Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-17 / 78. szám

8*etre<J, 1130 november 17­bvtrda. évi.. 76. tikm. Az az fozinte szó. SZEGED, itovtmier i» (cv*) A sorsunk talárt mosf ie?z a legnehezebb ... Most, amidőn el­halároioti, árkon-bokron Refésztül MttatM lépésekkel igyekszünk a végső kötnuortdáció felé ... Hloat, amidőn végre megnyílón a kimélétlen Igaz­ságosságnak, a végleges, a teljés rend mésalapoKlsánák lehetőségé... Méftt, áirt időn az egész nefflzét rtlW­kőhnyébbtflö sóhajtással vészi tudo­másai, hogy az egyéni akciók, « fefctőtlén garázdálkodások, a góno­a*ul meggofldolattan önkényítfRede­sek csirájukban elfojlatnak, vágy pedig példás bűnhődéssel torolják még azokat . . . Mo*i léit legfle­httébb a sor Sütik . . . Mert áiht ed*g gyáva rémületbe AÖvdlt, ijlétft riétrtasagfUa fagyott: a Mtflétes, í'árt pÖUf l'art kritika, aí Most a pártkt­lált igazság felkelő napjában ujrti­éfedt, uj és élénk AŐképea^re vir­radt s mái' Hallatja kurfk-staváL Néttft Ml litert ami eddig az eivx­kulf szüMJ Bárgyú engedékenységé­vel nem vet! tudomást sok helyt éleit, mi fetteteflen. sok goAoéi dologról, a* ihoit iriiöu felkél az eiriézáf fá­sumágawi éi oncág-vüágoi ovőn tefc'artni, ifogy dTindáe Mfik it nélttzéfi éttltfé, á *éf«zttfby iborál­itt eftruttatáöá . . . A napi sajtó szerepe sziate visszá­táttlfó. Az ellentétes konjunktúrák ott vlbrálrtak á sorokban. Ifiktétifeft, kMttŐdhfek és vitalitásukat áz fesai itlttte katasztrofális Hatásúvá Ü Wt­stjjfceitövé. Hogy á fcrditó téndéfída infnddrtnéf határozottabban, minden­nél éfZékéllielőbBén KíHt KI belőlük. Ennék a* ufdTtó nágy és szomorú bdttánynah sajftbeu éé szavaKBan vaM komihentárjaiban, megvitatásá­ban álig hangzik el őszinté sió. Vágy villát vonva halad él mellet­tük ál, aki á mentolílásábó! éé a kOrtjunktttfábóT kifolyólag jobbnak látja sem Allé sem venni a szomorú etanttlyckét, vágy pedig világren­gető, uíflybeaiántó, katasztrofális nemzett/észt fest az eseményekből az, ákl más mentalitásból és az é|etzfeii másképpen következtetett MnjQnkTurából ezeket a sajnálatos gonoszságokat nagyobb horderejű­nek igyekszik felfújni, mint aminők. Az egyik véglet épp oly káros és végzetes, mint a másik; épp oly hiba súlytalannak itéini ezeket a gyalázatossá^okat, mint aminő hiba a teljes társadalmi züllést állapítani meg azokból. Épp oly végzetes a nemzeti és keresztény irányzat fá­tyolát borítani az aljasságokra, mint aljasságokban a keresztény és nem­zeti irányzat sírját jövendölgetni. Nem szabad elfeledni azt, hogy a hét esztendős felfoiuulás a normális élet bűnözését fokozta, véresebbé, önösebbé telíe, de viszont azt is szem elölt kell tartani, hogy a nem­zeti és keresmény irányzat legelső és legfelsőbb kívánalma: a morál. Baloldalon, de jobboldalon is' jöjjön már az a keresztényi szere­tet, megférés és megértés. 8zemétyes kérdések özönt és nagy botrány a nemzetgyűlésen. BUDAPEST. iMtvenlber W. (Saját tudósítónktól} A nemzettytBést I I órakor nyi­totta meg BiétUk atomok". Mkovértyi JBttö beftrjemti a sta­tárium kiterjesztésért! széló javas­latot. Napirend előtt MttMf Károly ntó­lal ta előbb, maj* Prdhk Vilmos otvasáa fel Rnppaütek két lapban tett Mterlutt Most Ruppert szólal fel sWfltélyes kérdésben. A zajban Rnssay közbe­saőtáaáva Bteyer miniszter indhlatos ktMtadáaei halWttzatihk. Ruppert MM TTOTYS haknidét folytatni, mig aa eMM nagynehena ittidet nem Ezután Ruppert folytatja Beszédét. rmmmm 01 jfcggwMgg mit akart mondani Azatán Lrngnaer elten fbnlul, akt őt megtámadt* a N. U.-bdn és flgy«n«Mett öt, áé gymtuSlUón, mert már tudhatja a szombathelyt gyilkosság ttdéMI, mHy rom az, lur valáfct gyanusita­ndfc Mefcrtáitf, Hogy LMgkuer badkőratives volt if^wamr Aibtn szálai wt f*^ q^m^h^ ..gÉ_UHi„t dtek' áailtekpl ftvppvrmw IlIUUpWUr •tnt 5djwpv.ii intfitmt, dr onml ee tlntn^on (Óri­ált za)>) A gyilkosság vádját át Brtt­bét én más kotnmofiifte hfoft szór­ták dk midőn ükftfeték öt. Igaz, hogy szabadkőműves volt, de ött is a destruktív irányzat" ellen harcolt, mig tisztességgel otthagyta őkít. Rbpptfrt elt*M«a a Ldttdau-ögyef s etttiWpvlacICi állását honorárium sztnhéra hasznáhá fcf. Btty*r miniszter Kflbbe^zól, miré Rttppert visszakiált valamit, amiből csak „Siemens téswewk" szavakat lefWt értem. Ha*T mftttezter Mügéik 9 art kiáltja oda Ruppertnak: HAndik, Brfe mmmtom kavatödül tá­mad. Az éfndk nfttdreartagitja Haf­Kff. A k»feS7t^)y-párt»tlk?k ugNWk, pndokaf veflk. — a fi líöwalizmusfok! Disz­nóság ! Nem tOnSk! A kavat^'tá"; sokáig tart. Az il­MfWVeHtMMM Mg ta MW nök nem tud nyugalmat teremteni s felfüggeszti az ülést. A folyosón folytatódik az izga­lom és a lárma. Bottkk elnöknek szemrehányásokat tesznek, aki arra hivatkozik, hogy ilyen viselkedéssel a tárgyalást lehetetlenné teszik. A szünet után Llngauer folytatja a beszédét. Ruppert eljárására, mi­után nem akar inpariamentáris ki­fejezést használni, csak azt hon az Ruppertizinus. HtUler miniszter személyes kér­désbén emel szót. Nem Ruppert hi­vatott az 6 keresztény voltának meg­ítélésére. Többször megvádolták azzal, hogy paktál a zsidókkal s ezért jMt Ruppert közbekiáltására annyira in­dulatba, hogy a „Hazudik I" kitételt használta. Az elnök kiklenti, hogy nem hal­lotta, amit Ruppert közbekiáltott, mert különben öt utasította volna rendre és nem Haliért. Személyes kérdésben felszólaltak még Czettler Jenő, Somogyi István és Hértler József is, aló kijelentette, hogy a Siemens testvérek igazságon ügyét Ő vállalta, de amikor ez meg­jegyzésekre adott akut, bánapokkat ezelőtt le is mondott. Ruppert Rezső állt fel ezután éa óriási zajban jelenti ki, hogy félre­értették öt. Erdemetlen ül utasította öt az elnök rendre. Kijelenti, hogy Hailer József joggal vállalhatta, mint ügyvéd, a Siemens-ügyet. Meg­magyarázza, miért vállalta a Landau­eset képviseletét. Elnök beszéde befejezésére uta­sítja a szónokot. Drozdy Győző szólalt még fel személyes kérdésben. Pailavieini György a házszabá­lyokhoz kér scót és kijelenti, hogy az elnök nem áil hivatása magas­latán. Erre ónáei 2a) töt ki, ntajé az elnök visszautasítja a magyar par­lamenti életben eddig példátlanul álió támadást. Elbtán a szünet következeit. Szünet után interpellációk meg­válaszolására került a sor. Wrangel serege veszedelemben. BERLIN, nov. 16. Konstantiná­polyból jelentik, hogy a vörös had­sereg Périíope melleit átkarolta Wrángel seregének ott harcoló szár­nyát s ezzel szabaddá tette maga előtt az utat a félsziget belsejébe. A szovjetcsapalok ezzel egyidejűleg a befagyott mocsarakon át behatoltak Krlmiába és megtámadta Wrangel tábornok jobbszárnyát is. Ha Wran­gel ezen a szakaszon nem tartja magát, hkkor nincs más menekvése, mint a Fekete-tengeren cirkáló ántánt­hajőkra Szállrii. Jelentések vannak arról, hogy a vörösök Szebasztopolt megszállották. A támadó vörös sereg 27 had­osztályból áll és nagy ágyuparkkal rendelkezik, mig Wrangel serege 3 hadosztály erős. Wrangel hősiesen küzd, 23 támadást védett ki, a véres áldozatok itt is, ott is rendkívül nagyok. Wrangel hadserege 11-ike l?a visszavonulóban van; a vissza­vonulást a Fekete-tengeri francia hadihajók ágyúi fedezik; a hadi­hajók között van a háboruban az osztrák-magyar monarchiától zsák­mányolt „Szeged" is. A Krirri lakosság rémülten mene­kül a vörösök elöl, de elszállításuk nehézségekbe ütközik a hajótér hiánya miatt s nehéz a menekültek elhelyezése is, rrert Konstantinápoly­ban nincsen már helv. A szegedi direktórium tagjai a bíróság előtt A tárgyalás második napja. SZEüED, november 16. (Síjdt tmJosrtónMi.) Ac ügyész vádirat-olvasásávafkar­dOdŐtt a mai tárgyalás. Amikor i 27 vádpont ismertetése befcjezöMt, az ehlök elrendelte, fiogy csalt te első és második váéesetben érté­keltek maradjanak a teremben, íH*­tŐleg « épületben, a többit veért­sék vissza' a fogházba A feremBen maradtak Czlbnla. Üdvardi, Öaffcr. Gila, Stéhlt, Varga, Tóth Nos* Pataky és Táboww vádlottak. Az elnök fclsíófitja Czibuta AitMt, hogy nyilatkozzék az első vádponM, amny egyrendftefi zsarolás bűntet­tében mint felbujtót vádolja 5t. Czibula Antal kéri az eldÖWt, hogy általában ismertethesse mű­ködése előzményeit. Az elnök kon­statálja, hogy erre szükség van 4 mégengedi. hogy rövidesen kitérjek az egész működésére Czibuta Antal efftadja, nógy t forradalom kitörése mint katonát találta. November elején jött haza * ekkor tiszttársai bizalmából a ka­tonatanács tagja lett. Politikai hit­valhisa izoeidkkmokrata. Ez tudb­ntányos meggyőződése De tyiN*'­noeaif nem Szerepelt s teoretllnm maradt. Az októberi forradalom uttbr résztvett ugyan a munkástanács ülésein, de hivatalból, mint párt­ügyész. December végén a kommu­nista-aárt megkezdte működését, melyet ellenszenvvel fogadott. A cselekvés terére akkor saélf­totta öt a pán, inikor márciusbaa polgármesterré választották. Fázott a megbízástól, mert aa Ügyvédi ke­nura akkor választotta titkárává 1 szép polgári jflvö előtt állon. De kapacitálták 9 engedett. Ezután eknandje, hogy március 23-án közölte vele Walliscfi, ho0 a direktórium togiáwá válanatuttft és hogy miért kellett Szegedet db­hagyniok S hivat hetik féíegyiiÉBm mttködéséte, ahol mindig mérsékelt volt. Április 16-án parancs érkeaetl a kormányhatóságoktól, hogy Sze-' gedre kell vonulniok. Gondoskodott az ellátatlanokról s ha ez rekvírá­lással történt, azt megfizették. — Nem hittem, — mondja — hogy a direktórium örökké tart, mig volt, sem lelkesedtem érte, tehát elszámolásra mindenkor kész voltam, bár hét milliót kezelt a direktórium. Az elnök kérdésére ezután hosz­szasan ismertette Czibula a diktatúra hatalmi szerveit, majd a vádpontra nézve kijelenti, hogy kétszer húsz­ezer s egyszer ezer koronáról irt alá utalványt. A fölvevő Beloscer­kowsky Antalt nem kellett erősza­kosságra felbujtania, mert az ö alá­írására akkor szó nélkű! fizettek. Az ügyésznek néhány kérdése után Udvardt János kihallgatása ke­vetkezett, ak: szintén hosszában tér ki az áltak:'x>ssá£okra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom