Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-28 / 88. szám

SZEGED MARGÓ. Petőfi szobrát a csehek bedesz­kázták Pozsonyban. Petőfi a világ egyik legnagyobb költője, ezt még a csehek is tudják. Ilyen nagy poétá­juk nekik egy sincsen. A napot pe­dig hiába próbálják bedeszkázni, az továbö is ragyog, világit és melegít az égen. Az jövőre örök hevével megint tavaszt varázsol a földre. Az intelligens csth, aki — akár néme­tül, akár franciig akár csehül, akár a világ bármely félvén elolvasta Petőfit, meg kell, hogy döbbenjen a korlátoltságnak azonx a módján, amellyel valamelyik barbár „illetékes tényező" eljárt Petőinél szemben Pozsonyban. Voltairet és Rousseaut a nagy forradalom után áxreakció megpróbálta kidobni a Pathebiíiból. De vájjon ki lehet-e dobni a fölw4­gosodás és szabadság nagy és dicső hirdetőinek, apostolainak és hősei­nek emlékét, eszméit, lelke fényét az öntudatra ébredt milliók szivéből és agyából? Petőfi a világszabadság­nak is harcosa és vértanuja volt, annak a világszabadságnak, amely­ről Massaryk is szónokolt, amikor még ex cathedra hirdette a bölcses­séget. A cseh demokrácia vájjon mit szól Petőfi bedeszkázásához ? Az Apostol költőjét akarják hal hatatlan­ága hetvenedik évében bebörtö­ifcfani a csehek? Nagyon csehüláll­haNazoknak igazságérzése és sza­badsa&szeretete, akik igy cselekszenek. Jó Petőiéi békén pihen a pozsonyi deszkák Között, várva biztos hittel a dicsőséges Xe,támadást! \ * Egy nagy Dublin ma az egész müveit és műveleten világ, egy nagy Dublin, amelybetk ostromlók és ostromlottak küzdenie és vérzenek a bellum omnium cfcmtra omnes kegyetlen elve alapján. Anglia, mint annakidején annyiszor megírták, so­káig páholyból nézte a háborút. Később válogatott csapatait elküldte a szárazföldi nagy meccsre, de mtfga tovább is szilárdan és rendületlenül kitartott páholyában. Egy-két bomba" néha ott kóválygott a feje fölött, áe hát hiába: nagy dolog a háború, ez megesik ilyenkor a legbiztosabb fe­dezékkel is. Mikor azonban a wil­soni „béke" kiütött, egyszerre kez­dett melege lenni Angliának. Az ellenség a saját páholyában támadt ellene, a tulajdon rabszolgái lázad­tak fel. A harc ma Dublin utcáin folyik, a harccal együtt a vér is, angol katonák és rendőrök vére. Aki kardot fog, kard által fog elveszni — mondja az evangéliumi igazság. Dublinban minden csendes — jelen­tik olykor Londonba és másnap uj utcai csaták zaja veri fel a csendet. Lloyd George kezd veszedelmesen kihajolni páholyából. * Az Akadémia Kóczán diját megint nem adták ki senkinek. Az önképző­körök táján nagy a szomorúság. Az Akadémia száz aranyat megtakarí­tott. Ez a száz arany különben csak a papíron száz arany ma már. A valóságban — száz darab papir, körülbelül annyi, amennyibe egy pályázó dráma gépírása kerül. HAVAS GYULA gépészmérnök, mechanikai, gép- 5 javitó és autogén-hegesztő üzem ~ SZEGED, Fodor utea 2. szám. Szeged, 1920 szeptember 28­Följelentik a várost a jogtalanul szedett miatt. Szegedi kereskedők tiltakozása a fényűzési adó ellen. — A Kereskedők Szövetsége csak közvetlenül áldoz a nyomor enyhítésére. SZEGED, november 27. (Saját tudósítónktól,) A december 1-én életbelépő fény­űzési adó ma úgyszólván Szeged egész kereskedő-társadalmát sorom­póba szólította, hogy tiltakozzék az uj törvény végrehajthatatlan rendel­kezései ellen, másrészt megvédje a szegedi vásárló-közönséget attól, hogy — mivel a város is szedi a fényűzési adót — kétszeresen ter­helje meg a súlyos adótöbblettet, amelyet a kereskedő természetesen áthárít a vevőre. A Kereskedők Szö­vetsége nagygyűlését a Lloyd-Társu­lat külön termében tartotta meg a termet zsúfolásig megtöltő érdeklődő jelenlétében. Mielőtt azonban a fény­t&ési adó ismertetésére tértek volna át, a Szövetség igazgatósága, magáévá téve Oügvay Károly javaslatát, a kö­vetkező afeséretes indítványt terjesz­tette elő: \ A Szegedi Kételkedők Szövetségének 1920 november 26-sn megtartott nagy­f jrülése határozatilag tejmondja, hogy a zövetség mindazokat az összegeket, ame­lyeket a jótékonyságra szán, \ezentul kizá­rólag a nyomor közvetlen enyMésére for­dítja s hogy a Szövetség semmmsle olyan akcióról, mely a jótékony cél cimétK^ö/i^­veket, albumokat, plaketteket, jelvényeket stb. árusit és mely akciók a nyomor en^ , hitésével csak ilyen kevés összefüggésben állanak, pártolni nem fog. Elhatározza továbbá a Szövetség, hogy a nyomor köz­vetlen enyhítésére tagjai, illetve szakosz­tályai révén befolyó összegeket csakis köz­vetlenül az illető célok szolgálatára bo­csájtja és semmiféle közvetett gyűjtésben részt nem vesz. Határozatunk indoka, hogy a közvetlen nyomor sokkal nagyobb, mint­sem megengedhetnők, — számolva tagjaink eddigi aránytalan és súlyos megterhelte­tésével — hogy a legégetőbb sebek he­gesztésén kívül, másra is vállalkozhassunk. A visszaélések számos válfaját meggátolni hivatott javaslatot a gyű­lés lelkesedéssel támogatta. A Szövetség elnöksége ezután kö­zölte azt a határozatát, hogy az ál­lamrendőrség legénysége részére ka­rácsonyi pénzbeli szeretetadományt óhajt juttatni, méltányolva annak ál­dozatkész munkáját s ezért gyűjtést rendez. Kérte a tagokat a hozzájá­rulása, ami — mint a hangulatból látszok — bizonyára meg fog tör­ténni. \ Wimméf Fülöp kamarai elnök, aki mint vendég volt jelen, az OMKE elnökének kétx hozzá intézett felhívá­sát ismertette\a jövő évi tagsági díjra és az OMk'E lapjára vonatko­zólag, melynek Részvényeit most bocsájtották ki. Mindkét felhívást, a felszólaló lelkes szavai után, szim­patikusán fogadta a nagygyűlés. Az elnök jelzi, hogy következik a fényűzési forgalmi adó ismertetése. A hallgatóság megmozdul s dr. Landesberg Jenő titkár emelkedik fel, aki alapos tanulmány után igyekszik megértetni az uj törvényt és rendelkezéseit. Kérdéseket ád fel s azokra válaszol. De már az első válasz után, mivel szószerint idéz a végrehajtási utasitásból, végigmoraj­lik a terem, nevetés és csodálkozás árulja el, hogy a hallgatóság nem értette a mondatot. Landesberg nyu­godtan megjegyzi: — Ne méltóztassanak megijedni, minden szót külön meg fogok ma­gyarázni. Sikerült is tárgyával közmegelége­désre megbirkózni. Az ép oly érté­kes, mint érdekes előadásból meg­tudtuk, hogy a csere is adóköteles s ha valamit veszek s azt visszave­szem és másra cserélem be, mind­két darab után adót fizetek. Ilyen kedélyes esetek után, a hallgatóság kívánságára előadó a fényűzési cik­keket sorolta föl. Első helyen az igazgyöngy szerepel s aztán elso­•lhatatlanul sok minden a külön­leges papírtól a hangszereken át egészen a legyezőig, sétabotig, lakk­cipőig, & dákókig s a billiárd-asztal szegélyéig. Az illatos ecet is luxus, nemkülönben mindennemű arcfesték. Az italok ellénben csak akkor, ha különleges fényűzési vállalatok szol­gálják ki. Ami viszont tudományos, vallási vagy gyógyászati célokat szol­gái, az adómentes. Végül az előadó részletesen ismertette az előirt eljá­rást, a felfektetendő raktárkönyvet-' és az eladási bárcát. \ A tetszéssel fogadott ismertetés után dr. Kertész Béla, a Szövetség ügyésze ismertette a szegedi keres­kedő-társadalom állásfoglalását az uj adónemmel szemben. A luxusadó — mondja -s. az államnak legna­gyobb lukszusa, mert behajtása és ellenőrzése oly kiadásokat jelent, melyek felemésztik a jövedelmet. — Ez az adónem — folytatja — nem a kéreskedőt, hanem a fogyasz­tóközönséget sújtja, a kereskedő csupán adószedője az államnak, mindamellett a kereskedőtársadalom jogos és súlyos aggályai ezen adó­TfiiEFOH: Igazgatóság 455. KORZÓ-MOZI TEiBFON: Pfinztar 11-85. Pcnlr O nnnVin át ! Szombaton és vasárnap, \0sat 4S napion ai • november hó 27. és ^fi A szezon kimagasKkfilmirodalmi eseménye! Madame Tallien Nagy történeti dráma a francia forradalom idejéből, 5 felvonásban. Címszerepben: LYDIA\BORELLI. Ff na Hajnii" lfP7flpfp> • hétköznapokon fél fél 7 és fél 9 órakor. LílUctUaíiUK KCZlieie . vasárnap fél 3, fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. nem és behajtási rendszere ellen általános közgazdasági érdekük, mert a magyar kereskedelem egy jelenté­keny részének megbénulását fogják eredményezni. Az apró, gyorsan le­folyó, köznapi vásárlások kizárják azt, hogy a rendeletnek nehézkes és terhes írásbeli munkával járó intéz­kedései a legjobb szándék mellett is betarthatók legyenek. Az érvényben levő miniszteri ren­delettel szemben pedig kívánja a Szövetség, hogy: 1. Korlátolva legyen a pénzügyi hatósá­goknak azon joga, hogy ezek a kereskedő üzletvitelének minden részletében, a keres-: kedő minden üzleti titkába betekintést köi vetelhessenek. 2. Enyhittessenek a rendeletnek birság es büntetési tételei. 3. A rendeletnek módosítása mentse fel a kereskedőt a raktárkönyv vezetésének kötelezettsége alól. 4. Addig is, mig a remélt pénzügymi­niszteri módosító rendelet meg nem érkez­nék, a Szövetség a helybeli pénzügyigaz­gatóság utján azon kérelmet terjeszti fel a pénzügyminiszterhez, hogy a raktárkönyv felfektetésére 30 napi halasztás engedélyez­tessék. Végül sürgősen beszüntetni kivánja a Szövetség a Szeged szab. kir. város által még mindig gyakorolt fényűzési illeték sze­dését, mert az nem csupán a törvényben megkívánt jogi előfeltételeket nélkülözi, hanem immár az állam pénzügyi érdekeibe is ütközik. A Szövetség ügyészének általános helyesléssel fogadott, a legkomo­lyabb érveken nyugvó előterjesztése után Ottovay Károly azt indítvá­nyozta, hogy a Kereskedők Szövet­sége tegyen a főispánnál azonnal fegyelmi följelentést a város vezető­sége ellen, mert jogtalanul még min­dég szedeti a városi fényűzési ille­téket. Azonkívül azt ajánlja, kérjék meg a főkapitányt, hogy a raktár­könyv felfektetése céljából engedé­lyezze az üzletekben való munkát és világítást záróra után is. A két indítvány kitörő lelkesedés­ben talált visszhangra, mire az el­nöklő Holtzer Tivadar az eredmé­nyes gyűlést berekesztette. Legolcsóbb szabott árakon 2§9b w női és férfi sza bókel lékek, úri-, nőidivat és rövidáruk, pipere-cikkek Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér Csekonics-u. Telefon 855. sz. Telefon 854. sz. A nemzetiségi miniszter és az államtitkára lemondott. BUDAPEST, nov. 27. Dr. Bleyer Jakab nemzetiségi miniszter, Kutka­falvy Miklós nemzetiségi államtitkár több okból, de főleg a nemzetiségi minisztérium megszüntetésére irányuló akció miatt a mai napon Teleki Pál miniszterelnöknek felajánlották le­mondásukat. ÓVÁS! Ne üljön fel hangzatos reklámoknak i ÓVÁS! szere7n\,1orduíjePU-^esÖU°aíommal HUIlgjáPÍa OÍfB€}f|yál* R«"T« ÜzletŐbGa SZOC.ID KiszocoAcái Kérjük a kirakatok megtekintését! \ 397 SZABÓIT ^RAKi Szegedi üzlet: Kánljz-utca 14. Telefon: 6-84. x Gyár: Nagyvárad,\Biharmegye, Magyarország.

Next

/
Oldalképek
Tartalom