Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-09 / 71. szám

Sfeped. 1920 povímh^ 9 Ára 2 korona. Kedd. I. évf., 71. azám. ELÓFI ZETESI AK AK: 'jy evrc J80 ku ! Nígy Jevrt oho fél évre !••> , ! e*. óra tb „ Megjelenik naponkint délután. 6 KKEfr'IÓSfG É* MAi ÜHIVATAL; Kölcsey utca 6. S Tei«fun 13-33. , Nem nyugosznak... SZEGED, november 8. És nem nyugosznak . . . Talán a saját súlytalanságuk, az érzéktelenségük tudata táncoltatja őket ott a szélsőségek kör I, ahol szem betűnnek, ahol észreveszik őket: azokat, akik a tömegből nem tudnak kinőni, akik a tucatban tucatáru maradnak, akiket a nagy hullámverés dobott az érvényesü és öblibe s akik már elfelejtették a kalibertelenség sok évig hordott átkát s eddig fclreősmert, de most érvényesült lángész módjára viselik a maguk jóv> Itát és az o:szág rossz sorsát. Az összehasonlítás ingere, a hasonlat megvonásának szükségérzése szinte kínálkozik ebben az üvöltő szürkeségben. Abban a sokszor elátkozott, de egyre többször visszasírt régi világban is sok volt a szürkeség, de> az akkoii szürkeség sohasem akart más lenni, sohasem akart másnak látszani, mint egyes markáns egyéniség, eszes homlok, akaratos ajkak, cselekvő kéz háttere, az az erőt, biztonságot, alapot kölcsönöző háttér, melyből az akkori jobbak hatal masabban, erőteljesebben, megkapóbban emelkedhettek ki. És most?... A született szürkeség, az obligát háttér untalan előretör és vigasztalan szintelenségével talentum nélktil valóságával, semmi célra nem jó voltával elfedni igyekezik a mai kor jobbjainak, annak at egynéhány hivatottnak az egyéniségét, eszét, akaratát és cselekvőképességét. Az önfegyelem hiánya, a saját belső értékük megbirálásának hibája, az abszolút önösség — ezek a mai kor politikájának legnagyobb betegségei s az ellentálló készség, mely az ország politikai józansága volna a háború és a forradalmak nagy katzenjammerében ma még teljesen megbízhatatlan. És igy az ország szervezetének nincs meg az a kiválasztó, szabadulni tudó képessége, amely megvan az emberi testben s amely az emberi testből a szenynyet, a gennvet, a mérget el tudja távolítani. Ma nincs meg. — talán, adja Isten. nemsokára ujra meglesz üe addig, amig ez a kivánságos kiválasztó-készség ujra feléled a nemzetben: a vezetőknek és a sajtónak fokozott eréllyel, kíméletlen igazsággal kell lecsapnia mindenütt, akol a romlás, a bomlasztás megkezdédik. Ha a test nem bir maga menekedni a fertőzéstől, ott jöjjön, mert kell, a mü'étes beavatkozás és ba kell, akár az amputáció is. A szürkeség ma is megmozdult, a háttér előtérbe tört és — nem ratifikál . . . S ami a legszomorúbb: hangzatos frázisuk, öntömjénezésük, Magyar Mi kaságuk tapsot arat, helyeslés visszhangját kelti a társadalom sok rétegében. Hát nem akad senki, aki megmondaná, hogy ez az egész akció gyerekes és éretlen, hacsak nem gonosz? Nem mondja meg senki, hegy lehetetlenségért léte t kockáztatni ostobaság, hacsak nem aljasság? Nem kiáltja oda nekik senki, hogy aki Magyaror-zágot ma ujabb megszállás veszedelmének, blokádnak, háborúnak lehetősége elé sodorja, az — hazaáruló! Pedig ezt hivatalos kinyilatkozássa/ kellene belevinni a köztudatba, hogy az egész ország tudja meg: miről vaji itt ma szó. A helyzetünk nem rosszabbodik, a szégyenünk nem lesz nagyobb, — csak az ántánt igazságtalansága lesz ezzel égbekiáltóbb, a mi igazságunk tisztább és nemesebb. Eljön majd a holnap és a?t mi meg is éljük, hogy az erőszakolt államformációk, melyek körülöttünk és belőlünk kalapáiódtak össze, megroppannak, meginganak s akkor — akkor ott leszünk mi mind, akik ma ratifikálunk. S. C. iwwwwwi******************************************** Apponyi nagy beszéde a földbirtokreformról, a liberálizmusról és a jogrendről. — A nemzetgyűlés mai ütése. — e BUDAPEST, november 8 (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés mai ülésén k második szónoka gróf Apponyi Albert volt. Beszéde elején kijelenti, hogy nemcsak elfogadja, de örömmel üdvözli a földbirtokreformot. Mindeneklőtt a nagybirtokosokat veszi védelmébe és Gieger ellen polemizál. Azután a földbirtokreformról szól részletesebben s nagyjában és egészében helyesli a javaslatot. Beszédének befejezése előtt ismét a magyar nemességet veszi védelmébe, melynek j 48 előtt az volt a hibája, hogy előjoga hoz szociális érzék nélkül ragaszd odott, de ugyancsak ezé a nemességé volt az az érdem, hogy a jobbágyság felszabadult. A magyar nemességet örök történelmi dicsőség illttt\ meg ezért a cselekedetéért. Hangsúlyozta Apponyi, hogy ezzel a védelemmel nem az élők érdekeinek kiván szolgálni, hanem azoknak a halottaknak emlékét védi, akiknek el nem muló érdemeik vannak. Ezután a liberálizmusra tér át, mely a hatvanas években alkotott és apostoli vezérek állottak az élén. A liberalizmus a francia forradalomtól kezdve a jogi emancipációt és a jogegyenlőséget vitte keresztül. Igaz, hogy a liberálizmus későbbi vezérei egy részét Isten és vallásellenes irányzat ejtette meg, de ez nem érintett soha egy Deákot, egy Eötvöst. Minden irány/at, minden eszmei áramlat megfelel a korának, annak a szolgálatára keletkezett. Természetes, hegy ujabb korokkal ujabb áramlatok jönnek, de az ty áramlatoknak kötelessége az előbbi irányzat jó oldalait figyelembe venni, azt átvenni s az uj irányzatot a régi bevált és Jó alapokon fejleszteni tovább. A legújabb irányzatnak is az a feladata, hogy ezen az alapon fejlessze tovább a megindult folyamatot. — Ez Apponyi felfogása a liberalizmus dolgában. Szóváteszj a földmivelésügyi miniszternek a zalamegyei gazdasági egyesület felirata dolgában kinyilatkoztatott á láspontját, mely szerint a magánvagyon védelmében felszóialt egyesülettel szemben megtorló intézkedést fog alkalmazni. Apponyi véleménye szerint a magánvéleményt igy megfojtani nem szabad. Legyen vége már a szovjeturalom hatásának. Barátkozzunk meg végre a szabadság gondolatával, még akkor is, ha éretlen és felelőtlen elemek azt a gondolatot perhorreszkálják is. Ez nem zárja ki azt, hogy a törvénnyel szemben renitenskedöket erélyesen megbüntessék. Ezt az intézkedést ő is támogatja. Szierényi: Tegnap is mi történt a fővárosban ? Apponyi: A kormány legyen erélyes. Ebben mindnyájan támogatjuk. Hangsúlyozza ezuán, hogy teljes sajtószabadságra van szükség és végét kell vetni a kicsinyes üldözéseknek. A denunciálások alapján való internálásokat is abba kell hagyni, mert nem tudja, mind kommunisták-e, akik a táborokban vannak. de annyi bizonyos, hogy akik kikerülnek, *zok mind kommunistává váltak. Gricger Miklós kérdésére, hogy miért nem lépett be a keresztény pártba, Apponyi azt felelte : — Azért, mert felfogásom szerint kevesebb játék volna kívánatos az antiszemita demagógia jelszavával és legyen több abból, ami a keresztény morál feltételeinek megfelel: a szociális politikából, a szeretetből és a jogrendből. Ma az előbbiből van több és az utóbbiból kevesebb, ha az arány megfordul, akkor belépek én is a keresztény pártba. Apponyi beszédét csendben hallgatták végig, alig helyeseltek s a beszéd végén is kevés „éljen" hangzott csupán. Szünet következett, amely után nagyatádi Szabó István felelt Apponyinak a zalamegyei gazdasági egyesület feliratára vonatkozólag fentartja múltkori szándékát, hogy megtorló intézkedéseket foganatosít, ha az egyesület nem korrigálja hibáját, mely tisztán lázitás volt. A jogrendet illetőn egyetért Apponyival s ha azt a kormár.y helyreállítani nem tudja, akkor ó lemond. A miniszter után Plósz István állott fel szólásra. Az ülés folyik. A Népszövetség egy bizottsága mellettünk nyilatkozott. GENF, nov. 8 (M. T. I.) A népek önrendelkezési jogával foglalkozó bizottság, amely a Népszövetség f> titkárságának égisze alatt munkálkodik, Genfben tartott legutóbbi ülésén Halecki János va/sói egyetemi tanár a nemrégiben lezajlott milanói népszövetségi kongreszszusról tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus a Magyar Külügyi Társaság felvételét egyhangúan határozta el. Az eleinte jelentkezett ellenvetésekkel szemben a lengyel delegáció azzal aratott győzelmet a magyar egyesület befogadási ügyében, hogy a magyar külpolitika előítéletektől mentes és a legnehezebb időkben is lengyel-barát állásfog alását dombori otta ki. Halecki beszámolóját megelőzőleg Baranyai Zoltán, a szegedi III. ker. polgári fiúiskola igazgatójának fia, budapesti főreáliskolai tanár tartott előadást a Népszövetség feladatáról a magyar határok megállapításánál. A bizottság azon véleményen volt, hogy a Népszövetség az elszakitofl összefüggő magyar nyelvterületeket feltétlenül vissza keli, hogy itélje Csonka-Magyarországnak A Magyar Aero-Szövetség repüló-mitingje. BUDAPEST, nov. 8. Vasárnap volt a Magyar Aero-Szövetség repülőversenye a Kormányzó ur őfóméltóságának és József főherceg védnöksége mellett 10 órakor érkezett meg a Kormányzó ur családjával. Jelen voltak a miniszterelnök és a honvédelmi miniszter is. A műsor zavartalanul és a legszebb eredménvnyel folyt le. A legnagyobb hatást Minar Gyula bravúros mutatványai, de főkép Kovács Endre ugrása keltette, aki Kern Dezső főhadnagy gépért I 3000 m. magasságból ejtőernyővel ereszkedett le és teljes biztonsággal ért földet. Állandó ostrom alatt állott a két postahivatal, amely a feladott küldeményeket külöi repülőnap-bélyegekkel és alkalmi bélyegzéssel továbbította. A verseny végeztével valamennyi résztvevő tisztelgő repüléssel vonult el a védnökök előtt. *************WAArtftWVWrtMM A POLITIKAI HELYZET. Azok a politikusok, akik a ratifikáció ellen foglallak állást, azt mondják, hogy az erszág nincsen tisztában azzal, mi mindent tartalmaz a békeszerződés, hogy milyen teljesíthetetlen feltételek vannak abban és volt ellenségeink milyen hatalmas beavatkozási jogot kapnak belügyeinkbe. Ez e'sősorban a Friedrich-csoport álláspontja. továbbá a Szmrecsányi kört gyűli képviselőké és a demokratáké. A kormányzópártban ebben a pillanatban az a helyze', hogy a pártból senki sem lép ki, a nyugatmagyarországi képviselőkön kivül. A többi ratifikáció ellenes képvi* selővel a megegyezés uiban van.