Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-21 / 106. szám

Kedd, I. évf., 10». tiém. ELŐFIZETÉSI Arak: En évre 2S0 kor- j JJ*«y««"* L01kor' rtf évr« 140 I tfy 25 Megjelenik naponkint délután. SZ-RKCSZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOIcscymtca 6. * Teltfon 13-33. A pénzügyi expozé. SZEGED, december 20. (cvs.) Az ország pénzügyeinek intézésé olyan férfiú kezébe kei üli, aki hivatott és hivatásos szakember lévén, tennivalóját, feladatát már eleve mcgfoniolta, munkaprogramját már eleve kidolgozta, aki meghányt­vetett mindent, összemérte a lehető­ségeket a lehetetlenségekkel, az elő­nyöket a hátrányokkal, a tartozás olda­lát a követelésével és aki mindezek után odaállott az ország szine elé, mondván:Vállalomeztas»siphusimun­kát és vállalom a siker felelősségét is. Az ország pénzügyi helyzetének szanálása egy esztendőt vesz igénybe; azok az intézkedések, melyeket a mentés érdekében meg kell tenni, a folytatólagos, a részletekben keresz­. tüivitt operációhoz hasonlóan, csak akkor vezetnek célhoz, csak akkor teremtenek sikert, ha azokat pontosan és szakértelemmel hajtják végre s ezért — már az operáció egyöntetű­sége végett is — kívánatos, hogy az intézkedés és a végrehajtásnak irá­nyítása ez alatt az idő alatt egy kézben maradjon. Hisszük és reméljük, hogy Hegedűs Lorántnak sikerülni fog a nemzet­gyűlés bizalmát és támogatását meg­nyerni. Már csak azért is, mert Hegedűs abban a székben, melybe beleüli, nem valami politikának, vala­mely pártnak az exponense kiván lenni, ő ott egyebet nem akar, mint dolgozni és használni. A pártpolitika zavargó, ide-eda hullámzó káoszában szinte meg­nyugvás ez a miniszteri szék, mely, mint valami szikla, részvétlen és mefiRgathatlan marad a hullámverés­ben. Es morális befolyása is lesz majd ennek a párton kivül és csak a munkáért való miniszteri állásnak : sokan be fogják látni, amikor a szakértelemmel végzett és pártpoliti­kától mentes munka áldásait konsta­tálják, hogy az országnak most min­den teória, minden elvi dolog, min­den „alkotmányjogi* és egyéb néven nevezett vitatárgy közömbös, mert legelső és legfontosabb, vitális érdeke a gazdasági konszolidáció, amelynek viszont csak egyetlen utja, módja és eszköze van: a munka. Hegedűs Lóránt ma egyik legelső pénzügyi kapacitásunk. Komoly és korrekt ember, aki bizonnyal meg­fontolt, átgondolt mindent, amit tennie kell, hogy eredményt elérjen és aki egész bizonyosan erősen átgondolta ast is, hogy az ö vállalkozását nem fenyegeti-ea sikertelenség veszedelme. Kalandokba nem bocsátkoznék, — biatosra veszi a sikert. Hisszük, hogy nem téved, tudjuk, hogy becsületes a szándéka és reméljük, hogy az ő eperációja, ha néha húsba vág is, de meghozza a pénzügyeink len mlott egészségi áWaptitának feliavulását. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter elmondotta expozéját. Egyszeri vagyonadó nem lesz. — Milliós hadmenteeségi adó — vissza­menőleg. — 25 százalékos vagyonváltság. — A nemzetgyűlés mai ülése. BUDAPEST, december 20. (Saját tudósítónktól j A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg pakovzzky Ist­ván einök. A mult ülés jegyzőkönyvének hi­telesítése után az elnök előterjesz­tése következett. A nemzetgyűlés december 18-án Csizmadia Sándort a nemzetgyűlés ünnepélyes megkö­vetésére utasította. Az elnük felhívja Csizmadia Sindurt, hogy ennek tegyen eleget. Csizmadia Sándor: A nemzetgyű­lés iránti tiszteletből a tifzielt nem­zetgyűlést ezennel ünnepélyesen megkövetem. Ezután az inderonitáíi javaslatát harmadszori olvasásban vita nélkül elfogadták. Az indemnitási javaslat elfogadása után Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ter állott fel szólásra és a követ­kezőket mondotta: — Tisztelt nemzetgyűlés! Pártfo­gásukat kérem ahhoz a nagy mun­kához, amelvre vállalkoztam. A hely­zet ugy alakult, hogy báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter lemondott azért, mert egy indítványa kisebb­ségben maradi. Nem volt igaza. Én ac indítványát elfogadtam volna, mert a mai időkben részletkérdésből nem szabad kormányválságot csi­nálni. Magyarország volt nagy pénz­ügyminiszterei közül senkisem vál­lalkozott a pénzügyminiszterségre és igy én vállalkoztam. Én az igazat megvallva, el voltam készülve arra, hogy pénzügyminiszter leszek és ha egy elkeseredett magyar ember elég arra, akkor megállítom a pénzügyi zuhanást és megmentem Magyaror­szágot a pénzügyi bukástól. Ma mindent meg kell csinálni. Befejez­tem a háborút. Több meglepetés nem lesz ezután. Mindenki dolgoz­zék. Én hoztam a legtöbb áldozatot, — nem anyagit, mert ezt nem le­het számítani — azt az áldozatot hoztam, hogy évtizedeken át működ­tem gyáraknál és bankoknál és most olyan helyre jövök, ahol csak gáncs és szidás érhet. A magyar közvélemény nem birja ki azt, hogy ne gyanúsítson egy távozó minisztert, hogy elvitt egy pár milliót. Egy volt, akiről azt hit­ték, hogy mocsoktalan, gróf Károlyi Mihály, már pedig én nem akarok vele ta'álkozni. Az emberek meg lesznek ijedve és azt mondják majd egypár nap múlva, hogy a Keres­kedelmi Bank érdekében dolgozom, vagy az egyetem érdekében, mert tanar vagyok, vagy pedig a gyár­iparosok erdekében. Arra kérem ezeket, hogy ne vegyék illetlenség­nek, ha nem válaszolok. És nem leszek Hegedűs Lóránt, hanem egy munkás leszek, aki dolgozik. Én be­csületes pénznek csak azt tartom, amit munkával keres az ember. Csak azt kérem, hogy bízzanak a bizó magyarban. Nézzék el azt, hogy nem vagyok pártember. Voltam pártember, amikor itt védtem Tisza Istvánt. Neuillyben óriási kö­vet gördítettek ránk a végén és ek­kor szakadt el bennem valami a pártemberből. Éppen, mert nem va­gyok pártember, objektivebben tu­dom megítélni a dolgokat. Fana­tikus vagyok: inkább összefogom töretni magam ezen a helyen, sem­mint bármit is engedjek. Akik is­mernek, tudják, hogy 30 évig vol­tam az igen tisztelt Elnök ur előtt inkompatibilitás vádja alatt. Én tehát vállalom ezt a feladatot egy eszten­dőre. Egy esztendőre vállalom, mert a szervezetem részint nem birja to­vább, de meg vagy rosszul csiná­lom, akkor távoznom kell, vagy jól és akkor ugy adom át utódomnak, hogy jobban álljanak a dolgok, mint ahogy én átvertem. A pénz meg van roskadva. Tovább várni nem lehet, azért gyorsan kell cse­lekedni. Nem mestermüvet hoztam. Sze­gény országban ez nem lehetséges. ' Hanem egy tervet készítettem, me­lyet tegnap Magyarország legna­gyobb pénzügyi kapacitásai elfogad­tak és kivitelre alkalmasnak találtak. Ezután rámutat arra, hogy valu­tánk romlása folytán az ország összes adósságainak kamata hat milliárdot tesz ki. Magyarország ezt a lerhet nem birja el. Vagy adjanak egy másik országot, vagy adjanak egy másik adósságot. (Nagy tetszés.) Ki­mondandónak tartja, hogyahadinyere­ségadót, melyből a hadiözvegyek és ár­vák járulékát ke' 1 fizetni,hadikölcsönnel kiegyenlíteni nem lehet. Kimondja azt is, hogy a hadikölcsönöket nem lehet három évig felmondani. Ki kell mennünk az ántánthoz és megmondani nyiltan, hogy Ai^yar­ország a jelenlegi terheket nem birja el, ennek folytán a fizetési termi­nusok kitolásával, vagy uj kölcsön biztosításával siessenek segítségünkre. Ezután arról beszél, hogy egy évig kell pénzügyi diktátornak lennie. Majd felsorolj?, az állami pazarlá­sokat, melyeket meg akar szüntetni. Elveszi az összes vasúti kedvezmé­nyeket, hóbortnak tartja a külügy­minisztérium diplomáciai karát. Ki­jeler hogy visszamenőleg had­mentescégi adót teivez. A hadköte­les korban lévő gazdag ember fizes­sen egymilliót, hogy nem volt a háborúban. Van egy misik tervem, szegy millión felüli uj vagyon súlyos meg­adóztatásával. Az egyszerű vagyon­adórak ellene van. Eddig négy ország csinálta meg s egyik sem vitte keresztül, mert nem lehet ke­resztül vinni. A vagyon elszalad. Wgy idegen állampolgárokká lesz­nek a tulajdonosai, vat»y ráíratják a francia kisasszonyra. Vannak emberek, akik már kétszer változ­tatták állampolgárságukat aszerint, hogy az illető ország milyen adó­rendszert követ. Az emberek nem mernek termelni, mióta hallják, hogy vagyonadó lesz. Ami az országnak hiányzik, azt a vagyonos osztálynak kell meg­fizetni, még pedig minden tortura nélkül. Az én tervem, hogy felállí­tom a vagyonvdllságot. Mindenki váltsa meg az országtól a maga vagyonát huszonöt százalékban. A csehek 35, a németek 65 százalékot vettek el, de ennyit mi nem bír­nánk, hiszen a románok felét el­vitték a vagyonadónak. Kijelenti, hogy mindenki vehet magyar állampapírt Ezért nem fizet vagyonadót. Lebélyegzés egyáltalán nem lesz. A lezáróit pénzt ezer ko­rondig mindenki visszakapja. Akik nem kapják vissza, vehetnek rajta földet, vagy államsorsjegyet. Az értékpapírokat ugy akarja meg­fogni, hogy minden részvénytársa­ság köteles alaptökéjét három hó alatt tizenöt százalékkal emelni. Ez lesz az adó, ez az állomé. Ezzel az összes eldugott részvények előbúj­nak. Ha pedig házba fektetik a rész­vényeket, azt mondja: becsüld meg magad a házadat, fia az adó miatt kevésre becsüli, akkor az államnak joga lesz megvenni ugyanazon ösz­szegért a házat. A külföldi papírokat a bankok kö­telesek kimutatni, a magánosok pe­dig eskü alatt vallanak. A hamis esküt a legszigorúbban büntetik. Az állam követelése harminc évig nem évül el. A fundus instruktust, a lovat, gazdasági eszközöket, — csak eny­hén fogja megadóztatni, (taps <a kisgazdapárton) mert előtte legfőbb érdek, hogy a termelök dolgozzanak. A többgyerekes családot ugy adóz­tatja, hogy minél több a gyerek, annál kevesebb az adó. Adóterve­zetének a fundus instruktus és a gyermek, a főpillérét. — A Korányi­féle lakásberendezési-adót nem he­lyesli. A lakásba nem engedi be a fináncot, mert ez már kommuniz­mus. Megadóztatja a háború alatt szer­zett vagyont. A forgalmat juliusban szabaddá teszi. Devalváció nem lesz. Külföldi valutával frank alapon bankot fog felállítani, melynek élére Popovics Sándort teszi. Ez bankókat Petrovich, Matty asovszfey Ilona, Szécsi Ferkó Szegedre érkeztek. Szerdán 5 és 7 órahor a Széchenyi-mozi díszelőadásán fellépnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom