Szeged, 1921. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1921-03-19 / 65. szám

Szeged, 1921 március 19. SZEGED > A németek megrendszabályozása öuieUglaU jclenUs. Duisburgból jelentik, hogy a fran­cia 'és a belga megszálló csapatok között lázadások törtek ki. A bel­gák egyrésze kis csapatokban Ant­werpenig vonult vissza, másik ré­szeket a duisburgi laktanyákban el­zárva tartják. A franciák a rossz bekvártélyozás miatt lázadtak fel. A mozgolódásokat végül teljesen el­nyomták. Az amerikai félhivatalos Newyork Herald támogatja az amerikai üzleti világban és a lapokban portált azt a tervet, hogy az Unió legyen a döntöbiró az ántánf és Németország között. Erre vonatkozólag Párisban a be­avatott körök, ugy értesültek, hogy az Egyesült-Államok Németország és az ántánt között csak abban az esetben közvetítenek, ha arra Né­metország felkéri az Unió kor­mányát. A londoni konferencia után sen­kit nent lephet meg Briand kijelen­tése, melyet a képviselőház többsége nagy tetszéssel fogadott, hogy az életbeléptetett büntetörendszabályö­kat csak akkor fogják hatályon kivül helyezni, ha Németország valamennyi kötelezettségének eleget tett. Tehát a Ruhr-vidéken maradnak a meg­szálló csapatok, a határvámokat le­foglalva tartják és az ántánt-álla­raokban 50 százalékos dézsmát szednek a németországi áruk után ;mindaddig, amig elintézve nincs a jóvátétel, a le.^erelés és t háború .bűnöseinek kiszolgáltatási kérdése. Berlini értesülések szerint ez az állapot sokáig eltarthat, mert a nép el van tökélve a passzív reziszten­ciára. ­A N. F. P. berlini tudósítója je­lenti, hogy a londoni konferencián résztvqtt egyik személyiség a követ­kezőket közölte vele: • < . Vasárnap a tárgyalások megsz Vi­tása előtt a szövetségesek hajlandók lettek volna elfogadni dr. Simons ajánlatát, azonban Loucheur francia újjáépítési miniszter még aznap ki­utazott Lloyd Georgehoz, annak vi­déki birtokára és kijelentette, hogy Franciaország már elszánta magát a megszállásra és ha Anglia nem akar ebben résztvenni, Franciaorszíg egyedül fogja megcsinálni. Igy tehát Lloyd George is elejtette a kiegye­zési tervezetet és beleegyezett a szankciókba. Ki felelős a háborúért? BERLIN, máic. 18. (M. T. I.) A birodalmi gyűlésen ma a költségve­tésnél felmerült a háborúért való felelősség kérdése is, melyet Lloyd Georgenak a londoni konferencián tartott beszéde vetett ismét felszínre. Bernstein többségi szocialista han­goztatja, hogy elvitathatatlan, hogy Németország császári kormánya okozta a háború kitörését. Nem a német nép, hanem a császári kor­mány felelős a háborúért. Breitscheid függetlenségi fejtegeti, hogy Német­ország erkölcsi hibája nem 1914 júniusától, hanem egészen a háboru­elótti időktől datálódik. MUllei-Frankén többségi szocia­lista szerint külföldön alapas meg­győződés van elterjedve arra nézve, hogy //. Vilmos császár volt oka a háború kitörésének. Ezen már nem tudunk változtatni, bármennyit szit­kozódunk is. Ezután több német nemzetiségi képviselő a császári kor­mány békés szándékairól beszélt. Biróság előtt a halálvonat terroristái. — A fC árgj jlás harmadik napja. — SZEGED, március. 18. (Saját tudósitónk'tóU Kilenc óra után pár perccel nyi­tó. ta meg Markovich elnök a foly­tatólagos főtárgyalást, amelyre a vádlottak közül a tegnap kihallga­tott Anocskai Tóthot és dr. Sebes­tyén Sándort vezették elő a szuro­nyos fogházőrök. A biróság ma Sebestyén kihall­gatását kezdte meg. Sebestyén a forradalmi törvényszék vádbiztosa volt és ebből a szerepléséből ki­folyólag tizenegy rendbeli gyilkos­ságra való felbujtással vádolja őt az ügyész. Bár súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolják, mégis a leg­nagyobb nyuga'ommal áll a biró­ság előtt. Előkelően öltözködik, ra­gyogó tiszta rajta minden, mintha nem is a fogházból hozták volna a tárgyalásra. Beszédében is roppant finom és előkelő, minden szavát megválogatja, mielőtt a feltett kér­désekre felelne. Állandóan moso­lyog, szinte nevetve mondja vallo­mását. Markovich elnök: Megértette a vádat ? Bűnösnek érzi magát ? Sebestyén: A vádat egész terje­delmében megértettem. Nem érzem magam bün&snek. Elnök: Milyen előzmények után állott a tanácsköztársaság szolgá­latába ? Sebestyén az elnök kérdésére élet­történetének elbeszélésébe kezd. 1906-ban végezte be gimnáziumi 'ta lulmányait. Gyermekkori vallásos nevelése a papi pályára ösztökélte. Be is lépett az egri szemináriumba, hol oly lelkinevelésben részesült, amely nem nvnden fiatalembernek jut osztályrészül. Később, maga sem , tudja miért, elkedvetlenedett, elha­tározta, hogy kilép a szeminárium­ból és valamilyen civil pályán igyek­szik megélhetést keresni. így is tör­tént. 1912-ben kilépett és ugyanez év márciusában a „Magyarország"-nál kapott állást. Ezt is megunta. Be­iratkozo.t a jogra és a budapesti törvényszékre került mint dijnok. Az általános mozgósításkor be kellett vonulnia. 1915 márciusában az orosz frontra vitték, hol nagyon rövid ideig volt, mert az oroszok elfogták. A fogság kezdetén hastífuszt kapott és rövid kórházi ápolás után egy tiszti fogolytáborba vitték. Fogsága alatt a fogolytáborban találkozott Kun Bélával. Kun Béla a fogolytá­borban agitált a kommunista világ­forradalom érdekében, de az általa propagált eszmékkel sem ő, sem fogolytiszttársai nem értettek egyet, sőt egy Rozgonyi nevü hadnagy indítványára bojkott alá vették Kunt. A bojkottálásra felhívó ivet ő is alá­irta, mert soha nem tudta helyeselni a kommunizmust. Amikor a fogságból hazajött, az ezredében alakult igazoló bizottság ugy a fronton, mint a fogságban tanúsított magaviseleteért igazolta. Az első forradalom alkalmával a hatodik szemesztert végezte. Lesze­relése után sehol állást nern kapott. Állás nélkül állott a proletárdiktatúra kitörésekor is. A vörös hadseregbe nem akart beállani, igyekezett tehát, hogy valamilyen szellemi pályán helyezkedhessék el. Addig járkált állás után, mig egyszer csak beju­tott az igazságügyi népbiztossághoz. Ott egy Gellért nevü politikai meg­bízott élőszóval kivizsgáló biztosnak nevezte ki és az volt a kötelessége, hogy a népbiztossághoz fordult pa­naszosok ügyét kivizsgálja. Ilyen minőségben küldték ki Ma­kóra, hol az lett volna a dolga, hogy Vásárhelyi István direktóriumi tag ellen felhozott panaszok valódi­ságáról meggyőződést szerezzen. Az volt tudniillik a panasz, hogy bár Vásárhelyi kinevezése csak direk­tóriumi tagságra szól, mégis diktá­tori szerepkört tölt be és mint ilyen, a legkülönfélébb erőszakoskodásokat követi el Makó lakosságával. A vizs­gálat lefolytatásával Anocskai volt megbízva, segítségül kaptak Buda­pesten százötven vörösőrt és egy­pár terroristát. A vonattal azonban nem mentek Makóra, hanem Vásár­helyen állottak meg, ahonnan Anocs­kai három terroristával autón átment Makóra, hol időközben a feldühö­dött nép az ellenforradalmi huszá­rokkal szövetkezve, Vásárhelyit a szó szoros értelmében agyonverte. A rendcsinálás és kivizsgálás cél­jából Budapestről kiküldött emberek helyzete ezalatt Vásárhelyen is kri­tikussá kezdett válni. A város lakos­sága ellenséges hangulattal volt irá­nyukban, miért is Tajti terrorista indítványára összeült a forradalmi törvényszék és többek; között Weisz Henrik kereskedő fiát is halálra akarták ítélni. A halálos Ítéletet azonban az ő közbelépésére nem hozták meg. Rövid ottidőzésük után azt a parancsot kapták, hogy a közelgő románok elől ürítsék ki a várost. Erre ők hozzáláttak a kiürítéshez, túszokat is szedtek össze, akiket azon a vonaton vittek fel, amelyen ő, Anocskai és a terroristák utaztak. Vásárhelyről való elutazásuk titok­ban történt és annak valósággal menekülésszerű jellege volt. A Vásárhely és Szentes közötti uton egy Kiss nevü terroristától ar­TBiEFON: Igazgatósig 455. KORZO^OZS TfiiEFOM: Pénztár 11-85. Pénteken, szombaton és vasárnap Március hó 18., 19. és 20-án Moly Tamás kalandorregénye!!! VÖRÖSBEGV. Kalandortörténet 5 felvonásban. = A főszerepben: Csontos Gyula és Loth Ila. ... - Azonkívül minden előadáson a kis . UHPCP Cl 71 fellépte ének- és nUDCK HLLl táncszámokkal. Rendes helyárak. Rendes helyárak. Az előadások fél 5, fél 7 és fél 9 órakor kezdődnek. ról értesült, hogy három túszt, mert meg akartak szökni a robogó vonat­ról, agyonlőttek. A terrorista nem mondott egyéb részleteket a tusz­gyilkosságról s igy a mai napig sem tudja, hogy kinek a parancsa folytán végezték ki őket. Azt nem hiszi el, hogy a kivégzés azért történt volna, mert a tuszök, kik szigorú őrizet alatt állottak, a robogó vonatról szökni próbáltak volna. Ugyanígy nem tudott a Návay-tivérek meg­gyilkolásáról sem, csak a fogsága alatt értesült róla, hogy őket is ki­végezték a terroristák. összefüggő vallomását az elnök két ízben szakította félbe. Mind­kétszer szünetet rendelt el, hogy a vádlott kipihenhesse magát. Sebes­tyén vallomását figyelemmel kisérte Anocskai Tóth is, állandóan jegyze­teket irt, néha-néha pislantott fel csak tettestársára, akkor, amikor az az ő szerepéről beszélt. Dr. Sebestyén kihallgatását dél­után folytatja a biróság. Fledderus dán főkonzul április elején Szegedre jön. Tanulmányozza a város gyermek­védelmi intézményeit. SZEGED, mársius 18. (Saját tudósítónktól.) Az egész ország közönsége jól ismeri Jan Klinger Fledderus buda­pesti dán főkonzul nevét, aki fele­ségével együtt a legnagyobb szere­tettel és megértéssel támogatja a magyar gyermekvédelmi intézmé­nyeket. A főkonzul nemrégiben a holland közönség 100.000 koronás szeretet­adományát juttatta el a szegedi gyermekvédelem részére, most pedig személyesen jön Szegedre, hogy a város gyermekegészségügyi helyze­tét tanulmányozza és a 100 000 ko­ronás adomány hovaforditása felől döntsön. Fledderus április első napjaiban érkezik Szegedre és több napig ma­rad a városban. Utazásának főcélja, hogy személyesen szerezzen infor­mációkat, hol és milyen támoga­tásra van még szüksége a mostoha­viszonyok között működő szegedi gyermekvédelmi intézményeknek? Tapasztalatairól jelentést küld a hollandiai háborús jó'ékony-egyes.ü • letek központjának. Olcsó, ffi Húsvéti illQ+nk nagy választék­ina IUIV ban kaphatók a, ; , „HATTYú"-flroeériábaB Tisza Lajos-körut 73. szám. 240 DUGONICS-TÉRI SAROK MELLETT. Ruffy Pál államtitkár gyermek-propaganda elő­adása Szegeden. SZEGED, március 18. (Saját tudósítónktól.) Dr. Ruffy Pál, a népjóléti minisz­térium h. államtitkára és a magyar gyermekvédelem országosan , ismert nevü előharcosa, április 7 én gyer­mekvédelmi propaganda-előadást tart a városháza közgyűlési termé­ben. Előadása kereteben föltárja a a magyar gyermekvédelem jelenlegi helyzetét és rámutat azokra a mó­dokra, amelyekkel a társadalom a gyermekvédelmi intézmények segít­ségére lehe!. Az érdekes és nagy­szabású előadásnak előreláthatóan ígen nagy közönsége lesz, a szegedi jótékonysági és gyermekvédelmi egyesületek tagjai teljes számban megjelennek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom