Szeged, 1921. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1921-04-03 / 77. szám

Szeged. 1921 április 3. szeoeo Április 15-én nyitják meg ismét a városi gőzfürdőt. _ Megmozdult a város. — Hat varon szenet adatt az országos szénbiztosság. — SZEGED, április 2 (Saját tudósítónktól.) . jflinden iskolásgyermek tudja szerte a2 országban, hogy Szeged az or­szág első vidéki városa és min­denütt megütődnének, ha az is tu­domásukra jutna, hogy ennek a 120000 lakosú, színmagyar nagy városnak van kulturpaldtája, mu­zeuma, színháza, egy csomó impo­záns mozija, hatalmas villamos­vasúti hálózata, modern vízvezetéke, több kórháza, számos fóí-kolája, sok szobra, szállója, kávéháza, stb.... de nincsen — fürdője. Illetve: van és még sincsen. Van gyönyörű, építészeti remekszámba menő, telje­sen modern városi fürdőépületünk, csak éppen fürödni nem lehet benne. Igai. hogy sokan vannak, akiket a rardőépcfíet csupán, mint látvá­nyosság is teljesen kielégít s eszükbe sem jut, Jiogy egy fürdőnek lehet más rendeltetése is, minthogy egy városrészlet külső képének ékess&e legyen. Ezeknek egyáltalán nem ffij, ha a fürdőben nem lehet fürödni és sajnos, Szegeden túlnyomó többség­ben vannak az ilyen Kant-tanitvá­nyok, akiknek érdek nélkül tetszik a szép — fürdő. Azonban 1*20.000 ember között mindenesetre van har­mincezer, akinek életfeltétele, nélkü­lözhetetlen kulturszükséglete, hogy hetenként legalább egyszer vagy két­szer megfürödhessen. Ez a 30.000 ember bizonyára nagyon rosszul érezte magát az utóbbi időkben Szegeden. Annál is inkább, mert itt — a többi vidéki várossá; ellentétben — elenyészően kevés a modern ház, ahol a lakás­hoz természetszerűen hozzátartozik * -a fürdőszoba. Tréfásan hangzik, de szomorú igazság, hogyha mostanában egy szegedi alaposan meg akar fürödni, akkor Budapestre kell utaznia. Ezt a fényűzést pedig csak kevesen en­gedhetik meg maguknak, legkevésbé azok, akiknek valóban szükségletük a tisztálkodás. A városnak ebben a dologban nem tehetünk szemrehányást. A füidö üzembehelyezésének valóban volt egy sutyos akadáfyá: az álta­lános szénhiány, amit sehol sem éreztik annyira, mint Szegedén. Nem vitazhatunk ezzel az érvvel, bár kissé furcsa, hogy más. városokban, ahol szintén volt szénhiány, még sem kel­lett becsutiniok a fürdőknek. De legyünk jóhiszeműek. Fogadjuk el, hogy Szeged városa valóban nem tudta a fürdő föntartásához szüksé­ges saenet beszerezni. Nénieiy rosszmájúak ugyan azt rebesgetik, hogy a város szénszerző kísérleteiből hiányzott az őszinteség •lendülete, mert a fürdő — a kellő látoga'ottság hiányában — állandó deficittel szerepelt a zárszámadások­ban De nei.i hihetjük, hogy egy százhúszezer lakosú váiros vezető­ségi ilyen szempontok irányítsák. Ha voli is valami megbocsátható kétségünk e tekinietben, ma eiosz­lo t a/ is. Maga a város oszlatta el, mert végre komolyan is nekilátott, ho^y a gőz/ürdő megnyitásának gon­doltát meüv.lósitsa. A végleges döntést egyébként a legközelebbi tanácsülésen fogják meghozni és reméljük, hogy ezzel a gőzfürdő problémája végleg lekerül a napirendről. Ha nem, — akkor tévedtünk. Harminc millió koronát exportál évente a szegedi kenderfonó. — Szegeden van a kontinens SZEGED, április 2. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes az a jóakaratú és me­leg érdeklődés, amellyel dr. Aigner Károly főispán a szegedi gyárak és ipartelepek működését kiséri. A fő­ispán sorra látogatja az egyes ipari intézményeket, hogy a helyszínen behatóan tájékozódjék a munkás­viszonyokról és megállapítsa, milyen szükségleteik vannak a^ egyes gyá­raknak, milyen anyagokban vagy felszerelésben szenvednek hiányt, amin szükség esetén kormánytámo­gatással lehet segíteni. A főispán legutóbb á szegedi kenderfonógyárban tett látogatást és tapasztalatairól' rendkívül érdekes dolgokat mondott el. — Kevesen hu^ák, — mondta — hogy h kontinens egyik legnagyobb kenderfonó­gyára Szegeden van. Az évtizedek óta hasznosan működő szegedi kenderfonó­gyár a megcsonkított Magyarország leg­nagyobb és legjelentékenyebb ipartelepei­nek sorában áll ma és évi 20—30 millió koronás külföldi kivitelével nagymérték­ben járul hozzá az ország gazdasági kon­szolidációjához. — A lefolyt szomeru évek természete­sen irt sem multak el nyomtalanul, /de örömmel állapithatom meg, hogy a gyár már csaknem teljesen kiheverte a súlyos csapásokat. A dicséret ezért természetesen a gyár szakavatott vezetőit illeti és első-' sorban Wimnier Fülöp igazgatót, aki év­tizedek óta vezeti páratlan körültekintés­sel, buzgalommal és hozzáértéssel a gyár ügyeit. , — A gyár békében 1200 munkást fog­lalkoztatott, ma csak 900-at, deaprodukció igy is olyan nagyméretű, hogy a gyár termelésének csak egyharmadrészét veszi igénybe a belföldi piac, a többi külföldre megy. A gyár azonban már a háború előtt is jelentékeny árumennyiséget exportált, különösen Angliába. — Ma a skandináv-államokkal, Angliával, Jugoszláviával és Romániával áll élénk ösz­szeköttetésben a gyár. Ezekbe az álla­mokba 20—30 millió korona értékű ken­derárut szállít ivenkint. t — Ilyen nagyarányú termelés persze csak mintaszerű berendezés mellett kép­zelhető el. Az üzemet egy 2000 lóerős, hazai gyártmányú gőzgép tartja föiin s a pompás kivitelű szövőszékek egyrésze is magyar gyártmány. Á gyárnak saját villa­mos áramfejlesztője és öt ártézikutja Van, ami munkásegészségügyi szempontból" is rendkívül üdvös. agyik legnagyobb kendergyára. — — Általában a szociális gondolkozás jellemzi minden téren a gyár megértő és humánusan érző vezetőségét. A törvényesen előirt munkásbiztonsági és egészségügyi berendezéseket nem is em­lítve, egész sor munkás jóléti intézménnyel se­gítik elő és teszik lehetővé a munkásság boldogulását. A munkabéren felül lakbé­reket fizetnek és évek óta egy gyári fol­tot tartanak fenn a munkások részére, amelyben minden szükségleti cikkel ön­költségen, vagy legtöbb esetben ezen alul látják el a munkásokat Pl. zsírt 90, főző­lisztet 6, burgonyát 2, fát 100 koronáért adnak ebben a boltban. — A gyárnak saját rokkantbiztositó in­tézete is van, amelyet az üzem költségére tartanak fönn. A betegsegélyző dijak két- j harmadrészét a gyár viseli és fentart egy modern berendezésű, emeletes munkis­lakházat, ahol a környékről bejövő női munkásoknak ingyen lakást, fűtést, vilá­gítást ad, ezenkívül teljes ellátást — napi 12 koronáért. A főispán még elmondta, hogy sorra felkeresi azokat a gyártelepe­ket, ahol még nem tett látogatást, hogy részletesen tájékozódhassák a szegedi gyáripar helyzetéről. PÁPAI __ • ÓHásncsTcn 2ti DCAK rcRcnc-oicn 2S., (Garai müvésnök üzletében) ]Ó1 és jutányosán javít ZStkórákat. ************************* KÖZGAZDASÁG Nem vásárolunk külföldi gabo­nát. A magyar kormánynak a kül­földi gabona vásárlására vonatkozó tervét, hir szerint, elejtették s a hiányzó többezer vagon mennyiséget belföldön, állítólag szabr.dfo^aíóm­ban fogják biztosítani. Ezúttal .meg­engedik, hogy kistebb tételekbén a háziszükségletre bárki vásárolhasson. Az uj termés értékesítésére nézve is történt már elvi döntés. Eszerint az uj gabonát csak liszt alakjában lehet a külföldre szállítani. Kiviszik az élőállatok bizonyos százalékát. A földmivelési minisz­térium azzal a tervvel foglalkozik; hogy tekintettel az élőállatok árának folytonos esésére, megengedi a gaz­dáknak, hogy élőállataik bizonyos szá­zalékát külföldre, elsősorban Svájcba szállíthassák. A KORZÓ-MOZI jövő heti nagy sláger-műsora s Hétfőn és kedden, április fíó 4-én és 5-én A SÁTÁN CIMBORÁI. Izgalmas kalandortörténet 5 felvonásban. Szerdán' és csfitórtökön, április 6. és 7-én A MIMDEPftiATÓ ARANY " D-tektivdrima 5 felvonásban • Pénteken szombaton, vasárnap, ápr. 8., 9.10-én ^ PÁRISI NŐ = Kalandordráma 6 felvönásban. == CSIPEI SÁNDOR CC.SÖREMDŰ CIPÉSZETC Iskoia-u. 18. Telefon 15-31. 2bü SZINHAZ t HETI MŰSOR: Szombat: Offenbach, operett B) bérlet 51. sz. Vasarnap délután: Hámi, népstinmü let*3S»etUP "k= °ttenbuch' °Perett- Rét' Hétfő délután: Legénybucsu, operett. Hétfő este: Offenbach, daljáték. Birlet­SCMft. Kedd: Offenbach, daljáték. Bérletszünet. Offenbach. (A Faragó-Nádor-operett bemutatója) SZEGED, április Z Lázas készülődés előzte meg a Hgnapi bemutatót, ugy mondták, erőpróba lesz ez az előad áá, hátal­mas offenzíva a publikum közönye ellen. A szinház zsúfolásig megolt és a várakozás moraja suhant végig i nézőtéren, amikor Radio karmes­ter megjelent a pulpituson és fel­csendüllek a nyitány első akkoedjai. Azután felhúzták a függönyt és a publikum cswhamar rájött, bofty — nincs semmt uj az ég alatt A darab veszedelmesen hasonlít a Hájqm a kisleány-hói, ebben js három a kisleány, csakhogy Schubert leánykái sokkal poétikusabbak. Cse­lekmény a darabban vajmi kevés van, sőt mondhatnám: semmi- .Az egyetlen érték, ami leköt és ami meghozta a pesti sikert: Offenbach bűbájos uouzuikája. A színészek latba vetettek min­den latbavethetőt, de távolról sem tudtak annyit kihozni a darabból, amennyi^ akartak. A címszerepnek nem akadt mégfelelő ábrázolója a szegedi gárdában. Fodor megtett mihdent, amit téhetétt. Énekelt, tán­colt, hegedült, zongorázott, kukoré­kolt, de hiál)a, minden volt, csak az az Offenbach Jakab nem, akinek emléke a lelkünkben éL Hiányzott alakításából a szív melege, az á viJaml amit talán a mi boldog emlékezetű Nyáraí Antalunk tudott volna ebből a szerepből a legjob­bán kihozni. A három női főszereplő közül Nagy Katinkának nem vott szeren­csés estéje, Simonyi Paula pedig beugrásszerüen vállalt egy nem neki­való szerepet a beteg Chalnoky Margil helyett. Egyedül Klssliázy Sári aratott jól megérdemelt, zajos sikert Jókedvűen és decen3en éne­kelt, táncolt, neki volt a legszebb trikója, a leg vörösebb parókája, no és a toaletjeí, azok külön, fejezetre tarihathatnáuak számot á tegnapi premiér krónikájában. Ami a többi szereplöket illeti, Rózsa Ili szépen énekelte az utolsó felvonásban a Bariját, a jus Asjitalps nagy. igyekezetté! akart valanfit proaiilcálni a lehetetlen szerepben. Radócz és Szilágyi nem rontottak. Igazi hatást csak az /első felvonás zeneileg pompásan kiépített fináléja és a második felvonás kánkánja váltott ki. A felfrissített díszletek jól hatottak, taps volt bőven, de volt pisszegés is. A szereplőkkel együtt többször kitapsolták Radio karmes­tert is, aki fáradságos < és alapos munkájával igazán rászolgált erre az elismerésre. - (v. e.) * Színházi hirck. A jövő hét négy nap­ját a nagy- sikert aratott Offenbach daljá­ték foglalja le. Hétfőn, kedden, szerdán és Dsütörtökön kerül színre bérletszünetben. A Hattyú premierje Patdgyi Lajos fellép­tével. A Vígszínház ez idei egyedüli sláger­darabja, mely az ötvenedik előadást már túlhaladta, végre Szegeden is szinrekerül. A Hattyú pénteken fogja megszakítani Of­fenbach sorozatos előadásait. A darabra nagy ambícióval készül a társulat A ren­dezés munkáját Palóeyi Lajos végzi, aki egyúttal Jácint atyát, Hegedűs Gyula hires szerepét fogja játszani, Mária Dominika szerepét pedig Sz. Tóvölgyi Margit. Kívü­lük vezetoszerepet játszanak Tamás, Uty» Asszonyiné, Gáspár éj László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom