Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)
1920-11-04 / 67. szám
Szeged, 1920 november 4. Ára I korona. Csütörtök, I. évf., 67. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: ' évre 280 kor. , Negyedévre iOkor. évre 140 ,. I Rev *óra 25 SZERKESZTŐS.' G ÉS KIADÓHIVATAL Kölcsey-utca 6. * Telefon 13-33. k törvényhatósági reformról. SZEGED, november 3. (cvs) A törvény hatóságok közgyűlései egymás után foglalkoznak a most terv bevett községi és vármegyei választójog kérdésével, amelyet a nemzetgyűlésnek most megnyíló ülésszaka tárgyal majd le sdönt el. Minden közgyűlés, mely ezt a kérdést napirendjére tüji, a törvénytervezet ellen foglal állást, perhorreszkálni a tiszta virilizmus eltörlését és aggodalommal látja annak a lekztöségét, hogy a vármegyék, törvényhatóságok es a községek közéletében a demagógia foglalja el a döntő pozíciót. A Községi és Körjegyzők Országos Szövetsége Budapesten közgyűlést tartott, melyen határozottan állást taglal a közigazgatás államosítása eltet éa a megyei, városi és községi adminisztrációt a magyar történelmi osztályok keiében kívánja továbbra is meghagyatni. Mi ez ? — kérdi a nyugodt szemlété. A modern kor hós Botondja a demokrácia tollas buzogányával döngeti az elvénhedt helyhalóság rozoga kapáját s a maradiak aggodalomnál nézik a veszedelmét s a megérdemelt elmúlástól félve nagy jajgatással, imádkozással és vészes jóslásokkal akarnák elmulasztani sorsuk felöl az idők méhében fogant sorsukat? Igy vatfe az jól, ahogy az ujitók szándékozzák, vagy a régi állapotok védelmezőinek van-e igazuk ? Fontos a kérdés és az éleibe vág. jövő sorsunk függ tőle, mert a törvényhatóságok az az alap, amelyen a< ezeréves Magyarország felépült s amely ezer esztendő sok viharával, nagy rázkódásával dacolt megA törvényhatóságok berendezésén változtatni épp olyan ugrás a sötétbe, mint a bizonyos mát elcserélni a bizonytalan holnapért, különösen akkor, amidőn megszívlelésre, kövelésre méltó példa nem áll elöttüik, sőt vannak olyan momentumok, melyek inkább óvatosságot ajánlanának. Ntm tendiségröJ, nem reakcióról van itt ma szó, nem a maradi történelmi osztályoknak gOrcsös hatalmi vágyáról — az ország legvitálisabb érdekeinek sorsát döntik el a törvényhatóságok és a községek, amelyekben a virilisták és a választott tisztviselők révén eddig a középosztály döntött és hatarozott. Változott választási mód mellett megváltozik majd a dOntő iaktorok csoportjainak sul) pontja s a kontemplálva haladó, önzetlenül áldozatkész, megértő és belátó mult után talán a teljesen maradi, szükkeblft, zárkozotf és belátás nélkfcí való jövő követkiznék. A törvényhatóságok és a községek épitö készsége, teremteni tudása kétségtelen, ety nemzetélet igazolja azt, — a bevált erőkkel takarékoskodni s újításokkal nem kiserietezni — különösen Budapest be neru vált, klikkekké jcgteesedctt példája után — inkább helyénva'ó volna. Harding az Egyesült-Államok elnöke. BUDAPEST, nov. 3. A M. T. I. jelenti: A budapesti amerikai konzulátushoz ma reggel távirat érkezett a Chicago Tribane szerke-ztőségétől, amelyben közli, hogy az elnökválasztá on Harding pártja nagy többséggel győzött. A külügyi bizottság ülése. — Apponyi a ratifikációról. — BUDAPEST, nov. 3. A M. T. I. jelenti: A külügyi bizottság ma délután 4 órakor grof Andrássy Gyula elnöklesével ülést tartott, amelyen a kormány tagjai közül jelen voltak : Í tróf Teleky Pal miniszterelnök, Csáky mre külügyminiszter, Haller István kultuszminiszter, Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter és Bleyer Jakab, a kisebbségi nemzetiségek mihisztére. A tárgyalást végighallgatta Rakovszky István Házelnök és Szmrecsányi Oyérgy alelnök is. Mielőtt a ratifikálásról szóló törvényjavaslat érdemi tárgyalására rátértek volna, Sigray Antal kérdést intézett a külügyi bizottsághoz, hogy vájjon az ántánt csakugyan fix határfío? -uabcflt e november 15-ig a béke ratifikálására. Csáky Imre külügyminiszter ezt megerösifeUe és hozzáfűzte, kogy az ántánt eme bejelentéséhez olyan további kijelentések fűződtek, amelyek az ántánt felhívásának komolyságára engedtek következtetni. A külügyminiszter ezután utalt a törvényjavaslat indoklására, amely részletesen kifejti mindazokat az okokat, amelyek a kormányt a ratifikálásra rábírják. Az ország ma kényszerhelyzetben van. Ugyanazok az indokok, amelyek annak idején az előző kormányt arra indítottak, hogy a békeszerződés aláírásához hozzájáruljon, ma is fennállanak. A ratifikáció megtagadása esetén ugyanazokkal a veszedelmekkel kellene ma is számolnunk, amelyek annak idején az aláírás megtagadásával elóallottak volna. Ilyen körülmény közt a kormány nem vállalhatna felelősséget a következményekért, ezért kénytelen a ratifikációról törvényjavaslatot terjeszteni a nemzetgyüles elé. Apponyi Albert rámutatott arra, hogy a ratifikálás bizonyos tekintetben súlyosbítja helyzetünket, mert a ratifikáció által, a nemzetközi jog szerint, befejezett ténnyé és jogállapottá válik az, ami eddig csak tényleges állapctvolt. A ratifikáció azonban bizonyos előnyökkel is jár, mert végre Magyarország szabályszerű nemzetközi jogálláshoz jut, a többi államokkal szabályszerű diplomáciai és gazdasági összeköttetésbe léphet, szóval az európai népcsaládban elfoglalhatja a helyét es azokban a bizonyos nemzetközi, különösen gazdasági természetű alakulatokban is, amelyik gazdasági uijászületésünkre és fejlődésünkre óriási fontossággal birnak és amelyekből eddig ki voltunk zárvo. A ratifikáció után megnyiiik a lehetősége annak is, hogy a nemzetek szövetségébe felvétessünk, ami egyedüli békés ut egy olyan akciá követésére, amely a béke reviziójárra vezethet. Örömmel jelenti be, hogy a nemzetek szövetségének előmozdítására alakult egyesületek a milanói összejöve elen elhatározták, hogy ezeknek az egyesületeknek a föderációjába a nálunk hasonló céllal alakult egyesületet is felveszik és a legközelebbi értekezletre meg is hivták. Jól lehet ennél a társadalmi jellegű föderációnál eleinte szintén az volt a félfogás, mint a hivatalos Népszövetségnél, hogy tudniillik volt ellenségek egyesületét nem veszik fel annak kebelt be. Igaz, hogy bizonyos reményeket, amelyeket a békeszerződést kísérő okmábyára alapitetttnkv nem teljesültek abban -a tekintetben, ahogy talán némelyek azt hitték, hogy a ratifikáció előtt fog már jönni a határltügazitó-bizottság. A dolog természete szerint azonban ez a bizottság csak a béke ratifikálása után kezdheti meg munkáját, mert csak akkor lehet bizonyos határok részletes megállapitásárét beszélni, ha azok e v.leg már elfogadtattak. Külpolitikai helyzetünk javítására egyet tehetünk meg, amiben minket senki meg nem akadályozhat, ami egészen a mi kezűnkben van: ez pedig az. ha minden erővel iparkodunk a külföldnek benső konszolidációs képességünkbe és kulturfölényttnkbe vetett hitét megszilárdítani. A jó rekonstrukciós politika ma talán az egyedül lehetséges külpolitika. Egyébkent a külpolitikai téren a kormány kötelessége, hogy éber szemmel figyelje az eseményeket és minden olyan konjunktúrát ügyesen kihasználjon, amely a mi fontosságunkat Európa szempontjából emeli. A törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja, mert bár fájlalja is, de a maga részéről nem tulajdonit a ratifikálásnak túlzott fontosságot s inkább csak formalitásnak tartja. Az általános vitában felszólaltak még Ernst Sándor és Bethl°n István, akik szintén a ratifikáció szükségességét hangoztatták. Andrássy Gyula bizottsági elnök az általános vitát lezárva, a maga részéről is kiemelte anna* a fontosságát, hogy belső jogrendünk szilárd legyen, ha a kormány ebben a kérdésben a iegkérlelhetetienebb eréllyel és batorsággal jár el, a parlament támogatására ebben a tekintetben mindenkor biztosan számíthat. A bizottság ezután részleteiben is letárgyalta és Beniczky Ödön stiláiis módosításával elfogadta a javaslatot. Nem kértük felvételünket a Népszövetségbe. GENF, nov. 3. (M. T. I.) Egy svájci lap a s-'övetsegtanáes külügyi bizottságának tárgyalasával kapcsolatban arról ad hírt, hoay Magyarország a Népszövetségbe való felvételét kérte. Illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján megállapítjuk, hogy ez a közlés a va'óságnak nem felel meg, mert Magyarország a békeszerződést még nem ratifikálta és igy a Népszövetségbe való felvétel iránti kérelem előterjesztése már ez okból sem volni lehetséges. Hardir gnak van a legtöbb esélye. LONDON, nov. 3. (Reuter.) Mint a Westminster Gazetle jelenti, az elektorok választása Amerikában túlnyomó többséget hozott Harding szenátor javára. BÉCS, nov. 3. fM. T. I.) Londonból táviratozzák: Az Egyesült-Államok elnökévé Hardingot választják meg. A választók közül, akiket az Egyesült-Államokba ma megválasztottak, az eddig beérkezett jelentések szerint 360 repubiikáns kötelezte magát, hogy Hardingot támogatja. Az északi és nyugati államokban megejtett szavazás már nem változtathat Harding győzelmén. Take Jonescu Varsóban. VARSÓ, nov. 3. (M. T. I.) Take Jonescu román külügyminiszter ideérkezett. Herceg Sapieha lengyel külügyminiszter a román ufságiiók előtt ugy nyilatkozott, hagy Lengyelország hajlandó csatlakoítii a kis ántánthoz. Megbuktak a munkások a községi választásokon. AMSTERDAM, nov. 3. (M. T. I.) Londonból jelentik, hogy Angliában tegnap kb. háromszáz helyen, Londont kivéve, községi pótválasztást tartottak. A munkáspárt sok jelöltje közül csak egy kis részt választottak meg. A nagy ipari központok elvesztek a munkáspárt számára. AZ INTERPELLACIOS KÖNYVBÓL. A Ház interpellációs könyvébe eddig Ereky Károly jegyzett be uj interpellációt a pénz elértéktelenedése tárgyában. A mai ülésen szerepel Szadeczky Lijos indítványa a Zrínyi-ünnep ügyében, herceg Windischgratz Lajas inditványa arra vonatkozólag, hogy politikai múltjának felülvizsgálására bizottságot küldjenek ki, tasnádí Kovács József inditványa a lakáshivatal újjászervezésére. Őrgróf Pallavicini György a nemzetgyűlés gyászára vonatkozólag okolja meg indítványát a ratifikálással kapcsolatban, Ereky Karoly a parlamenti bizottságok munkaképességének helyreállításáról, Nagy jános (egri) pedig a munkaskérdes megoldásáról szóló javaslatát fogja megokolni.