Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-27 / 87. szám

SZEOED Balogh Lajos I. számú indítványát felolvasta. A közgyűlés a már ismertetett indítványt szó nélkül elfogadta, Balogh Lajos azonban mégis szólásra emelkedett. Harsány hangon szól és felolvassa József főhercegnek a hadtörténeti bizottság ülésén elmondott és minapi közismert beszédének részleteit. Végül azt mondta, hogy a tanács előterjesztésébe ujabb beszúrásokat akar végezni. Dr. Kósxó István nemzetgyűlési képviselő felszólalását zagy érdeklődéssel figyelték. Nagyon helyesnek találta a tanácsi előterjesztést, de megjegyezte azt is, hogy nem időszerű a rekriminálás. — Én e város nevében voltam jelen a nagy temetésen, — mondotta erősen megilletődött hangon — amikor fehérkendös erdő volt az egész terem. — Végül üdvözölte a város tanácsát, mert felterjesztése hazafias, szép és az első ilyen megnyiatkozás és kérte, hogy ne változtassanak rajta egy betűt sem. Lelkesen megéljenezték a beszédet és Balogh Lajos is elfogadta. Végül, nehogy disszonancia legyen, dr. Gerle indítványához is hozzászól Balogh Lajos és ostorozza a .rohadt" lakáshivatalt. A női választójog kérdésében nevetve fogadják el az indítványt, míg Balogh indítványánál már mindenki kabátját és kalapját véve kimerülten távozik. Már csak néhány hírlapíró dolgozik a hideg teremben, míg a szolga ki nem csavarja a villanykörtéket. Sötét lesz és hasonló ügyben nem is lesz többé világos a decemberi közgyűlésig. Az angol kormány megbízottja Szegeden. Tárgyalások az angol-magyar kereskedelmi Összeköttetés megteremtésére. 2 i TEGNAPI KÖZGYŰLÉSBŐL. SZEGED, november (Sajtit tudósítónktól.) Négy óra. A városháza közgyűlési termében néma cscnd. Egy lélek sincs jelen. Jobbról is, balróí is nyil;k azonban az ajtó s íme: heten vagyunk uram, heten. Két tanácsnok és öt újságíró. Amikor dr. Somogyi Szilveszter félötkor elfoglalja elnöki helyét, tizennégyen vannak jelen. Balogh Károly tanácsnoké a szó. Tisztviselők drágasági pótlékáról és más segélyről referál s a most már húszra szaporodott törvényhozó tudomásul vesz mindent. De jön az élvezeti adó, J melynek tárgyában Arvay Kálmán és társai felehbezéssel jöttek a közgyűlés elé. Balogh hosszasan magyarázza: hogyan is áll a kérdés. Először darabonkint adóztatták a cukrászokat, aztán — a kérésükre — átalányt állapítottak meg, de ezt is törölni kellett. Jött a legújabb rendszer: a vámfelügyelők ellenőrizték az elfogyasztott árut s az volt az adóalap. Erre a cukrászok visszatértek elsó szerelmükhöz s újra átalányt kértek. A tanács — mi telhetett tőle ? — ismét belement. Még pedig ugy, hogy nyolcnapi forgalom eredménve az adóalap. Az uj kulcs alapján Ár\'ay Kálmán napi 100 koronát, Suhajda József 75 koronát és Lányi János 65 koronát fizettek, mig a többi cukrász 2 koronától 25 koronáig. Most — folytatta Balogh — nem is ez ellen felebbeztek, hanem, mert azt állítják, hogy a városnak nincs joga ezt az adót szedni, mert az állam szedi. Mivel azonban az állam fényűzési adót szed, ez pedig élvezeti adó, kéri a tanács Árvayék felebbezésének elutasítását. Wimmer Fülöp nem tartja méltányosnak, hogy e súlyos időkben három iparost összesen körülbelül kilencvenezer koronával sújtson a város évente. Vagy tekintsen el az adótól, vagy 50 százalékkal mérsékelje azt. A közgyűlés azonban szivteienü! a közönség zsebe ellen döntött s elutasította a felebbezíst, mert hiszen ugy sem a cukrászok fizetik azt az adót, hanem — a közönség. Egy egész sereg illetményi ügyet referált ezután az illetékes tanácsnok s a közgyűlés, azzal a hangos jelszóval, hogy ,tisztviselő ellen ne szavazz!" — a valamit kérők érdekében még a tanácsot is leszavazta. Hangos szócsatákra adott alkalmat a köztisztasági dijak emelése. A tanács akarta, a háziurak nem akarlik s hiába bizonyítgatta Rack tanácsnok, majd Turóczy főügyész, hogy az emelés igen mérsékelt, egy tucat felszólaló kardoskodott ellene. Végül a polgármester elvágta a gordiusi csomót s a kérdésre részletenkint szavaztatott. Így az eredméwy, hogy az 50 százalékos emelést elfogadták, viszont a tanács ellen ugy határoztak, hogy a jövőben lakrészenkint külön szabassanak ki a köztisztasági dijak. Igy a háziurak megszabadultak attól, hogy a lakókon ók hajtsák be a dijakat s boldogok voltak. Valamivel 6 óra után Somogyi Bokor Pál h. polgármesterre bizza az elnöki széket, mert neki az angolok látogatását kell fogadnia. Taschler főjegyző a polgármesteri előterjesztéseket és szabadságolásokat olvasta fel és a bizottsági tagok mindent elfogadtak. Így jutottunk az első indítvány tárgyalásahoz. A „nagy ágyuk" már nem voltak jelen, mikor a főjegyző SZEGED, november 26. (Saját tudósítónktól.) i Csütörtök délután óta érdekes vendége van Szegednek. Richárd Humpfreis, a budapesti angol misszió tagja, az angol király magyarországi kereskedelmi főmegbizottja érkezett ide, hogy az Anglia és Magyarország között meginduló kereskedelmi öcszeköttetéseket előkészítse, illetőleg ugy a város, mint egyes nagyobb üzemek vezetőivel a nagyfontosságú kérdésben tárgyaljon. Az első tárgyalás tegnap este fél 7 órakor a polgármesteri hivatalban volt, amelyen dr. Somogyi Szilveszter polgármesteren kivül a kereskedelmi testületek vezetői is résztvettek. Ma délelőtt tiz órakor a kereskedelmi és iparkamarában tájékozódott Mr. Richárd Humpfreis, ahol csaknem két órát töltött. Azután a Kultúrpalotát tekintette meg. Az angol kereskedelmi főmegbizott szegedi utjának eéljairól s magáról Mr. Humpfreisról egy jól beavatott főtisztviselő ezeket mondotta : —|Az angol kereskedelmi főmegbizott már január óta Budapesten tartózkodik s meglehetősen megtanult magyarul. Eddig állandóan a fővárosban tartózkodott, most azonban | bejárja a magyarországi vidéki városokat, hogy a nagyobb vállalatok vezetőivel érintkezve, tisztán lássa : mit képesek itt tetmelni s általában mire van szükségünk. Szegedre vezetett az első utja s ma már úgyszólván befejezte tárgyalásait Mr. Humpfreis utjának eredményei döntően fontosak az országra nézve, mert az ő tapasztalataitól függ, hogy az angol tőke érdemesnek találja-e a magyarországi elhelyezkedést. Információitól igen sokat várhatunk. Éles szemű ember, aki nemcsak tudakozódik, de sok mindenről tudósit is, ami vállalatainkra igen előnyös. Csodálatosan tisztán iktja a magyar viszonyokat. Az angol kereskedelmi főmegbizott Szegedről visszamegy Budapestre, ahonnan autója ma vagy holnap érkezik ide. Társaságában van a budapesti angol misszióhoz beosztott összekötő tiszt, Rapaics Rezső is. Rőfösáruk kicsinyben és nagyba í Pongyolagyárban Kigy ó-utca 1. sz., Keleti-palota. Szeged, 1920 november 27. Szegedi _kis tükör. Bűbájosok. SZEOED, november 26 A bécsi 8 Uhr Blatt-ban egy vezércikk jelent meg, amely azt tanácsolta az osztrá. koknak, hogy lépjenek barátságos viszonyba Angliával és szakítsanak teljesen Németországgal. A gondolat egészen eredeti, annyira eredeti, hogy a derék bécsi polgár, aki a reggeli kávéja mellé ezt a jó tanácsot kapta a kedvenc lapjától, egészea egyszerűen megrökönyödött Körülnézett, hogy hol van, megtapogatta a fejét, hogy ébren van-e vagy álmodik? — Nem rossz vicc, — gendolta magában, mialatt szivarra gyújtott - az ördögbe is, ha ugy vesszük, nem is lenne rossz Angliával jóba lenni I Az olvasók egy kicsit összenéztek, némelyek dühöngtek,- mások mulattak, ám akadtak, akik nem találták az eszmét egészen szerencsétlennek. Hát a dolog ugy történt, hogy az 8 Uhr Blatt vezércikkíróját hipnotizálta egy hipnotizáló és ilyen állapotban iratta vele az inkriminált vezércikket. Az esetbfil nem lett nagyobb baj, Ausztria nem lépett barátságosabb viszonyba Angliával és nem szakított Németországgal. Az eset meglehetősen újszerű és attól tartunk, hogy nem fog egyedül állani. A ravasz bécsi hipnotizálónak kővetői akadnak, hiszen például nálunk, szeretett várobunkban is vannak elegen, akik szeretnek hipnotizálni, ha nem is mindig annyi szerencsével, mint amennyi ambícióval. Például Palágyi mester meglehetősen nagy buzgalommal, bár a kellő szakértelem hiányával próbálja szuggerálni a szegedi kritikusoknak, hogy az ö színháza milyen jelentős kulturtényező, milyen nagyszerű nemzeti. hivatást tölt be és egyáltalában. Sajnos, a szegedi kritikusok nem olyan jó médiumok, mint a bécsi 8 Uhr Blatt vezércikkfaragója és nem akarják eljátszani azt a hálátlan és nehéz szerepet, amelyet Palágyi szánt nekik, nem akarják a más ingét magukra venni és nem akarják bebeszélni olvasóiknak, hogy a Comédie Franqaise és a Lessing Theater után városunkban van a legkülömb müintézet, ami létezik. Dobay és .Wimmer sem tudták beleszuggerálni a kisgazdatársadalom szűkebb rétegeibe, hogy Moriaraur pro rege nostro Thalia, pedig náluk népszerűbb magyar ma igazán nincsen a torony alatt és a tanyák világában. Hiába, nincsenek többé alkalmas médiumok városunkban, akik vannak, azok is inkább autoszuggesztióban szenvednek, akadnak, akik Sári Jánosnak képzelik magukat, pedig csak Háry Jánosok, de hagyjuk őket, jobb, ha kifutják a formájukat, legalább végül kiderül, hogy ők is hipn(v tizálva cselekedtek, mint a csörgőkígyó, amelyik tudvalevőleg minél jobban csörög, annál kevésbé harap. Tarján nőidivatházában prima francia duoble flanelle, nyersselyem és modelle blouseok állandóan raktáron. 464 Női szabómühely. Megmásítják a tízórás zárórarendeietet. BUDAPEST, november 26. A kávéházi, éttermi és szállodai alkalmazottak és egyéb nyilvános helyiségek munkásai, mint tegnap megemlítettük, küldöttségileg keresték fel tegnap délelőtt Rubinek kereskedelemügyi minisztert: A miniszter megigérte a küldöttségnek, hogy a zárórarendelet megváltoztatása érdekében közben fog járni a belügyminiszternél. Határozottan megigérte a miniszter, hogy a záróra a legközelebbi napokban egységes lesz. Minden nyilvános helyiséget a közel napokban megjelenő rendelet értelmében 11 órakor tartoznak majd bezárni. TfiiBFON: irflE>7fl U||7I TEiBFOH: Igazgatóság 455. IVUll±UHlvlUl.l Pénztár 11-85. Még 3 napon át! Pénteken, szombaton és vasárnap, november hó 26., 27. és 28-án A szezon kimagasló filmirodalmi eseménye) Madame Tallien Nagy történeti dráma a francia forradalom idejéből, 5 felvonásban. Címszerepben: LYDIA BORELLI. FlnílHíÜcnk 1zP-zH^tp* hétköznapokon W 5, fél 7 és fél 9 órakor. LlUdUdoUK KCZUC IC . vasárnap fél 3, fél 5. fél 7 és fél 9 órakor. MT Harisnyák és Rövidáruk ^M legnagyobb gyári raktára. 414 j Gyári áraka Geigner, Iskola-u, 25.