Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-07 / 95. szám

Szeged, 1920 december 7 SZ EO ED fchvovezredesközbenjárt Szeged szénellátása érdekében. SZEGED, december 6. (Magyar Távirati Iroda) Shvoy Kálmán körlet vezérkari lönök, a körleiparancsnok meghagyásából felkereste Riedl tábornokot. a szénügyek katonai felügyülő|ét s kérte, hogy a felügyelő hasson oda, hogy Szeged szénnel kellőképen el legyen látva. Riedl tábornok Shvoy ezredesi közvetlen interveniálás végett Rau Gottlob szénkormánybiztoshoz vezette. A szénkormánybiztos az előadottak igazát tökéletesen belátta s azonnal intézkedett, hogy Szeged részére minden munkanapra 2 vagon tatai és 2 vagon salgótarjáni szén utaltassák kl; ' egyben megigét le, hogy gondoskodni fog, hogy ez a szén útközben sen^i által el ne vétessék, ó eddig is küIBnös figyelemmel volt a kiutalásokndl Szegedre, de a katonai okok ezután még nagyobb figyelemre fogják ót kényszeríteni. Hogy az elmúlt négy hét alatt rendellenességek voltak, az annak tudandó be, hogy ó külföldön volt és a helyettese nem volt teljesen tájékozva, jövőben, ha elutazik, helyettesének a figyelmét külön fel fogja hivni Szegedre. A körletparancsnokság felajánlotta, hogy a szénszállítmányokat katonai fedezettel kisérteti, mire a kormánybiz tos kijelentette, hogy nem szükséges, dé hu a szénküldemények netalán is: metéltén kimaradnának, a körlet* parancsnokság forduljon táviratilag Közvetlenül hozzá. Kötél általi halál kémkedésért. A budapesti hadbíróság ítélete 8zegeden. cLj SL el bármily használhatatlan ébreest6, fali vagy ssebóra szerkezetét, melyeket alkatrész hiányában magas £"„7 Győri Béla müórás, Klauzál-tér 2. szám. 505 11 Tört aranyat, ezüstöt ma- 11 *• gas árban vásárolok. •• SZEGED, december 6. (Saját tudósítónktól) A franciák Szeged megszállása alatt titkos rendőrséget szerveztek Szegeden, melynek a kommunista mozgalmak megfigyelésén kivül az alakulóban lévő nemzeti hadsereg erő- és fegyver viszonyainak ellenőrzése is feladata volt. Bár az ország a vörös rémuralom terhe alatt nyögött és bár mindenki a Szegeden alakulóban lévő hadseregtől várta a szabadulást, mégis akadt a kevés magyar között olyan, ki jó pénzért idegen szolgálatba állva, gyengíteni igyekezett régi álmunk és vágyunk megvalósulását, az elnyomottak reményét: a nemzeti hadseget. A történelem példái igazolják, hogy e nagy bün: a hazaárulás sohasem maradt megtorlatlanul. A hazaárulást előbb-utóbb utoléri a Sors vagy a földi igazság sújtó keze. Ezt a tapasztalatot bizonyította be a most Szegeden tárgyalt kémkedési pörben is hozott itélet, amelyről az alábbiakban számolunk be: A budapesti hadosztálybiróság a kihallgatandó szegedi tanuk nagy számára való tekintettel, Szegeden tartotta meg Székely József, volt francia detektiv kémkedési és az állam hadereje ellen elkövetett bűnügyének tárgyalását. Székely ugyanis mint a franciák kémje, Szeged megszállása alatt az alakulóban lévő nemzeti hadsereg létszámáról és fegyverzetéről tett jelentéseketa megszálló csapatok parancsnokságának. Az oláhok kivonulása után pedig rémhíreket terjesztett és helyezett el a külföldi lapokban a nemzeti hadsereggel kapcsolatban a Kecskemét környéki atrocitásokról. Két napig tartó zárt tárgyalás után szombat délután hirdette ki a biróság Ítéletét dr. Apdthy Jenő hadbiró-őrnagy, tárgyalásvezetö, mely szerint a biróság bűnösnek mondja ki Székely József számvivő altisztet a Kbtk. 321. §-ába ütköző kémkedés, 323. §-ába ütköző kémkedés elősegítés és 327. §-ába ütköző az állam hadereje ellen elkövetett bűntettében és ezért a vádlottat kötél általi halálbüntetéssel sújtja, továbbá megfosztja számvivőaltiszti rangjától. Mikor az ítélet indokolásának elhangzása után a tárgyalásvezető megkérdezi a vádlottól: „Megértette a büntetését ?" minden arcizommozdulás, meghatottság nélkül hangos szóval felel: „Igen, megértettem!" Megnyugszik ? „Nem! bemmiségi panasszal élek, különben az ügyvédem jobban tudja". Az ügyész megnyugszik az Ítéletben. Dr. Palócz védő a zárttárgyalás során hangoztatott okok miatt semmiségi panaszszal él és az ítélet súlyossága ellen felebbez. Ezután a hadbíróság az ügyész bevonásával kegyelmi tanáccsá alakult át. MIKULÁS. SZEGED, december 6. Tegnap este a cipómét At ablakba kitettem. Szegeny cipó — kettő egy pár — Didergett a hidegben. Egyik kesely, másik fakó, Hiind a kettő oly kopott, Mind a kettő olyan keshedt Oly régen talpaltatott egyiknek nincsen sarka, A másiknak orra nincs. Ütött-kopott szegény párák, ki ind a kettő drága kincs Együtt voltak háborúban, A békében úgyszintén, No meg a forradalomban Ellenben is, ugy mint én. Együtt jartak hóban, fagyban, Esőben és lucsokban, Eredménnyel versenyeznek, Melyik rongyos még jobban ? Reggel aztán csoda történt, A két cipót elvitték. Bizonyosan megtalpalják, Varom őket most is még. Lesz majd bennük dió, alma, Füge, cukor, tárca is, Usztjegy, szénjegy, egy színházjegy 5 fényűzési bárca is! Százezreket keresnek — az adón. A szegsdi cukrászok legújabb jóredelge SZEGED, december 6. (Saját tudósítónktól.) Az elmúlt héten kiderült, hogy mi naphosszat egyebet sem csinálunk, mint fényűzést gyakorlunk. Ezt azonban oly eredményesen miveljük, hogy sikerült minden fényt elüznünk s azóta teljes sötétségben elmélkedhetünk és álmélkodhatunk a fényűzési adóról, amely minden pillanatban a tárcánkba nyul. Ha nyakkendőt vásárolok, fényűző^ vagyok s ha kávézom, akkor is megállapítják rólam ezt a könnyelműséget. Mindezt azonban könnyű volna szó nélkül tűrni, ha az egy rókáról való két bőr nyuzás nem komplikálná kellemetlenül az esetet. De komplikálja. A város ugyanis szintán szed valamilyenféle luxus-adót s ezen a cimen kivetett Arvay-rn napi száz, a nem kevésbé ismert Suhajdá-ra napi hetvenöt koronát. Mit tett erre Isten, ,.zaz, hogy az ő képére teremtett Arvay és Suhajda? Két, mond: kettő koronával emelték a sütemény árát, persze darabonkint, hogy — amihez nem is vitatott joguk van — áthárítsák az élvezőkre a napi száz, illetőleg hetvenöt koronás adóterhet. És most ne meditáljunk tovább, hanem számoljunk. Nem vagyunk beavatottak sem Arvay, sem Suhajda urak üzletmenetébe" s a sejtelmünk is mélyen hallgat arról, hogy naponta hány darab süteményt(vagy „Suhajda-csemegét") árusítanak. De. bizonyosabb a bizonyosnál, hogy legalább négy—ötszáz krémes, puncs és egyéb vándorol a fogyasztók emésztő kamrájába. Ez tehát testvérek között kilencszáz korona plusz — naponta. Ebből a városnak leadnak többször nevezettek száz, azaz hetvenöt koronát, tehát a kivetett élvezeti adón — mondjuk — évente csekély háromszázezer koronát keresnek. Ez természetesen a testvérek között való számítás, de mivelhogy ím Spiel kein Brúder, vagyis az üzlet nem ismeri a testvériség fogalmát, valószínű, hogy valamivel többet keresnek polgártársaink — az adón. • Kérdjük végül, vájjon ki hiszi el nekünk, hogy a város nem tud igy utána számolni, mint mi. És ki hiszi el, hogy az úgynevezett árvizsgálóbizottság ezt nem éppen ugy látja, mint mi. És ki hiszi ... de elég1 A kérdés fáj, mert bizonyosan senki sem hiszi. Még Wimmer Fülöp sem, aki olyan ravaszul harcol a közgyűlésen az adó ellen, hogy megmentse — a közönséget. Minden kfllön értesítés helyett Kovács Samu és neje, szül. Buchwald Ernesztln, valamint fiuk, Szilárd fájdalomtól megtört szivvel jelentik a maguk és az összes rokonság nevében, hogy egyetlen felejthetetlen leányuk, illetve nővére és rokonuk KOVÁCS IBOLYKA rövid, de kínos betegség után 1920. évi december hó 6-án elhunyt. A megboldogultnak földi maradvanyait folyó hó 7-én délután fél 3 órakor fogjuk a gyászházból (Takaréktár-utca 8. szám) örök pihsnóre kiserni. Aidát éa béke lengjen drága hamvai feletti A tornászok ós a krumpli. SZEOED, december ti. (Saját tudósítónktól) Meglepetést hozott a szombati nap a szegedi aktív sportolókra. A jelenleg egyedül használható tornaterem, ahová hét szegsdi sportegyesület ifjúsága szorult bele, krumplival van megtöltve. Általános elszörnyedést keltett, hogy illetékes tényezők megengedhetőnek tartották, csupán kényelem szempontból, minden előzetes informálódás nélkül egy tornatermet krumpli veremnek átadni, mely arra különben sem alkalmas. A gimnázium udvarán két hatalmas pince áll rendelkezésre, de azonkívül is, ha szükséges, lehetne találni még erre a célra helyet. Szeged sportolói valóban megérdemelnék, hogy tapintatosabb elbánásban r^ szesüljenek. Sportkörökben általános az elkedvetlenedés, mert ha valamely egyesület Aehéz munkával, úgyszólván teljes támogatás nélkül valamit el tudott érni, mindég kerültek oly illetékes faktorok, akik meggondolatlan intézkedéssel keresztülhúzták szép terveiket. Az erre hivatott hatóság sürgős közbelépése lenne szükséges, hogy a tornaterem hivatásának rögtön viss*aadassék. Prágai sonka érkezett. » Kitett özv. Hecks Oszkárné kvMkMiMbca ValérU-Mr II. (Bokor-ptlottJ KALAPOK, nyakkendők, uri divatcikkek Szende Mihály Kaleicen-utca 12. asám. 336 SZÍNHÁZ. HETI MŰSOR: Hétfő: Csitri, vígjáték. Palágyi Laio« felléptével. Bérletszünet. Kedd: Leányvásár, operett Bérletszünet Szerda délután: Gyimesi vadvirág, népszínmű. Szerda aste: Gül Baba, daljáték. Bérletszünet. Csütörtök: Othello, a velencei mór, dráma. Palágyi Lajos felléptével. Premierbérlet A) 21. sz. Péntek: Vetélytárs, szinmü. Palágyi Lajos felléptével. Bérletszünet. Szombat: Pillangó főhadnagy, operett. Premierbérlet A 22. sz. Vasárnap délután: Koldusdiák, operett. Vasárnap este: Falu rossza, népszínmű. Bérletszüset. A kintornás család. SZEGED, december 6. A népszínmű-kultuszt ápolja vasárnaponkint a színház, amivel nem csupán irodalmi, de elsősorban társadalmi szempontból teljesít hasznos szolgálatokat. A demokratikus érzést és szellemet erősíti a művészet eszközeivel. Külön közönséget nevel a magasabb kultura megértésére, széles és mély .étegeket. Tegnap Tóth Ede mázsájának egyik szülötte volt soron, A kintornás család, e parlagi magyar tehetség legkevésbé sikerült müve. A szokott népszínmű-szereplők kedvvel és szeretettel játszottak, kivált Asztalos, aki a molnárinas figuráját jellemző erővel ábrázolta. Örömmel jegyezzük föl rohamos fejlődését. Tóvölgyi Margit diszkrét művészete valahogy túlságosan nemes volt ebben a népszinmü-sokadalomban. A tele ház kedvence határozottan Asztalos volt, csak azután el ne bizza magát és maradjon meg a művészet határai között. (—a.)