Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-11 / 73. szám

Szeged, 1920 november 11. ára I korona, Caütttriök, I. évf.. 73. ..ám­SZEGEfr CLÓFI Z E T E S I ARAK: .. »• 4. ' t 4-' * BS 1 Ö5f0 ÓMIVATAL Ciy évre 280 kor. ! Negyedévre ;0 kot. MegjCleniK íiapOnKIIll UdUian. I Rölc,e,. utca 6. 4 Telefon 13 3<. CLÓFI Z ET £ 61 ARAK: En évre 280 kor. 1 Negyedévre ;0 kot. NI évre 14.' . ! ff- óra • ?5 ., Megjelenik naponkint délután. | I 6 RnKA 'tÓSfQ tS KIAl ÓMIVATAL 1 Kötc»fy-ju» 6. * Teleion 13 3<. A résztvevő ántánt. SZEGED, november 10. (cvs.) Berlinben tartózkodó ántánt­diplomaták nyilatkozatai a fr«.r ci i külügyi kormány középemópaí poli­tikájában beállott rendszerváltozásról beszélnek, mely esősorban abból következett, hogy Berthelot külügyi államtitkár távozása u'án annak székébe Faleologue ült. UA kurzusváltozásnak egyéb okáról is ayilatkorak ezek az urak és ez a további nyilatkoza'uk egészen uj perspektívát nyit meg a szeműnk előtt, mert ebből megláthatjuk ikt, hogy külügyi helyzetünknek az utóbbi időkben ész'e hetö leromlása nem annak a bizalmatlanságnak folyo­mánya, melyet gazdasági és politikai fovőnlet illetőleg a külföld irányunk­ban támasztott, hanem annak a közömbösségnek következménye, mely bennünket, akik.a bolsevista­veszedelem,lek elfojtására voltunk kiszemelve, a veszedelem elmultával a jóindulat és az érdeklődés szférá­jából kizárt. ősemberi vonás ez, amelyből leg­bestiábsabb állat-voltunk mindennél meggyőzőbben világosodik ki; az emberevő pápua gordos fc«y$lme, mellyel elfogon embertársát kalitkába zárja s dióval hizlalja. Magyar­országot is áldozatra, halaira szánták, ha nem is ők akartak bennünket1 fialni. fMz volt a «/indékuk, hQgjf^a. yíddt/iílftre hl^náljanak^fel: verekedni, küzdeni, véfe?ni, elpusz­tulni helyettük és mfttlüK s hogy ebben a küzdelemben hasznosabbak legyünk, erősebbek, ellenállóbbak s eredményesebbek, — nem engedtek legjengülni minket, segítettek, erősí­tettek De most, adukor a vérvörös felhő Európa keleti horizontjáról el­tűrt, mikor fíudzseni véd kozákjai rendetlen menekvésben szétszaladtak, mikor Trockij és Lenin világforra­dalmi akara'a a lehetetlenségek mély­séges és miiident eitemctő Nirváná­jába hullott, — a magyar erő, a magyarok ezeréves önfeláldozása feleslegessé vált; de mos.t, amikor a kelen vörös rémség e őretolt őr­helyén: Bécsben is megbukott a szélsőbal-irányzat, — a magyarság jóvolláról, egészségéről, létlehetősé­gCrol gondoskodni szükségtelen áldo­zat lett. Sok keserűség szivárog fel az ajakunkra, hogy ezt a mindent meg­ma^ytrezo i.yilatlozatot olvassu*. Lovagiassáunak, neme> érzésnek, résztvevő érdeklődésnek liiltük az ántáni törődését és gondját velünk s mikor visszahúzódtak tőlünk, nem bennük kerestük a hibát, hanem magunkban. És nem tudtuk, mi balgtk, ostobák, logy mikor nemzetünket, ezt a nemes harcban leroskadt bajnokot, résztvevő érdeklődéssel tapogatták vegip, Ilon­ákkor nem a vérveszteségünk , cs sebeink súlya érdekelte őket, hanem csak az. hogy bírunk-e majd értök verckedn* . Ezért <s nem másért volt ho/z iu részvéttel az ántánt. Friedrichék a li — Komplottszövóa a Ház fc BUDAPEST, november JO (Saját tudósítónktól.) A képviselőház balbldali folyosó­ján tegnap este nagyobb csoport , izgatott tárgyalások t folytatolt, mely­ben Friedrich-et), WindischQrütz-en kivöl Szilágyi Lajos, Fangler Béla, Dm/cAVido , Dvorcsák Gyözö, Weiss K nrád, Rassay Károly és még töb­i«cn résztVetkk. A tárgyalások ered­inéi ye hugállapodás leleteit, mert btf.jí-i sük után Friedrich M Wln­disotig átz az d ökiemelvfrrlVré siet­tek és a toros jegyzőnél szólásra iratkoztak föl. E/éknék a tárgyálásoknak később nagytbb keretekben, 1 középs? folyosón folytafása volt, ahol a kor­mány zípartnak vagy harminc tagja vette körül az előbbi csopor:o». A ratifikációról és a vasárnapi e emé­nyekiöl folyt a vita, melynek során Rassay volt igazságügyi államtitkár a következőket mondotta: — Az egész üjgyben az háborít fel engem legjobban, l-ogy ezek a mai események sokban hasonlítanak a tizennyolc októberi eseményekhez. berális vizeken. >lyo8Óján és egyebütt is — Lmét tapasztalhatjuk azt a szomorú tünetet, hogy kiáltványokat intéznek • fegyveres erőhöz, melyekkel azt bele akarják voi.ni a porikaba és kötelességük megszegésére hívják tel őket Nem forradalmi jelenség tz már, hanem forradalom, ha ne n következik utána píldás es erélyes büntetés. Feltétlenül szükséges, hogy a kormány haladéktalanul erelyes intézkedéseket tegyen. SzóbakeíUlt azután az is, hogy a becikkelyező törvény feletti dön­téskor névszerinti szavazást kérnek. Pátacsi Dénes hadügyi álhmtitkár Friedrich-hez fordult s kijelentette, hogy nem szavazza meg a ratifiká­ciós törvényt. Közben véget ért az ülés és Fried­rich töob képviselővel a lakására távozott, ahol a tárgyalásokat foly­tatták. Értesülésünk szerint, Fnedrich­csoportja szakit a szélsőséges irány­zattal s valami ujpárt megformálá­sát tervezi, melynek irányzata libe­rális lenne s melynek magvát a Frkdrich-csofort képezné. F anchtít d'Ésperay tábornokot felmentették. PARIS nov <0. (M T. 1. szikra­tivirdta.) A hadügyminiszter köröité Franchet d'Ésperay tábornokkal, hogy a szö/et-égésé* keleti hadseregére* ftpararcsnoki tiszte alól felmentet­ték. Egyben újból háiílá köszönetét fejezte ki a tábornoknak azokért a szolgálatokért, amelyeke! Francia­ország és a szövetségesek érde-tébéh á Keleten végzett. A résztvevő ántánt. SZEGED, november 10. (cvs.) Berlinben tartózkodó ántánt­diplomaták nyilatkozatai a fr«.r ci i külügyi kormány középemópaí poli­tikájában beállott rendszerváltozásról beszélnek, mely esősorban abból következett, hogy Berthelot külügyi államtitkár távozása u'án annak székébe Faleologue ült. UA kurzusváltozásnak egyéb okáról is ayilatkorak ezek az urak és ez a további nyilatkoza'uk egészen uj perspektívát nyit meg a szeműnk előtt, mert ebből megláthatjuk ikt, hogy külügyi helyzetünknek az utóbbi időkben ész'e hetö leromlása nem annak a bizalmatlanságnak folyo­mánya, melyet gazdasági és politikai fovőnlet illetőleg a külföld irányunk­ban támasztott, hanem annak a közömbösségnek következménye, mely bennünket, akik.a bolsevista­veszedelem,lek elfojtására voltunk kiszemelve, a veszedelem elmultával a jóindulat és az érdeklődés szférá­jából kizárt. ősemberi vonás ez, amelyből leg­bestiábsabb állat-voltunk mindennél meggyőzőbben világosodik ki; az emberevő pápua gordos fc«y$lme, mellyel elfogon embertársát kalitkába zárja s dióval hizlalja. Magyar­országot is áldozatra, halaira szánták, ha nem is ők akartak bennünket1 fialni. fMz volt a «/indékuk, hQgjf^a. yíddt/iílftre hl^náljanak^fel: verekedni, küzdeni, véfe?ni, elpusz­tulni helyettük és mfttlüK s hogy ebben a küzdelemben hasznosabbak legyünk, erősebbek, ellenállóbbak s eredményesebbek, — nem engedtek legjengülni minket, segítettek, erősí­tettek De most, adukor a vérvörös felhő Európa keleti horizontjáról el­tűrt, mikor fíudzseni véd kozákjai rendetlen menekvésben szétszaladtak, mikor Trockij és Lenin világforra­dalmi akara'a a lehetetlenségek mély­séges és miiident eitemctő Nirváná­jába hullott, — a magyar erő, a magyarok ezeréves önfeláldozása feleslegessé vált; de mos.t, amikor a kelen vörös rémség e őretolt őr­helyén: Bécsben is megbukott a szélsőbal-irányzat, — a magyarság jóvolláról, egészségéről, létlehetősé­gCrol gondoskodni szükségtelen áldo­zat lett. Sok keserűség szivárog fel az ajakunkra, hogy ezt a mindent meg­ma^ytrezo i.yilatlozatot olvassu*. Lovagiassáunak, neme> érzésnek, résztvevő érdeklődésnek liiltük az ántáni törődését és gondját velünk s mikor visszahúzódtak tőlünk, nem bennük kerestük a hibát, hanem magunkban. És nem tudtuk, mi balgtk, ostobák, logy mikor nemzetünket, ezt a nemes harcban leroskadt bajnokot, résztvevő érdeklődéssel tapogatták vegip, Ilon­ákkor nem a vérveszteségünk , cs sebeink súlya érdekelte őket, hanem csak az. hogy bírunk-e majd értök verckedn* . Ezért <s nem másért volt ho/z iu részvéttel az ántánt. Friedrichék a li — Komplottszövóa a Ház fc BUDAPEST, november JO (Saját tudósítónktól.) A képviselőház balbldali folyosó­ján tegnap este nagyobb csoport , izgatott tárgyalások t folytatolt, mely­ben Friedrich-et), WindischQrütz-en kivöl Szilágyi Lajos, Fangler Béla, Dm/cAVido , Dvorcsák Gyözö, Weiss K nrád, Rassay Károly és még töb­i«cn résztVetkk. A tárgyalások ered­inéi ye hugállapodás leleteit, mert btf.jí-i sük után Friedrich M Wln­disotig átz az d ökiemelvfrrlVré siet­tek és a toros jegyzőnél szólásra iratkoztak föl. E/éknék a tárgyálásoknak később nagytbb keretekben, 1 középs? folyosón folytafása volt, ahol a kor­mány zípartnak vagy harminc tagja vette körül az előbbi csopor:o». A ratifikációról és a vasárnapi e emé­nyekiöl folyt a vita, melynek során Rassay volt igazságügyi államtitkár a következőket mondotta: — Az egész üjgyben az háborít fel engem legjobban, l-ogy ezek a mai események sokban hasonlítanak a tizennyolc októberi eseményekhez. berális vizeken. >lyo8Óján és egyebütt is — Lmét tapasztalhatjuk azt a szomorú tünetet, hogy kiáltványokat intéznek • fegyveres erőhöz, melyekkel azt bele akarják voi.ni a porikaba és kötelességük megszegésére hívják tel őket Nem forradalmi jelenség tz már, hanem forradalom, ha ne n következik utána píldás es erélyes büntetés. Feltétlenül szükséges, hogy a kormány haladéktalanul erelyes intézkedéseket tegyen. SzóbakeíUlt azután az is, hogy a becikkelyező törvény feletti dön­téskor névszerinti szavazást kérnek. Pátacsi Dénes hadügyi álhmtitkár Friedrich-hez fordult s kijelentette, hogy nem szavazza meg a ratifiká­ciós törvényt. Közben véget ért az ülés és Fried­rich töob képviselővel a lakására távozott, ahol a tárgyalásokat foly­tatták. Értesülésünk szerint, Fnedrich­csoportja szakit a szélsőséges irány­zattal s valami ujpárt megformálá­sát tervezi, melynek irányzata libe­rális lenne s melynek magvát a Frkdrich-csofort képezné. A RATIFIKÁCIÓ A KÖZJOGI BIZOTTSÁGBAN. A nemzetgyűlés közjogi bizottsága ma délután három or«koi dr. Kószó István elnöklésével ülést tartott, amelyen tárgyasa a békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Gróf Csáky Imre külügyminiszter vázol'a a kényszer­helyzetet s azt, hogy az ántánt határozott hangú jegyzéke megvonta a kormánytól annak lé létósc^ét, hocy maga válassza még a ratifikálás Idejét s utalt a súlyos következmé­nyekre, amelyekkel a ra*ifí káció eset eges megtagadása járhat. Az általános vita sorain Négyessy LászlŐ beszelt. Majd gróf Apponyi Albert szintén !\ mifikáció mellett foglal FJrffy Imre gróf Csáky Imre külügyminiszter efasiMttá. A bizottság e'zuán általánosságban elfogadta a javaslatot és részletes tárgyalás során hozzájárult ahhoz a módosításhoz, amelyet Beniezky Ödön és a külügyi biíottság eszkö­zölt rajta. (M. T. I.) A PARTÉRTEKEZLET ELFO­GADTA A BECIKKELYEZÓ JA­VASLATOT. A nemzetgyűlés kor­mányzópártja ma este 9 órakor a nemzetgyüles ülésének b fejezése után a képviselőház olvasótermében értekezletei tartott, amelyen a párt tagjainak tulnyomórésze megjelent. Az ertekezkt beható viti uián egy­hangú. ag ugy határozott, ho^y a bekcszerződts becikkelyezését ter­ta'mazó javaslatot elfogadja. Ezu!án torshuzás utján megejtetiék a jelö­lést a bizottsági előadói ti^ztsegie. A javaslatot holnap terjesztik a nemzetgyüles elé. (M. T. I.) MUNKÁBAN A FRONDÓRÖK. Mint ismeretes, Birtha József nem­zetgyűlési képviselő parlamenti kö­rökoen erős agitációt fejteit ki a békeszerződés ratifikációja ellen; ivet körözött, alairásokat • gyűjtött, hogy a lörvény ellen a kormánynál tiltaköttanak. Ez az agitáció olyan arányokat kezdett már ölteni, hogv a kormányzópártra kellemet'enül hatott, különösen azért, mert a kép­viselők egy res<e a reá íjézve kénve* kérdést oly képen igytkezétt miág­o:dani, hogy távol marad a szava­zástói. A kormányzópárt egyik leg­utóbbi ülésén kimondoíta, hogy a becikkelyező javaslat paitkérdes. A ratifikálás ellenzői azonban még mindig tanácskoznak s frondőrköd­nek s erre a c!é!ra löbbnyire Szmre­csányi György alelnöki szobáját ha-'zííáTJák fii. A résztvevő ántánt. SZEGED, november 10. (cvs.) Berlinben tartózkodó ántánt­diplomaták nyilatkozatai a fr«.r ci i külügyi kormány középemópaí poli­tikájában beállott rendszerváltozásról beszélnek, mely esősorban abból következett, hogy Berthelot külügyi államtitkár távozása u'án annak székébe Faleologue ült. UA kurzusváltozásnak egyéb okáról is ayilatkorak ezek az urak és ez a további nyilatkoza'uk egészen uj perspektívát nyit meg a szeműnk előtt, mert ebből megláthatjuk ikt, hogy külügyi helyzetünknek az utóbbi időkben ész'e hetö leromlása nem annak a bizalmatlanságnak folyo­mánya, melyet gazdasági és politikai fovőnlet illetőleg a külföld irányunk­ban támasztott, hanem annak a közömbösségnek következménye, mely bennünket, akik.a bolsevista­veszedelem,lek elfojtására voltunk kiszemelve, a veszedelem elmultával a jóindulat és az érdeklődés szférá­jából kizárt. ősemberi vonás ez, amelyből leg­bestiábsabb állat-voltunk mindennél meggyőzőbben világosodik ki; az emberevő pápua gordos fc«y$lme, mellyel elfogon embertársát kalitkába zárja s dióval hizlalja. Magyar­országot is áldozatra, halaira szánták, ha nem is ők akartak bennünket1 fialni. fMz volt a «/indékuk, hQgjf^a. yíddt/iílftre hl^náljanak^fel: verekedni, küzdeni, véfe?ni, elpusz­tulni helyettük és mfttlüK s hogy ebben a küzdelemben hasznosabbak legyünk, erősebbek, ellenállóbbak s eredményesebbek, — nem engedtek legjengülni minket, segítettek, erősí­tettek De most, adukor a vérvörös felhő Európa keleti horizontjáról el­tűrt, mikor fíudzseni véd kozákjai rendetlen menekvésben szétszaladtak, mikor Trockij és Lenin világforra­dalmi akara'a a lehetetlenségek mély­séges és miiident eitemctő Nirváná­jába hullott, — a magyar erő, a magyarok ezeréves önfeláldozása feleslegessé vált; de mos.t, amikor a kelen vörös rémség e őretolt őr­helyén: Bécsben is megbukott a szélsőbal-irányzat, — a magyarság jóvolláról, egészségéről, létlehetősé­gCrol gondoskodni szükségtelen áldo­zat lett. Sok keserűség szivárog fel az ajakunkra, hogy ezt a mindent meg­ma^ytrezo i.yilatlozatot olvassu*. Lovagiassáunak, neme> érzésnek, résztvevő érdeklődésnek liiltük az ántáni törődését és gondját velünk s mikor visszahúzódtak tőlünk, nem bennük kerestük a hibát, hanem magunkban. És nem tudtuk, mi balgtk, ostobák, logy mikor nemzetünket, ezt a nemes harcban leroskadt bajnokot, résztvevő érdeklődéssel tapogatták vegip, Ilon­ákkor nem a vérveszteségünk , cs sebeink súlya érdekelte őket, hanem csak az. hogy bírunk-e majd értök verckedn* . Ezért <s nem másért volt ho/z iu részvéttel az ántánt. Wacht ám Rhein a BÉCS, nov. 10. A prágai pária­mentben a teplíci események végett izga ott volt a .hanguat. A / német képviselők tiltakozásuk jeléül tegnap nem jelentek meg az ülésen és csak Cserny miniszterelnök hosszas sür-^ getésere jöttek el a kormány fejének, nyilatkozatát meghallgatni, aki be­szédeben azt fejezte ki, hogy József császár szobrának eltávolítása a köz­cseh parlamentben. biztonság és a rend érdeke volt. Erre a nemetek dühbe jöttek, per­cekig csapkt diák a padokat s mikor Tcmaschek elnök Jung és Knirscn nemzeti szocw'ista képviselőket ki­tiltotta, uj kavarodás támad?, mire az enök az ülést feiftigeesziette. A néu.et polgári párt a Wacht am Rheint énekelve vonult ki, amit a csehek csendben JialJgattak végig. A RATIFIKÁCIÓ A KÖZJOGI BIZOTTSÁGBAN. A nemzetgyűlés közjogi bizottsága ma délután három or«koi dr. Kószó István elnöklésével ülést tartott, amelyen tárgyasa a békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Gróf Csáky Imre külügyminiszter vázol'a a kényszer­helyzetet s azt, hogy az ántánt határozott hangú jegyzéke megvonta a kormánytól annak lé létósc^ét, hocy maga válassza még a ratifikálás Idejét s utalt a súlyos következmé­nyekre, amelyekkel a ra*ifí káció eset eges megtagadása járhat. Az általános vita sorain Négyessy LászlŐ beszelt. Majd gróf Apponyi Albert szintén !\ mifikáció mellett foglal FJrffy Imre gróf Csáky Imre külügyminiszter efasiMttá. A bizottság e'zuán általánosságban elfogadta a javaslatot és részletes tárgyalás során hozzájárult ahhoz a módosításhoz, amelyet Beniezky Ödön és a külügyi biíottság eszkö­zölt rajta. (M. T. I.) A PARTÉRTEKEZLET ELFO­GADTA A BECIKKELYEZÓ JA­VASLATOT. A nemzetgyűlés kor­mányzópártja ma este 9 órakor a nemzetgyüles ülésének b fejezése után a képviselőház olvasótermében értekezletei tartott, amelyen a párt tagjainak tulnyomórésze megjelent. Az ertekezkt beható viti uián egy­hangú. ag ugy határozott, ho^y a bekcszerződts becikkelyezését ter­ta'mazó javaslatot elfogadja. Ezu!án torshuzás utján megejtetiék a jelö­lést a bizottsági előadói ti^ztsegie. A javaslatot holnap terjesztik a nemzetgyüles elé. (M. T. I.) MUNKÁBAN A FRONDÓRÖK. Mint ismeretes, Birtha József nem­zetgyűlési képviselő parlamenti kö­rökoen erős agitációt fejteit ki a békeszerződés ratifikációja ellen; ivet körözött, alairásokat • gyűjtött, hogy a lörvény ellen a kormánynál tiltaköttanak. Ez az agitáció olyan arányokat kezdett már ölteni, hogv a kormányzópártra kellemet'enül hatott, különösen azért, mert a kép­viselők egy res<e a reá íjézve kénve* kérdést oly képen igytkezétt miág­o:dani, hogy távol marad a szava­zástói. A kormányzópárt egyik leg­utóbbi ülésén kimondoíta, hogy a becikkelyező javaslat paitkérdes. A ratifikálás ellenzői azonban még mindig tanácskoznak s frondőrköd­nek s erre a c!é!ra löbbnyire Szmre­csányi György alelnöki szobáját ha-'zííáTJák fii. A résztvevő ántánt. SZEGED, november 10. (cvs.) Berlinben tartózkodó ántánt­diplomaták nyilatkozatai a fr«.r ci i külügyi kormány középemópaí poli­tikájában beállott rendszerváltozásról beszélnek, mely esősorban abból következett, hogy Berthelot külügyi államtitkár távozása u'án annak székébe Faleologue ült. UA kurzusváltozásnak egyéb okáról is ayilatkorak ezek az urak és ez a további nyilatkoza'uk egészen uj perspektívát nyit meg a szeműnk előtt, mert ebből megláthatjuk ikt, hogy külügyi helyzetünknek az utóbbi időkben ész'e hetö leromlása nem annak a bizalmatlanságnak folyo­mánya, melyet gazdasági és politikai fovőnlet illetőleg a külföld irányunk­ban támasztott, hanem annak a közömbösségnek következménye, mely bennünket, akik.a bolsevista­veszedelem,lek elfojtására voltunk kiszemelve, a veszedelem elmultával a jóindulat és az érdeklődés szférá­jából kizárt. ősemberi vonás ez, amelyből leg­bestiábsabb állat-voltunk mindennél meggyőzőbben világosodik ki; az emberevő pápua gordos fc«y$lme, mellyel elfogon embertársát kalitkába zárja s dióval hizlalja. Magyar­országot is áldozatra, halaira szánták, ha nem is ők akartak bennünket1 fialni. fMz volt a «/indékuk, hQgjf^a. yíddt/iílftre hl^náljanak^fel: verekedni, küzdeni, véfe?ni, elpusz­tulni helyettük és mfttlüK s hogy ebben a küzdelemben hasznosabbak legyünk, erősebbek, ellenállóbbak s eredményesebbek, — nem engedtek legjengülni minket, segítettek, erősí­tettek De most, adukor a vérvörös felhő Európa keleti horizontjáról el­tűrt, mikor fíudzseni véd kozákjai rendetlen menekvésben szétszaladtak, mikor Trockij és Lenin világforra­dalmi akara'a a lehetetlenségek mély­séges és miiident eitemctő Nirváná­jába hullott, — a magyar erő, a magyarok ezeréves önfeláldozása feleslegessé vált; de mos.t, amikor a kelen vörös rémség e őretolt őr­helyén: Bécsben is megbukott a szélsőbal-irányzat, — a magyarság jóvolláról, egészségéről, létlehetősé­gCrol gondoskodni szükségtelen áldo­zat lett. Sok keserűség szivárog fel az ajakunkra, hogy ezt a mindent meg­ma^ytrezo i.yilatlozatot olvassu*. Lovagiassáunak, neme> érzésnek, résztvevő érdeklődésnek liiltük az ántáni törődését és gondját velünk s mikor visszahúzódtak tőlünk, nem bennük kerestük a hibát, hanem magunkban. És nem tudtuk, mi balgtk, ostobák, logy mikor nemzetünket, ezt a nemes harcban leroskadt bajnokot, résztvevő érdeklődéssel tapogatták vegip, Ilon­ákkor nem a vérveszteségünk , cs sebeink súlya érdekelte őket, hanem csak az. hogy bírunk-e majd értök verckedn* . Ezért <s nem másért volt ho/z iu részvéttel az ántánt. Tárgyalják a föl — A nemzetgyfll BUDAPEST, november 10. (Saját tudósitónktöl.) Az ülést Rakovszky eluök fél 11 órakor nyitotta meg. Folytattik a földbirtokreform tárgyalását. Az első szónok Szilágyi Lajos volt, aki bejelenti, hogy tudomása szerint a kormány meg akarja szakítani a földbirtokreform tárgyalását, de ez ellen ugy ö, mint a véle egyetértők, akik a ratifikációt nem hajlandók megszavazni, tiltakoznak. Egyébként a javaslat mellett szól. Utána Barla-Szabó József nyilat­dbipiokrefüMt. és mai ülése. — kőzik a jávaslat mellett. Ezután Sdtandl Károly szólal fel s hosszú beszédben beszél a föld­birtokreform érdekében, de kijelenti, hogy a hitbizományoknak ellene van. Az egyházat támogatni kell, de nem a latifundiumos egyházat. A lelkész és a pap létminimumát biztosítani kell ugy, hogy ne legyen sem a stólára, sem a párbérre utalva. Sür­geti a katolikus autonómiát. Gon­doskodni kell arról is, hogy a pap és a lelkész kisgazda lehessen. Az ülés folyik. A RATIFIKÁCIÓ A KÖZJOGI BIZOTTSÁGBAN. A nemzetgyűlés közjogi bizottsága ma délután három or«koi dr. Kószó István elnöklésével ülést tartott, amelyen tárgyasa a békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Gróf Csáky Imre külügyminiszter vázol'a a kényszer­helyzetet s azt, hogy az ántánt határozott hangú jegyzéke megvonta a kormánytól annak lé létósc^ét, hocy maga válassza még a ratifikálás Idejét s utalt a súlyos következmé­nyekre, amelyekkel a ra*ifí káció eset eges megtagadása járhat. Az általános vita sorain Négyessy LászlŐ beszelt. Majd gróf Apponyi Albert szintén !\ mifikáció mellett foglal FJrffy Imre gróf Csáky Imre külügyminiszter efasiMttá. A bizottság e'zuán általánosságban elfogadta a javaslatot és részletes tárgyalás során hozzájárult ahhoz a módosításhoz, amelyet Beniezky Ödön és a külügyi biíottság eszkö­zölt rajta. (M. T. I.) A PARTÉRTEKEZLET ELFO­GADTA A BECIKKELYEZÓ JA­VASLATOT. A nemzetgyűlés kor­mányzópártja ma este 9 órakor a nemzetgyüles ülésének b fejezése után a képviselőház olvasótermében értekezletei tartott, amelyen a párt tagjainak tulnyomórésze megjelent. Az ertekezkt beható viti uián egy­hangú. ag ugy határozott, ho^y a bekcszerződts becikkelyezését ter­ta'mazó javaslatot elfogadja. Ezu!án torshuzás utján megejtetiék a jelö­lést a bizottsági előadói ti^ztsegie. A javaslatot holnap terjesztik a nemzetgyüles elé. (M. T. I.) MUNKÁBAN A FRONDÓRÖK. Mint ismeretes, Birtha József nem­zetgyűlési képviselő parlamenti kö­rökoen erős agitációt fejteit ki a békeszerződés ratifikációja ellen; ivet körözött, alairásokat • gyűjtött, hogy a lörvény ellen a kormánynál tiltaköttanak. Ez az agitáció olyan arányokat kezdett már ölteni, hogv a kormányzópártra kellemet'enül hatott, különösen azért, mert a kép­viselők egy res<e a reá íjézve kénve* kérdést oly képen igytkezétt miág­o:dani, hogy távol marad a szava­zástói. A kormányzópárt egyik leg­utóbbi ülésén kimondoíta, hogy a becikkelyező javaslat paitkérdes. A ratifikálás ellenzői azonban még mindig tanácskoznak s frondőrköd­nek s erre a c!é!ra löbbnyire Szmre­csányi György alelnöki szobáját ha-'zííáTJák fii. A résztvevő ántánt. SZEGED, november 10. (cvs.) Berlinben tartózkodó ántánt­diplomaták nyilatkozatai a fr«.r ci i külügyi kormány középemópaí poli­tikájában beállott rendszerváltozásról beszélnek, mely esősorban abból következett, hogy Berthelot külügyi államtitkár távozása u'án annak székébe Faleologue ült. UA kurzusváltozásnak egyéb okáról is ayilatkorak ezek az urak és ez a további nyilatkoza'uk egészen uj perspektívát nyit meg a szeműnk előtt, mert ebből megláthatjuk ikt, hogy külügyi helyzetünknek az utóbbi időkben ész'e hetö leromlása nem annak a bizalmatlanságnak folyo­mánya, melyet gazdasági és politikai fovőnlet illetőleg a külföld irányunk­ban támasztott, hanem annak a közömbösségnek következménye, mely bennünket, akik.a bolsevista­veszedelem,lek elfojtására voltunk kiszemelve, a veszedelem elmultával a jóindulat és az érdeklődés szférá­jából kizárt. ősemberi vonás ez, amelyből leg­bestiábsabb állat-voltunk mindennél meggyőzőbben világosodik ki; az emberevő pápua gordos fc«y$lme, mellyel elfogon embertársát kalitkába zárja s dióval hizlalja. Magyar­országot is áldozatra, halaira szánták, ha nem is ők akartak bennünket1 fialni. fMz volt a «/indékuk, hQgjf^a. yíddt/iílftre hl^náljanak^fel: verekedni, küzdeni, véfe?ni, elpusz­tulni helyettük és mfttlüK s hogy ebben a küzdelemben hasznosabbak legyünk, erősebbek, ellenállóbbak s eredményesebbek, — nem engedtek legjengülni minket, segítettek, erősí­tettek De most, adukor a vérvörös felhő Európa keleti horizontjáról el­tűrt, mikor fíudzseni véd kozákjai rendetlen menekvésben szétszaladtak, mikor Trockij és Lenin világforra­dalmi akara'a a lehetetlenségek mély­séges és miiident eitemctő Nirváná­jába hullott, — a magyar erő, a magyarok ezeréves önfeláldozása feleslegessé vált; de mos.t, amikor a kelen vörös rémség e őretolt őr­helyén: Bécsben is megbukott a szélsőbal-irányzat, — a magyarság jóvolláról, egészségéről, létlehetősé­gCrol gondoskodni szükségtelen áldo­zat lett. Sok keserűség szivárog fel az ajakunkra, hogy ezt a mindent meg­ma^ytrezo i.yilatlozatot olvassu*. Lovagiassáunak, neme> érzésnek, résztvevő érdeklődésnek liiltük az ántáni törődését és gondját velünk s mikor visszahúzódtak tőlünk, nem bennük kerestük a hibát, hanem magunkban. És nem tudtuk, mi balgtk, ostobák, logy mikor nemzetünket, ezt a nemes harcban leroskadt bajnokot, résztvevő érdeklődéssel tapogatták vegip, Ilon­ákkor nem a vérveszteségünk , cs sebeink súlya érdekelte őket, hanem csak az. hogy bírunk-e majd értök verckedn* . Ezért <s nem másért volt ho/z iu részvéttel az ántánt. A cseh kormány a fe BECS, nov. 10. Prágai lapok sze­rint Mitschura cseh kultuszminiszter a felvidéki papsághoz körlevelet in­tézttt, melyben megállapítja, hogy a felvidéki papoK, egyházi- és iskola­Mügyelfik magyarbarátok és mii dent elköveir.ek, hogy az ifjúságot magyar szellemben neveljék. A c eh koimány eltendeli, hogy azok a teológusok, akin Magyar­Ividéki papság ellen. országon tanulnak, Szlovenszkoba vissza nem térhetnek és az egyházak magyarországi egjházakkai semmi­féle összeköttetést nem tarthat fenn. Elrendeld, ho.jr az egyházak ugv­kezelése tót nyelven történjék. Betilt­ják, hogy olyan iipp:árakat, melyek­ben a magyar ünnepek iJven minő­sédben v.ini.ak feltünteti e/forgalomba hozzanak. A RATIFIKÁCIÓ A KÖZJOGI BIZOTTSÁGBAN. A nemzetgyűlés közjogi bizottsága ma délután három or«koi dr. Kószó István elnöklésével ülést tartott, amelyen tárgyasa a békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Gróf Csáky Imre külügyminiszter vázol'a a kényszer­helyzetet s azt, hogy az ántánt határozott hangú jegyzéke megvonta a kormánytól annak lé létósc^ét, hocy maga válassza még a ratifikálás Idejét s utalt a súlyos következmé­nyekre, amelyekkel a ra*ifí káció eset eges megtagadása járhat. Az általános vita sorain Négyessy LászlŐ beszelt. Majd gróf Apponyi Albert szintén !\ mifikáció mellett foglal FJrffy Imre gróf Csáky Imre külügyminiszter efasiMttá. A bizottság e'zuán általánosságban elfogadta a javaslatot és részletes tárgyalás során hozzájárult ahhoz a módosításhoz, amelyet Beniezky Ödön és a külügyi biíottság eszkö­zölt rajta. (M. T. I.) A PARTÉRTEKEZLET ELFO­GADTA A BECIKKELYEZÓ JA­VASLATOT. A nemzetgyűlés kor­mányzópártja ma este 9 órakor a nemzetgyüles ülésének b fejezése után a képviselőház olvasótermében értekezletei tartott, amelyen a párt tagjainak tulnyomórésze megjelent. Az ertekezkt beható viti uián egy­hangú. ag ugy határozott, ho^y a bekcszerződts becikkelyezését ter­ta'mazó javaslatot elfogadja. Ezu!án torshuzás utján megejtetiék a jelö­lést a bizottsági előadói ti^ztsegie. A javaslatot holnap terjesztik a nemzetgyüles elé. (M. T. I.) MUNKÁBAN A FRONDÓRÖK. Mint ismeretes, Birtha József nem­zetgyűlési képviselő parlamenti kö­rökoen erős agitációt fejteit ki a békeszerződés ratifikációja ellen; ivet körözött, alairásokat • gyűjtött, hogy a lörvény ellen a kormánynál tiltaköttanak. Ez az agitáció olyan arányokat kezdett már ölteni, hogv a kormányzópártra kellemet'enül hatott, különösen azért, mert a kép­viselők egy res<e a reá íjézve kénve* kérdést oly képen igytkezétt miág­o:dani, hogy távol marad a szava­zástói. A kormányzópárt egyik leg­utóbbi ülésén kimondoíta, hogy a becikkelyező javaslat paitkérdes. A ratifikálás ellenzői azonban még mindig tanácskoznak s frondőrköd­nek s erre a c!é!ra löbbnyire Szmre­csányi György alelnöki szobáját ha-'zííáTJák fii.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom