Szeged, 1921. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1921-03-01 / 49. szám

Ara 2 korona. CLÓM ItTEsI A K A K: évre MO kor. I Negyedévre 150kor fél évre 300 .. | hóra 50 Állampolgári nevelés. BUDAPEST, február 28. (Saját tudósilónktól.) Vasárnap délután tartotta gróf Teleki Pál miniszterelnök elnöklete alatt első évi rendes közgyűlését az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga a régi képviselőházban. A közgyűlés iránt olyan nagymértikben nyilvá­nult meg a keresztény magyar tár­sadalom érdeklődése, hogy a meg­jelent impozáns tömeg alig-eüg tu­dott elhelyezkedni a régi képviselő­ház zsúfolásig meglelt nagytermében. Résztvettek a közgyűlésen a leg­különbözőbb társadalmi osztályok képviselői; több egyesület küldött­ségekkel képviseltette magát és az egyesület elnökségében helyetfoglaló notabilitásokon kivül megjelent a közgyűlésen társadalmi életünknek úgyszólván minden jelentős ténye­zője. A közgyűlést a miniszterelnök nyitotta meg: — Egy hosszú éve annak, hogy a nemzeti ujjáébredés megteremtette a keresztény ligát. Mindenütt nehéz­séget, vártviszályt, torzsalkodást és tülekedést láttunk ebben az esztendő­ben. A magyarság fellépése a kül­világgal szemben sem mint köz­vélemény, sem mint társadalom és gyakran a parlamenti kritikában sem olyan gerinces, mint kellene, hogy Jegyen arra, hogy exponensei érvé­nyesíthessék. Az állampolgári neve­lésnek, nmely azt célozza, hogy minden állampolgár megértse a cse­lekvés szükségességét a jövöre, a múlton, a történelmen kell felépülnie. Magyarország történelmét csak ke­resztény erkölcsben, nemzeti alapon lehet továbbépíteni. Erre kell az ál­lampolgárokat nevelni, ez társadal­munk óriási feladata, melynek min­den clelekedetünkben nyilvánulnia kell. Ebből a munkából akarjuk az egész kereszténység egyesüli erejé­vel részünket kivenni. A miniszterelnök ulán dr. Wolf Károly mondott nagyhatású beszé­det, melyet a következő szavakkal fejezett be: - Én most harcot hirdetek és fogok is hirdetni a destruktív sajtó ellen, mert mindenkinek kötelessége nem érvényeiülést keresni, hanem áldozatokat hozni. Nem fogjuk tűrni, hogy itt másodszor is olyan nemzet­gyalázást kövessenek el. Ezután Raffay Sándor református püspök és Bernáth István, a köz­gazdasági egyetem dékánja beszéltek. CSEND VAN A PARTOKBAN. Tegnap csle a pártokban meglehetős csendes élet volt A válság hullámai nem nagyon lát­ni ottak meg a pártkörökőn. Az érdeklődés hiányát-ól azonban arra lehetett következ­tetm. hogy a képviselők nagyrészének megvan a; t véleménye a válságról és annak megoldásáról is és mindenki tudja áit, hogy nein igen volt mostanában olyan válság. jr-Hvet a miniszterelnök a pártok nelnü! >rt volna megoldani. Megjelenik naponkint délután. Inkább Teleki, mint Andrássy. BUDAPEST, febr. 28. (Saj. tud.) A tegnapi nap eseményei azt ered­ményezték, hogy a válság, ha nincs is kiküszöbölve, de annak kitörése mindenesetre eltolódott. Határozot­tan beszélnek ártól, hogy egy héten belül ki fog ujulni. A kisgazdapárt egyik oszlopos tagja a következőket jelentette ki: — Ha a válság kitör, ami min­den pillanatban megeshetik, akkor igen nehéz és igen sokáig tarló válságra lehet számítani. Ebben a pillanatban nem is tudjuk, hogy ki jöhetne; hiszen gróf Bethlen István ugyanazt jelenti, amit Teleki Pál, lu pedig Andrássyra gondolnának, akkor még mindig yikább Teleki Pál mellett foglalunk állást. — A gübonarekvirálás ügye még mindig nincs megoldva. Csak az történt, hogy Vass József miniszter bejelentette a kisgazdapárt értekez­letén való megjelenését. A válság azonban ezen az értekezleten is ki­törhet és igy a jövő hét közepe kritikusnak mondható. pillUllfMVHII """ ^ Pénzügyi ankét. BUDAPEST, febr. 28. (Saj. tud.) } Tegnap délelőtt a pénzügyminisz­térium palotájában Hegedűs pénz­ügyminiszter elnöklete alatt pénz­ügyi tanácskozást tartottak. Az érte­kezleten felszólaltak úgyszólván az összes volt pénzügyminiszterek, a meghívott bankigazgatók s a nemzet­gyűlés tagjai közül Simonyi-Semadam Sándor és Ugrón Gábor. A nagy­érdekű felszólalások után Hegedűs pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormány megmarad eredeii állás­pontján és oly törvényjavaslatot ter­jeszt legközelebb a nemzetgyűlés elé, amelyben az államkölcsönök kamatát 3 százalékra kivánja redu­kálni. Az írede'i jegyzők kettős előnyben fognak részesülni; először abban, hogy a tisztviselők, hadi­özvegyek, árvák, katonák és árva­alapok hadikölcsöneik helyett 5 szá­zalékos uj magyar járadékot fognak kapni, másodszor abban, hogy a vagyonváltságnál mindenki, aki eredileg jegyzett hadikölcsönt, pár ezer korona erejéig hadikölcsön­kötvényét százon fzámitva adhatja át a kincstárnak, azonban azzal a korlátozással, hogy a vagyonváltság­rak cs k a felét fizetheti igy le. Popovics Sándor volt pénzügyminisz­ter tervéből hajlandó átvenni azt, hogy a vag> or váltságról szó.'ó má­sodik törvényben a záloglevelek és nem állami kötvények szintén 20 százalékos vagyonváltságnak legye­nek alávetve. Az értekezlet déli egy óra husz perckor ért véget. A mai nemzetgyűlés. BUDAPEST, febr. 28. A nemzet­gyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky Ist­ván elnök. Dr. Gratz Gusztáv külügyminisz­ter személyes kérdésben szólalt fel. Hegedűs György öt is megemlítette szombati interpellációja alkalmával, hogy ő a szabadkőmivesek között volt. Tényleg 1916-ban belépett né­hány barátja unszolására egy szabad­kőműves páholyba, de a páholy működése annyira visszatetsző volt, hogy néhány hét múlva ki is lépett. Az egész epizódnak csak csupán egy kellemetlen emléke maradt meg a magyar szabadkömivességet ille­tőleg. Giesswein Sándor személyes kér­désben szólalt fel. Hegedűs György megdöbbenésének adott kifejezést, hogv az ő ajkairól az a beszéd el­hangzott. Alkalmat akar adni, hogy még jobban megdöbbenjen. Lénye­gében azt, amit mondott a zsidó­kérdésről, nem kisebb egyházi mél­tóság, mint Csernoch János herceg­prímás mondotía el a Pester Lloyd­ban. A zsidókérdésnek faji kérdéssé való átalakítása ellenkezik a keresz­tény felfogással. A kormány jól tette, hogy a szabadkőmives páholyokat feloszlatta, de menjen tovább, osz­lassanak fel minden titkos társasá­got. Azért is helyteleníti a zsidó­kérdésnek faji kérdéssé való tételét, mert akkor az történik meg, hogy a szegény zsidót ütik, a bankzsidót pedig felemelik és hizlalják. A libe­rális blokkot ugy állítják be, mint a keresztény gondolat elnyomóját. A liberális bloftk a magyar alkot­mányosságot védi sa magyar alkot­mányosságszeretet kell, hogy mind­nyájunk szivében bent legyen. Hegedűs György kijelenti, hogy semmi oka sincs arra, hogy amií mondott Giessweinről, azt vissza­vonja. Ebben az országban nincs katolikus pap, aki azt a felfogást vallaná, amit Giesswein. Ezután áttértek a napirend szerint az állami italmérési jövedékről szóló pénzügyminiszteri rendelet tárgya­lására. Erödy-Harrach előadó ismer­teti a törvényjavaslatot. Kéri a nem­zetgyűlést, hogy a javabtetot a pénz­ügyi bizottság szövegezésével ugy általánosságban, mint részleteiben fogadja el. 82 ^RKESZTÓSr.C ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. * Telefon 13-33. Elsőn* Kerekes .Mihály szólt a Jav sl. thoz. Jobban szrntn* hí a ja\vsl4tot nem tárpya nák. A cél az volt, ho-y az ilslmérési és trafik­jogot a háború áldozatai, a rokkan­tak, özvegyek és árvák kapják. A hadiár/ál ról való gondoskodást és ezeknek az anyagi támogatását ugy érzi, hogy az a!lamn*lc ke tt vállalni. A javasla'tot elfogadja az éital.:nos tárgyalás alapjául. A következő felszólaló- Haller Jó­zsef. Felhívja a nemze'gyülés figyel­mét arra, hogy a gnzd. sigilag erős, de erkölcsileg kevésbé megbízható elemek a törvényjavaslat kedvez­ményeiben ne részesüljenek. A ja­vaslatot elfogadja az általános tár­gyalás alapjául. ' Bródy Ernő azt hiszi, hogy csak akkor kritizálhatnák a pénzügy­minisztert, ha jobban tudnák, mint ő. Hozzájárul ahhoz, hogy a galíciaiak­nak ne adjanak engedélyt, mert aki ebben az országban él, annak első­sorban az a kötelessége, hogy ma­gyar állampolgár legyen. Az ülés folyik. Bosznai közvitéz és a bolsevik izgató. BUDAPEST, febr. 28. M. T. I. jelenti: 1920 december 28-án a Károly király-laktanya előtt Bosznai Kálmán vasvármegyei gyalogezred­ben közvitéz állt ört, amikor egy Kovács Mihály nevü polgári egyéu közeiébe férkőzve, ót megszólította és bolsevista-eszmekörben mozgó beszédével fegyelemellenes maga­tartásra csábította. Bosznai először figyelmeztette s rögtöni távozásra szólította fel, midőn azonban Kovács államellenes kijelentéseit isméteite, Boszm i a csábitót letartóztatta és feljelentette. A hadosztálybiróság folyó évi február 11-ér. megtartott tárgyalásán Kovács Mihály polgári egyént a katonai törvénykönyv 325. § ába ütköző, az állam hadereje ellen elkövetett bűntett miatt két évi és hathavi súlyosbított börtönre ítélte. A kormányzó Bosznait tize­dessé léptelte elő és 1000 korona jutalomban részesítette. HOLNAP JELENIK MEG A CEN­ZÚRA-RENDELET. A miniszter­elnökségtől vett értesülés megerősíti azt ?» hirt, hogy kedden megjelenik a hivatalos lapban a cenzúra eny­hítéséről szóló rendelet, amely a sajtótájékoztató-bizottság hatáskörét a minimumra szállítja lc. A rendelet március hó 1-én lépne életbe s a lényeg az, hogy a belpolitikai ese­mények cenzuramentesek, csupán a kormányzó személyére és nyilatko­zataira, valamint a nemzetgyűlésre, mint testületre vonatkozó részek es­nének felülbírálás alá. A sajtósza­badságért indított akció azonban ezt nem tartja elegendőnek. A SJ-KLCHENYI-MOZIBAN ma először PETROVICH és LUCY DORAIN-nel a főszerepben DAMASKUS CSILLAGA. Rendes .telyárak. Előadások «/, 5, 7« 7 és 8 órakor. Rendes

Next

/
Oldalképek
Tartalom