Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-25 / 110. szám

Szeged, 1920 december 25. SZEOED Igy irtok ti most! Az Angyal (azelőtt Der Teltfel.) Vígszínházt játék 3 felvonásban Irta: Zs. Molnár Ferenc. SZEMÉLYEK: \i Angyal. Kiikürüc, báró és bankár Jolán, a neje Ker. János, festő Egyebek és mások. ELSŐ FELVONÁS. \A festő műterme. Az állványon az Eskü a Vérmezőn pályadíjat nem nyert színvázlata. A sarokban Haller félig kész portréja. A falon Tormay Cecil képe Angelotól. Marillo nyomán szabadon. Festő, bankár és neje.) KÜKÜRÜC: A nejemet óhajtanám lefestetni. Természetesen életnagyságban és honi viseletben. A FESTŐ: Honi sóit, elválalom! A kegyed neje zsé? KÜKÜRÜC: Nono, majd görög nem egyesült! A FESTŐ: Akkor aiehet. KÜKÜRÜC: Már el is mentem ! (Balfenéken.) A FESTŐ : Vetkőzzék neki, nagysádos asszonyom. JOLÁN: De mi lesz akkor a honi viselettel! A FESTŐ : A forró szádat akarom ! A mámorító csókodat, ahogy azt Zs. Molnár után az epigónjai mondják! AZ ANGYAL (hirtelen fölbukkan az Angello-kép mögül): Én is! Most jövök a Petöfi-Társasa?hól és én mondom nektek: Szeressetek! Sót azt mondom : ébredjetek ! Igyatok jó forró magyarádit leánykával és olvassátok Kiss Menyhért verseit 1 Az élet oly rövid és a konjunktura oly változó. A FESTŐ: Ki vagy te gyanús fehérmellényes ember? AZ ANGYAL: Na ná, majd vörösmellényes leszek! Kovács vagyok, Kovács Ev. János, azelőtt Kohn Efraim Jónás a Flers és Caillavet cégtől, jelenleg kitiltva az összes, hazai színpadokról. Szeressetek! AJFESTÖ: Jolán, szeretlek! JOLÁN: Ha szeretsz, akkor megveszed nekem a Sas Ede összes müveit! A FESTŐ: Megveszem, megveszem! Még Ereky Károly összes müveit is megveszem, ha akarod! JOLÁN : János, te nem szeretsz engem ! (FÜGGÖNY.) MÁSODIK FELFONÁS. (Nagy estély (azelőtt grandé soiréc) a báró és bankárék halljában. Jelen vannak az összes jelenvoltak. Telmányi (azelőtt Bloch) hegedül. Jelen vannak az összes lipótvárosi • kisgazdák, Friedrich —FriedISnder, Kurzus Simon és Bus Fekete László,' azelőtt Schwarz auf Weisz.) KÜKÜRÜC (a nejéhez): Jolánom, a Bródyt és a Szomoryt egyelőre nem fogadhatjuk. Itt csak törül metszett^ magyar írók legyenek jelen. A Ssabó Dezsőt azonban nem látom sehol! JOLÁN: A Szabó Dezsőt nem lehet többe jólnevelt társaságban elövezetni. Képzeld, <i múltkor hangosan elkiáltotta magát a terem közepén, mialatt Babits Móric Bartókot szonettázott, hogy: Szajna! KÜKÜRÜC: Schrecklich, azaz hallatlan, magyarán mondván! Akkor talán a Gárdonyit kellett volna meghívni: JOLÁN: A Gárdonyi pedig kiköpi a bagót a pallóra és nyereg alatt puliitja a szendvicset Meg azután egy kicsit nagyon is népiesen beszél! KÜKÜRÜC: Az nem baj. az nem baj, mi demokraták vagyunk! AZ ANGYAL (hirtelen megjelenik a IS Leopold-rend középkeresztjével): Asszonyom, fogadjunk Hegedűs Lóránt valutájába, hogy én három perc alatt kifüstölöm az egész társaságot. (Friedrichhez lépve) Uraságod tudja, hogy milyen az élet? FRIEDRICH: Ujjé, ez a Lánchidra céloz. Már itt sem vagyok. (Szélsőbalfenéken el.) AZ ANGYAL (Szterényihez): Hallottam, hogy ön legyen a jeruzsálemi füspök? Gratulálhatok ? SZTERÉNYI: Ojjé, apage satanas! AZ ANGYAL: Pardon, Angyal vagyok, dr. Angyal Pál, azelőtt dr. Teufel Poldi. És Ön? SZTERÉNYI: És én? Hogy én azelőtt? Ejnye, az ördögbe isi (FI.) (És igy tovább, egészen az utolsó vendégig, Zs. Molnár bevált és minden európai színpadon kipróbált receptje szerint.) KÜKÜRÜC: Mit tett ön angyalom ? Szocializmus és forradalom. AZ ANGYAL: Voila: kifüstöltem őket' KÜKÜRÜC: Ördöge van. a pokolba is! (FÜGGÖNY.) L'TOLSŐ FELVONÁS. (A második és harmadik felvonás között egy negyed kurzus telt el. Szin az első felvonás műterme, Haller portréja a falnak fordítva Szabó Dezső megkezdett arcképe piros mellényben, fehér szegfüvei.) Az ANGYAL: (Egyedül.) Ezt a Szabó Dezsőt nem lehet soha kifüstölni. Hallom, hogy Molnár rerencet már megint adják a Vigben. Még csak az kell, hogy Szomory Dezső legújabb királydrámája is szinrekerüljön. Akkor teljesen bekoronáztunk! (VÉGE.) GYALU. SZEGED, december 2i. (S.C.) Azaszéltiben-hosszában elterjedt, fennen hangoztatott és elke-eredetten támadott felfogás, mely az elméeti, az ideális szocializmus fegyertárában legfontosabb és legjogosabb fegyvernek a forradalmat látja, ez a felfogás olyan módon keveredett bele a köztudatba, mint, mondhatnók: Pilátus a krédóba, olyan módon, hogy a szocialista tudomány alapvetői arra egyrészt nem is gondoltak, másik r.'szük azt perhorreszkálta is és voltak egyesek, akik a forradalmat, mint esetleg igénybeveendő, „célirányos és épp adódó eszközt", kombinációba, segedelemül' vették. Az ideologus, az utópisztikus szocializmus — természetesen nem gondol forradalomra, mert alapelve az, hogy a társadalmi rendnek átalakulását az igazság, a humanitás törvényszerűsége automatikusan idézi elő. Ezt a folyamatot például Proudhon ugy képzeli el, hogy az emberiség önkéntesen tömörül össze szociális szövetkezetekbe, mig Lassalle és Louis Blanc az állam segélyével szeretnék ezt a célt valóra váltani. Lassalle elkeseredetten mondotta egyik beszédében: „Azt hiszik, azért dolgozta az ember magát komoly hangyaszorgalommal a görög bölcselettől és a római jogtól a történelmi tudományokon keresztül a modern nemzetgazdaságig és a statisztikáig, hogy ezt a kulturát most azzal fejezze be, hogy markába nyomja a proletárnak e gyújtogatás fáklydlydt ?" Lassallenak ez a nyilatkozata elegendő világot vet arra, hogy az ideális, az utópisztikus szocializmus a forradalmat nemcsak, hogy nem kívánta fegyverképen használni, de egyenesen perhorreszkálta is. Azonban a politikai pártwn keresztül megnyilatkozó szocializmus, amely a szociáldemokrácia nevét viseli, nem az ideologus társadalomtudományon épült fel és amennyiben arra támaszkodik, már Marx tanításait veszi alapid. És kétségtelen, hogy ez a szociáldemokrata párt nincsen forradalmi allűrök, forradalmi intenciók nélkül, bár vannak a pártnak olyan rétegei is, melyek a felforgatástól tartózkodnak s melyek igy a revolueionárius pártfrakcióval szemben a rcformutonkus pártfrakciót képezik. Ez a tény, hogy a szocialista tanok gyakorlati megnyilatkozásában magában lényeges, alapvető tételekben divergáns, ellentétes felfogás észlelhető, szinte rámutat arra, hogy az elmélet nem jegeciti ki sztrikten, határozottan és félremagyarázhatatlanul a teória megalapozóinak a felfogását és hogy lehetővé teszi az egymeggyőzödésüek gyakorlati igyekvésének egymástól való eltérését. S hogy ez így van, azt Kautsky igazolja. A szociális forradalom cimü munkájában, ahol a következőket mondja: „A kommunista kiáltvány alapgondolata az, hogy nemcsak az igazságosság és egyen'őség eszméjéből származó ideális igyekvésekkel teremtsük meg az uj társadalmi rendet, hanem az, hogy az magától bekövetkezik, mihílyt a régi társadalmi rend túlélte magát. Vagy akkor: ha a változott nemzetgazdasági szükségesség uj jogrendet követel." A gazdasági állapotok ilyen átfordulását nevezi Marx „forradalomnak", mert amint a Politikai nemzetgazdaság kritikája cimii müvében megjegyzi : „a gazdasági alapok megváltozásával az egész óriási feiülépitmény is felborul, lassabban, vagy akár gyorsabban". A teóriának nyomán meg lehet állapítani azt, hogy a szociáldemokrácia forradalmi azokkal a szociális irányzatokkal szemben, melyek társadalmi reform utján, vagy az államhatalom segítségével kívánják az uj társadalmi rendet megteremteni. De nem forradalmi a szociáldemokrácia abban az irányban, hogy ezt a célt okvetlenül törvénytelen és erőszakos uton kell megvalósítani. Van valami igaza annak a megállapításnak, mely a marxistákat evolucionáriusnak^ mondja revolueionárius helyett. És ezt mutatja az is, hogy Marx követői határozott ellentétben állnak August Blanqui-\al, kiről Mehring azt a megjegyzést tette, hogy „alapjában mindig inkább Carbonari vagy Jakobinus volt, mint szocialista." De megállapítható, hogy az, vájjon a társadalmi rend megváltoztatása törvényes, vagy törvénytelen, azaz békés, vagy erőszakos uton valósittassék meg, Marx és követői szemeben sohasem volt elvi kérdés, csak az opportunitás kérdése, amivel ellentétben a blanquizmusa mindenáron való forradalmat hirdeti. A marxisták álland íar. arra hivatkoznak, amit Marx „kommunista kiáltvány"-ában olyan nagy eróvel állapit meg eredraényképen : „A kommunisták nyíltan kimondják, hogy céljukat csak az eddigi társadalmi rend erőszakos feldöntésével érhetik el. És reszkessenek az uralkodó osztályok a kommunista-forradalomtól. — a proletár nem veszíthet egyebet, mint a láncát. És elnyerheti az egész világot". Ezt a kiáltványt Marx a negyvennyolcas időkben irta, amikor egész Európa forrott, a revolució kitörése szinte óráról-órára esedékes volt s ezért mondotta Marx néhány sorral előbb, hogy „Németország polgári forradalom előestélyét éli s ezért irányítja minden kommunista a szemét Németországra" s ezért mondotta Marx még előbb, hogy a kommunisták támogassanak minden forradalmat, mely a fennálló társadalmi, vagy politikai viszonyok ellen irányul". Ezért és csak ezért annyira harcias hangú Marx kiáltványa. Szerzője röpiratnak szánta: az akkori forradalmi idők szolgálatára s talán maga Marx volna ma legjobban meglepve, ha azt tapasztalná, hogy az ő röpiratából bibliát, szentírást csináltak a követői. — És valószínűleg ki is kérné magának ezt a megtiszteltetés. Medek flnna a m. kir. Operaház :: énekmüvésznője:: január 5-én f«!Up a Qelvárosi moziban Jegyek már válthatók az elővételi pénztárban Megérkeztek CI,í;T»ÍÜ"£.ket csíkos nadrágaidvetek, különleges•ég kék aaAvetekbcN urid vot szabónál, Iskola-ulco 10. sz. Husz Lajos Alföldi Vendéglő és Étterem Szeged. Kossuth Lajos-suflárut 5. szám. MEGHÍVÓ. 7ui Tisztelettel van szerencsém a n. é. közönséget és kereskedő urakat b. családjukkal f. hó 26-án (karácsony másnapján) jótékonycélu disznótoros társasvacsorára meghívni. A zenét az első szegedi tamburás>zenekar szolgálja. Szíves pártfogást kér Koncz András, rendező. Aki házat vesz, vagy bárminemű ingatlant vásárol, mielőtt vásáriásat eszközölné, forduljon bizalommal Dávid Gyula ^„SS örvendő ingatlan adás-vételi irodájához. Pozsonyi Ignác-utca 7 a aa. Telefonszám 10—42, hol vételét a legelőnyösebben bonyolíthatja le. — A város minden pontján tömegesen lévő eladó há/aim közul, vétel esetén lakással, minden igényt kielégítő ajánlatot tehetek - - Amidőn még meujegyzein, hogy b. vevőimnél sem ügvnoki dijat, sem •/•-<>• nem s/ámitok, s/ives ?ef T'tleítei Dávid Gyula. OVÁSS ÓVÁS! Ne üljön fel hangzatos reklámoknak! Hungária Cipőgyár R.-T. üzletébe. SZOLID ICISZOTAATRTSi Kérjük a kirakatok megtekintését! <«« SZABOTT ARAK ! Szegedi üzlet: Kárász-utca* 14. Telefon: 6-84. X Gyár: Nagyvárad, Biharmegye, Magyarország.