Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-25 / 110. szám

ii SZEOED FéjÜtíilk Sieléd gyáripart. tlszélgeíés a gyufagyár igazgatéjával. SZEOED, december 24. (Sájtíf tudósítónktól) AH a külvárosi utcáfrst elkerüli, nem is sejti, milyen nagyarányú épít­kezés folyik távol a külvárostól, a huszárlaktanya szomszédságában. Ér­deklődésünkre az ott épülő gyár igazgatójától a következőket tudtuk meg: — A nágyarártyu építkezés a „SztktQ* Mafyar Oyujtőgyárak R.-T. szegedi gyártelepe, amely ez év folyamán léégett. Az agilis igazgató­ság azonnal hozzálátott az ujjáépit­tétéstíéz s a munfra már befejezés előtt áll. A gyár belső berendezése az elképzelhető legmodernebb. A gépeket Svéd- és Németországból hozatták, mert az országban nem készülnek ilyenek. A gyárnak saját erőtermelés, központja van. A belső munkálatok a tél folyamán elkészül­nek s nyáron üzembe helyezik a nagyszabású ipartelepei. Az igazgatóság a munkásjóléti in­tézményekről sem feledkezett meg. Német mintára munkáslakások épí­tését tervezi s a várossal éppen most folynak a tárgyalások, hogy a városi tulajdont képező területen, amely a Kálvária-uton fekszik, az építkezés keresztülvihető legyen. Az építkezéseket nyomon követné a kör­nyék rendezése és a csatornázás, aminek költségéit részben a gyár fedezné. A tárgyalások a legjobb mederben haladnak. Térve még a gyárnak, hogy a Kendergyárral kar­öltve iparvágányt vez®í be a Kál­vária- uton. A szegedi gyufagyár napi termelése két vagon, ami készáruban évi két­ezer vagonnák felel meg. A telepen 350 munkás nyer majd alkalmazást, akik a lehetőségig élvezni fogják az anyagi jólét áldásait. Szegad, 1920 december 25. ARANYAT, ezüstöt, brilliáns ékszereket magas áron veazeh Óra- és ékszer­jávitást elvállalok DEUTSCHIMRE Széchenyi-tér 3.,701 Korzó-Mozi házban. - i MII I i - ' ... L-T ­EGESYÁRY drogéria ÜtötO, w Kárász-utca. Friss teasfitemények és cukorkák kaphatók sx Kaianka cukrászdában, Karona-s.13. Tisza-reminiszcenciák. SZEGED, december 24. Beszélünk róla, szinte áhítattal, valami szent, valami törhetetlen bi­zalommal. Ha nehézség, akadály, zavar, vagy katasztrófa áll előttünk, — őt idézzük fel: a nagyot, az erő­set, a magyart és babonásan hisz­szük, hogy ezen a nehézségen, aka­dályon és zavaron csak ő segíthetne át, ezt a katasztrófát csak Ő hárít­hatná el. A halál távlatában, a megdicsőülés glóriájával övezetten emberfeletti nagy lett az alakja. A napi politika és a napi demagógia contemporain pisz­kolódása, sárral dobálása ma már megszűnt, Tisza István ma már a történelemé, a magyar nagyság esz­méjének egyik integráns, ígéretes része és Tisza István ma már a le­gendáké, amelyek rólá szövődnek s amelyek odaemelik nemes alakját a magyar előiaők, a magyar törté­nelmi mult a súlyos csapások és megpróbálások legendás alakjai mellé. A Tisza István alakja körül szö­vődött legendák azt a meggyőződést érlelték meg a lelkekben, hogy az a nemzeti leromlás, mely az őszirózsás őrülettől a szociáldemokraták hsta­lomrakerültén át a proletárdiktatúra mélységes szakadékába sodorta az országot, csak azért érhetett minket, ntert az ő erős, okos, becsületes magyar életét felbujtott orgyilkosok előbb kioltották. Olyan meggőződés ez, mely sok embert, aki előbb szidta Tisza Istvánt, ma arra a kijelentésre késztet: A körmömmel kaparnám ki Tisza Istvánt a sírjából, ha azzal életre tudnám őt kelteni. Tisza István egy barátjával, mun­katársával és Tisza István kultuszá­nak egyik leglelkesebb ápolójával volt alkalmunk beszélgetést folytatni és megkértük őt, hogy közöljön ve­lünk néhány olyan részletet az éle­téből, mely a közvélemény előtt ös­meretlen s mely közvetlenségénél fogva körelebb hozza hozzánk. A munkabíró Tisza. 1902-ben a kereskedelmi tárgya­lótok folyta* a külfölddel, melyeken Tiszán kivül három resszort-minisz­ter vett még részt. Minden héten felutazott Tisza és három minisztere Bécsbe. Régi politikai szokás volt az ilyen utazásoknál az ut néhány órá­ját: tankkal eltölteni. Az első út­itól már eföre örvendett a három mi­niszter ennek a társaságos örömnek. Alig hogy kigurult a vonat a nyu­gati-pályaudvar üveghallja alól, a karcsú Bárczy Pista már megjelent az araknál: — A miniszterelnök ur öexellen­ciája kéri Kegyelmes uramat, — az aktákkal. Óriási csalódottság tftkrtzódött a három resszort-miniszter arcán és áz elmulasztott tarokk őszinte saj­nálata, hogy a minisztertanácson többször átrágott akták végett a pi­hentető srórékozMól élesnek és Tisza mintegy mentegetőzve mondta: — Ne haragudjatok, gyerekek, de még egyszer át kell mennünk az ak­tákon. És Igy volt ez azután minden hé­ten a Fécsi utazáznál. Ugyanakkor volt, a németekkel kötendö kereskedelmi szerződés tár­gyalásai közben, melyek azonban Budapesten folytak, hogy Qoluchovski Agenor elnöklete alatt egy ízben fél­hatkor összeültek a felek és tárgyal­tak. Valami állategészségi kérdés vitatásánál olyan ellentétek merültek fel s a vita olyan soká húzódott, hogy reggel három óra lett, majd négy is, de a megegyezés nem tu­dott létrejönni. A diplomata Golu­chovszki, aki már unta is a dolgot, meg álmos is volt, a magyar resz­szort-miniszterhez fordult: — Bácsi, gibt doch nach, damit wir endlich schlafen gehen! (Bácsi, engedjétek már, hadd menjünk aludni végre!) De nem lehetett engedni. — Dann hőren wir auf! (Hát hagyjuk abba!) Ebbe azonban Tisza nem egye­zett bele s öt órára meg lett az egyezség: a nemetek elfogadták a magyar álláspontot. A félelem nélkül való Tisza. Mikor a koalíció után Tis a Ist­ván nagy körútját járta az ország­ban, Szegeden is, Aradon is figyel­meztették őt, hogy kocsin járjon, mert megabcugolják és megdobálják őt. Erre a figyelmeztetésre itt is, ott is gyalog ment be az állomásról a városba és itt is, ott is niegabcu­golták és megdobálták őt. Azután részt­vett a gyűlésen és beszélt s ugyanaz a tömeg, mely néhány óra előtt tün­tetett ellene, lelkes óvációval, éljen­riadallal kisérie őt ki az állomáshoz. * A háború elején: október végén, vagy november első napjaiban, mi­kor koletfa-, vérhas- és hagymáz-jár­vány dühöngött a fronton és a mö­göttes országrészben is, Tisza Ist­ván leutazott a déli hadszíntér kor­mán- biztossága székhelyére: Újvi­dékre. A kormánybiztos és a kato­nai parancsnokok az állomáson fo­gadták Tiszát, akinek a vonatról le­szállva, legelső kérdése az egész­ségügyi intézményeket illette. És minden látogatást elhalasztva, leg­előbb a barakk-járványkórházakhoz hajtatott. A fertőzést meggátfö óvin­tézkedésekre időt nem veszítve, be­ment a kórterembe és mindenkivel, aki ott volt betegen, szóba állott, a katonákkal, a tisztekkel és a kitün­tetettekkel kezet is fogott s a lába­dozókat s az úgynevezett* baci Hu s­hordozókat megnyugtatta és türel­met öntött belé|Uk. Tisza, a magyar becsület fanatikusa. ösmeretes, hogy az ántánthatal­mak az ellenséges állam polgárai­nak náluk lévő birtokát zár alá vet­ték és jövedelmét nem adták ki a tulajdonosoknak. Számottevő értékben egy olasz Pailaviani-nt'K van birtoka Illokon és egy francia hércegnék, Boncom­pagtty-fiak Szabadka mellett. TKzát figyelftíeztettfk arra, hogy a kölcsflbösség elve alapján zárolni kellene 'ezeket a birtokokat, hme Tisza azt felelte: — Nem fér össz a magyar nem­"i nemes érzésével, hogy országok h.:»ájáért az egyeseken ' Ujon bosszút. Tisza szive. A harctéren volt óbester ur. gróf 1 Tisza István és egy legény elesett az ezredéből. Közhuszár: alföldi le­gény, kálomista vallású. Megásták a sírt, ahogy a harcté­ren szokás: néhány lábnyi gödröt s megácsolták a keresztet, melyet maid odategyenek a holt vitéz fejéhez. Református lelkész nem volt kéz­nél és a közhuszár nyitott sírja mellé odaállott a karcsú, nemes alakú óbester ur és keresetlen, egyszerű, szívből fakadt, szívhez szóló sza­vakból font imával búcsúztatta el a becsület mezején hazájáért és kirá­lyáért elesett közvitézt, az ő ezredé­nek egyik hős huszárját. Hirschl és iéderer fűszer- és csemege-üzlete Dugonics-tér s Ajánlja olc«6 árainak és kirakatainak megtekintésé'. Vénusz illatszertár Kelemen-utca 7. szám alatt. „ Szappanok fogkrémek illatsze- 5 rekböl stb. állandó nagy raktár. BRBCS HRPftD speciálisra müórás Óra- és ékszerrakUra, nagy 438 javítóműhely. — Olcsó árak SZEGED, Orosz!án-ulca 21. szám. - Türött aranwt, regi éksiert legmagasabb áron vesiek. Szegedi Népbank Kossuth Lajos­sugárut 13. sz. § (Tűzoltó laktana mellett.) Kölcsönöket azonnal folyósít. Legjobb óra, ékszerjavitó műhely Törött aranyat, ezüstöt, arany, ezüst pénzeket, régi órákat mindenkinél •, magasabb árban vesz •« -•• CSŐRI PERinC, ÓRJtS Kárász-utca 16. sz. m Karbidlámpák legolcsóbbanll Karbid állandóan raktáron. Varrrgépek, gra­mofonok, öngyújtók, é ,ők, aramolontiik, zseblámpák. Friss oronyelem k*Dhat<\ Szántó lajos ElSíSÍSSfí: Kereskedelmi és Gazdasági Részvénytársaság Szeged Alaptöke 16 millió Tisza Lajos-körút 56. 662 Sürgönyeim: ERTÉ. Telefonszám: 14-14. Keddtől kezdve bemutatásra kerül Sascha-filmgyár leghatalmasabb alko­tása Mark Twain regénye a „Koldus és királyfi U A Széchenyi moziban. Főszerepben Lubinszky Tibor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom