Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-12 / 99. szám

Stéged, 1920 december 12­SZEOED Az államvasutak karácsonyi szünete. BUDAPEST, december II. (Magyar Távirati Iroda.) Az államvasutak iga?t?atósága főbb oldalról felmerüli kérdezősködésre és a karácsonyt forgalom bizony­talansága miatt fJmerült kételyek eloszlatására, l'^zölíea,MTI-val, hogy a karácsonyelöt i héten a személy­forgalom beszüntetését nem tervezi éa habár a rendkívül kritikus szén­he'yzet mellett a »legm>gyt bb nehéz­ségekkel kell is ípe* küzdenie, mégis minden lehetőt 1 elkövet, h< gy a személyforgalom bt szüntetése lehető­a cstk a közvetlen karácsonyelőtli zakra korláloztassék. Ehhez ké­pest. amennyire a * helyzetet előre megítélni lehel, az igazgatóság egy 5 nap >s személyforgalmi korlátozást helyezett kilátásba oly módon, hogv-í ar'e: 'ő korlátozás iltcember 23-tól 27 -g a második dcccmber 31-től jaüui: 4 ig bezárólag terjedő na­pokra terjedjen. A korlátozás olyan mírtekrt lesz, mint amilyen ma üza-nbalokan é.i«vasárnapokon van éleib 'Mptetve. Te^jnészetesen az igiz­gatóo« tervezete< változásnak lehet jláveiv<\ ha esetleg már előbb olyan mértékű kedvezőtlen időjárás és tat­tós hideg állna be, amelynek vis major-s/erü kövcikcményeivel ma még számolni nem lehet. Ünnepek előtti vásár. Sok az áru a tó* és nagykörúton. — Mi VM eladó és kik a vevők T KORZÓ-MOZI TELEFON: Igazgatóság 455. Pénztár li-85. Szombaton és vasárnnp, december 11. éi I *«a Hl amerikai Mnjyáríás legki­válóbb produktumai T*RZ*N mm 2 részben, 14 (elvonásban, mm I. rész: Tar/an a majmok között. Előadások kezdete: köznapokon fél 5. negyed 7 é» 8 órakor, vasárnap 3, (él 5, negyed 7 éa 8 órakor. Legolcsóbb szabott árakon 250b és férfi szabókel lékek, uri-i nőidivat és rövidáruk, pipere-cikkek Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér Csekonics-u. Telefon 855. *z. Telefon 854. sz. Hirschl és Léderer fűszer- és csemege-Qzlete Dugonics-tér * Ajánlja OIKÓ árainak éa kirakatainak megtekinthet. SZEOED, decenber II. (Saját tudósítónktól.) Aki nem látta, nem hiheti s nem alkothat fogalmat magának arról, hogy micsoda őrületes kaleidoszkóp ez a szegény város némely szomba­ton. A tanya népe lepi el a kis- és nagykörútnak a belváros körüli ösz­szes utcáit, kocsival, lóval, gyalog­szerrel, kivül rongyosan, kopottan, sárosan, de belülről ropogós ban­kóktól pírnázottan. Szegény a város, de csodás gazdagnak tűnik ilyenkor, ha bejön, mini falkahad a tanyák egyszerű népe és összevásárolja a leszegényedett városiak féltett ingó­ságait. A korzó alig népesebb e sáros szombati reggelen, mint más hét­köznapokon. A Tisza Lajos-köruton már hemzseg a nép a sátrak körül s most magammal viszem néhány percre a kényelmet kedvelő olvasót, poasolyán, vizén, sáron, árkon, áru­kon, rongyokon, kocsikon, lovakon, embereken és mindenféle akadályo­kon keresztül a kiskörút mellék­utcái felé. Itt már teljes a mozi, ahol nem tudlak még ilyen tömeg elenetet produkálni. A sötét bal­cáni Albániában látni csak ilyen bábeli zűrzavart. A Mikszáth Kál­mánról elnevezett zsibárus utcában például olyan sok az ember, az áru és a sátor, hogy a béke éveiben or­szágos kirakodó vásárok idején sem különb. Az jut eszembe, hogy talán, sőt valószinüleg a közeledő kará­csonyi ünnepek okozzák a nagy vá­sárló és a még nagyobb eladási kedvet. A Valéria-téren hust, sajtot, zsírt, szalonnát, festéket, zöldsé­get, csirkét és kocsikenőcsöt árul­nak. Nagy ez a Valéria-tér, de egy talpalattayi hely sincs ott szabadpn. A sarat sem kerülik az emberek s a sár sem kerüli az emberek arcát, ruháját. Az utakat elállja a sok pa­rasztkocsi meg szekér, a lovak a gyalogjárón koptatják patkótlan pa­táikat. Egy élelmes szegedi keres­kedő egy hosszú, vastag tekercs cipőbőr c omagot vitt szorongatva a hóna alatt. Ugyan ki tudná, hol szedte össze és miből lesz a pará­dézó uri cipő? Igy érünk ki gyorsan, de bizony­talanul a Mars-téri zsibárus piacra. Itt hat sorban rakták ki az árut. Rendőrök, vámőrök és piaci ellen­őrző városi emberek járják sorba az árusokat és mindegyiktől szép sor­jában megkérdezik: — Meddig a magáé? . — Innentől—idáig. — Három korona. Lefizetik a helypénzt és megy, folyik tovább az őrületes cirkusz. A régi, szokott helyén áll a képes­könyvek, naptárak, álmoskönyvek, zöld levélpapirosok és ponyvaregé­nyek bő torkú kikiáltója. Az áru a régi, csak az árus uj. De elég te­hetséges ember. Megfigyeltem mun­kája közben a „mestert", akinek szóbősége és műveltsége semmi kivánni valót sem hagy hátra. Azt mondja: — Ide figyeljenek szépeim: Itt az uj álmoskönyv, a képes mozi kalendárium, a csodás bűvész va­dász, a legújabb dallos könyv. De ez mind semmi, most jön a rádás, a legújabb divatú levélpapír, Jókai összes regényei és miegyetmás. Az egész csekély husz korona. .Egy tanyai asszony már percekkel előbb szorongatta kezében azt a nyavalyás kis papirbankót és bol­dogan ölelte lelke tájára ezt a sok scépet. Mit irjak még e régi kedvas ur? tán kikiáltó fajzatról ? Hogy rosszul megy a boltja, vagy hogy sok pénzt szedett össze? Ingyen nem hiszem, hogy rekedtre kiabálná magát. Eles asszonyi hang csapta meg a fülem, amint áruit kínálgatta: — Vögyék mán mög ezt az q nadrágomat é. Vagy mindönki olyan kúdus szögén, mint én? Valami fódozott férfi ruha volt, nem is az ö nadrágja s amíg ott ácsorogtam körülötte, nem akadt rá vevő. A jó nép szájtátva járta a sátorok és ócskaságrakások sok­sok százait. Nagy szakértelemmel ta­pogattak egy árva grammofon-le­mezt: Zerko^itz Aranyesője volt a címe. Nem tudván azonban, hogy mirevaló az ilyesmi, nem is akadt rá vevő. Eggyel beljebb ócska ci­pők, kalapok, lámpák, törött tük­rök, rozsdás kulcsok, vasak és edé­nyek között egy árva kisezüst vi­tézségi érmet bocsájtottak áruba. Tán vér is folyt érte, mert nagyon barnára változott volt a színe. Bgy szines üvegglikkert azonban már megvett egy jó ember. Ja igaz, hölgyeim: cérna annyi van itt, mint a sár, vagy a szemét. Csak az árát nem tudom, mert horgoláshoz még máig sem értek. Főhadnagyi mun­dér is volt eladó, sőt rámás csizma, dc sarok nélkül. — Mondja szülém, — mondom én — mit adott ezért a cipőért? — Mért kérdi az vevő rá ? — Nem én, mondok. — Hát csak azé, mert ez egy finum cipő. De harmincöt pőngőé a magáé lőhet. Vögye mög lei­köm. (Talpalva volt, a sarka hiány­zott és olyan 4—5 éves gyereknek való.) » ' A túlsó soron nagy csoportosu­lást láttam. Oda csoszogtam. Egy nagyobb vásárról volt itt szó. Asz­szony volt az eladó és férfi a vevő. Már csak a dolog végéhez értem, öt kimondhatatlant szorongatott a magyar a kezében. Az asszony pe­dig, nem tudom pontosan hány ez­res bankót. Nagyon boldog lehe­tett, hogy be tudta csapni a ta­nyait, mert ahogy megtudtam je­gyezni, a következőket mondta: — Nézze mög mégögyször ked­vesöm, né hogy aztán izé. No. Hát csak arru mondom ... Nem olyan asszon vagyok én. No. Hát csak használja egésségge. A magyar nem igen szólt a vé­telhez semmit, kocsira ült es dia­dalmas csapást vágott a tömegben emberek és áruk között. Magam is felhasználtam a kedvező alkalmat és követtem őt egészen addig, mig jó uton haladt. A vásár tart. Minden vasár- TmiflDAl fft nap este nagy • U•*• DULH a Torontál-kávéhazban Hasznos háztartási cikkek és értékes tárgyak kerülnek kisorsolásra. Minden este elsőren­dű cigányzene hangversenyez. Hideg ételek. Bableves kolbásszal 0 kor. To ontál-ebéd . . 12 kor. A nagyérdemű krtzönség pártfogását kéri PECCOi JÁNOS r^ví." vtnd'g& IFI. FISCHER TESTVEM KÖLCSCy-UTCW sz. Harisnyák, keztvük, kötött kabátok 544 óriási választókban. Eladás nagyban és klcslnqben Érettségit tett cipész az Ipartestület uj jegyzője. Tizennyolc diplomáa pályázó. Megfelebbezték a választást. SZEGED, december II. (Sajat tudósítónktól.) A szegcdi Ipartestület elöljárósága pénteken este tartott rendes havi ülésén töltötte be a Cserzy István távozásával megüresedett jegyzői ál­lást. Cserzy a Kereskedelmi és Ipar­kamarához ment át s utódjáról pályázat utján gondoskodtak. Az idők jele, hogy a havi ezernégyszáz koro­nával dotált állásra tizennyolcan pá­lyáztak, nagyobbára érettségizett em­berek, köztük több nyugdijas tanár és államhivatalnok is. A szavazás Gyurlts István cipész­segédnek kedvezett, akit szótöbb­séggel megválasztottak. Ez az ered­mény annál érthetőbb, mert Gyurits érettségit tett fiatalember, aki tizen­kétévi iskolázás után kitanulta a cipészmesterséget s már két éve mint segéd folytatja azt. Az elöljáróság tagjainak többsége bizonyára ezt méltányolta s ezért ítélte a fiatal iparost a mérsékelten díjazott állásra méltónak. Akadtak azonban az elöljáróság tagjai között, akik ugy ítélték, hogy a választás szabálytalan volt s ezért ma több felebbezés érkezett az Ipar­testülethez. A felebbezéseket dr. Pálfy József titkár az iparhatósági biztoshoz terjeszti föl, akit ilyen esetben utolsó szó illet meg. A de­rék érett cipészt még az a baleset is érheti, hogy — megerősítik uj állásában. Vidéki kereskedők leg­jobb bevásárlási forrása: rövid-, divat-, kötött- és szövöttárukban Gelgner Iskola-utca 25. szám. 572 ZENE. Telmányi Emil. SZEGED, december 11. Aki a ma élő hegedűsök leg­nagyobbjai között is az első helyet foglalja el, egyetlen hangversenyét Szegeden december 16-ikán, csü­törtökön adja a Belvárosi Mozi nagy­termében. Telmányi külföldi turnéját meg­szakítva jött haza és Budapesten három hét óta mindennap hol zene­kari, hol szóló, hol kamarazene hangversenyt adott, állandó zsúfolt ház előtt, a közönség szűnni nem akaró, tomboló tapsorkána között, ugy hogy a lámpák eloltása után a művész szobában kényszerült a haza­menni nem akaró közönségnek a ráadások tömege után még játszani. Telmányi művészete a tökeletes technikája és a legszebb Kantilena­zene — klasszikus nyugalom — és óriási elmélyedés mellett a virtuozitás magával ragadó tüze. Szegedi műsora a hegedü-irodalom három legszebb müve: Bruch és Beethoven hegedűversenye, amit a filharmónikus zenekar kíséretével játszik és Bach Ciacconne a szóló hegedűre D-moll Suite-t szerepelnek. Jegyek 15 koronától 50 koronáig meg válthatók a Belvárosi Mozi elő­vételi pénztárában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom