Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-03 / 66. szám

Stéged, ^20 november 3. tIBIIB A Dugonics-Társaság sze^ónnyitó tflése 1 iZEOED. november 2 (Saját tudóuiténktót ) Ai iJei szezon el6Ő felolvasó-illé­sét vasárnap délután tartotta meg a Dugonics Társaság a városháza k*z­gytHési terrtiébjn. A hideg nem sok 6r­dekltdM terelt be a fűtetlen terembe és ezen egy kissé el kell csodálkoznunk. Ma, amikor jelszó a magyar kultura, a nemzeti irodalom, igazán elvár­hatná Szegeden, e kultura mai vég­várában az ember, hogy nagyobb ér­deklődés nyilatkozzék^meg Szeged vá­ros egyeden irodalmi társaságának fél­olvasóülése iránt. A karzatok, amelyeket már láttunk roskadozni is kulturára szomjas tömegektől más­kor, most egészen üresen tátongtak. A földszinten is gyér közönség gyűlt össze* leginkább nők. Nem énjük a dolgot, de sajnálatosnak találjuk mindenképpen. Nem értjük lókép­pen azért, mert hiszen a szereplő írók sorában veit Palotás Faasztin ezredes, a veterán, de ma is rend­kívül agilis és lelkes magyar író, a szegedi népies irodalom érdemes és étdekes alakja, aki Nagy Sán­dorról a szegedi újságírás atya­mesterérő! olvüíottfel nagyon gondos, plasztikus részletekben bővelkedő emlékbeszédet,' a klasszikus magyar elogt-ok mintájára széles ecsetkeze­léssel festve meg a szegcdi hírlap­irodalom hősi korszakát és ebbe a keretbe szerencsésen állította be Nagy Sándor (Semx) rokorszenves és gaz­dag egyéni-íéget. A felolvasó-ülés első pontját is a Társaság halottai­rak emlékezetére szentelték, dr. Szalay József olvasta föl dr. Kőhegyi Lijos rövid, de velős emlékezéseit dr. Pap János piaristáról, dr. Faragó Ölön és dr. Eisenstein Jikab orvo­sokról és dr. Kováci Jánosról, Sze­ged néprajzának kivá é írójáról, a Tarsatág ku'gó és munkás tagjairól. A Dugonic* Tarsaság ezen az ülésén egy uj (•zegedi költet is bemutatott: Terescsényi QyCryy fiatal és igen talentumos újságíró-kollégánk it, aki öt f.nom és mélyzengésü versét olvasta fel nagy tetszés mellett. Mindenki érezte, hogy valódi poéta szólal meg, az igazi bensőség vox humanajan a z"ld asztal mellett, aliol máskor a szenátor urak terjesz­tenek elő rideg valóságokat. Belvárosi Mozi A azexon ltjaitbb sláfarattt Szerdán és csütörtökön, november hó 3-án és 4-én * Halál Hírnöke Kalandortörténet III. része: Az utolsó pillanatban. 7 felvonásban. A főszerepet L«a Balrd és Lewla Stldon (L»Jár) játszák. Pénteken és vasárnap Gróf Honte Gristo mim Romantikus filmjáték 5 felvonásban és Maxi válni akar Rendkivüt kacagtató bohózat nnx LírtDCRRCL. Meglepően olcsó BÚTOROK Deutsch Lajos í2 = bútoráruházában = Szeged, Dugonics-tér II. Halottak napja. SZEGED, november 2. A holtak csöndes városában ki­gyúltak az emlékezés szines gyertyái és tzelid mécsesei. Az őszi rózsák egyrésze lefagyott a szokatlan é» korai hidegben, a gyertyák is na­gyon megdrágultak és nemtulságo­san nagyszámmal égtek a sirokon. Fagyos aréHengette a friss koszo­rúkat és lobogtatta a gyér gyertyá­kat az elmúlás virágos kertjében. Vasárnap megindult a zarándokok csapata a szegedi temetők felé, a villamosokon koszorúk lógtak, a sír­kertekbe élet költö ött rövid időre, öt temetője van Szegednek, mind az öt tarkállott az élőktől, akik a kegyelet ajándékát hozták ki a ha­lottaknak, az Ur békéjében nyugo­vóknak. Bizony ma nem igen telik a sirok ápolására és díszítésére, az élők gandja, baja, buja nagyon el­foglalja a halandókat és ez egy kissé meg is látszott az idei mindenszen­teken és halottak napján a szegedi temetők ábrázatán. De azért nem feledkeztek meg a jólelkek azokról, akik már a túlsó part n pihennek. A jeles szegedi halottak azonban valamivel' több kegyeletet és mele­gebb em'ékezést kaphatnának a halottak ünnepén. Dugonics András, egy régi magyar ébredés harcos hóse, Tömörkény István, a magyar föld és nép egyik legnagyobb klasz­szikus irója több virágot, élőbb ke­gyeletet érdemeinének attól a kor­szaktól, amely az ő életük és mü­vük hitét és lelkét óhajtja diadalra vinni. Ennek a mindenképen szomorú riportnak az adatai tulajdonképen a a magas gyertya és koszoruáraknál kezdődnek. A legkisebb gyertya 1 koronába került és 4—5 koronáért alig lehetett egy arasztnyinál na­gyobbacskát kapni. Egészen díszte­len és fonnyadt koszorúkért kértek 30 koronákat a piacekon. A mü­virágkoszoru már jóval drágább, az üzletekben vásároltakéinál pedig eh­hez a 30 koronához jön az űzleii rezsi és más egyéb, ugy, hogy 100 koronán aluli koszorút nem igen vitt ki vevő virágüzletből. Hogy az áraknál maradjunk: az egyfogatú kocsi 60—80 koronát szá­mított a belváros területéről, a bel­városi temetőig és vissza. A két­fogatú 100—120 kotonát. A villamos­vasút persze sokkal o'c>óbb a 2 kordás egységáraival. Elmondhat­juk, hogy sok kocsit bocsátott a társalat a gyászolóközönség rendel­kezésére, a baj csak az volt, hogy ritkán közlekedtek a sárgacsikók. Ugyanez áll a felsővárosi „Deszkás"­teme'ő és az alsóvárosi temetők felé közlekedő villamoskocsikra. A for­galom azonban megsem közelitette az elmúlt évekéit. Ennek főoka a nagy hideg, amire a haloüak ünnepe napján évek óta nem volt példa, de másrészt az, hogy a gyászolók már nem ragaszkodnak szigorúan nap­hoz és három nap közti válogathat­tak, hogy ki mikor helyezze ei sze­gényes koszorúját a kedves halolt sírján A legnagyobb forgalom mégis csak tegnap volt. A hosszú poros Kálvária-uton lovasrendőiök posz­toltak, noha ez ugylátszott csak ha­gyomány, mert rz évben igazán nem volt rájuk szükség. Künr.t a belvárc si katolikus teme­tőben tegnap délután kQ önösen a ho.szu temető végifelé szomorkodó katonasiroknal volt nagy a forgalom. A katonai zenekar egy órán kérész­iül gyászinaulókat j^szott. A rnagyor katonai körletparanc.nokság részéről Janky Kocsárd tábornok, körlet­parancsnok. Shvoy Kálmán alezredes vezérkari főnök és a főispán, dr. Aignei Károly voltak jelen, akik 2 koszorút helyeztek el a magyar és egyet a francia katonák sírjára. A gyászmisét ez idő alatt tábori papok látták H. De irancia részről is meglátogat­ták a temetőt. Gróf Troixmonts őr­nagy, a budapesti francia misszió vezérkari főnöke és segédtisztje autón jöttek Szegedre Hamelin tá­bornok megbízásából, hogy koszo­rúikat ugy a magyar, mint a francia katonák sírjain elhelyezzek. A francia tisztek az ünnepség után autójukon visszamentek Budapestre^ A város elhalt nagyjainak sirjiit a városi kertésszel koszoruztatta meg. A magánosok sirhantjait nem tud­ták az idén ünneplőbe öltöztetni. Hiába engedélyezte a rendelet a gyertyák meggyújtását, a hideg bóraszerü téli széltől nagyon is bajos lett volna gyertyát gvujtani, alig egy-két helyen pislákoltak a méciesek szeszélyesen a szélben. Az elhalt piarista tanárok sírhantjai felöl verődött felém az intézeti ifjú­sági énekkar szólamainak egy-eey bús hangzata, de a korai szürkület és a kemény téli hideg nem hagyott senkit sem sokáig könnyezni a ked­ves halott sírján. * A reformátusok temetőjében persze most is kevesebo volt az esemény. Ott is szerény kis koszorúk csüg­gedtek az egyszerű sirokon. Makó Lajos elhunyt színigazgató nemes egyszerűségű emlékoszlopánál sem énekelt a szinház gárdája. Egyszerű fenyőkoszorút helyeztek, hogy áldoz­zanak az emlékének. Bennt a színházban a „Molnár és gyermeke" előadásán sírtak, köny­nyeztek, melegedtek az emberek, mert hisz' sírni is csak ugy jó, ha nincs hideg s ha nem fagy arcunkra a könnyünk. A moziban Cezarinát nézték. Nem gyászból, csak mert az is olyan szép és este a kávéházakban már cigányzene szólott. Csak ugy, mint máskor. Kalánka Kálmán cukrászata megnyílt Korona-utca 13. sz. = Románia gazdasági nacionalizmusa. PÁRIS. nov. 2. (M. T. I.) A Petit /ournal Románia gazdasági nehéz­ségeiről ír. A forgalmi eszközök vál­sága miatt a lakosság körében álta­lános az elégedetlenség és ennek megvannak a maga politikai vissza­hatásai. A liberális-párt nem akarjt elfogadni az idegen gazdasági segít­séget, amely, Vajda szerint, egyedüli orvossága a mostani válságnak, csak azzal a feltétellel ha a román köz­gazdaság fennhatósága érintetlen marad. A gazdasági nacionalizmus azonban a rru't évben nehézségeket okozott egyes szövetségeseknél. Férfi és nöi 153 kalap­alakításokat vállal a legújabb formákra Knittel Konrád Szeged, Iskola-utca 26. szám. Cseh terror a Felvidéken. BUDAPEST, nov. 2. Kerülöuton jelentik Turócszentmártonból, hogy ott a legvadabb terror működik. Kegyetlenül üldöznek mindent, ami még csak a látszatát is kelti annak, hogy magyar. Turócszentmártonban Daxner légionista százados uralko­dik hűséges legionistáival. Legújab­ban a még ottmaradt husz magyar és zsidó család kiutasítását erősza­kolták ki a zsupánnál. A kiutasitó végzéseket már kézbesítették is az illetőknek. A kiutasítottak csaknem mindannyian zsidók, akik már év­tizedek óta ott laknak és akiknek apjuk, nagyapjuk is ott lakott. A ki­utasitottakat a légionisták ingóságaik­kal együtt az utcára teszik és sor­sukra bizzak őket. A zsupán, akihez a kiutasítottak panasszal fordultak, kijelentette, hogy számukra védelmet nyújtani nem tud s leghelyesebben cselekszenek, ha az erőszaknak en­gedve, elhagyják a várost. Férfi fehérnemüek, nyakkendők, női-,, férfi- és gyermek­harisnyák, kötött kabátok, csipkék, szalagok, menyasszonyi koszorúk és fátyolok legolcsóbb szabott irakoa Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér Csekonics-utca Telefon 8.V5. 259a Telefon 854. ooooooooooooo SPORT. UTC—T.-SzTK 2:1 (1:0). (1000 néző. — Lóverseny-téri pálya.) Di­cséretreméltó eredményt ért el a tréninget nélkülöző UTC, noha a SzTK biztos győzelemre ment. A csúfos vereséget elbizakodottságának és Faludi durva já ékának lehet tulajdonítani, aki miatt a bíró tizen­egyest itél és őt még az I. félidő mi hó perceiben kiállítja s ezzel a SzTK védelme meggyengül. Az első gól a 42. percben Faludi gáncsolása folytán megitélt tizenegyesből esik. A II. félidőben alig néhány percnyi játék uián Kovács Buna kiegyenlít. A félidő utolsó percéig az eredmény változatlan. A SzTK-nak többször kilátása is van a gvóztes gólra, de ennek dicára az UTC Lantos 11. révén szerzi meg azt. Horváth kapus által beejtett labdából. A SzTK-ból csak Kovács és Rémai ját<k* volt Kielégiié, mi* a többiek ideges, kap­kodó játékot produkáltak. A győztes csapatban is csak három Lantos­fivér, Belesztin es Csizik voltak jók Bíró: Héztr (SzAK). KAAC—Vaantaa 3:0 (1 :0). Ez a mér­kőzés is • nap meglepetései közé tarto­zott. Az e ismert kitűnő Vasutas-védelem nem birt ér.ényesülni; erősen érezték Faragó hiányát, illetve Bakacsl nagyon gyenge játékát Bár a mérkőzés homály­ban ért véget, a biró — igen helyesen — a meccset nem fuj'a le, mivel annak már sorsa meg volt pecsételve. Biró: Grósz Marcell (SzAK). S/.TC—Műnk*. 3:0(1:0). Lábrak-pott i7 utóbbi időben nagyon meggyengült Tornászok csapata A Sportot, most pedig a Munkásokat győzte le és igy helyezését a bajnoki táblán megjavította. Biró: Kan­tiba (SzAK).

Next

/
Oldalképek
Tartalom