Szeged, 1921. február (2. évfolyam, 25-48. szám)

1921-02-20 / 42. szám

Szeged, 1921 február 20 szeoeD Két rablógyilkos, akik közül az egyiket a román, a másikat a magyar törvényszék ítélt el. SZEGED, február 19. (Saját tudósítónkat.) Az oláh megszállás alatt — 1920 február 24-én — Apátfalva halárában lévő korcsmában meggyilkolva <s kirabolva találták Bartu Pálnét, a korcsma tulajdonosát. Az oláh csendőrség hamarosan elfogta a gyilkosokat Farkas András és Dávid István apítfalvai földmivesek személyében. A két gyanúsított az oláb csendőrség előtt bevaüottáK bestiális büntettük minden részletét es ennek alapján felszállították őket Temesvárra, ahol a román királyi törvényszék Farkas Andrást életfogyliglani fegyházra ítélte, Dávid Istvánt pedig, mivel bűnössége nem volt mindenben tisztázva és mivel a megszállás időközbeni megszűnése miatt az oiáli csendőrség tovább nem folytathatta a nyomozást, átadták a magyar halóságnak. ma vénre megtarthatták az ügyben a főtárgyalás!. Dávid István az ellene emelt vád minden pontja ellen tiltakozott és azt állította, hagy előző vallomásait az oláhok megfélemlítése miatt tette meg. Bűntársának, a románok által életfogytiglani fegyházra ítéli Farkas Andrásnak reánézve terhelő vallomását azzal tagadta, hogy Farkas saját hflrénck megmentésére vallott ellene. Tagadásának ellenére dr. Reich Zoltán védő nagyhatású védőbeszéde után a törvényszék bönösnek mondotta ki a rablógyilkos Dávid Istvánt és ezért életfogytiglani fogházra ítélte. Szegedi kis tükör. Liget. SZEGED, február 19. Engedd meg kedves olvasóm, hogy kivételesen szomorú legyek. Képzeld, 1 ligetek. szegedi gyér örömeink találkozó helyei, német frájlák sétálója jutottak az eszembe. Eszembe jutottak, nem most, mikor irom, hanem tegnap, mikor elhatároztam, hogy hálából meglátogatom a ligeteket: hisz úgyis olyan kevesen vannak. A Kopasz Ferenc-féle Gedóba mentein először és nem tudok beszámolni róla, hogy mi volt ott látványosság. Persze kopasz a liget és"Eufémiának, az egykori amerikai jósnönck kies sátra elótt, csak apró cipellőjének amerikai vágású sarka-nyoma látszik mélyen a földbe fagyottan. A táncköröndön at fú a szél és fagyott verebek és girhes tyúkok szedegetik csőreikbe a tarka konfetti-maradványokat. A Stefánia-sétányon sokkal több a látnivaló. Erzsébet királyné szobra fogadja az embert — inkognitóban. Nagy barna dobozából fehéren mered a rideg semmibe, mint az ottfeledt árva kis hó-sziget. A parton valaki fejét a nyakába húzva rohan, ugy néz ki, mint Juhász Gyula. Dankó Hogy csempészik a külföldre a magyar aranyat A drágakövei kirakott arany cigarettatárcák fénykora. — Viszik, mert könnyű kicsempészni — Egy ékszerész nyilatkozata. SZEGED, február 19. (Saját tudósítónktól.) A valamikor fényes szegedi ékszerüzletekből ma már úgyszólván csak az üzlethelyiségek maradtak meg. Az egykori gazdagságnak csak emlékeit hagyták meg a nehéz idők vészteljes évei. amelynek nyomán a csempészés ezer titkos utján megindult az arany- és brilliáns-áradat a szilárd valutáju külföldre. Ami visszamaradt, az túlságosan kevés, azaz túlságosan sok, mert egyszerű fényűzési célokra ma senkisem vásárol ékszert, sőt legtöbben megválnak a legkedvesebb családi ékszerektől is. A magyarékszeripar legválságosabb napjait éli — mondják ékszerészeink. Mondásuk ellentéteként azonban az utóbbi időben a legtöbb ékszerész kirakatában ismét megjelentek a szebbnél-szebb arany cigarettatárcák, vagy talán helyesebben mondva cigarettaszelencék, mert ezek a ragyogó, szép és horribilis áru műtárgyak igazán megérdemlik ezt az előkelően hangzó elnevezést. Az arany szelencék formában, kivitelben a legújabb divat szabályait követik. Némelyik fantasztikusan lapos á| baloldali sarkában hordja a brilIJjmst. Vannak francia cizellált stilusuak és szögletes, modern angol divatuak. De akármilyen a formájuk, kivétel nélkül valamennyi kétszázháromszáz gramot nyom és ha valaki minden vásárlási szándék nélkül is érdeklődik az áruk felől, a következő váiaszt kapja: — Nyolcvanezer korona, százezer korona ... Ez a brilliáns valamivel drágább. . . . Megdöbbenve ezekfői a rettenetes áraktól, megkérdeztük az egyik szegedi szolid és előkelő ékszerésztől, hogy kik ások a szerencsés halandók, akik ebbjn az elszegényedett városban ilyen fantasztikus árakat fizetnek egy arany cigarettatárcáért, Mert azt nem lehet elképzelni, hogy a tárcákat nem azért raknák a kirakatokba, hogy vevőt találjanak hozzájuk. Az ékszerész kérdéseinkre a következőket mondotta: — Ma nagyon nehéz és üzleti szempontokból nem is kellemes megmondani, hogy kik a vevőink. Nem a háború előtti közönség a mai vásárló, azok minlha a föld nyelte volna el őket: eltűntek. Helyükbe uj emberek jöttek, igy a cigarettatárcáknak is mások a vevéi. A drága cigarettatárcáknak akad ma vevőjük, csupa olyan emberek, akiket azelőtt sohasem láttunk, akikről azt kell hinnünk, hogy vagy hadimilliomosok, vagy °kszercsempészek. Valászinünek tartjuk, hogy legtöbb közülök egyszerű strohmann, aki megbízói részére vásárolja össze ezeket a drága kincseket. Könnyű kitalálni, hogy milyen célra történnek ezek az összevásárlások, csak arra kell gondolnunk, hogy a zürichi tőzsdén milyen alacsony kurzuson jegyzik a mi koronánkat. íme, igy vándorolnak utolsó aranyaink és brilliánsaink ki a gazdag külföldre. Mert a drága cigarettatárcákat igen könnyű a külföldre kivinni. Egyszerűen cigarettát tesz bele az ember és háborítatlanul átutazik vele a határon, ahol az o!csó magyar pénzen vásárolt .arany jó külföldi valutáért gazdát cserél. A sikerült ut után már másik tárcát vehet, a haszonból uriinódon költekezhet a csempész. Talán meg lehetne akadályozni a csempészésnek ezt a válfaját. Valamit talán tenni kellene ékszetcMIományunk külföldre való vándorlása ellen. folytatása: A farkasok országa. Amerikai kalandortörténet 2 részben, 20 felv. I. rész i HARC AZ ÉLETÉRT. w II. rész: AZ ELET DIADALA. ' " ' I Cvainvárinl Pista hegedűjén megfagyott érzelmek s megint csak a bús verebek s a parton tul a szomorú sejtések és a biztos gorombaságok veszendőbe menő ligete: Újszeged, A száraz faágak közt megborzong a tél é„ a szőke folyó is mintha megőszülne •assacskán a nehéz idők tengernyi gondjában, oly szürke. Egy pad mellett álltamban az elnyűtt iniciálé vésetekről régibb és felejtős idők jutnak eszembe, ahol, mint mondani oly szép szokás : boldogok voltunk. Bizonyosan ezen a padon ült Jnlika is a Marikával és természetes «sCSIPEI SÁNDOR ELSŐRENDŰ ciPcszcTr Iskola-u. 18. Telefon 15-31. 136 tobasággal, bizonyos, hogy itt magyarázták meg egymásnak, hogy mi az a szivszerelme. És itt táviratozta magába már halott barátom is a buta ólomgolyóbist, itt, ezen a padon, mert csak ez az egy pad van a Stefánián. A többit, azt mondják, feltüzelték a szegények. Jaj, miért van olyan messzire még a május, meg a nyár, mikor lesz olyan lenge az élet az utcán és a ligetben, mint amilyen volt (nem tavaly, meg tavaly előtt) és amilyent most csak katve látni, meg a moziban. Nem is élet ez aiár, hanem csak mozi. Válságban amagyarhangszeripar Megszűnt a kivitel, csókkent a belföldi forgalom. SZEGED, február 19 (Saját tudósítónktól) A magyar ipar úgyszólván minden ága, de különösen a háború alatt szép fejlődésnek indult hangszeripar, válságos óráit éli. Pedig valamikor Magyarország a világ egyik legtöbb hangszert-fogyasztó országa volt. Úgyannyira, hogy a magyar hangszeriparssok nem voltak képesek kielégíteni a szükségletet és külföldről is sok árut kellett behozni az országba, hogy a vásárlóközönségnek eleget tehessenek. De nemcsak a belföldet látta el Migyarország hangszeripara, hanem innen vittek ki különféle hangszereket a Balkánra is. A háború szomorú következményei azonban nemcsak a belföldi forgalmi terület nagyrészétől fosztották meg a magyar hangszeripart, de elveszett számára a külföld is. Munkatársunk a napokban egy ismert szegedi hangszerkészítővel beszélt, aki a következőket mondotta a magyar hangszeripar válságáról. — A válság föokát az áruforgalom csökkenésében és a minden téren érezhető drágaságban lálom, bár például a magyar hangszertermékek jóval olcsóbbak a külföldieknél. A tulajdonképpeni baj ott van, hogy a kiviteli nehézségek miatt nemcsak a külföldi piacot vesztettük cl, de — különösen a középosztály pénztelensége miatt — belföldi fogyasztóközönségünk is negyedrészére reslringálódott. Ma úgyszólván minden műhelyben szü1 netel a munka, részint anyaghiány, másrészt a kereslet hiánya miatt. Ami munka akad, az csak javítás: uj dolgokat nem állítunk elő. Lehet, hogy javulni fog a helyzet és akkor remélhetőleg sikerül megmenteni ezt a fejlődőben volt iparágat. Javulás azonban számításaim szerint egyhamar nem fog bekövetkezni, mert a külföldön kifogástalan és versenyképes áruinkkal nagynehezen megszerzett piacunkat megszerezték maguknak a németek és a csehek. Mindezeknek a szomorú kilátásoknak ellenére, azonban mi újból szívesen dolgoznánk azért, hogy a magyar névnek a magyar hangszeripar révén is elismerést szerezzünk. Amint az iparos nyilatkozatából is kitűnik, a magyar ipart a hangszergyártás terén is súlyos megpróbáltatások érik. Remélhetőleg azonban iparosaink vasszorgalma és céltudatos munkálkodása sikeresen küzd meg mindazokkal a nehézségekkel, amelyek ma a magyar ipart fejlődésében és térnyerésében akadályozzák. Bérautó*!^ Megrendelhető Káráas-atca 15. ex., II. udvar, ajtó 1. Telefonok: 808 és 765. Amerika nem megy a londoni konferenciára. LONDON, febr. 19. A Temps jelentése szerint a szövetségeseknek a londoni konferenciára szóló és az amerikai kormányhoz intézett ujabb meghívását az elnök ismét elutasította. üzletemet megnagyobbítva,^ Kárász-utca 5. szám, I. em. helyeztem át. Kfl.N 6* be,,6,-j «»»«<«* raktár*. Elagrendfl aunka. Geigner LipÓt J^lbáaága.