Szeged, 1921. február (2. évfolyam, 25-48. szám)
1921-02-05 / 28. szám
Szeged, 1921 február 5 Ara 2 korona. Szombat, II. évf., 28. szám. Négy szótöbbséggel a szabad királyválasztók győztek a kormányzópárt tegnapi értekezletén. Teleki miniszterelnök indítványával szemben elfogadták Simonyi-Semadam 8ándor indítványát. BUDAPEST, február 4. (Saját tudósítónktól.) Esle fél 8 órakor kezdődőit meg á viharosnak Ígérkező értekezlet a kormányzópártnak Esterházy- utcai klubhelyiségében. Százhúsz képviselő vonult fel a kemény tusára, egy szálig ott voltak a miniszterek is. Izgalmas levegő képzGdött már egy órával az értekezlet megnyitása előtt és a kavarodás egyre fokozódott. Érezni lehetett, hogy döntő mérkőzésről lesz szó. Úgyis történt: két álláspont mérkőzött és az egyiknek alul kellett maradnia. Teleki miniszterelnök ellenzi a királykérdés felvetését. Prohászka Ottokár elnök megnyitó szavai után gróf Teleki Pál miniszterelnök emelkedett szólásra és ezt mondta: — Az egyesült keresztény nemze'.i kisgazda- és földmivespárt változatlanul az 1920: I. t.-c. alapján áll. Ez a törvény az erkölcsi és anyagi rombolás és pusztulás után újra és változatlanul leszögezte a magyar nemzet legszentebb hagyományai által megalapozott közjogi álláspontját és egyben számolva a helyzettel, az államfői hatalom gyakorlásáról ideiglenesen intézkedett. Ezáltal lehetővé tetle a királykérdésnek oly időben való szabáh ozását, amikor ez a nemzet e*;éiz jövőjével oly szorosan egybeforrt kérdés megállapoJottabb belső és külsé viszonyok között, azoknak komoly mérlegelésével, de kellő távolságban a forradalmak izgalmaitól és a békekötésnek reánk nehezedő kényszerétől, ugy a magyar nemzeti akarat teljes szabadságaval, mint a nemzet méltóságainak teljes megóvásával és Ítéletünknek teljes viláp'is^.pával lesz megoldható. A legszükségesebb alapok lefektetése előtt a királykérdés felvetése időszerűtlen és ezéri elítélendő és megakadályozandó bármely ccu.ü! ii tolvtatott propaganda és minden olyan mozgalom, mely a kérdésnek idö előtt való felvetésével alkalmas arra, hogy nyugtalanságot és izgalmat idézzen elő és ezáltal elvonja a nemzetgyűlést is legégetőbb feladatainak komoly teljesítésétől. Javaslatom a következő: ' A kormányzópárt változatlanul az 1920: /. t-e. alapján -áll. Minthogy azok az indokok, amelyek akkor a A irálykérdésnek függőbentartását szükségessé tették, ma is fennállónak,, a párt a királykérdés felvetését nem tartja időszerűnek, nem tárgyalja és elitéi minden olyan politikai akciót, amely addig, mig a helyzet lényegesen meg nejn változik, azt előtérbe állitja. Elitéli és megakadályozandónak tart bármely ilyen célzatú propagandát is. Simonyi-Semadam pártoskodással vádolja a kormányt. Teleki felszólalását tapsokkal fogadiák egyfelől, néma hallgatással másfelöl. Látnivaló volt, hogy veszedelemben van az indítvány. Taps kerekedett, amikor Simonyi-Semadam Sándor kezdett beszélni : — Gyávaság, volna a nemzetgyűléstől, — mondotta — ha meg nem oldaná azt, amire vállalkozott. Helyeslem a kérdés kikapcsolását, de ugy látom a kormány ténykedéseiből, h«gy ezt a kérdést a kormány nem kezeli pártatlanul. Elismerem, hogy IV. Károly Magyarország törvényes uralkodója, de feltétlenül szükségesnek tartom a válaszadást az eckartsaui lemondólevélre. Tiltakozom cz ellen az aknamunka ellen, mert sem tudva, sem öntudatlanul, nem akarom tolni a karlisták szekerét. Bethlen István kilépésdel fenyegetőzik. Gróf Bethlen Islván szólalt fel utána és a következőket fejtette ki: — A legnagy obb gyávaság volna, ha népszerüséghajhászasból, nép>zerü jelszavak tenorja alait oldanók meg ezt a kérdést. A független nemzeti királyság hive vagyok, de ellenzem a kérdés időhlőtti tárgyalását, mi ve! | az megbontja a párlegységet és előbb-utóbb hozzájárul ahhoz, hogy köztársasági kormány vegye át a hatalmat, igy történt ez Franciaországban is, ahol szintén két királypárt versengett egymással s véfcül a köztársaságiak győztek. Ha a párt elfogadja ezt az álláspontot, magamra nézve levonom a konzekvenciát és elhagyom a pártot. Rubinek közvetít. Rubinek Gyula közvetítő indítvánnyal lépett fel, hogy megmentse a helyzetet és megakadályozza a párt keltéroppjnását. Ezt a lépését a következő szavakkal tette meg: — A közvéleményt nem szabad elhallgattatni, mert ez forradalomhoz vezet. Közvelitö indítványt terjesztek elő és azt javaslom, utalja a párt külön bizottság elé a kérdést. Ha pedig a párt ezt az indítványomat nem fogadná el, Simonyi-Semadam indítványához csatlakozom. Dömötör Mihály Rubinek indítványa mellett szólal M. Huszár Károly ezzel szemben a miniszterelnök indítványa mellett foglal állást. Nagyatádi Szabó álláapontja. Általános figyelem között kezdett beszélni nagyatádi Szabó István miniszter: A dccember 2-iki álláspont melleit foglal állást ezúttal is. Ez az álláspont világos. A pragmatica sanciio hatálya megszűnt és ebből a tényből le kell vonni az összes alkotmányjogi konzekvenciákat. Mivel ugy látja, hogv Simonyi-Semadam indítványa fedi ezt az álláspontot, Simonyi-Semadam javaslata mellett foglal állást. Nem azabad pártkérdést csinálni. Tomcsányi Vilmos igazságügyminiszter azt mondta, hog/ a kérdésből nem szabad pártkérdést csinálni Amennyiben a szavazók az egyik, vagy a másik oldalra döntik el a kérdést, akkor se lépjen ki senki, hanem a párt maradjon együtt. Rassay Károly beszélt még. Ne csináljunk gyerekjátékot, — mondotta — le kell szegezni a párt álláspontját, még pedig m*st nyomban. Amellett vagyok, hogy végezzünk ezzel a kérdéssel. A szavazás: Teleki mellett 58, Simonyi mellett 62. Ezután a szavazás következett. Prohászka Ottokár elnök feliette a kérdést, vájjon a párt Teleki Pál miniszterelnök indítványát fogadja-e el, vagy pedig Simonyi-Semadam javaslata melleit foglal-e állást? Ez a 'javaslat igy szól: , Mondja ki a párt, hogy a szabad királyválasztás elve ' alapján áll és ennek a kérdésnek a megoldását a törvényhozás utján akarja elintézni, az erre alkalmas időben. Százhúsz képviselő volt jelen a teremben. Egy részük jobbra szavazott Teleki javaslata mellett, ezek pontosan ötvennyolcan voltak. Más részük, számszerint hatvanketten, Simonyi Semadam indítványa mellett álltak fel és ezzel a négy szótöbbséggel győzött az az álláspont, melynek nagyatádi Szabó István miniszter a zászlóvivője. Igy győztek a szaoad királyválasztók 1 Nagyatádi Szabó kivételével az összes miniszterek Teleki mellett szavaztak. Huszonkét képviselő kijelentette, hogy szabad királyválasztó ugyan, de egyelőre a miniszterelnök jdvashta, vagyis a királykérdes elhalasztása mellett foglal ál'ást. Késő ész-ika volt, amikor az izgalmakban bővelkedő pártértekezlet véget ért. Teleki miniszterelnök nyilatkozata. Qróf Teleki Pál miniszterelnök a kormányzópárt értekezlete után a következőket mondotta a£M. T. I. munkatársának: - Én a magam részéről ugy álírottam be a kérdési, hogy tiltakoztam az ellen,, hogy ugy állítsák be, hogy szabad király választok és legitimisták vannak. Én nem elvi kérdésnek, hanem taktikai kérdésnek álliloltam be, hogy a párt kimondja-r, hogy a szabad királyválasztás elvi álláspontjára helyezkedik-e, vagy sem. Azt az álláspontot foglaltuk el, hogy a kérdést nem kell napirendre tűzni, nem tanotluk helyesnek, hogy egy parlamenti párt programjába vegyünk fel olyan kérdést, amelyet nem akarnánk a parlamentben napirendre tűzni. Ilyen kijelentést tenni csak akkor tartanám időszerűnek, ha ezzel az elhatározással bemehetünk a parlamentbe. A párt egyrésze azon az állásponton volt, hogy ezt a kérdést nem kell pártkérdéssé tenni. Többen azt mondották, hogy mindkét javaslatot elfogadják. A szavazás azt mutatja, hogy először is kiviláglott, hogy körülbelül nagyon egyforma a két csoport, 58 : 62 volt a számarány. Sokan elmentek a szavazás előtt, mások pedig nem voltak jelen, szóval meglehetősen egyforma a szabad királyválasztók és a legitimisták csoportja. Félhivatalos kommentár a tegnapi szavazáshoz. A M. T. I. jelenti: Illetékes helyen a kormánypárt érlekezletéh« a következő refleksziókat fűzték: A szabad királyválasztók indítványát el nem fogadók csoportjában mindenféle felfogású emberek vannak, de mégis komolyan gondolnak az ország szorongatott helyzetére és szorgalmasan törődnek az ország érdekeivel. Ezek közül igen sokat befolyásolt szavazatuk leadásánál, hogy veszélyeztetve látják^az országot a keleti események miatt és ugy látják, hogy az országoj a mai külpolitikai helyzetben nem lehet részekre bontani. Meg kell állapítani, hogy az a bestéd, amellyel Simonyi-Semadam Sándor indítványát kisérte, egyáltalán nem felelt meg a szabad királyválasztók mai álláspontjának, amely teljesen alapj talan, mert Simonyi-Semada"- "Vidor is azt hangsúlyozta, h ronás király van, de a pram„u..wa sanctio nem áll fenn. pí szEcncrm-inoziBAN ma is fellép Mr« BISCOT, a kitűnő párisi ~ BARRABAS II. cimü halandorf ilmben!