Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-24 / 84. szám

Szeged. 1920 november 24. Ára I korona. Szerda, I. évf., 84. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: ivrt 280 kor. I Negyedévre 70 kor. Jfí 140 „ 1 Egy hóre 25 ,, Megjelenik naponkint délután. Tisztes szegénység. SZEGED, november 23. A háborút könnyű volt megindítani, dc nehéz leszerelni. Ez a leszerelés most az egész világ legsúlyosabb kérdése, ettől fő a feje győztesnek, legyózöttnek. A béke biztos vágá­nyaira irányítani át a háború elsza­badult vonatját: ezen tanakodnak most a világ és a népek sorsának intézői. Egy nagy, általános leszerelés folyik mindenütt, a háborús indulatok és intézmények leszerelése. Milliókat ragadott ki rendet bőrükből a földi történelem eddig legnagyobb forgó­széle, ugy eltolódtak szokások, rend­szerek, dolgok és emberek, hogy régül alig találják már meg a helyüket. Maradjunk csak * magyar glóbu­szon és gondoljunk a magyar közép­osztály tragédiájára, amely majdntm katasztrófális méretű és jelentőségű. Igen lerongyolódott ez a középosztály, különösen a tisztviselők hatalmas tömege áll tanácstalanul, munka és remény nélkül a romok között, a világégés a magyar gyász hamu­jában. Kétségtelen, hogy az állam m?ga, a mai viszonyok között, a roppant terhek gigászi súlya alatt, nem tud mindent megadni és nem tud mindenen segíteni. Főleg nem tudja momentán és radikális módon megoldani a tisztviselö-nyomoruság kétségtelenül égető és keserves pro­blémáját. Itt biztató jelenségnek lát­szik több tény, amelyről napról-napra tudomást vehet az, aki gondosan és résztvevően ügyeli a beteg társadalom ütőerét, lázasan vergődő kísérleteit egy egészségesebb, tisztultabb és békésebb élet kialakítása körül. Két okleveles szegedi úriemberről tudunk, akik pékmühelyt nyitottak. Két intel­ligens szegedi urileány a cipészetet tanulja, egy úrinő már „oklevelet" szerzett ezen a téren. Előkelő úri­leányok szép számmal és nagy sikerrel gyakorolják a fényképészet művészetét és a „háztartásbeli" nők közqtt is egyre többen lesznek, akik idegen nyelveket, zenét vagy éneket tanítanak Valamikor, nemrégen szinte szenzációszámba ment, mikor a fő­városi olvasók megtudták, hogy ked­venc tárcaírójuk, Homok borbély­mester Szegeden. Ma már a produktív munka nem csupán nem szégyen és nemcsak dicsőség, de a nemzet­mentés egyik leglényegesebb és leg­tiszteletreméltóbb előmozdítója. A visszatérő egészség tünetei ezek. első fecskéi egy szebb és virulóbb magyar tavasznak, minden elme és minden kéz, amely önkényt mun­kába áll, hazafias érdemet szerez a jövendő fölépítésében. A lisztes szegénység állapotába jutott orszá­gunk és népünk, kiraboltak bennün­ket, lerongyolódtunk, de mi meg­foldozzuk rongyainkat a becsületes igyekezet és szorgalom öltéseivel és a munkától kérges ké/zel, de az öntudattól emelt homloKkii akarunk a világ elébe állani, a magunk ká­rán tanulva és az egész emberiség dicsöségere dolgozva és teremive meg egy uj élet szilárd, biztos fölételeit Megállapították az uj kormányzati programot. Kormányválságot várnak a parlamenti illések megkezdéseután BUDAPEST, nov. 23. A sok titok­zatosság közepette az esetben pozi­tívum az az értekezlet, melyet a kormányzópárt több vezető személye tkrtott a tegnapi este folyamán. Az értekezleten résztvettek: Dömötör Mihály, Simonvi-Semadam Sándor, Lipták Pál, Kovács J. István, Kvas­say Sándor, Bottlik József, Berky Gyula és Tomory Jenő, akik felke­resték nagyatádi Szabót és vele megbeszélték a kormány reorgani­zációjának szükségességét. Az értekezlet nem uj pártalakulást óhajtott, hanem uj program alapján mindazokat tömöríteni, akik 0 pro­gramot elfogadják és mindazokat a kormányzópárt keretein kívül hagyni, akik ezzel nem értenek egyet. Ha­talmas, nagyarányú kormányzati programtervezetről van szó, melynek legeiső pontja az alkotmányjogi kérdések tisztázása lenne. Azután a földreform végrehajtása, a munkáskérdések, a munkássággal való kibékülés, a pénzügyek, a tiszt­viselők ügyeinek, a kisiparnak, a szabad kereskedelemnek, a szabad gabonaforgalomnak legtökéletesebb elintézése. Természetesen a jogrend teljes helyreállítására való minden intézkedés benfoglaltatik ebben a programban. A tegnapi hosszabb és behatóbb tárgyalás után megállapodások is jöttek létre, melvek a legközelebbi napokban nyilvánosságra is fognak kerülni. Az előzetes megállapodások szerint talán szombaton, vagy vasár­nap szóbakerülnek a személyi és egyéb kérdések is. Természetesen Pubinek Gyula is résztvesz párthíveivel együtt ebben a megoldási formában és számita­nak rá, hogy a kercsetényszocialis­ták mérsékeltebb elemei, a többi kisebbségi pártok és valószínűleg a főúri pártok megértő része is támo­gatni fogja ezt a megoldást, mely valószínűleg a parlament üléseinek megkezdése utáni napokban, kor­mányválságformájában, mint a meg­oldás egyetlen eszköze fog szere­pelni. Párisba küldtük a ratifikációs okiratot BÉCS, nov. 23. Beavatott forrásból nyert értesülés szerint a trianoni békeszerződés ratifikációs okiratát tegnap Budapestről Párisba küldték. Athén várja Konstantin királyt. BÉCS, nov. 23. Egész Athén tüntetett Konstantin visszatérése érde­kében és ilyen értelemben táviratot is intézett a királyhoz. Phallys kor­mánya valamennyi törvényszékhez rendeletet intézett, amely szerint ezentúl Konstantin király nevében kel! kihirdetni az ítéleteket. A király testvérei, András és Kristóf hercegek Romániából elutaztak Athénbe. A miniszter­elnök kijelentette, hogy Görögországban dinasztikus kérdés nincs. Kons­tantint erőszakkal távolították el és természetes, hogy most visszatér a trónra. BÉCS, nov. 23. (M. T. I.) A Neue Freie Presse-nek jelentik Kopen­hágából: A kis ántánt Görögország súlyos átalakulását tossz szemmel nézné. A göiög kormánnyal, mint Londonból jelentik, már liözölte is, hogy a Görögországgal folytatott tárgyalásokat félbeszakítja, ha Konstantin király visszatér. A londoni görög koloniában azonban biztosra veszik, hogy a népszavazás során a nagy többség Konstantin király visszatése mellett fog megnyilatkozni. Több görög követ már is kérte felmentését. Dublin utcáin véres harcob folynak. SIiRKESZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. • Telefon 13-33. BÉCS, nov. 23. (M. T. I.) Az Ír­országi zavargásokról Londonból a következőket jelentik: Írországban a helyzet most hirtelen megint rend­kívül kiélesedett. A sinnfeinisták és a rendőrök között több helyütt heves harcok voltak. A harcok Dublinban kezdődtek, ahol a katonaság egy páncélautóról lövéseket adott le egy sportpályára, ahol mintegy 15.000 néző szemlélt egy labdarugó mérkő­zést. A irinden irányban röpködő golyók rettenetes pánikot támasztot­tak. A harc Dublin egész teriletére kiterjedtek. Ujabban 14 halottról és iöbb niint száz sebesültről p.dtak hírt. A helyzet igen komoly. Két nr.pja szakadatlanul tartanak a ház­kutatások, amelyek íoiyamán sűrűn esnek összeütközések. Az egész for­galom megakadt. Vasárnap dél éta egyetlen vonat sem indult el Dub­linből. Az angol hatóságok rendele­tére valamennyi beérkező vonatot átkutatnak. József ffthercea a magyar katonák dicsőségéről. A Hadtörténelmi Bizottság ülése. BUDAPEST, november 23. A Magyar Tudományos Akadémia tegnapi összes ülésén jelent meg először, mint az Akadémia tisztelet­beli tagja, József királyi herceg, akit Beneviczy Albert üdvözölt. Az összes ülés után a Hadtörté­nelmi Bizottság tartott Ülést, amelyen először jelent meg annak elnöke, József királyi herceg, báró Forster Gyula rdvözölte a fenséget, mely után a királyt herceg megköszönte, hogy a Hadtörténelmi Bizottság elnökévé választotta, majd kijelen­tette, hogy történelmünk e fontos ágának a legmesszebbmenő kifej­lesztését tűzte ki célul. Ezután az összes régi haditudományról be­szélt, majd az utolsó idők harctéri helyzetét ismertette röviden, majd rá­tért arra, hogy mi történt a bolgár front összeomlása után. — Midőn a bolgárok összeomlása folytán magyar határaink délről fenyegetve voltak, — mondotta — őfelsége IV. Károly király megbízott engem szeretett magyar hazám vé­delmének szervezésével. A feladat megoldásit feltétlenül ahhoz kötöt­tem, hogy magyar ezredeimet, melyek a háború nagyrészét velem küzdötték együtt, a;»nnal váltsam más harctere­ken fei ésrendeljtn Erdély es a Duna— Száva-vonalának védelmére és az itt lévő osztrák és cseh csapatok helyébe ezeket rendeljem, őfelsége nemcsak hogy megígérte ezt, hanem el is rendelte és szállításuk, habár nagy nehézségek és küzdések után, meg is kezdődött. Ezt a háborút a csata­tereken nem vesztettük el, hanem átkozott árulók adták el hős csapa­taink állal annyi kínnal, amyi dicső­séggel megvédett hazánkat. Azt állí­tom a legszilárdabb meggyőződéssel, hogy dicsőbbet, nehezebbet, na­gyobbat, mint amit a mi csapataink a háborúban müveitek, a hadiiórté­nelem még nem jegyzett fel. Négy évig tartó termopilák ezek. A Do­berdó, mely szeretett hőseink száz­ezreit temette el, vagy tette nyomo­rékká, évszázadok multán is magyar dicsőségről fog regélni, a kereszt­erdőkre nőtt repkény és az alkony­pírban magyar hősök szent vérét mindig újra kiizzadó holt sziklaten­ger. Nincs fejezete a háborúnak, mely ne énekelné meg a világot­rengető tények közepette magyar testvéreink dicsőségét és mely ne tenné épp ezáltal még keserűbbé az oly igazságtalan véget. A királyi herceg beszéde után a bizottság folyó ügyeket tárgyalt, melyek után az ülés véget is ért. Kinevezték a felvidéki cseh püspököket. PRÁGA, nov. 23. (M. T. 1.) A Cech értesülese szerint a felvidéki püspököd már kinevezték. Dr. Kmetko Károly képviselő a nvitrai egyházkerület püspökévé, Blaho Marian káptalani vikárius.

Next

/
Oldalképek
Tartalom