Szeged, 1921. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1921-03-06 / 54. szám

Szeged, 1921 március 6. Ara 2 korona. Vasárnap, II. évf., 54. szám. CLÖriZETtsi ARAK: f„ 4vt9 60® kor. I NegyedévreISOkor Mf *TT« 300 | Egy Wa 50 „ Mi lesz most? SZEOED, március 5. (cvs.) Szélcsend, nyugalom van most a politikában. Senki nnm tudja, mi következik. A politikai légben valami várandós, valami eseményes közeli jövő vibrál, de a történendök kontúrja még nem bontakozik ki, csak * ejtés, csak várakozás, csak idegesség az egész politika, élénk, ideget izgaló kérdés: quid nunc? mi lesz most? Valaminek következnie kell. A temperamentumok húrjai megpatta­násig feszültek; az indulatok kely­hei színültig megteltek; a rokon­szenv és az ellenszenv ellentétei, mint két viaskodó fél, szemben ál­lanak egymással, készen a táma­dásra, készen a védelemre. A politikában a közeli napok va­lami eseményt hoznak. A pártok, a párhuzamosan haladók éppen ugy, mint az egymástól eltérőn céljukhoz igyekvők teljes fegyverzettel, a vélt legjobbakkal az élükön csatára ké­szen állanak. A jaiin közmondás szól akképen, hogy aki békét akar, készüljön a háborúra, de ennek a harci készü­lődésnek, ami a politikában folyik, nem a béke a célja, hanem a fogakig­körmökig való haicra eltökélt önvé­delmi készség, a fogakkal-körmökkel való harcban kivívandó diadalmi vá<;y. Valami átkos magyar balsors ül­döz bennünket és állandóan azt ülteti a magyar lélekbe, hogy azt gyűlölje meg, akit legjobban kellene szeretnie. Testvérharc, egy-értelinüek, egy-céluak, egy-menlalitásuak egy­mással való keserű küzdelme a mi hazánkban, ezen a magyar Plóbu­szon fordul elő legtöbbször. És se­hol a világon nem tudta a más­érdekű ugy egymásra heccelni, egy­másnak uszítani az egymáshoz tar­tozókat, mint nálunk. A nemes a jobbággyal, polgár a munkással, keresztény a keresztyén­nel nálunk küzd leggyakrabban, leg­oktalanabbul és legvadabban. Kon­kolyhintók gonosz munkája nálunk, a mi lelkünkben mindig termő talajra talált s minden ellenségünk sikerrel próbálkozott a mi lebirá­sunknak azzal a módjával, hogy előbb a magunk között vívott harc­ban gyengíteti le minket, hogy az­után a nyakunkra üljön és uralkod­jék rajtunk. Most is ilyenféle munka folyt az ellenségeink részéről. És a magyar nem tanult ezredéves szomorú múlt­jának nagy és kecervos tanúságaiból. Újból egymás ellen fordulnak azok, akiknek meg kellene egymást érte­niük: a polgár a munkással, a ke­resztény a keresztyénnel néz farkas­szemet, ahelyett, hogy a nemzeti érzés s a keresztény valláserkölcs alapján állva dacoljon mindennel, ami nemzetietlen és erkölcstelen. A németek megmaradtak visszautasító álláspontjukon BUDAPEST, márc. 5. (Saj. tud.) Egy berlini, magas hivatalt betöltő személyiség szerint a helyzet nem reménytelen. A birodalmi ülésen a nézetek meglehetősen szétágaztak, aminek az volt az oka, hogy a londoni részletes jelentés csak későn vált ismeretessé. A képviselők felfogása az, hogy meg kell maradni a párisi határozatok visszautasítása mellett. Sokan hangoztatják, hogy újra kellene szövegezni a német ellenjavaslatokat. Sokfelé kritizálják az ellenjavaslatok szövegét és beszélik, hogy Grimm másféle ellenjavaslatokat dolgozott ki, melyeket azonban a külügyminiszter nem fogadod el és saját ellenjavaslataival állott elő. A centrum^részéről általában bizonyos tartózkodás észlelhető. BERLIN, márc. 5. A Magyar Hirlap irja: Berlini jól informált politikai körökben elterjedt hirek szerint biztosra veszik, hogy a biro­dalmikancellár a birdalmi gyűlés ma déli ülésén lartandó beszédében a né­met birodalmi kormány álláspontját a következőkép fogja precizirozni: — Ugy a német kabinet, mint a Londonba küldött delegáció továbbra is azon állásponton van, hogy az ántánt követelései elfogadhatlanok és teljesithetlenek. Ugy a kormány, mtnt a londoni delegáció kénytelen megtagadni az ántánt által oktrojált egyezmény aláírását a bejelentett kényszerintézkedések ellenére. A német kormány semmiféle alkal­mat nem akar elhalasztani, amely további tárgyalásra és megegyezésre alapot nyújtana. A birodalmi kancellár beszédében végül még azt is be fogja jelenteni, hogy a Londonba küldött delegáció hétfőn terjeszti az ántánt elé ujabb javaslatait. Csáky Imre a nyugatmagyarországi kérdésről BUDAPEST, március 5. A Magyar Hirlap irja: Gróf Csáky Imre volt külügyminiszter a Nyugatniagyar­ország ügyében folytatott tárgyalá­sokról a következőket mondotta: — Nézetem az, hogy az osztrák kormány sokkal jobban szolgálná saját országa érdekét é< egyszersmind helyesebben fogná fel kötelességeit a nyugatmagyarországi lakossággal szemben is, ha a magyar részről tapasztalt jóakaratot olyan meg­állapodások létesítésére igyekeznék kihasználni, amelyek Ausztria jól felfogott érdekei szempontjából mér­legelve sokkal értékesebbek lehet­nének, mint azok a látszólagos előnyök, amelyek a saintgermainei és a trianoni békeszerződés Nyugat­magyarországra vonatkozó pontjai Ausztriának biztosítani kívánnak. Annál bölcsebb és indokoltabb volna ez, mert csakis üyen poli­tika felelne meg egyszersmind a nyugatmagyarországi lakosság valódi érdekeinek is. Ebben azonban nem oszthatom az osztrák tárgyaló-bi­zottság elnökének nétetét, hogy az ántánt presztízsén csorba esnék ab­ban az esetben, ha a saint-ger­mainei, illetve trianoni békének Nyu­gatmagyarországra vonatkozó pon­tozatain közös megegyezés alapján változás esnék. BUDAPEST, március 5. (Magyar Távirati Iroda.) A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az összeférhetetlenségi" bizottság tagjai letették az esküt. Az indítvány és interpellációs könyv fe olvasása után Hegedils Lóránt pénzügyminiszter előterjesz­tette a francia köztársasággal a há­ború előtti adósságok rendezéséről szóló, a magyar—francia konven­cióról szóló, az indemnitás meg­hosszabbításáról és a söradó fel­emeléséről szóló javaslatait. Kérte, hogy javaslatait sürgősen tárgyalják. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló javas­lat általános vitájához **************************************************^¥»V* A nemzetgyűlés mai ülése. Somogyi István szólalt fel: Az uto'só 20—25 év politikája bele­játszott abba, hogy az állami és társadalmi rend védelméről szóló törvényjavaslat a Ház asztalára került. Kettős politika volt ebben az or­szágban: az egyik a hivatalos po­litika, a másik az, amit a nép csi­nált. A kommün bukása után be­igazolódott, hogy a politikának népünk s?éles rétegeire kqll támasz­kodnia. Nem lát a törvényjavaslat­ban semmiféle mumust. Nem látja a közszabadságok megsértését, hanem inkább annak a politikának az alá­támasztását, amely megkezdődött A büntetőtörvéHykönyv az állam alkotmányát védi,, a javaslat a tár­sadalom cs az állam rendjét védel­mezi. A nemzeti hadsereget meg kell SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL; Kölcsey-utca 6. • Telefon 13-33. védeni az izgatásokkal szemben. A külföldi lapok titkos levelezőit, akik éve« óta rágalmazzák a magyar nemzetet, lehetetlenné kell tenni. A javaslatot elfogadja. Kerekes Mihály: Ez a törvény nem világos. Az államnak szüksége van drákói törvényekre. Nincs biza­lommal a törvényjavaslat iránt. Nem tudta soha elitélni azt a forradal­mat, amely a nemzeti függetlenség jegyében folyt, de azokat, akik Marx elvein állanak, puskacső elé állítaná. Ez a törvény a kommunista tanok hirdetőivel szemben készült. Meg kell büntetni azokat, akik a nemzeti hadsereg ellen lázítanak. Pröhle Vilmos a javaslat mellett szólal fel. Azzal kezdi beszédét, hogy nem törődik azzal, hogy mit szól a külföldi sajtó mirólunk, mert a külfö'd már a háború előtt faj­gyűlöletből és rablási szándékból halálra itélte az országot. Az ülés folyik. ************************** Módosítják az állami rend védelméről szóló javaslatot. BUDAPEST, márc. 5. (Saj. tud) A nyomdász-sztrájk elsimullával a pártok érdeklődése a belső politika egyéb függő kérdései felé terelődött. Ma folytatják az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A javas­lat egyes rendelkezéseit aggodalom­mal fogadták és hosszú vitára van kilátás. Eddig tizenhét szónok irat­kozott fel a javaslat mellett. \ ter­vezett rendelkezések ellen több irány­ban is merüllek fel kifogások és teg­n -p délután egy értekezleten, amelyei Tomcsányi igazságügyi miniszter, Gratz külügyminiszter, a külföldi sajtótudósitók szindikátusa, Tury Bela képviselő vezetésével, valamint a javaslat előadója vettek részt, lényegesen módosították a tervezetet. Az uj rendelkezések, mint értesülnek, teljes mértékben megvédik az állam" érdekeit, de viszont elejét . veszik annak, hogy bárki arra gondolhas­son, mintha Magyarországnak bár­nvl>en oka lenne akármilyen tényt eltitkolni a külföld előtt és a leg­kisebb mértékben is korlátoznák a külföldi hírszolgálat szabadságát. A javaslat vitája a jövő hét végéig el­tart. A nemzetgyűlésen a javaslat után a pénzügyi javaslatok kerülnek napirendre és pedij a gyufa- és a vadászati adók. A pénzügyi bizott­ság tegnap tárgyalta a vagyonvált­ságról szóló törvényjavaslatot, amely ellen több oldalról merültek fel ki­fogások. Iklódi Szabó János előadó beszéde után a bizottság elhatározta, hogy a javaslatot megfelelő módo­sítás végett kiadja egy szükebbkörü bizottságnak, melyben a pénzügyi szakreferenseken kivül az érdek­képviseletek kiküldöttei is részt­ves-nek. Ma, szombaton utoljára nézze meg a SZÉCHENVI-MOZIBAN az ISTEN OSTORÁT és a TAVASZI FELHŐK AZ EGEN cimü ' ancia drámát, Petrovich-val és Lucy a főszerepben. Előadások y2 5, '/. : ' s 8 órakor. Rendes helyárak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom