Szeged, 1921. február (2. évfolyam, 25-48. szám)

1921-02-13 / 36. szám

Szeged, 1921 február 13. Ara 2 korona. Vasárnap, ll.évf., 36. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: EfT évre 600 kor. I Negyedévre 150 kor NI évre 300 ., I E»v hóra 50 „ A magyarság tusája Prágában. SZEGED, február 12 A trianoni békeszerződés cseh­szlovák parlamenti tárgyalása során dr. Körmendy Ékes Lajos keresztény­szocialistaképviselő hatalmas beszéd­ben fejtette ki a magyarság állás­foglalását. Beszédéből közöljük az alábbi érdekes részleteket. — Amikor mi, a szlovenszkói keresztényszocialista és kisgazda­párti képviselők a prágai parlament­ben először megjelentünk, itt elő­terjesztett ünnepélyes nyilatkozatunk nem hagyott fenn semmi kétséget az iránt, hogy mi nem a saját jó­szántunkból vagyunk itt, hanem annak a reánk kényszerilett helyzet­nek folyományaképpen, hogy ben­nünket és népünket megkérdezésünk nélkül és akaratunk ellenére erősza­kosan elszakítottak ezeréves ha­zánktól és a wilsom elvek nagyobb dicsőségére belekényszeritettek a csch-szlovák állam mesterségesen alkotott keretei közé. — . .. A trianoni béke félredob minden történelmi igazságot, figyel­men kivül hagy minden geográfiái konfigurációt, avatatlan kézzel széj­jel tépi a öok százéves gazdasági egymásra utaltság millió kötelékét, eiszakitja egymástól a természet meg­felebbezhetetlen törvényeinél fogva egységbe gravitáló területeket és mindezt tisztán imperialista szán­dékkal, militarisztikus érdekekből a pillanatnyi helyzet szűk horizontú nézőpontjából teszi. — ... Dacára, hogy népünk mél­tósággal és megadással viseli sor­sát, sehol nehézségeket nem okoz a kormánynak, mégis ki vagyunk szolgáltatva egy velünk ellenséges indulatu kormányzat imperialisztikus önkényének s a mi sorsunk csak üldöztetés. Elvették iskoláinkat, éh­balálnak tették ki a magyar közal­kalmazottak ezreit, kiüldözték őket otthonaikból, kikergették apáik föld­jéről, bebörtönözték az ártatlan em­berek százait és elkobozták köz­testületeink autonómiáját. Hlinka vádjaira egyebek közt ez mondta: — ... Ha voltak is nálunk hibák, de Hlinka és társai íanuk lehetnek arra is, hogy a magyarság lelkében a szlovák nép iránt a gyűlöletnek még a szikrája sem fogant meg soha. Mi, „ Szlovén szkó" magyarsága, nem kélünk magunk szamára több szeretetet és megértést, mint amennyi a mi lelkünkben élt és él a szlovák néppel szemben ... Mi a kivezető utat csak Szlovenszkó autonómiájá­ban látjuk, mert érezzük, hogy a tót és magyar majd megérti egymást s hogy ez mindkeltőnk részóte egy szebb jövő záloga lesz. A trianoni szerződés ratifikálása ellen ismétel­en is tiltakozunk. SZERKESZTŐSIG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcaey-atca 6. • Telefon 13-33. Megalakult a kormányt támogató pártok szövetsége Tömeges kilópesek a kisgazdapártból. A kilépettek uj pártot alakítanak. BUDAPEST, február 12. (Saját tudósítónktól.) Pénteken délután 5 órakor gróf Teleki Pál miniszterelnök vezetése alatt megbeszélésre ültek össze a miniszierelnöksécen a miniszterek és pártvezérek, hogy az uj párt­szövetség megal -kitásának feltélelei­rő' tanácsko:z<n'k. Az értekezleten a miniszierelnököti kivül a követke­zők veitek részt: A kisgazdapárt képviseletétben nagyatádi Szabó Ist­ván, Ferdinándy Gyula és Tom­csányi Vilmos Pál miniszterek, to­vábbá Mayer János, Meskó Zoltán és Szijj Bálint; a kereszténypárt rí­széről Vass József, Benárd Ágoston és Hegyeshalmy Lajos miniszterek, továbbá Huszár Károly, Ernst Sán­dor, Haller István és Tury Béla; a disszidensek részéről gróf Klebels­berg Kunó, Pulnoky Móric és Fáy Gyula, azonkívül ott volt gróf Beth­len I-tván is. 1 " r *"* Qróf. Teleki miniszterelnök kifej­tette a tanácskozás célját és hang­súlyozta, hogy ö a maga részéről változatlanul az egységes kormányzó­párt megalakításának eszméjével foglalkozik. Gróf Bethlen István kifeitet'e, hogy a pártok ^napelötti határozatai módot és alapot nyújtanak az egy­séges kormányzópárt megalakítására, épen azért arra kéri a pártokat,.hogy az egyesülést mondják ki. Ugyanezt az álláspontot képviselte a disszi­densek megbízottja, gróf Klebelsberg Kunó is. Ezzel szemben nagyatádi Szabó István, Mayer János, Huszár Károly, Haller István és a löbbi felszólalók egyértelműen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy bár elismerik, hogy a kormány szempontjából ideá­lisabb megoldás volna az egységes kormányzópárt megalakítása, mégis oly „súlyos elvi é&szjmélyi ellentétek állanak fenn, hogy az egységes kor­fnányzópárt nem lehetne homogén alakulat éa igy a három pártcso­portnak koalíciós alapon kell vállal­nia a kormányzást. Erre a párt­szövetségrenyugodtantámaszkodftatik a kormány, mert ez a pártfegyelem szigorú értelmezése és kezelése mel­lett feltétlenül biztosítani fogja a nemzetgyűlés munkaképességét. A vita befejezése után az értekez­let a következő deklarációban álla­podott meg: A kormányt támogató pártok vezetőinek értekezlete abban a meggyőződésben van, hogy az ország jelen helyzetében az erős és eredményes kormányzást leg­inkább egységes kormányzópárt biztosithatná. E cél lehető eléré­sérea kormányt támogató pártok szövetségét mondja ki az értekezlet. Kimondja to­vábbá, hogy az együttműködés lelkileg és tárgyilag minél szo­rosabb és egységesebb lehessen, a pártok közös értekezleten ta­nácskozzanak; a pártok elnök­ségeiből pedig közös elnöki tanács alakittassék a miniszter­elnök vezetése alatt. A disszidens képviselők a minisz­terelnöknél lefolyt párlközi tanács­kozás után elhatározták, hogy gróf Bethlen István körül csoportosulva, egyelőre megmaradnak pártonkívüli helyzetükben és továbbra is egy többségi párt megvalósításán mun­kálkodnak. Vasárnap újból össze­jöttnek a pártvezérek a miniszter­elnöknél és megállapítják, hogy kik legyenek az államtitkárok, kijelölik a nemzetgyűlés tisztikaré: és a bi­zottságok tagjait. Az uj Ülésszak megnyitása. A nemzetgyűlés .uj ülésszakát min­den valószínűség szerint csütörtökön nyitják meg, bár sokan azt hangoz­tatják, hogy ez a terminus késői. Haller István kijelentette, hogy szerinte már hétfőn meg kellene kezdenie a nemzetgyűlésnek azt a munkát, amely az uj ülésszakban reá vár, mert semmi értelme sincs annak, hogy a nemzetgyűlést még tovább szüneteltessék. Uj pártot alakítanak a kilépett kisgazdák. A politikai helyzet másik jelentős eredménye egy uj ellenzéki párt meg­alakulása. A kisgazdapártnak az a része ugyanis, mely a tegnapelőtti választáson a párt vezetőségében nem nyert kellő képviseletet és ennek következtében ajtó! tár!', hogy a párt vezetése is más irányba fog terelődni, elhatározta, hogy kilép a páttból és ellenzékbe megy. Körül­belül 25 képviselő fog csatlakozni ehhez az ellenzéki csoporthoz, amely­ben résztvesznek: Kovács J. István, Dömötör Mihály,, Lipták Pál, Rassay Károly, Simonyi-Semadam Sándor, Hencz Károly és mások, igen sokan nagyatádi Szabó István legszemé­lyesebb hivei közül. Az ellenzéki kisgazdacsoport teg­nap este megbeszélést tartott, ame­lyen a kilépésükről és parlamenti akciójuk programjóról tanácskoztak. A kilépett kisgazdák pártja igen erős ellenzéke lesz a kormánynak, de elsősorban magának gróf Teleki mi­niszterelnöknek. A frakció azonban nem irányul nagyatádi Szabó ellen, akivel hivei már közölték is kilépé­süket a pártból. Az ellenzék érint­kezésbe lépett parlamenten kivül álló tényezőkkel is, akik legmesszebb­menő támogatásukról biztosították a mozgalmat. Az uj párt a szabad királyválasz­tás programja alapián áll, erősen nemzeti irányú és liberális. Ameny­nyiben a Hencz-csoport targyalásai a parlamenten kivül álló csoportok­kal is eredményre vezetnének, az uj ellenzék még a ne nzetgy ülésnek csütörtöki összeillése elölt megalakul. Nagyatádi Szabó nyilatkozata Nagyatádi Szabó István a követ­kezőkép nyilatkozott a helyzetről: — A tegnapelőtti értekezlet hatá­rozata alapián nincs semmi ok arra, hogy a kormány összetételében vál­tozás történjen. Éppen ezért azt hiszem, hogy a jelenlegi kormány fogja tovább vinni az ügyeket. Vál­tozás mindössze annyi lesz, hogy egységes kormányzópárt helyett a pártok szövetségére fog a kormány támaszkodni. Ez volt a helyzet akkor, mikor az értekezletről eljöttem. Idő­közben azonban értestfltém arról, hogy pártunkból többen ki akarnak lépni. Ez azután megfelelő konzek­venciákat vonhat maga után. Pétervár ellen vonulnak a kronstadti matrózok. PÁRIS, febr. 12 Kopenhágán át jelentik Kronstadtból: Az orosz keleti tengeri flottában kitört nagy­arányú lázadásról érkezik hir. A lázadók állítólag Pétervár ellen vo­nulnak. Vlád Aurél Erdély autonómiáját sürgeti. KOLOZSVÁR, febr. 12. Az Újság írja: Nagy feltűnést keltett Vlád Aurél nyilatkozata, amelyben Erdély autonómlájá mellett foglalt állást. Azt mondja a többi között, hogy a mostani román politikai rendszer nemcsak az állami élet teljes meg­romlásához vezet, hanem válságos veszedelme a lelki egyesülésnek és nemzeti csapás Romániára nézve. Ennek az éles politikának a követ­kezménye az, hogy egyre népszerűbb lesz a jelszó: „Erdély az erdélyieké". Az Erdélyben meggondolatlanul vég­rehajtott és ma is folytatott intézke­dések miatt egyre nő az autenémis­ták száma. Erdélyt csak az összes lelkiismeretes erdélyi erők egyesité­£ ivel lehet megmenteni, amely erők­ek szövetkezve a régi királyság progresszív elemeivel, ;nyugatiasabb felfogást kell a közélet számára ki­kfizdehi. ' A TITOKZATOS ATLÉTA izgalmas filmsláger trükkjei szenzációként hatottak a SZÉCHENYI-MOZI szonjbati .^mutatóján. Vasárnap és hétfőn is műsoron marad. Előadások kezdete fél 5, negyed 7 és 8 órakor, vasárnap 3, fél 5, negyed 7 és 8 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom