Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-09 / 71. szám

r • leéged, november 9 szeoit kor egedi er 8. (r tói) A horvátok. ' * • * SflEQEfl, november 8. II. Nem tartozik teám fejtegeüíi, f a szerb és horvát nemzet kő­melyiket illeti meg a vezeló­s sze- fcrep a délszlávok között. Tény, rámu- éy ma á szerbek vezetnek, hogy elme. Jugoszláviának nevezett délszláv jelen- odajom mi inkább Nagyszerbia, >kszor at Jugoszlávia, ámenben vala­érték- mnyi Jugoszláviát alkotó ország­lasági t, népnek: szerbeknek, honrátok­unoru k- szlovéneknek és a (nohanjedá­itokra iáit bosnyákoknak egyenranjjpmik ld — Henc lenni. Azonban ez az egren­övet- iguság csak a paproson létezik, [Tt valójában a szerbek vezetnek mindenben az történik, mit Belgrád, goszlávia középpontja akar — nem Ért, öiert ez a város a birodalcfm városa, hanem mert egyszersmind szerbek +6városa. Ez a körülmény horvátoknak nincs ínyéit, rtert Ők sy a még­olyan künn enlő, tágra k itt ára, mi­: a biró ért szakadtak el, hogy ők tegyenek délszláv népek vezetői. Ez érthető, szen a horvátokat azzal kecseg­tlék az elszakadásra, hogy a vezérlő­erep az övék lesz. ;y a A mult század haripincas éveiben orri- egindult pánszláv-mozgalom, an*­zinte et mi illyrizmus néven ismerünk, ;yar- okban a ilinasztia részéről a^zal ízzel pláltatott, >iogy Horvátország lefcz ala- vezető állama a többi délszláv az szágoknak, ha elszakad Magyar­gyik -szagtól. Min»ha csak a közelmúlt földi 'tizedek történetét olvasnók, ami­:tke- >r emlékünkbe idézzük az iliyr o galom vezetőjének, Gaj Ljude­trek programját, amely abban { onkludijt, hogy Horvátországot el­' jakitja Magyarországtól, hogy be­JJ ebeleztessék Ausztriába. Akkor a nagyar megyék felirataikban • figyel­} teztették az udvart, hogyha az •ám, lyrizmust elnézik, sőt gyámolitják gel, az tlőbb-utóbb a dinasztia rom­•rolt teára fog vezetni; az elmúlt közeli tet- vHzedekbfn a magyar publicisztika y a lutatott rá a trializmus néven uj tem létre hivott illyrizmusnak a monar­yon hiát szétbomlasztó és a dinasztia lók, omlását előidéző erejére. Akkor is, :ket nőst is hiába hangzott el a figyel­je neztető szó. Nem látták, hogy ma­it a uk alatt vágják a fát a folytonos há- tszitá sal. Nem birt az udvar a eg- Öivide et impera" elvéről letenni, elI, toha tudhatta, hogy a horvátoknak •'el- illenünk való gyűlölete nemcsak az ber Jszakadást Magyarországtól, hanem t a > szerbséggel való egyesülést fogja sz- íredmén/ezni. A császári protekció­Isú »1 nagyra növelt triálizmus a mai két ugo-zláviát szülte, amelyben a hor­rátok a dupirozottak. a Azok a horvát hazafiak, akik nem­tetük sorsát szivükön viselték és •indent elkövettek, hogy a magyar is a horvát nemzet között a meg­értés útját egyengessék, előre látták, hogy az a deklaráció, amit a sctö­kén papképviselő, korosec l9l7. májusában az osztrák birodalmi ta­l Wksban felolvasott, csak a papiro­son teremti meg Jugoszláviát, mig a valóságban a korfui szerb prokla­máció egyenes folyományaképpen a iVelika Srtoja", fJagyszétbia al«tf­í»ít építi meg. Ez á hírhedt KOro­sec-féle deklaráció a horvá'ok lel­kületében valóságos forradalmat idé­zett elő. Alig hangzott az el. Zágráb­ban, a szerbek iránti gyűlölet fő­fészkében az úgynevezett horvát iug­|árt, .amely a horvát államjog atyp­ján állott, a Korosec-féle deklaráció tatása alatt rerizió alá vette pro­gramját ésjcözeledni látszik a ma | igyarsághoz, amennyiben nem ra­gaszkodik többé az elszakadáshoz. te Tiltakozás a ratifikálás ellen. IAélt$8^£Q8 gnnepsé^, — a végén rendzavarással. BUDAPEST, nov. 8. A Térrn­Jaimi Egyesületek Szivetsige vásár­nap délelőtt 10 órakor tartotta meg második tiltakozó nagygyűlését a békeszerződés ratifikálása ellen, sok ezét Jőnyi közönség jelenlétében. A Himnusz eléneklése után dr. Okoli­csányi László, a TEVÉL alelnöke tartott megnyitóbeszédet. Ezután Persay Ferenc, Bars vár­tnegye alispánja, a megszállott tör­vényhatóságok diétájának elnöke tnondott ^Ipnepi bestédet. Az alispán át Európa kultur-népeihez intézett kiáltványt olvasta fél. Majd lelkesítő szónoklatok kíséretében csatlakozá­slikat jelentették be: Erdély képvise­letében Király Aladár főispán, az erdélyi munkásság képviseltében Puskás Lajos, az erdélyi szászok képviseletében Jekel Péter miniszteri tanácsos, a Felvidék részéről dr. Dtngha Béla, a Felvidéki Liga elnöke, a szepességi németség küldötte Hayda Gyula miniszteri tanácsos, Nyugat­magyarország képriséletében Thier­ring Ousztáv egyetemi tanár, a hazafias ruténség képviseletében dr. Jackovits Iván miniszteri tanácsos, a magyar ifjúság nevében Tőrös Sándor, a magyar vasutasok nevé­ben Weiss Konrád, a rokkantak kép­viseletében Lóskay István, végül a székely ifjúság nevében dr. János Áron. Az elnöklő Okolicsányi László fel­hívására a sok ezer főnyi közönség ezután a Vigadó előtt sorakozott, majd a Nádor-utcába és a Zrinyi­utcába, a Vilmos császár-uton és a Károly-köruton áthaladva a Múzeum­kertbe vonultak. A felvonuló sokaság először a Himnuszt énekelte el, majd a Muzeum lépcsőjének arról a helyéről, ahol 1848-ban Petőfi Sándor a „Talpra magyar l-"t elszavalta, a hazájuk meg­csonkítása ellen tiltakozó magyarság szónokai kezdtek beszélni. Először Tőrös Sándor egyetemi hallaató szólóit 'szenvedélyes hangon a béke ratifflcafá^a ellen, majd antikor a Talpra magyár szavaival zárta be beszédét, a tömeg a versszakok vé­gén ismétlődő sorokat: „A magya­rok Istenére esküszünk", kalaplevéve mondotta utána. A beszéd után Somló Emma sza­valata következett, majd a rokkantak képviseletében Lóskay István mon­dott beszédet, amelyben a magyar sajtó támogatását kérte a nemzet érdekében, bzünni nem akaró lelke­sedés közben mondotta: higyjétek el magyar testvéreim, ha lesz ma­gyar ember, aki ratifikálja a békét, a magyar nép sohasem fogja ratifi­kálni. Ezután a tömeg kiürítette a Muzeum-kertet. A ratifikálás elleni tiltakozás ün­nepélyességét felelőtlen egyének megkavarták. Több helyen verekedést rendeztek, embereket inzultáltak, villamosokat megállítottak A men­tők segítségét eddig tizenkét sérült vette igénybe. A késő délutáni órák­ban a verekedések megujultak, a legelső jelentés a mentőket a Dob­utcába hívta, de ott nem akadt dol­guk, a járó-kelőket verték meg fe­lelőtlen egyének botokkal. A város különböző helyein véres verekedé­sek voltak. A Podmaniczky-utcában Kaszab Zoltán gyárost a suhancok agyba-főbe verték. Összesen tizen­két egyénnek nyújtottak első segélyt, ezek mind férfiak voltak. £ főkapitány a záróráról éa a közbiztonságról. SZEGED, november 8. (Saját tudósítónktól.) Dr. Bottka Sándor főkapitány nyi­latkozott a sajtó előtt a záróra-kér­désről, a közbiztonság jelen helyze­téről és a jövő kilátásairól. A Budapesten életbeléptetett 10 órai zárórarendelet még nem érke­zett meg Szegedre, igy tehát egyelőre a 11 órai záróra lép életbe, mihelyt az erre vonatkozó rendelet a kerületi főkapitánytól megérkezik. A közbiztonságról szólva, ma még jónak találja a helyzetet. Most jön azonban a nehéz szezon: a sötét utcák, a hideg idő, mind emelik a bűnözések számát. Éppen ezért a rendőrség intenzivebben látja el már most is a szolgálatát. Ha a szükség ugy kívánja,— meg van rá a mód, — akkor el fogják tiltani a záróra utáni közlekedést a hajnali szürkü­letig. Súlyosabb bűncselekmények alig fordultak elő. Árdágitás sok. Az el­járás azonban egy kissé nehézkes, mert büntetőbíróság ítélkezik az árdrágítók felett. Ez az eljárás körül­ményesebb, de a közönséget inkább megnyugtatja, mintha a nyomozást lefolytató renJórbiróság ítélkeznék. A tiltott kártyajátékok, láncosok és valutások ellenőrzésére a kávé­házakat állandóan megfigyelik. A tanyai közbiztonság is javult. A demarkációs vonalon csendőr­kordon áll, mely intézkedés máris érezteti hatását. Egyébként a tanyai örsöket is erősítik. Szeged és környéke közbiztonsá­gára mjntegy 180.000 kat. hold területen jelenleg 370 fónyi rendőr­ség, ezenkívül a koidon csendőrsége ügyel. a SZEGED telefonszáma 13-33 Lucy Kieselhausen. - Alfréd Kerr. ­I. Fiatal báj ajakán. Fürge, mint ifjú agar Szende, édes és varázsos Minden tagja néma táncos Mesterkéltség nélkül ö leng Csontjai mind erre nőttek. Hull, hajol, száll és kering, Gyorsan, lassan rengve ring II. (Kinderszne) karszékében Himbálózik mindkét térden. Kuporog, szemét meresztve - Gyermekség derűje benne — S a kezébe kicsi medve. III. Az izgalmat betetőzte Egy vers révén. Irta Gőthe. A rémkirály. A vadonban Vad galoppban, minden sorban Hallga, Lucy Kieselhausen Lovagol a fal mentében. Néha dermedten megretten Kataleptikus meredten. IV. Illeg, ballag, szállni próbál Teszi, ami neki jól ált. Szárnyaló kéj. Ifjúság Legszebb — dilettáncosság t íme : hajlani, simulni Tán több, mint táncolni tudni. Juhász Gyula. Férfi fehérnemüek, nyakkendők, női-, férfi- és gyarmek­harisnyák, kötött kabátok, csipkék, szalagok, menyasszonyi koszorúk és fátyolok legolcsóbb szabott árakoa Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér Csekonics-utca Telefon 855. 259a Telefon «54. TWEF0N: MAS7n-Mn7l TEiEFON: Igazgatósai455. MMIlCU-IY1UZ.I Pénztár 11-85. j Ma, hétfőn utoljára Az ivad uralkodó filmje! Cezarina! Kedden, szerdán és csütörtökön, nov. | 9., 10. és 11-én = Amerikai C«rvln-fllm 1 = \ ARANYLÁZ. Dráma a Vad Nyugat mezőségein, hat » felvonásban. ritnii ícö riLNt A vetélytársak. Komédia 1 felvonásban. Báló Elemér, a Nemzeti Szinház tagja konferál. VI-ikfolytatás, befejező,8-ik rész: i Maud Gregaards bosszúja. A fSszerepben: Ml A MAY Kedden, szerdán és csütörtökön, nov. | 9., 10. és 11-én = Amerikai C«rvln-fllm 1 = \ ARANYLÁZ. Dráma a Vad Nyugat mezőségein, hat » felvonásban. ritnii ícö riLNt A vetélytársak. Komédia 1 felvonásban. Báló Elemér, a Nemzeti Szinház tagja konferál. filfiAÍliftQt fa?ÍÍfita' hétköznapokon fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. 1 JJWUOÖUk imm, vasárnap fél 3, fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. A bécsi szociáldemokraták a III internacionálé ellen. BÉCS, nov. 8. (M. T. I.) Az osztrák szociáldemokraták párjgyülé­sének tegnapi ülését dr. Adler Fri­gyes előadói je'entése vezette be, amelyben élesen elitélte dr. Frei és Rote kommunisták egyéni akcióját. Szolgáljon intelmül számunkra — mondotta — Németország független pártjának sorsa Tiszta helyzetet kell teremteni és a kommunisták tevékeny­ségét csirájában el kell fojtanunk. A vitában dr. Bauer képviselő is fel­szólalt, mire Adler határozati javas­latát egyhangúan elfogadták. Épp ugy egyhangúlag elfogadták azt az indít­ványt, amely kimondja, hogy Frei Rote eljátszották azt a jogukat, hogy az Arbeilerzeitung szerkesztői legyenek. A határozat elfogadása után Hemke birodalmi gyűlési kép­viselő Németország független szo­ciáldemokrata-pártja nevében hosz­szabb beszédben üdvözölte a párt­gyűlést, amelynek az a határozata, hogy nem csatlakozik a (II. inter­nacionáléhoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom