Szeged, 1921. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1921-03-06 / 54. szám
Szeged, 1921 március 6. Ara 2 korona. Vasárnap, II. évf., 54. szám. CLÖriZETtsi ARAK: f„ 4vt9 60® kor. I NegyedévreISOkor Mf *TT« 300 | Egy Wa 50 „ Mi lesz most? SZEOED, március 5. (cvs.) Szélcsend, nyugalom van most a politikában. Senki nnm tudja, mi következik. A politikai légben valami várandós, valami eseményes közeli jövő vibrál, de a történendök kontúrja még nem bontakozik ki, csak * ejtés, csak várakozás, csak idegesség az egész politika, élénk, ideget izgaló kérdés: quid nunc? mi lesz most? Valaminek következnie kell. A temperamentumok húrjai megpattanásig feszültek; az indulatok kelyhei színültig megteltek; a rokonszenv és az ellenszenv ellentétei, mint két viaskodó fél, szemben állanak egymással, készen a támadásra, készen a védelemre. A politikában a közeli napok valami eseményt hoznak. A pártok, a párhuzamosan haladók éppen ugy, mint az egymástól eltérőn céljukhoz igyekvők teljes fegyverzettel, a vélt legjobbakkal az élükön csatára készen állanak. A jaiin közmondás szól akképen, hogy aki békét akar, készüljön a háborúra, de ennek a harci készülődésnek, ami a politikában folyik, nem a béke a célja, hanem a fogakigkörmökig való haicra eltökélt önvédelmi készség, a fogakkal-körmökkel való harcban kivívandó diadalmi vá<;y. Valami átkos magyar balsors üldöz bennünket és állandóan azt ülteti a magyar lélekbe, hogy azt gyűlölje meg, akit legjobban kellene szeretnie. Testvérharc, egy-értelinüek, egy-céluak, egy-menlalitásuak egymással való keserű küzdelme a mi hazánkban, ezen a magyar Plóbuszon fordul elő legtöbbször. És sehol a világon nem tudta a másérdekű ugy egymásra heccelni, egymásnak uszítani az egymáshoz tartozókat, mint nálunk. A nemes a jobbággyal, polgár a munkással, keresztény a keresztyénnel nálunk küzd leggyakrabban, legoktalanabbul és legvadabban. Konkolyhintók gonosz munkája nálunk, a mi lelkünkben mindig termő talajra talált s minden ellenségünk sikerrel próbálkozott a mi lebirásunknak azzal a módjával, hogy előbb a magunk között vívott harcban gyengíteti le minket, hogy azután a nyakunkra üljön és uralkodjék rajtunk. Most is ilyenféle munka folyt az ellenségeink részéről. És a magyar nem tanult ezredéves szomorú múltjának nagy és kecervos tanúságaiból. Újból egymás ellen fordulnak azok, akiknek meg kellene egymást érteniük: a polgár a munkással, a keresztény a keresztyénnel néz farkasszemet, ahelyett, hogy a nemzeti érzés s a keresztény valláserkölcs alapján állva dacoljon mindennel, ami nemzetietlen és erkölcstelen. A németek megmaradtak visszautasító álláspontjukon BUDAPEST, márc. 5. (Saj. tud.) Egy berlini, magas hivatalt betöltő személyiség szerint a helyzet nem reménytelen. A birodalmi ülésen a nézetek meglehetősen szétágaztak, aminek az volt az oka, hogy a londoni részletes jelentés csak későn vált ismeretessé. A képviselők felfogása az, hogy meg kell maradni a párisi határozatok visszautasítása mellett. Sokan hangoztatják, hogy újra kellene szövegezni a német ellenjavaslatokat. Sokfelé kritizálják az ellenjavaslatok szövegét és beszélik, hogy Grimm másféle ellenjavaslatokat dolgozott ki, melyeket azonban a külügyminiszter nem fogadod el és saját ellenjavaslataival állott elő. A centrum^részéről általában bizonyos tartózkodás észlelhető. BERLIN, márc. 5. A Magyar Hirlap irja: Berlini jól informált politikai körökben elterjedt hirek szerint biztosra veszik, hogy a birodalmikancellár a birdalmi gyűlés ma déli ülésén lartandó beszédében a német birodalmi kormány álláspontját a következőkép fogja precizirozni: — Ugy a német kabinet, mint a Londonba küldött delegáció továbbra is azon állásponton van, hogy az ántánt követelései elfogadhatlanok és teljesithetlenek. Ugy a kormány, mtnt a londoni delegáció kénytelen megtagadni az ántánt által oktrojált egyezmény aláírását a bejelentett kényszerintézkedések ellenére. A német kormány semmiféle alkalmat nem akar elhalasztani, amely további tárgyalásra és megegyezésre alapot nyújtana. A birodalmi kancellár beszédében végül még azt is be fogja jelenteni, hogy a Londonba küldött delegáció hétfőn terjeszti az ántánt elé ujabb javaslatait. Csáky Imre a nyugatmagyarországi kérdésről BUDAPEST, március 5. A Magyar Hirlap irja: Gróf Csáky Imre volt külügyminiszter a Nyugatniagyarország ügyében folytatott tárgyalásokról a következőket mondotta: — Nézetem az, hogy az osztrák kormány sokkal jobban szolgálná saját országa érdekét é< egyszersmind helyesebben fogná fel kötelességeit a nyugatmagyarországi lakossággal szemben is, ha a magyar részről tapasztalt jóakaratot olyan megállapodások létesítésére igyekeznék kihasználni, amelyek Ausztria jól felfogott érdekei szempontjából mérlegelve sokkal értékesebbek lehetnének, mint azok a látszólagos előnyök, amelyek a saintgermainei és a trianoni békeszerződés Nyugatmagyarországra vonatkozó pontjai Ausztriának biztosítani kívánnak. Annál bölcsebb és indokoltabb volna ez, mert csakis üyen politika felelne meg egyszersmind a nyugatmagyarországi lakosság valódi érdekeinek is. Ebben azonban nem oszthatom az osztrák tárgyaló-bizottság elnökének nétetét, hogy az ántánt presztízsén csorba esnék abban az esetben, ha a saint-germainei, illetve trianoni békének Nyugatmagyarországra vonatkozó pontozatain közös megegyezés alapján változás esnék. BUDAPEST, március 5. (Magyar Távirati Iroda.) A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az összeférhetetlenségi" bizottság tagjai letették az esküt. Az indítvány és interpellációs könyv fe olvasása után Hegedils Lóránt pénzügyminiszter előterjesztette a francia köztársasággal a háború előtti adósságok rendezéséről szóló, a magyar—francia konvencióról szóló, az indemnitás meghosszabbításáról és a söradó felemeléséről szóló javaslatait. Kérte, hogy javaslatait sürgősen tárgyalják. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló javaslat általános vitájához **************************************************^¥»V* A nemzetgyűlés mai ülése. Somogyi István szólalt fel: Az uto'só 20—25 év politikája belejátszott abba, hogy az állami és társadalmi rend védelméről szóló törvényjavaslat a Ház asztalára került. Kettős politika volt ebben az országban: az egyik a hivatalos politika, a másik az, amit a nép csinált. A kommün bukása után beigazolódott, hogy a politikának népünk s?éles rétegeire kqll támaszkodnia. Nem lát a törvényjavaslatban semmiféle mumust. Nem látja a közszabadságok megsértését, hanem inkább annak a politikának az alátámasztását, amely megkezdődött A büntetőtörvéHykönyv az állam alkotmányát védi,, a javaslat a társadalom cs az állam rendjét védelmezi. A nemzeti hadsereget meg kell SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL; Kölcsey-utca 6. • Telefon 13-33. védeni az izgatásokkal szemben. A külföldi lapok titkos levelezőit, akik éve« óta rágalmazzák a magyar nemzetet, lehetetlenné kell tenni. A javaslatot elfogadja. Kerekes Mihály: Ez a törvény nem világos. Az államnak szüksége van drákói törvényekre. Nincs bizalommal a törvényjavaslat iránt. Nem tudta soha elitélni azt a forradalmat, amely a nemzeti függetlenség jegyében folyt, de azokat, akik Marx elvein állanak, puskacső elé állítaná. Ez a törvény a kommunista tanok hirdetőivel szemben készült. Meg kell büntetni azokat, akik a nemzeti hadsereg ellen lázítanak. Pröhle Vilmos a javaslat mellett szólal fel. Azzal kezdi beszédét, hogy nem törődik azzal, hogy mit szól a külföldi sajtó mirólunk, mert a külfö'd már a háború előtt fajgyűlöletből és rablási szándékból halálra itélte az országot. Az ülés folyik. ************************** Módosítják az állami rend védelméről szóló javaslatot. BUDAPEST, márc. 5. (Saj. tud) A nyomdász-sztrájk elsimullával a pártok érdeklődése a belső politika egyéb függő kérdései felé terelődött. Ma folytatják az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A javaslat egyes rendelkezéseit aggodalommal fogadták és hosszú vitára van kilátás. Eddig tizenhét szónok iratkozott fel a javaslat mellett. \ tervezett rendelkezések ellen több irányban is merüllek fel kifogások és tegn -p délután egy értekezleten, amelyei Tomcsányi igazságügyi miniszter, Gratz külügyminiszter, a külföldi sajtótudósitók szindikátusa, Tury Bela képviselő vezetésével, valamint a javaslat előadója vettek részt, lényegesen módosították a tervezetet. Az uj rendelkezések, mint értesülnek, teljes mértékben megvédik az állam" érdekeit, de viszont elejét . veszik annak, hogy bárki arra gondolhasson, mintha Magyarországnak bárnvl>en oka lenne akármilyen tényt eltitkolni a külföld előtt és a legkisebb mértékben is korlátoznák a külföldi hírszolgálat szabadságát. A javaslat vitája a jövő hét végéig eltart. A nemzetgyűlésen a javaslat után a pénzügyi javaslatok kerülnek napirendre és pedij a gyufa- és a vadászati adók. A pénzügyi bizottság tegnap tárgyalta a vagyonváltságról szóló törvényjavaslatot, amely ellen több oldalról merültek fel kifogások. Iklódi Szabó János előadó beszéde után a bizottság elhatározta, hogy a javaslatot megfelelő módosítás végett kiadja egy szükebbkörü bizottságnak, melyben a pénzügyi szakreferenseken kivül az érdekképviseletek kiküldöttei is résztves-nek. Ma, szombaton utoljára nézze meg a SZÉCHENVI-MOZIBAN az ISTEN OSTORÁT és a TAVASZI FELHŐK AZ EGEN cimü ' ancia drámát, Petrovich-val és Lucy a főszerepben. Előadások y2 5, '/. : ' s 8 órakor. Rendes helyárak.