Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-10 / 97. szám

SZEGED Szeged. 1920 decamber 10. A népfőiskolák hivatása és jelentősége. SZEGED, december 9 (Saját tudósttónktól,) Azok elölt, akik szeretnek a dolgok mélyére tekinteni, nyilvánvaló, hogy sem az októberi .őszi rózsás forradalom", sem a bolsevista rémuralom nem következhetett volna be, ha gondoskodtunk volna népünknek az iskolán tul való tanításával s helyes irányú neveléséről. Minthogy ez nem történt meg a kellő mérvben, igy népünk nem rendelkezett a szükséges általános társadalmi és állampolgári műveltséggel, nem volt, mert nem lehetett meg az ennek alapján nyugvó, az eseményeket mérlegelni tudó ítélőképessége. Ily köiülmények között aztán nem lehet csodálkozni azon, ha a teljesen tájékozatlan, a múltban magára hagyott, avagy ferde irányban nevelt, tanított népünk, oly gyorsan behódolt a „forradalmaknak4 s a .forradalmak vívmányainak". Ezredéves hazánk letiporva, területben megcsonkilva, gazdasági élete csaknem teljesen megbénítva — ez ma a helyzet. S ha ezen változtatni, hazánkat ismét naggyá, boldoggá akarjuk tenni, — és ki ne akarná ezt — ha vissza akarjuk szerezni a tőlünk elszakított területeket, melyeken millió és millió testvérünk él ma idegen rabságban, kínos szenvedések között, akkor nekünk lelkesedéssel s kitartással párosult vállvetett munkával kell dolgoznunk. Ennek a nagy, lelkes és kitartó munkának előfeltétele, hogy népünk társadalmi, állampolgári es gazdasági műveltségét oly színvonalra emeljük, ümely színvonalon a hazának nemcsak akar, hanem tud is hasznos polgára lenni. Ezért kell az államnak, a társadalmi szervezeteknek és minden egyes embernek arra törekedni, hogy a haza kulturnivóját emelje. Ezt a célt szolgálják a népfőiskolák. Dánia a példa arra, hogy ezt a feladatot kitűnően be is tölik. Dánia az 1864-iki schleswig-holsteini vesztett háború alkalmával — akár csak mi most — elvesztette országának gazdaságilag legvirágzóbb területét. A dán nép vezetői nem estik kéiségbe, haneir. „bennünk az erő a feltámadásra" álláspontjára helyezkedve, hozzáláttak a munkához. Első lépésük az volt, hogy a népet munkára nevelték. E célból alakították a népfőiskolákat, melyek ezt a feladatot kitartó munkával el is érték. Nem voltak ott sem rózsás viszonyok. Ott is nagy, fáradságos s kitartó munkát kellett e téren végezni. De lelkesedéssel párosult kitartással és szorgalommal elérték azt, hogy a mai Dánia a kontinens egyik legvirágzóbb állama. A külterjes gazdálkodástól áttért a belterjes, intenzív gazdálkodásra, a szemtermelésről az állattenyésztésre, az állati termékek feldolgozására és értékesítésére. És ha ma virágzó országtól, mezőgazdasági kulturáról s népmüveitsegről beszélünk, okvetlenül Dániára kell hivatkoznunk. Akik ismerik Dánia történetét és viszonyait, egyértelmüleg azt mondják, hogy a népfőiskoláknak köszönhető ez a kultura. A népfőiskoláknak, melyeknek egyetlen célja, hogy hallgatóik műveltségét emeljék, tudásukat, látókörűket szélesítsék, a vallásos s hazafias érzést mélyítsék s megtanítsák egyrészt a gyakorlati életben szükséges elemi ismeretekre, másrészt beléjük neveljék az önművelés iránti vágyat s e téren útbaigazítással is lássák el őket. vagy sem s hogy ez mit jelent az ország haladása, népünk kulturája szempontjából, azt hangsúlyozni felesleges. Az első magyar népfőiskola felállítása fontos kulturténeti esemény s Szeged városáé s társadalmáé a dicsőség, hogy az első magyar népfőiskolát magáénak mondhatja. Reméljük, hogy a város és közönsége mindenben elő fogja mozdítani a szegedi népfőiskola, ezzel az egész népfőiskolai mozgalom ügyét. ^Ez a célja a többi (svéd, finn, norvég, eszt, német, osztrák) népfőiskoláknak s ennek, mint láthatjuk, tökéletesen meg is feleltek. Hasonló feladat vár a szegedi népfőiskolára is. E mellett a szegedi népfőiskolának még egy fontos kulturmissziója van. Tudvalevőleg ez a népfőiskola Magyarországon az első ily intézmény, ennek a működésétől s eredményci'ál je'entős részben függ a most megindult népfőiskolai mozgalom jövője. Ettől függ, hogy a magyar népfőiskolák elterjednek-e A szegedi népfőiskola avató-unnepe. szép beszédben üdvözölte a kormány és a Szabadokta:ási Tanács kiküldötteit, valamint az egybegyűlt közönséget. Nagy tetszés közt bejelentelte, hogy Szeged szab. kir. város 60.000 koronát szavazott meg, Haller István kultuszminiszter pedig 50 000 koronát utalt ki a' szegedi népfőiskola céljaira. A kultuszminiszter nevében dr. Czakó Elemér miniszteri tanácsos nyitotta meg az első magyar népfőiskolát. Beszédében rámutatott arra, hogy súlyos helyzetünkben legerősebb fegyverünk a kultura. — Azok a népek, amelyek most ellenünk fordulnak, meghamisították a történelmet, a földrajzot és erőszakkal meghamisították Európa valódi ábrázatát. A mi igazsagunkat eltemetni még sem lehet. Az el és el fog jönni! Magyarország olyan történelmi, gazdasági, földrajzi, politikai és kulturális egység, amit erőszakkal széttörni csak ideig-óráig lehet. A Kárpátok gerincén belül mi lerombolhatatlan ezeréves épületet emeltünk. Ennek az ezeréves épületnek kupoláján ott ragyog a Szent István koronája, amelynek sugarai behatolnak az ország minden lakossának lelkébe! Nekünk nincs okunk az elcsüggedésre! Nekünk csak kellőkép kell orientálódni, de nem kifelé, hanem befelé, inert csakis a saját erőnkre támazkodhatunk. Uj erőforrásokat kell nyitnunk a nemzetből, uj várat kell építeni a nemzetnek! A népfőiskola ilyen uj erőforrás, egy ilyen uj erősség, amely a magyar társadalom olyan uj pihent rétegét helyezi előtérbe, amelynek világtörténelmi szmpe most következik! — A szegedi népfőiskola tanulmányi anyagát három gondolat dominálja a keresztény gondolat, az ezeréves magyar gondolat és a mai élet gondolata. — A főiskola vezető motívuma az erkölcsi gondolat. A népfőiskola hallgatóinak meg kell ismerni a nemzeti műveltség posztulátumait, a nemzeti irodalmat és történelmet, de a természettudományból is azt, ami a gyakorlati életben okvetlen szükséges. Hivatása végül a főiskolának, hogy a mai élettel megismertesse hallgatóit. Ezután megnyitja a népfőiskolát, Gombkötő Antal tanfelügyelőt megerősíti igazgatói állásában és Isten áldását kéri a népfőiskola munkájára. Utána Somogyi Szilveszter polgármester üdvözli a népfőiskolát, mint annak a gondolatnak életreválását, hogy a .bölcs nem búsul tétlenül veszteségin, hanem sorsának javításához vigan hozzáfog'. Dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, nemzetgyűlési képviselő az Országos Szabadoktatási Tanács nevében üdvözli az egybegyűlteket. — Egységes magyar világnézetet kell adni a magyar népnek I Ez képessé teszi majd az állampolgári joSZEGED, december 9. (Saját tudósítónktól.) Szeged kulturális életének hosszú időre nevezetes és messze jövendőre kiható fontosságú napja volt tegnap: az eiső magyar népfőiskola megnyitásának ünnepe. A nemzeti műveltség rendkívül fontos orgánumát teremtették meg a népegyetemmel, amelyet, i^en helyesen, a multak sok mellőzését és mulasztását helyrehozva, végre mégis csak a magyarság szivébe, jelenleg a legerősebb és legbiztosabb végvárába, Szegedre helyezlek az illetékes tényezők a magyar kultura mai vezetői és sáfárai. A népegyetem, amelynek Dániában, ebben a paraszteldorádóba.i és a nagy északi államokban olyan dicsőséges és érdemes múltja van a nemzet legszilárdabb fundamentumának, a gazdatársadalomnak nevelése és irányítása körül, végre testet öltött nálunk is, a magyar ugaron, ezen a termékeny és jövő erőket zsenditő őstalajon. Hosszú évek álma, fáradozása és terve vált valóra tegnap a tiszaparti magyar metropolisban és a nagyszetüiek Ígérkező legújabb közművelődési intézmény alapkőletétele alkalmából örömmel láttuk Szeged társadalmi és kulturális éle:ének irányítóit a korszakalkotó kezdés első embtrei között. „A kisded makk merész sudárba szökkenéséről", ahogy a nemzetmentő Széchenyiről irt ódájában mondja Arany János, boldog reménységgel álmodhatunk, mert hiszen a kisded makkot gondos kezek körültekintő munkája vetette el a televény s*gedi humusba. A városháza közgyűlési terme régen látott ilyen örvendetes sokaságú és lelkes gyülekezetet, mint a tegnapi avatáson : a padsorok és a karzat javarésze ünnepiesen feketéllett a gazdatársadalom embereitől, férfiak és nők, fiatalak és öregek szinte áhítatos komolysággal verődtek össze, hogy a népkultura e szokatlan eseményének tanúi és részesei legyenek. Az emelvényen helyet foglaltak a népegyetem gondolatának és kivitelének legfőbb részesei: a kultuszkormány és a Szabadoktatási Tanács kiküldöttei, a földmivelésügyi minisztérium képviselői, a város vezetői és a népfőiskola tanárai. Délelőtt tizenegy órára már zsuffolásig tele voit a városi székház nagyterme. Az első magyar népfőiskola tegnapi felavató ünnepének beszédei mind azt a hitet ébresztették és azt az érzést erő.itetlék, hogy erre az erősen nemzeti szellemű és magyar érdekeink védelmét és diadalát a kultura legbiztosabb fegyvereivel szolgáló népnevelő intézményünkre égető szükség van, jelentós hivatás vár és ezt be is fogja tölteni becsülettel és eredményesen. A Himnusz eléneklése után Szeged szab. kir. város törvényhatósága nevében dr. Gaál Endre tanácsnok gok helyes gyakorlatára. Eddig min* dig az volt a baj, hogy több volt a jog, mint a kötele-ség. — Szeged városa volt az archimedesi pont, ahol az uj Magyarország tengelyét megvetet ék. Innen indult ki a nem/ett tiad>ereg diadalmasan. Nem pu^ta veletien, t ogy ez a másodé hfd.ereg is innen indul el, hogy győzzön. — A népfői kóla előttünk lévő kész tanreivet abból a szempontból kell vizsgálni, hogy alkalmas e a mi viszonyunkra ? — A cél: a hallgatókat arra kioktatni, amire iignagyobb szükség van — az élettudasra, amivel a saj.at helyzetén segíthet, amivel mint gazdi az osztályán emelnél. Ennek a tudásnak az. alapelveit itt akarjuk leraKni. — A magyarság legnagyobb tragikuma volt, hogy az öivenes években átvettük az osztrák középiskola tantervét, amely mély árkot ásott a magyar intelligencia és| a nép közé. A nép fiai fölemelkedhettek hercegprímássá, miniszterré is, de tragédiája volt a földmüvesobziálynak, hogy fiait kénytelen volt egy egész más társadalmi osztálynak átadni. A földmüvesosztály iegkiválebb, legéieirevalóbb egjedei nem maradhatlak ott a földnél, nem vihettek saját osztályukat előie. — A magyrr népfőiskola meg fogja tanítani a magyar népet a föld intenzivebb művelésére és a termények okos énékesitésére. Czettler képviselő után a szegedi népfőisko'a lelkes és értékes kisgazda apostola, Vajas Józsi f beszelt, majd Gombkötő Ferenc, a népfőiskola igazgatója köszönte meg a kormány, a helyi hatóságoknak, valamint a szervező-bizotbágnak a fői.'kola 'étesitése körüli fáradozásait, hangvuiyo'va, hogy a népfőiskolát eredetileg Kec>ki-méten anarták elhehezni a főispán fáradozása, lelkes ajánlása biztositolta Szegednek ezt a kultúrintézmény'. Végül a közönség a Szózatot énekelte el. Aranyat, Briliáns ékszereket, arany karcsatt órákat és ezüstöt a legmagasabb árakon vásárolok. Ékszerekben nagq raktár! •j^^JagjMavit^nöhelijJ FISOIER ékszerász Kárász-utca 14, 8.Horzö-kávéSr ház mellett. a .HATTYÚ-iriitnítai