Szeged, 1921. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1921-03-13 / 60. szám

Szeged, 1921 március Ára 2 korona. Vasárnap, II. évf., 60. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: évre 60(1 kor. I NegyeJévre 150kor évr« 300 ,. I PKy h(Sr« 50 ., Halálraítélt Germánia. SZEOED, március 12 (cvs.) Vaskancellár Bismarck vallásos alázattal és büszke, német öntudattal pregnáns szavai ragyognak ma mártiros szenvedésekre i tőit Németország felett. Mintha vértől cscpcgf), kínzó és gyötrelmes lángokban lobogó, messze világító hetükkel fénylenc felettük: Wir beutschc filrchten Gott, sonst niemand mif Érden, — mi, németek félünk az Istentől, de senki mástól nem félünk e földön! Néhány év: az ulolsó két emberöltő, a német erő, tudás és akarat ragyogó ivli pályáját tárja.elénk. A kisebb-nagyobb fejedelemségekből, királyságokból jól-rosszul összetákolt németségből szárazföldi Európa leghatalmasabb, leggazdagabb és katonailag, meg gazdaságilag is legfélelnicsebb birodalma lett, amely a mdr elért európai hegemónia mértföldes csizmájával lépkedett a világhegemonia felé. És ez volt az oka mindennek. Vérnek, gyásznak, 'eszegényedésnek. Ez volt az oka annak, hogy a világgyülölség pusztító lávája kiölte az emberi szivekből az emberi és az isteni szeretetet. Hiábavaló itt minden egfcb^ magyarázat. Hiába hivatkoznak itt ellenségeink és — sajnos — 'sokszor magunk is a német kíméletlenségre, prepotenclára és bárdolatlanságra: az angol kíméletlenebb, a trancia prepotensebb, az amerikai bárdolatlanabb a németnél. Hiába igyekszünk okot keresni a központi hatalmak diplomáciájának ügyefogyottságában, arranemvalósigában. A boche megvető szava, a inadé in Germany gazdaság-harci jelszója nem a kíméletlen, a prepotens, a bárdolatfar • német ellen irányult, hanem a konkurrens német ellen. S amikor most résztvevő lélekkel, az aggodalomban a torkunkig fellüktető szivvel figyélünk Nyugat felé, ahol az ántánt az elbukott koskurrens torkán tartja vasnif-rkát és megfosztja azt karjának munkaerejétől, ökle védekező lendületétől. ^res verejtékkel szerzett, becsületesen megszolgált minden javától, — elborul a lelkünk, sötét vigasztalanság, súlyos reménytelenség gyászfelhője lepi el az elképzelésünk egét. Valami szörnyű bizonyossággal érezzük, hogy itt most törik, vagy szakad, hoj^ itt most az dől el: él-e, hal-e Germánia. Nincs vadabb és kíméletlenebb gyűlölet, mint az irigység és az anyagi érdek gyűlölete. Es Németországot ilyen gyűlölettel lölik. De nincsen vadabb és nincsen kíméletlenebb nekilendülés a végső kétségbeesés nekilendülésénél. £ az ántánt gyűlölete hetven millió németből váltja !:i azt. Rolconszenveza nyüatkczatok . az angol aSsoházban. Ha jogerős a békeszerződés, felszabadul Baranya is. — BUDAPEST, márc. 12. Az angol alsóházban, melyben inár egy esz*tendö előtt is barátságos megjegyzések hangzottak el a magyarok iránt, c hó 7-én lord Newton szóbahozta a t:Tanyai kérdést és követelt J a szerbek kivonulását. A kormány képviseletében Crawforil, Innchasteri kancellár kijelentette, hogv eddig lehetetlen volt a trianoni béke ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot benyújtani. A javadat azonban kész és rövidesen előterjeszthető lesz. A baranyai viCíéket a szerbek" az 1918 november 13-iki fegyverszüneti szerződés értelmében szállták meg. A megszállás annyiban sem támadható meg, hogy a trianoni békeszerződés ínég nem jogerős. Mihelyt a ratifikációs okmányokat Magyarország és a három aláiró nagyhatalom Párisban átadta, r. délszláv csapatok visszavonulása el fog rendeltetni. Remélhető, hogy a szerződés néhány hét alatt életbelép. Addig a budapes'i nemzetközi katonai bizottság egyik tagja megbízást kap arra, hogy a megszállt Hova kerülnek a menekült egyetemek BUDAPEST, márc. 12. A Virradat. irja : Az egyetemek ügyében Kííss József Kultuszn iuis/ter a következekben nyilatkozott: A két menekült egyetem elhelyezés*1 dolgában az egyetemek tanári karának megkérdezése és beleegyezése nélkül nem akar dönteni. Eddig a tanári karoktői végleges választ még nsm kaptam, ugy értesülök azonban, hogy a koloz*váii egyetem hajlandó Szegedre menni. A pozsonyi egyetem viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a Dunánlul nyerjen elhelyezést. Eddig Győr és Szombathely jöflek számításba, de Szombathelyen nem lehet az egyetemet elhelyezni. Igy üyőrre iTányul a figyelem. Eddig még nem kaptam végleges nyilatkozatot. Pécs felszabadításával egyidőberi meglörténhetnék a kérdés végleges megoldása, eddig azonban Györ van előtérben. * Tomcsányi a rendjavaslatról — A nemzetgyűlés mai ülése. — baranyai területen tartózkodjék és a kormanynak az ottani helyzetről jelentést küldjön. Lord Newton Baranya megszállását a szerződések hallullan megsértésének mondotta. Rámulatott arra, hogy a szerb kormány ott menedéket biztosit a menekült bolsevistáknak, mig saját hazájában tíizzelr vassal üldözi őket. Más országok, melyekkel Anglia háborút viselt, itt szószólókat talállak: Magyarország mellett senkisem szólalt fel, holott a legártatlanabb minden volt ellenséges ország között. Hibás politika volna nemcsak Anglia, hanem valamennyi szövetséges részéről, ha Magyarországnak lehetővé nem tennék a gazdasági újjáéledést és azt, hogy legfőbb szerepét betölthesse és védbástyája lehessen a világnak a bolsevizmus ellen. Lord Sydcnhan csatlakozott az előtte szóló nézetéhez és többek között kijelentette, hogy Magyarország esete a legsúlyosabb tragédiája a békeszerződésnek. » A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. , Orbók Attila bejelenti, hogy a budapesti büntetőbíróság részére egy rágalmazási ügyben idézést kézbesitett. ö ezt visszautasította, mire az idézést lakásán hagyták. Ebben mentelmi jogának megsértését látja. Ezután következett az állami és társadalmi rend hatályosabb vériéi-; mérői szóló törvényjavaslat vitájának folytatása, amelyhez elsőnek Pető Sándor szólalt fel: Foglalkozik a t

avaslat egyes pontjaival, amelyek :ö;ül többet kifogásol. Különösen a 6-ik szakasz ellen van kifogása és kéri az igazságügyminisztert, hopy v^oztassa azt meg. Pető, Sánd«r kifogásolja a 9. szakaszt. Általában fé'„-az uj intézményektől. Bizalmatlansága jeléül a javaslatot nem fogadja el. Tomcsányi Vilmos Pál igazságfl^miniszter: Az egyes felszólalások részleteiből ugy vette ki, hogy az epves rendelkezések tartalmát félreértik. Ha valaki átnézi az eredeti és a mostani javaslatot, rá fog jönni, hogy az eredeti javaslat indokolása és annak egyes részletei mennyiben vonatkoznak a mostani javaslatra is. Leszögezi a mostani törvényjavaslat értelmét. Egyes észrevételeket honorál és módosításokra hajlandó lesz. Erre a javaslatra szükség van. .Amit Bródy Ernő a katonai büntető tikvénykönyvről mondott, — amihez hasonlóan nyilatkozott Szilágyi Lajos is — ezek azt bizonyítják, hogy a javaslat érdeméhez hozzászólni nem igen tudtak. Kerekes Mihály, aki nem fogadta el a javaslatot, egyenesen mellette szólott a javaslatnak. Az ország egész népessége kivétel nélkül l.-tta, hogy mi a bolsevizmus. A hamu alatt még lappang a pa;ázs, ha nem akadályozzuk meg annak szitását, az egész lángra ohbanliat. Ez nem fanlom, ez nem alaptalanság. Bécsben és a megszállott területeken tapasztalt események mind erre világítanak rá. A védekezésre szükség van. A külföldi viszonyok felöl csak a napilapok híreire vagyunk utalva, de 'gy is tudjuk, hogy Hollai dia 1920 augusztusában hozott egy törvényt a forradalmak megelőzésére teljesen hasonló tartalommal. A közszabadságok helyreállítása a forradalmak és a bolsevizmus után máról-holnapra nagyon nehéz. Nagy felfordulások után a normális mederbe való visszatérés nem történik minden zökkenő nélkül. Ilyen nagv felfordulásokat rendszerint abszolutizmus szokott követni, ami ilyen értelemben nálunk nem következett be. Nemzetünk élete olyan jelenséget mutatott fel, amely has nló más '•nemzetek, éle tnek átinteti idjjéhcz. Ezen tul vagyunk, de azért mégis kivételes állapotban • vagyunk, kivételes törvények alapján. Nézete szerint ezeket a kormánynál? vissza kell fej esztenie. Amikor ezt a törvényjavaslatot idehozza, ennek lehetőségét ak rja elérni. Azt akarja, hogy a szigorú rendszabályok ne kivételes törvény alapján, rendeletekben legyenek lefektetve és a kormány azokkal legyen kénytelen élni, hanem legyen leszögezve az alkotmányos törvényben. Ez ellen észrevétele senkinek nem lehet. Ami a sajtót illeti, preventív intézkedésekre szükség van. Javaslatot készített a bűnvádi eljárás egyszerűsítéséről is. A statáriumot is meg szeretné szüntetni és csak ott fentartani, ahol feltétlenül szükség van rá. A törvényjavaslat alapvető rendelkezése az első szakaszban van lefektetve. Reflektál itt Rassay Károly kifogásaira. Az első szakasz tovább megy, mint a büntetőtörvénykönyv, amikor a törvényt megszövegezték, a sok szakértő között egyetlenegy sem volt, aki más és jobb szöveget tudott volna adni. Az első szakasz 3. bekezdésében bizonyos enyhítéseket kiván alkalmazni. Az ország veszte ott kezdődött, amikor a katonaság fegyelme megromlott. A javaslat egyéb rendelkezései szoros kapcsolatban állanak a 6. és 7. szakasszal Állítja, hogy a bizottság ebben a törvényjavaslatban igen alapos munkát végzett. Kéri, hogy a Ház Rassay indítványát vesse el és a törvényjavaslatot fogadja e'. Az ülés folyik. A Széchenyi-ltifóciban ma a szenzációs orosz dráma, a FELTÁMADÁS, főszerepben Maria Jacobini. Ezenkívül a^^DENTUDÓ PORTÁS. Rendes helyárak* t }/Előadások 4,;ityA. 7,8 és 9 órakor. . Csak 16 éven felülieknek.