Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-30 / 24. szám

SZEG eo Szeged, 1921 január M Mi a szocializmus? SZEGED, január 29 (S. C.) Ha a címben irt kérdésre felelni akarunk, akkor előbb azt kell megismernünk, hogy mely végcélra törekszik a szocializmus. Ez a végcél nem más, mint a mai gazdasági viszonyok teljes átformálása. Miután pedig a nemzetgazdaságtan az a tudomány, melynek az emberi közösületek gazdasági élete képezi a tárgyát, a szocializmus sem egyéb, már amennyiben tudományos alapokon nyugszik, mint a nemzetgazdaság keretein belül kijegecesedett irány. — És mi a szocializmus végcélja ? A termelési eszközök magántulajdonának megszüntetése. Termelési eszközök neve alatt mindazokat a gazdasági javakat értjük, melyek uj javak előállítására szolgálnak, tehát mindenekelőtt az összes fekvőség és talaj és minden tőke, vagyis gyártelepek, gépek, szerszámok, féltermékek, nyersanyagok stb. Mig ma minden kulturáltamban a termelési eszközök felelt való rendelkezés magánszemélyek jogát képezi, addig a szocializmus teóriái szerint a jövőben a rendelkezés jogát az egyesektől meg fogják vonni és azt a közületre ruházzák. Földbirtoka, gyára senkinek sem lehet. Sőt a tulajdonjog itt átszáll az államra, azaz az emberek bármi néven nevezendő gazdasági közületére. A definíció tehát a következő volna: A szocializmus a nemzetgazdaságtannak az az iránya, mely a termelési eszközök magántulajdonának megszüntetését kívánatosnak tartja, vugy pedig abban a véleményben él, hogy az emberiség fejlődésben van efelé a társadalmi irányzat felé. Különbséget kell azonban tennünk a szocializmus és a szociáldemokrácia között. A szociáldemokrácia politikai párt, mely jelenleg egy határozott programot kiván valóságba vinni s a jelenben és a közel jövőre bizonyos célokat tűzött maga elé, miért is ezeknek a céloknak eléréséhez szükséges politikai hatalmi eszközök : választójog stb. birtokába kiván jutni. A szociáldemokrácia gazdasági végcélja szociális, miután olyan gazdasági berendezkedésre törekszik, melyben a termelési eszkézök nem képezhetnek magántulajdont. És ebben az értelemben mondhatjuk azt, hogy a szociáldemokrata egyszersmind szocialista is, — de a szocialista nem kell, hogy szociáldemokrata legyen. Mert nein mindenki egyezik meg a szociáldemokrácia programjával, taktikájával és világielfogásával, aki mint tudományos nemzetgazdász arra a meggyőződésre jutott el, hogy a termelési eszközök köztulajdona előbbrevaló^a magántulajdonnál és hogy ez át ke!l, hogy édja a helyét amannak. Sok szocialista abban a hitben él,hogy csak száz és száz év multán válik a szociális társadalmi rend lehetővé. A kommunizmus céljában tulha ladja a szocializmust, amennyiben nemcsak a termelési eszközöket vonja el az egyes személyek rendelkezési köréből, hanem a kinzum-eszközöketi s. A szociális államban nem lehet senkinek termelő vagyona, nem lehet földje, gyára stb., — de konzumugyona lehet, vagyis szabadon rendelkezik munkájának hozadékával és ez/el a munkahozadékkal, tehát a végzett munkaórák fejében olyan javakat vásárolhat, amelyeket éppen akar. A kommunista kizületber azonban máskép áll a dolog. Itt nemcsak a föld. gép, szerszám a közösségé, hanem a közület határozza meg azt is, hogy az egyeseknek a táplálékból, a ruházatból stb. mi jut. Máskép kifejezve ugyanezt: A szocializmus mellőzni akarja a munka-eszkczí'k magántulajdonát, a kommunizmus pedig a munkatermekekét is. A kommunizmus a magántulajdon korlá ozásában túlmegy a szocializmus követelményein, az agrárszocializmus pedig kevesebbet követel nála, kisebb mértékben kivánjacsak korlátozni a magántulajdont. Az agrárszocializmus egyetlen kívánalma, hogy meg akarja szüntetni a magánföldbirtokot, de a magán-tőketulajdon emellett megmaradna. A szocializmustól teljesen meg kell különböztetni az anarchizmust, mely a szocializmus legszélsőbb ellenlábasát képezi. Mig a szocializmus az egyéni szabadságot a legszűkebb határok közé korlátozza, mig a" rendelkező hatalom a gazdasági termelőfolyálBat felett a közületet illeti meg csüpán, addig az anarchizmus az egyén szabadságát a lehető legnagyobb mértékbe.i kiterjeszti. A szocializmus célja a fennálló jogrend megxáltoztatása, az anarchizmusé pedig az, hogy a j jgrendet egyáltalában sutba veti. Minden jogi kényszer szűnjön meg s mindenki ura legyen a határozatjának. Mindenki azt teheti és azt mulaszthatja el, amit akSr. Alapjában eltér a szocializmustól az állam-szocializmus is, mely alatt nem azt kell értenünk, amit Rodbertus és Lassalle terveztek, hogy az állam valósítsa meg a szocialista jogrendet, hanem azt, amidőn az állam a magántulajdon jogának elvi alapján állva egyes kivételes esetekben, ahol forgalmi érdekből az kívánatos, a magángazdasági üzemet közületivé alakítja át. A jogászok és a gázgyár. Napi 500 korona bírságot rónak ki a gázgyárra. A miniszterelnöktől várjuk a segítséget. SZEGED, január 29. (Saját tudósítónktól.) A szegedi légszeszgyár és Szeged városa között duló áldatlan harc tegnap délután ujabb hadtápállomáshoz jutott. Több alkalommal, de legutóbb tegnapi lapunkban is ismertettük a két fél között lévő vita tárgyát képező anyag lényegét, mely ügyben tegnap délután a jogügyi bizottság tagjai Balogh Károly előadó, Turóczy főügyész, Taschler főjegyző, Berzenczey főmérnök, Wimmer igazgató, Tonelli titkár, Hauser, Szijjártó és Koós igazgató részvételével, Somogyi polgármester elnöklete alatt értekezletet tartottak. Balogh tanácsnok elmondja elsősorban, hogy a döntőbíróság annak idején gázszakértőkkel egésziteíte ki magát és igy a gáz árának megállapításában is döntöttek. Ez ügyben azt javasolja, hogy forduljanak a rendes bírósághoz. Dr. Reiner ügyvéd kérte a vonatkozó miniszteri határozat felolvasását, ami meg is történt. Somogyi polgármester: Csupa éles eszű jogász van itt és mégis összezavarodunk e bonyolult ügyben. A választott bírósági szerződés körül a jogászok között hamarosan kitört a vihar, mert nem voltak egy véleményen. Wimmer: Azt a frontot kell megtalálni, ahol a gyárat megtámadhatjuk. Dr. Szivessy Lehel azt indítványozta, hogy a vonatkozó szerződést kérjék be s ezután lehet majd arról beszélni, hogy amint Wimmer mondotta, frontot vegyenek a gázgyár ellen. Dr. Széli Gyula a jegyzőkönyv beszerzését is kéri, amihez a Szivessy - féle indítvánnyal együtt Somogyi polgármester is hozzájárul. Ezután Balogh tanácsnok felolvasta a luxus-villany és az áthárításra vonatkozó pontosatokat. Javasolta, hogy revideálják a döntőbíróság tévedéseit. Somogyi: Hol volt a tévedés? Hauser: Rosszul szoroztak. Wimmer: Ha nem tudjuk őket formailag megtámadni, akkor kár minden tollvonásért. Ezután dr. Bodnár Géza a polgármester kérésére felolvasta az egész idevonatkozó rendeletet, amit követőleg azt vitatták a jogászok, hogy a szerződés tényleg ínapellábilis-e vagy sem ? Dr. Reiner: A miniszterhez kellene előterjesztéssel élni. Több jogász: Az összmiaisztériumhoz. Dr. Turóczy főügyész: Be kell várni a hat hónap leteltét és revíziót kell kérni. Dr. Bodnár: Tény, hogy a gyár sok mulasztást követ el, ezért bírságokkal kellene sújtani. A bírság azonban csak 500 koronáig terjed, tehát egyidejűleg fel kellene a birságdijakat emeltetni. Somogyi polgármester ezután összesítette a Bodnár szavait is követő és Wimmerrel is fűszerezett viták anyagát, melyeknek konklúziójaként kimondta, hogy a miniszterelnökhöz feliratot intéznek, másrészt pedig azonnal felhívják a gázgyárat arra, hogy szolgáltasson gázáramot, mert ellenesetben 500 korona napi pénzbírságot fognak a gyárra kiróni. Ezt követőleg a hosszura nyúlt tárgyalásaik harmadik fázisaképpen a gázgyár megváltására vonatkozó petitumokat olvasta fel Turóczy főügyész. Elmondta a főügyész, hogy miután nem akarta a nagy felelősséget egyedül vállalni, a keresetet jogászokkal egyetértőleg csinálta meg. A jelenlévő hivatkozott jogászok ezt igazolták is. Wimmer kérte a jogászokat, hogy ha egy percre is, de kapcsolják ki a paragrafusokat a fejükből és igyekezzenek az ő praktikus álláspontjára helyezkedni. Turóczy: a jogászok vitáját azzal szakítja fé'be, hogy vannak még neki is fegyverek a kezében, melyeket azonban elveszít, mihelyt azok a nyilvánosságnak — s igy a gázgyárnak is — tudomására jutnak. A magánvitások szócsatái után az ülést Somogyi polgármester ezután berekesztett. Aktuális kérdésekről nyilatkozott a főispán. SZEGED, januar 29. Munkatársunknak alkalma nyílott dr. Aigner Károly főispánnal az aktuális kérdésekre vonatkozólag beszédet folytatni, amelynek tartalmáról az alábbiakban számolunk be. A főispán mindenekelőtt Beihlenék látogatásáról beszélt és ezzel kapcsolatosan kijelentette, hogy az egyetemi tanárok látogatása és ujabb szemléje döntö befogással lesz a kolozsvári egyetem Szegedre való helyeztetésére, amit egyébként bizonyosra vesz a főispán. A vendégek tiszteletére 4-én a város ad ebédet, 5-én pedig Aigner főispán vendégei lesznek. A fegyelmi választmány, melynek tudvalevőleg a főispán az elnöke, most a dr. Hollós József orvos ellen folyamatban lévő fegyelmi vizsgálat adatait gyűjti össze. Döntés ez ügyben csak az adatok beérkezte után várható. A tisztújítás kérdése, mely az érdekelteken kívül igen sokakat foglalkoztat, a főispán szerint nia még nem lehet aktuális. Ha csak a belügyminiszter rendkívüli intézkedést nem foganatosít ez ügyben, ugy az ősz előtt nem lesz tisztújítás. A haranggyüjtési akció, melyről már megemlékeztünk, igen szép eredménnyel folyik. Háromszázezer koronát kell összegyjijteniök s ez összeg fele már együtt is van. A harangokat már most megrendelik, mivel az érc ára folytonosan emelkedőben van. A gyűjtéshez nagyobb összegekkel dr. Milkó Endre (40.000 korona), továbbá Back Bernát, Szeged-Csongrádi Takarékpénztár és a Vimmer-féle kendergyár (5000— 5000 korona) járullak hozzá. A gyűjtés befejezte után az adományozók névsorát hirlapilag fogják leközölni. Ezzel az akcióval kapcsolatosan a böjti napokban, tehát február elején meghívás folytán Szegedre jön a Palesztr.na énektársaság száztagú kórusával, amely a katolikus templomokban fog szerepelni. Az énekkar, melynek élén Z. Kozma Géza, a József Ferenc Szeretet-Otthon Egyesület elnöke áll, Budapesten nagy sikerrel hangversenyezett és néhány nápig fog Szegeden maradni. Aigner főispánnak igen szép és a városra fölöttébb előnyös kulturális vonatkozású tervei is vannak, melyekről egyelőre nem áll módunkban nyilatkozhatni. Huber Elzike Csányi Mátyás zongoraművész közreműködésével tartja tánc- és mesedélutánját TS Január 30-án, va> árnap d a. 5 óravor a Tisza-szállodában. Jegyek Thálíánál, Kárász-utca és vasárnap a pénztárnál 3 órától válthatók. Gépírásban perfekt irodistanő azonnali belépésre alkalmazást _—. nyerhet. = 87 Ajánlatokat fizetési igény megjelölésével .IRODISTA" jelige alatt a kiadóhivatal továbbit ÓVÁS! Ne üljön fel hangzatos reklámoknakI ÓVÁS! Sr^tVduffteiiifíiz0.^1^:. Hungária Cipőgyár R.-T. üzletébe. SZOLID Kiszoc.aAc.Afit Kérjük a kirakatok megtekintését! 32 SZABOTT Al^üKt Szegedi üzlet: Kárász-utca 14. Telefon: 6-M. X Gyár: Nagyvárad, Biharmegye, Magyarország.