Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-21 / 16. szám

SZEOED Sreged, 1921 január 21. Czibula védőbeszéde. A direktórium mai tárgyalisa. 28-ikán hirdetik ki az ítéletet. SZEGED, január 20. (Saját tudósítónktól.) A mai tárgyalásnak külön érde­kességet kölcsönzött a vádlottak véd beszéde. A kilenc órakor kez­dődő tárgyaláson elsőnek ifj. Kál­mán Béla védője, dr. Kertész Béla mondotta el védbeszédét. ' Kétség­telenül megállapítható, — mondotta — hogy a műkedvelő előadáson eldördült fegyveriövéseket nem ő rendelte el, épp ezért kéri védence felmentését. A felszólalás után Ho­ránszky kir. ügyész reflektált a védők által felhozott enyhítő körülményekre, melyekről megállapítja, hogy a bün­tetés kiszabásánál nem eshetnek be­számítás aiá. Reiniger és Kertész újból kéri':, hogy az ítélet hozata­lakor a biróság az összes enyhítő körülményeket vegye figyelembe. Ezután Markovich elnök kijelenti, hogy minden vádlottnak jogában áll, hogy védelmére esetleg még fen­forgó körülményeket elmondhassák. Dr. Czibula Antal áll fel a vád­lottak közül szólásra. Beszédét azzal kezdi, hogy felszólalásában tárgyi okokkal nem foghlko>ik, ciak a szubjektivekkel és főkép azokkal, melyek öt a proletárdiktatúrában való részvételre bírták. Tudja, hogy vétkezett az evangéliumi követelmé­nyek ellen, mert elhanyagolta család­ját, embertársait, mert minden ide­jét a szocializmusnak szentelte. Az ő szocializmusa azonban nem a gyűlölködés szocializmusa, hanem a megértésé. Ha a barátai figyelmez­tették volna, hogy ne vállaljon állást a proletárdiktatúrában, akkor nem tette volna, de barátai örültek sze­replésének, mert személye garancia volt nekik arra, hogy elejét fogja venni a sirélsőségeskedéseknek. Talán történtek dolgok, ami nem ugy tör­tént, ahogy ő akarta, de elemi erők játszottak közre, melyek őt odavit­ték, ahol a királyi ügyész őt találta. A forradalmat nem ő és társai idéz­ték elő. Ők egyszerű játékszerei voltak csak a forradalmi időknek és tulajdonképen nem is felelősek azokért a sajnálatos dolgokért, ame­lyek történtek. Majd annak elmon­dására tér át, hogy miként került a vádlottak padjára, hogy lett a kom­inunista-érának egyik exponense. Az életnyomorusága gyermekkorában sok mindenre megtanította. Mint szegény szülők gyermeké­nek egyetlen szórakozása a könyv volt. Ezekből tanult, ezekből ös­merte még az emberiség nagyjait, közülük Morus Tamás, VIII. Henrik kancellá.ja és az ábrándozó lelkű Fourier voltak ideáljai, akik állan­dóan a társadalmi problémák meg­oldásáról álmodoztak. Ó is álomlátó volt. A szocializmus világában, a szocialisták között élt és szivvel-lé­lekkel szocialista volt és szocialista ma is. De nem Bucharin alapján áll ÍZ ő szocializmusa, Marx szo­cializmusa, aki azt mondja, hogy a szociális fejlődés a társadalom kö­vetelménye. Nem a puffogó szavak, hanem a tettek szocialistája ő, aki tizenöt évvel ezelőtt megalakította az első szegedi szabadiskolát azzal a célzattal, hogy a nép lelke meg­szabaduljon a szellemi sötétségtől. Sohasem tudta, hogy mi a proletár­diktatúra, amikor azonban a tapasz­talatok után meggyőződött annak kilengéseiről, igyekezett a rábízott területen a közigazgatást a régi ke­retek között fentaitani. Tanuja az egész Felsőtanya, hogy becsülettel igyekezett szolgálni a nép érdekeit. Majd a szatymazi panaszokkal kap­csolatban védelmére kell Stéhlinek, szerinte nem ő a főbünös, hanem a katonák. Majd a következőképen végzi beszédét: — Bizom a tekintetes királyi tör­vényszék bölcseségében és igazsá­gosságában. Már azért is, mert ha volt is vétkem, megbűnhődtem érte, bár tizennyolchavi fogház keserves ideje alatt soha sem éreztem a bűn­tudatom. Ha bünöi lettem volna, akkor nem állnék itt, hanem elmene­kültem volna. Kérem a tekintetes királyi törvényszéket, legyen kegyel­mes irányomban. Dr. Czibula utan Szalai, Stéhli, ifj. Kálmán és Ozsvári kérik felmenté­süket, illetőleg az amnesztia-rendelet rájuk való alkalmazását. A beszédek elhangzása után dr. Markovich elnök kihirdeti, hogy a királyi törvényszék a pör nagy anya­gára és arra való tekintettel, hogy a gyorsított eljárás értelmében az ítéletet írásba kell foglalni, az ítéle­tet f. hó 28-án fogja kihirdetni. Nem csak a gázgyár akarja a döntőbíró­ságot Összehívni, hanem a város ís. A tanács nem voezi tudomásul a gáztermelés beszüntetésére vonatkozó bejelentést ós nem engedi meg a gáztormelési költ­ségtöbbletnek a villanyáramfogyasztókra való áthárítását. SZEGED, január 20. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk tegnap, hogy a gázgyár az egységárak megállapítására hiva­tott döntőbíróság összehívását kéri, a novemberben megállapított egy­ségárak ujabb felemelése céljából. Mára azután ugy alakult a helyzet, hogy nem csak a gázgyár akarja a döntőbíróságot összehivatni, hanem iniga a város is. A mai tanácsülé­sen beható gázgyári vila voit. Mintegy tiz nappal ezelőtt ugyanis beadványt intézett a gázgyár a ta­nácshoz, melyben bejelentette, hogy termelőanyag hiányában nem képes gázt előállítani és ezért beszünteti a gázszolgáltatást. A tanács ezt akkor tudomásul veite, mára azonban meg­gondolta a dolgot és elhatározta, hogy nem veszi tudomásul a gáz­gyár bejelentését és ügyben figyel­mezteti a gyárat, hogy gáz* egészen különféle módozatok mellett lehet előállítani. Figyelmezteti továbbá a gázgyárat a szerződésnek arra a pontja/a, hogy amennyiben a gáz­gyár a vállalt kötelezettségét nem teljesítené, — már pedig a jelen esetben nem teljesiti, mert a bead­ványában felsorolt körülményeket a tanács nem hajlandó vis majornak tekinteni — ugy a város házikeze­lésbe veheti az üzemet. Tudatta to­vábbá a tanács a gázgyárral, hogy amennyiben gázt termel, ugy a nem termelt gáz után fel sem merülhető termelési költ­ségtöbbletet a villanyárak révén a közönségre áthári­tani nem engedi. Vagyis más szavakkal a várcs nem engedi meg, hogy a gázgyár a novemberben felemelt villanyegység­árakat szedje mindaddig, amig gázt r.en termel és amig a mérnöki hiva­tal meg nem állapítja, hogy a gáz­termelés által okozott átháritási ösz­szeg mennyit tesz ki. . A tanács nem fogadhatja el a gáz­gyár beadványában felhozott indo­kokat, mert az tudnivaló dolog, hogy a termelöanyag beszerzése ma na­gyon drága és ez — miután erre már a legutóbbi áremelésnél is te­kintettel volt a döntőbíróság — nem képezhet sem okot, sem jogot a gáztermelés beszüntetésére. Azt pedig, hogy érdekében áll-e a gyár­nak gázt termelni vagy nem, a tanács nem teheti mérlegelés tárgyává, mert ez reá nem tartozik, de nincs is módjában ezt megállapítani. Itt említjük meg, hogy dr. Aigner Károly főispán legutóbb egy bizott­ságot nevezett ki a gázgyár üzemé­nek ellenőrzésére. Ennek a bizott­ságnak dr. Somogyi Szilveszter pol­gármester az elnöke és a tanács tagjain kivül Berzenczey Domokos főmérnök, Scultéthy Sándor főszám­vevő, dr. Dobay Gyula, dr. Széli Gyula, dr. Kovács József, Hauser R. Sándor és Wimmer Fülöp foglalnak benne helyet. A bizottság a főispán utasítására hivatalból végzi ellenőrző munkáját és nincs kizárva, hogy az átháritási összeg megállapítása, illetve a novemberben megállapított egy­ségárak revíziója ügyében a gázgyár költségére össze fogja hivatni a döntő­bíróságot. RÉOI VAOY TÖRÖTT ARANYAT EZÜSTÖT BRILL1ÁNST HAMIS FOGAKAT ÓRASZERKEZETET EZÜSTPÉNZT ÓRÁKAT TEiEFON: Igazgatósig 455. KORZO-MOZI TEiEFON: Pénztar 11-85. JAFIUÁR 21-TŐL JANUÁR 21-TŐL TIH-M ] [NH Filmregény 4 részben, 26 felvonásban, 12 epizódban. == Irta: LOUIS FEUILLADE = Főszerepben: RENÉ CRESTÉ (JUDEX) és MARY HARALD. Január hó 21-én, 22-én és 23-án I. rész. 6 (elvonásban. 3 epizódban. Első epizód: A felejtés varázsitala. Második epizód: Két dráma az éjben. Harmadik epizód: A Circevilla rejtélye. Január hó 28-án, 29 én és 30-án III. rész. 7 felvMiásban. 3 epizódban. Heted* epizód: Rao, az indiai uralkodó szolgája. Nyolcadik epizód : Álruhában Kilencedik epizód: A reménysugár. Január hó 24-én, 25-én és 26-án II. rész. 7 felvonásban. 3 epizódban. Negyedik epizód: Egy ember a bőrönd­ben. Ötödik epizód: Az őrülteknél. Hatodik epizód: A: éjjeli madarak. Február hó 1-én, 2-án és 3-án Ili. rész. 6 feJronásban. 3 ipizodban. Tizedik epizód: 13-án, szerdán. Tizen­ejjyedjk epizód: A 29. számú okmány. Tizenkettedik ep.: Az Igazságszolgáltatás. Flnarfáonlr Irp7íiptp • hétköznapokon fél 5,neo*ed 7 éa ft órakoi. ^lUdUdWK KCZUCIC . yo^f[1Cp 3> 5, Beayed 7 és a ócoWoc Gömbös Gyula nyilt levele a azabadkömOvesek ellen. BUDAPEST, jan. 20. (M. T. I.) Gömbös Gyula nemzetgyűlési kep­viselő, a MOVE országos elnöke nyilt levelet intézett gróf Teleki Pál miniszterelnökhöz, amelyben tudo­mására hozza a miniszterelnöknek, hogy a magyarországi szabadkőmű­ves-páholyok tárgyalásokat kezdtek vele helyiségeiknek visszaszerzése végett. A nyilt levélben rámutat Gömbös Gyuia arra az áilimellenes és des­truktív munkára, amelyet a szabad­kőműves-páholyok titokban végez­tek. A francia és angol szabadkőmű­vesek elsősorban hazájukat szolgál­ták, mig a magyar szabadkőművesek mindenkor eszközül adták oda magu­kat a nemzetellenes iránynak. Ki­jelenti Gömbös Gvula, hogy annak idején ugy a MOVE, mint az egész keresztény társadalom örömmej fo­gadta a páholyok feloszlatásáról szóló kormányintézkedést. Felkéri tehát a miniszterelnököt, hogy erről a kérdésről, kapcíoht­ban a zsidókérdéssel, világos.ts.t fel a külföldet, nehogy helytelen be­állításban ítéljék meg odakünn val­lási, erkölcsi, faji és nemzetvédelmi intézkedéseinket. Erre a céira a leg­hatásosabbnak ártja egy nemzet­közi keresziény szervezet létesítését. Feltéíl-.iül kívánatosnak tartja, hogy a külföld informálása előtt a leg­szigorúbb vizsgálat derítse ki a sza­badkőművesek működését. A vizs­gálat határozottan kompromittáló té­nyeket fog felderíteni. n belvárosi moziban 1020 január 20-án este 8 Arakor Kálmán Oszkár és Goda Gizella a m. lur. Operaház a tu. kii ('ptrahái basszistáid koloratur énA*»r >)e Csányl Mátyás színházi karmester közreműködésével megtartandó ÁRIA- ÉS DALE3TÉLV mOsora: i. 1. a) VERDI: Aria a „Boccanera Simon-' c. ope­rából; hl SCHUBERT. Pahrt lura Hades Énekli: Kálmán Oszkár. 2. a) VERDI: Ária a „R«oletto" c. operából: b) REOER: Bölcsódal. Énekli: Ooda Gizella. 3. a) GOUNOD: Szerenád ..Faust" c. operából, b) MOZART: Naev ária * „Don Jüan" c. operából. Énekli: Kálmán Oszicár. 4. DELIBF.S: CsengetvU-ária a „Lakmé" c. ope­rából. Elóadja: Goda Gizella. II. 1. a) BRAHMS: Verrat; b) LOWE: Tom, der Reimcr. Elóadja: Kálmán Oszkár. 2. THOMAS: Naey ária a „Mignon" c. operából. Énekli: Goda Gizella. 3. a) CSANY1: Küzel a temetőhrtz; n) KACSÓH Bús szerelmes nóta. Énekli: Káln.án Qszkár. 4. ROSS1NI: „La Danza". Koloratur-áiia. Énekli. Goda Gizella. 5. DONIZETTI: L'Addio. Duett. Éaeklik: Kálmán Oszkár és Goda Gizella. Jegyek mé| válthatók »» »U»<t»ll p<nit«r»ál SCHILLER). aranyozott éruk, templom- és palota­diszlctek és képkeret ipartelepe so SSCQCD, 1SKOLN-Q. |«. S zőrm é k LEGOLCSÓBBAN KISS ÖDÖN szűcs- és szőrmeUzletében, Kárász­a tea 7. ax. (Földes-féle) ház félemeletén, feljárattal Wigner Testvérekhez. 492 Amerika bölcsönt nyújt Európának. BÉCS, jan. 20. Newyorkból jelen­tik : Harding egy banketten beszédet mondott, amelyben hangoztatta annak szükségességét, hogy Amerika hosszú lejáratú kölcsönt fektessen be Euró­pában. Csakis igy lehet megvalósítani Európa és Amerika gazdasági érint­kezésének helyreállítását. A banketten az Egyesült-Államok egész terűleté­*rN a gazdasági élet kiválóságai nagy számmal jelentek meg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom