Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-29 / 23. szám

Szeged, 1921 január 2». Ára 2 korona. Srombat, II. évf.. 23 szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Cjjy évre 600 kor. | Negyedévre 150 kor évre 300 Ejrv hóra Ni lesz a közös vagyonnal ? BUDAPEST, január 28. A saint-germainei és a trianoni békeszerződés Ausztria és Magyarország közös vagyonára vonatkozóan ugy intézkedett, hogy a vagyon Magyarországot és Ausztriát közösen illeti meg. Ezt az intézkedést az osztrák hivatalos körök még mindig ugv akarják értelmezni, hogy az Ausztriában lévó ertékek egyedül Ausztriát illetik. Ez természetesen helytelen álláspont. A Nemzeti Újság munkatársának alkalma volt Gratz Gusztáv külügyminiszter nézetét megismerni. A külügyminiszter a következőkép nyilatkozott: — A volt közös vagyon tekintetében Ausztria és Magyarország továbbra is társtulajdonosok. Amikor a trianoni szerződés ismeretessé vált, ennek szövege megerősítette a magyar álláspontot. Az utolsó kétséget is eloszlatta az ántántnak a magyar békedelegáció beadványára adott válasza Az osztrákok abbjn az időben, amikor még csak a saintgermainei s: érződ es volt ismeretes, érvényt szereztek a maguk nézetének és az egész volt közös vagyont osztrák állani kezelésbe vették. Ez elfen tíz -álláspont-eí!er mi mindannyiszor bejelentettük tiltakozásbnkat. Ezeknek a tiltakozásoknak száma 20—25-re tehető. Később, amikor a magyar békeszerződés ismeretessé vált, az osztrák kormány beleegyezett abba, hogy Magyarország külön képviseletet nyerjen a közös vagyon kezelésénél, ami által lehetővé vált a vagyonkezelésnek magyar részről való ellenőizésc. Mi ismételten sürgettük a kérdés végleges elintézését, de a Renner-kormány ez elöl kitért. Akkoriban kijelentettük, hogy a közös vagyonra vonatkozó igényeink a:m a békeszerződésből folynak, hanem már régebbi keletűek. Az osztrák kormány ezzel szemben olyan értelemben foglal állást, hogy a vagyengényre vonatkozó tárgyalás rövidesen meg fog indulni. — Ez a vagyon igen nagyértékü. A volt közös hadsereg számos gyárvállaíatíi, a konzuli akadémia,' külföldi követségek stb. Meg nagyobb értékű azonban többek l.özott a Bécsben lévő királyi család ma^ár»agyona, amely síintén megbecsülhetetlen ériéket képvisel. C?ak a gobelinek, ami pedig elenyészően csekély része ennek a kincsnek, öt milliárd koionára becsülhetők, mwvvwmwwwwwvwwww MINISZTERTANÁCS. A kormány tagjai ma délelőtt 10 órakor gróf Teleki Pál miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ültek össze, melyen a kormány valamennyi tagja részivett, kivé e "dr. Gratz Gusztáv külügyminisztert, aki Bécsben tartózkodik. Megjelenik naponkint délután. Csehország a Habsburgok ellen. Caaus bellinek tekintené Károly király trónrajutáaát. — Köztársasági államformátszeretne Magyarországon.-Benes külügyminiszter expozéja PRÁGA, jan. 28. A M.T.l. tudósítójának jelentése: Dr. Benes külügyminiszter a parlament tegnapi ülésén másfélórás beszedet tartott a külügyi kérdésekről. A miniszter a következődet mondotia: — Külpolitikánk terméstetesen teljes összhangban van nagy szövetségeseink külpolitikájával, különösen Franciaországéval, melynek politikája ma Európa legnagyobb szerencséje. Az osztrák probléma reárk nézve is igen nagyfontosságú. Azok a politikai jelszavak, mint Ausztriának csatlakozása Németországhoz és „Dunaföderáció", puszta fenyegetések. A valóság az, hogy Németországban senkisem gondol ilyen csatlakozásra és a Dunaföderáció fogalma szóba sem jöhet reánk nézve, de Magyarország és a többi szomszédállamra nézve egy ilyen föderációnak semmi célja nem volna. A Magyarországhoz való viszonyról a miniszter a következőket mondotta : — Kategorikusan kijelentem, hogy készek vagyunk Magyarországgal valamennyi tontosabb ügyben tárgyalásokba bocsátkozni, de a magyaroknak meg kell változtatniok angolországi, amerikai és franciaországi esztelen propagandájukat, mely államunk ellen irányul s akkor készek vagyunk a magyarokkal lojálisán és nyíltan megegyezni és velük egyetértve a békeszerződéseket érvényre juttatni. A miniszter ezután kiemelte a cseh és magyar belső politika között lévő nagy'különbséget.A belső és külső politika koncepciója nálunk más természetű, mint Magyarországon. Az együttműködés • vagy nagyobb kőze;edés kérdése ennélfogva még megleheiös akadályokba ütközik. Sokkal fontosabb ennél a magyarországi kormányforma kérdése. Károly exkirály trónrajuiása Magyarország némeiy szomszédállamárü nézve valóságos és jogosult casus belli volna. Egy külföldi dinasztiának, vagy a magyar arisztokrácia valamely családjanak trónraültetése nem látszik sem aktuálisnak, de nem is igen volna lehetséges, mert ezt belső okoknál fogva egyáltalán nem lehetne megvalósítani. Ami egy más Habsburgnak, különösen pedig József főhercegnek a jelöltségét illeti, a miniszter utal arra, hogy elsőrorban a cseh kormány volt az, amely keresztülvitte, hogy József főhercegnek, midőn Kun Béla bukása után az ország élére került, le kellett mondani. A cseh kormányt ebben a kérdésben ugy a jugoszláv, a román kormány, valamint Franciaország, Angolország és Olaszország is támogatták. A Ndgykövetek Tanácsának 1920 február 2-án hozott határozatából kitűnik, hogy a Habsburgoknak bármely formában, vagy bármely személyben való visszatérése Közép-Európa bármely trónjára ki van zárva és hogy ez a vétó nemcsak Károly excsászárra, hanem a volt uralkodóház többi tagjaiia is vonalkozik. A cseh kormány következeden és feltétlenül met,mar..d ezen álláspontján. Hí elhatározásunk ellen bármely kisérlet is történne, barátainkkal egyetértően minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználnánk ellene, mivel az a nézetünk, hogy a Habsburgok visszatérése a békét és Közép-Európának a békeszerződések által teremtett uj rendjét veszélyeztetné. A miniszter hangsúlyozza, hogy a cseh kormánynak nincs joga más államok belső ügyeibe beavatkozni és idetartozik a magyarországi uralom kérdése is. Kélségtelen, hogy Magyarország valamennyi szomszédállamának demokratikus eszméi és elvei ké ségkivüli biztosítékai a békének, a nyugalomnak és az egyes népek barátságos viszonyának es megértő j együttélésének. Ha a magyar nép élén álló férfiak a politikai és nemzeti problémát erről az oldalról fogják fel, bizonyára csakhamar rájönnek arra, hogy miként lehetne legjobban megoldani azt a belső válságot, amelyben Magyarország jelenleg van. A szomszédjaikkal fennálló nehézségek 95 százalékkal csökkennének, ha a szomszédok a demokrácia és republikánizmus irányában való fejlődést látnának. Anélkül, hogy a dolgokba beleavatkozni akarnánk, kijelenthetjük, hogy aszerint, hogy milyen lesz a megoldás, arra reagálni fogunk. A köztársasági megoldást minden más megoldással szemben előnyben részesítjük. Ebben az esetben lehetne gyors közeledésről, barátságos együttműködésről és esetleg segítségről is beszélni. Ebben a kérdésben közöttünk és szövetségeseink között nincs véleménykülönbség, minden eshetőségre készen vagyunk és az eljárás módozataira nézve meg is egyeztünk. Utóvégre is elképzelhetetlen, hogy ne ujifanók meg olyan gyorsan, mint csak lehetséges, a Magyarországgal vaió gazdasági és politikai kapcsolatot. A iftrténelem arra tanit, hogy nem élhetünk örökös viszályban és állandi ellenségeskedésben. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kö'.caey-utca 6. • Telefon 13-33. Benes ezulán Csehországnak többi európai államához való viszonyáról beszélt, majd a következő rzav?kkal végez'e Ivs/édét: — A mi politikánk a béke politikája. Csak a békének és a haladás demokráciájának politikájává! vagyunk belső konszolidációra képesek. Mozgolódnak a szabadkőművesek. BUDAPEST, jan. 28. Az Uj Lap irja: A magyarországi szabadkőművesek elérkezetlnek tartják az időt arra, hogy mozgolódjanak. Az ántánt segítségével akarják visszaszerezni a Szimbolikus-nagypáholy épületét. Legutóbb már «gérz-.n merész hirt ko.'portáltak, azt, hogy ők bejelentetiék a magyar kir. belügyminiszternek, hogy a páholyok feloszlatása dacára is folytatják működésűket és folytatni is fogják. Erre vonatkozólag Ferdinándy Gyula belügyminiszter felháborodással cáfolta meg ezt a hirt. A bajor trónörökös a vörös veszedelemről. BERLIN, jan. 28. (M. T. I.) Rupprecht bajor trónörökös a Chicago Tribüné berlini levelezőjével beszelgetest fo'yWott, melynek során a levelező szóbahozta a bolsevista támadasnak sokat emlegetett lehelőségét. A irórjörökös azt mondotta, hogy akadhatnak népek, amelyek a rettentő éhség kényszere alatt megkísérlik, hogy legközelebbi ellenfelüket megtámadják. Közép- és Nyugaleurópa viszonyai csalogató hatással lehetnek a bolsevista tömegekre. Ezt a világveszélyt semmiese re sem szabad lebecsülni. A CSENDŐRSÉG ÚJJÁSZERVEZÉSE. A M. T. I. jelenti: A belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértően a magy. kir. csendőrség szervezete tárgyában rendeletet adott ki. melynek Főbb rendelkezései a következők: A csendőrkerületi parancsnokságon a vármegyék csendőrparancsnoksigokra, a vjrmegyei csendőrparancsnokságok járási csendőrparancsnokságokra, járási csendőrparancsnokságok örsparancsnokságokra osztatnak. A csendőrkerületi parancsnokság területén a szegedi kerületi parancsnoksághoz tartoznak Pes'pilissoltkiskun vármegye déli része, Csongrád, Csanád, Békés, Bácsbodrog, Torontál és Arad vármegyék. Minden vármegye, illetőleg minden járásszékhely egyúttal a vármegye, illetőleg a járascsendőrparancsnokság székhelye is. Minden vármegyei Ciendőrparancsnokság mellett egy tartalékcsendőrszázadot kell szerverni, melynek hivatása a probacsendőrék kiképzésén kivül az, hogy a közrend, közbiztonság támogatásával szelgáljon én hogy egyéb indokolt eseiekben a közrend és a közbiztonság megóvása érdekében zárt osztagokban vagy szakaszonkint, esetleg rajonkint önállóan működjek. Az 1887-ik évben kiadón csendőrségszervezeti utasításnak, valamint egyéb jogszabálynak ezzel a rendelettel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik. A rendelet azonnal életbelép. k SZECHENYI-MOZI szombaton mutatja be a FÉRJ, FELESÉG ÉS A HARMAD3X timü 5 felvonásos tragikomédiát és a BOXER cimü izgalmas sport^ámát. Az előadások pont 5, 3/47 és y29 órakor kezdődnek.