságának és böics mér­sékletének, mellyel az indulatok viharjából reászakadó veszedelmeket ki tudja kerülni. A nemzetgyűlés két nagy pártja minden igyekezetével megakadályozza, hogy Ilyen és ehhez hasonló hirtelen felmerülő események a lassanként egyensúlyba kerülő politikai és gazdasági helyzetet fel ne borítsák. Ezt a belátó jóindulatot, vagy mondjuk inkább: jóindulatu belátást minden kritikus mozzanatban észlelhetjük. A nemzetgyűlésnek, mint összességnek politikai megfontoltsá­gához szó nem fér.. Amit pedig egyesek tesznek, abból az egészre következtetni nem lehet. Ezeket az egyéni akaratosságokat le fogja sze­relni, hatálytalanítani fogja a nem­zetgyűlés összessége. Mindenesetre várunk. Varjuk, mit hoznak a legközelebbi órák, napol:. Mel>ik bokorból tör ki az önös ambíció, hogy valami koncot kapa­ntson meg magának. Várunk. Osztrák munkások feltartóztatták a király vonatát. GRAC, ápr. 6. (M. T. I.) Károly király különvonatát Grácból tovább utaztában Eintellen tartományi főnök intézkedéséből Frohnleitban feltartóz­tatták, mert az a hír érkezett, hogy a muramenti Bruckban többezer munkás megszállva tartja a pálya­udvart. Alsóausztria tartományfőnöke, aki a vonaton tartózkodott, valamint a gráci szociáldemokrata párt bi­zalmi emberei telefonon tárgyaltak a brucki polgármesterrel és a brucki bizalmiférfiakkal, majd gépkocsin Bruckba mentek. A munkásokat rá akarták venni, hogy álljanak el attól a kívánságuktól, hogy kül­döttséget vezessenek a voít csá­szárhoz. hogy az tájékoztassa a királyt a munkások felfogásáról. Több órahosszat tartó tárgyalás után abban állapodtak meg, hogy csak 150 munkás lesz jelen a pálya­udvaron és hogy nyugodtan fognak viselkedni. A különvonat ezek után az előzmények után, reggel 3 óra­kor minden incidens nélkül áthaladt Bruckon. Az ántánt nem tttri a Habsburgok visszahelyezését. PÁRIS, ápr. 6. (M. T. L) A Nagykövetek Tanácsa egyhangúlag a következő nyilatkozatot bocsátotta ki: < A Magyarországon lejátszódott események a szövetséges főhatalmikat arra kényszeritik, hogy a magyar kormánynak és a magyar népnek emlé­kezetébe idézzék az 1920 február 4-én tett nyilatkozatuk rendelkezéseit. Az ezen nyilatkozatban lefektetett elvek alapján a szövetségesek köteles­ségüknek tartják megismételni, hogy a Habsburgok visszahelyezése a békét alapjában rendítené meg, tehát ezen restaurációt a szövetségesek el nem ismerik, sem pedig meg nem tűrhetik. " ~ Teleki és Gratz a király ittartózkodásáról. — A nemzetgyűlés mai Ölése. — A nemzetgyűlés mai ülését egy­negyed 12 órakor nyitotta meg Ra­kovszky István elnök. A jegyzőkönyv hitelesítése, az indítvány és interpe:­lációs könyv felolvasása után indít­ványozza, hogy a Ház 1 órakor tér­jen át az indítványokra. Jelenti, hogy Teleki Pál miniszterelnök kivan szólani Teleki Pál miniszterelnök : Azok­hoz, amiket tegnap volt szerencsém előterjeszteni, a következőket szeret­ném hozzáfűzni: Elsősorban ahhoz a bejelentésemhez, hogy a király Szombathelyről eltávozott, azt kí­vánom fűzni, hogy a vonat 4 óra­kor átment a magyar határon. (Föl­kiáltások : Hála Istennek !) Elsősor­ban azt akarom elmondani, hogyan következett be az esemény. A király egy kísérővel érkezett Szombat­helyre. Annyit már megállapíthat­tunk, hogy a terv külföldön\szilletett. Ugy Vass miniszter, mint ö leg­nagyobb meglepetéssel értesültek á király megérkezéséről. A külföldi sajtó egyes orgánumai egész hamis színben tüntetik fel a történteket, egészen vad híreket adnak hozzá, egyrészt Magyarország helyzetéről, másrészt a király szándékáról és nyilatkozatairól. Egyet felemiit és el­mondja, hogy az a hir járta, hogy Szombathelyt 15 000 tmber állott készen arra, hogy Budapest ellen vonuljon. Ezzel szemben megálla­pítja, hogy midőn ő húsvét regge­lén megérkezett Szombathelyre, ke­vesebb katona volt ott, inint ameny­nyit ö maga szükségesnek tartóit. Ezek a hirek nemcsak fantasztiku­mok, de rosszindulatuak is. Hasonló­képen rosszakaratuak azok a hirek, melyek a király terveiről szólnak; mert sem ő, sem azok, akik vele beszéltek, erről nem nyilatkoztak. Visszatérve az eseményre, meg­állapítja, hogy Őfelségét félrevezet­ték (Felkiáltások a kisgazdapárton: Nem először!) abban a tekintetben, hogy az országban milyen a hely­zet. Ezt azonban nem magyarok tették, hanem külföldiek. Miután a helyzet és a tények alapján a fele­lős tényezők, részben pedig a király bizalmasan feltárták a tényleges ál­lapotot, Őfelsége maga határozta el, hogy az országot elhagyja. Nemcsak az ország, de a király ellen is vétettek azok, akik azt a tanácsot adták neki, hogy jöjjön Magyarországra. (Felkiáltások a kis­gazdapárton : Ugy van !) Ei az or­szág fenékig ürítette a megpróbál­tatások poharát és most nem volna szabad fokozatos talpraállasát meg­akadályozni. A király elhatározására döntő be­folyással volt a nagykövetek taná­csának jegyzéke. » Megállapítani kívánja, hogy Őfel­sége saját elhatározásából és nem külső nyomásra ment el. (Felkiáltás: Somogyi mást mondott tegnap!) A külső "nvomas es á talában bel­ügyeinkbe való minden beavatkozás elien a kormány első perctől fogva tiltakozott. (Taps a Ház minden oldalán.) A kormány a lényleges kényszer­helyzet és nem a külső nyomás kö­vetkeztében járt el. Sokan azt hi­hették. hogy ez az ujabb teherpróba Magyarországot konszolidációjában meg fogja rendíteni, de azok a té­nyezők, akik Magyarországért fele­lősek és az egész közvélemény tel­jes nyugalommal és határozottsággal kiállották ezt is. Köszönetet moncf a nemzetgyű­lésnek, hogy a lelki izgalmak elle­nére nem tárták fel a részleteket s ezzel a kormány akcióját lehetővé tették. A brucki incidens tanúsága annak, hogy más államok kormányai nem tudják ígéretüket teljesíteni, mert rendeleteiknek nem szerezhetnek ér­vényt, mig minálunk teljes a kon­szolidáció s a kormány rendelkezé­seinek érvényt tud szerezni. Qratz Gusztáv külügyminiszter előadja,-hogy a kisantant demarsa, melyben a király itt tartózkodását casus bellinek jelenti ki, nem üres fenyegetés volt (nagy zaj) s ez vitte a kormányt arra az elhatározásra, hogy a király itt tartózkodásának — fájdalom — veget kell vetni. (Nagy zaj. Szabóky közbekiált: Külügyi lírikus!) A király első perctől fogva kije­lentette, hogyha a magyar területen való tartózkodásából baj származnék, akkor az országot azonnal elhagyja. (A kereszténypárt: Éljen a király, a kisgazdapárt: Éljen a nemzet, fel­kiáltásokban tört ki.) Mindvégig a nemzet érdekeinek szemmeltartásával járt el a kormány s őfelsége egy pil­lanatra nem tette kockára a nemzet érdekét. (Éljen a király! Éljen a nemzet!) A külügyminiszter ezután kifejti szent István koronájának törvényét. Szünet ' következeti, mely után Rassay Károly élesen támadja á kormányt. Beszédét sürün zavarják közbekiáltások és állandó zaj és nyugtalanság kiséri. Hangsúlyozza, hogy a nemzet nincs a kormány álláspontján és javaslatot tesz, hogy vonják felelősségre mindazokat, akik a király behozatalában részesek. Ki­lences bizottságot küldjenek ki, amely a vizsgálatot lefolytassa s törvényjavaslatot terjesszen be. Az ülés folyik. Beszüntették a munkát a Weisz Manfréd-gyárban. BUDAPEST, ápr. 6. (M. T. I) Kedden reggel fél 8 órakor a Weisz­Manfréd-féie gyár szénhiány miatt beszüntette munkáját. „ . egy babaasszony története és Francesca Bertini legsikerültebb alakítása, A BÜSZKESÉG ciniü dráma ma látható először a SZÉCHENYI-MOZIBAN. Telefon 16—33. Előadások 7Á 7,7 és 8 órakor. Telefon 16—33

Next

/
Oldalképek
Tartalom