Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-03 / 66. szám

Sicpid, 1920 november 3 Ára 2 korona Szerda, I. évf. 66. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: tar évre 280 hor. I Negyedévre 70 kor. H\ évre 140 | e*v t-óra 25 8ii RKE8ZTÓSÉG ES KIALOtlIVATAL: Kölcsey-utca 6. * Telefon 13-33. Csata előtt. SZEOED, november 2 (cvs.) Rövidebb-hosszabb szüne­telés után ismét megkezdődik a nemzetgyűlés és azok a feladatok, melyeket ez az ülésszak old meg, annyira fontosak és életbevágók, hogy olyanféle lelkiállapotban éljük az előestéjét, mint az ütközet előtt a katona és az ajkunkra tóiul a fön­séges és mégis ahzatos Csata-ima, a „Vater, ich rufe dich!" Nem a ratifikációra gondolunk, amikor ezt irjuk, mert hiszen ennek a törvénynek becikkelyezése, ha vi­tát és akadékoskodást provokál is, olyan természetű, hogy a miként lelett való döntés nem áll módunk­ban és csupán az igen, vagy nem problémája vár ott elhatározásra. Ez a KWVény nem teremt nóvumot, nem állit bennünket aj helyzet elébe, nem változtat a meglévő viszonyainkon hajszálnyit sem; az a szerencsétlen­ség, melyet ez a tör* ny nem szank­cionál, hanem csupán hivatalos szi­nezetü tudsmásul vesz, a becikke­lyezés tényével nem súlyosbodik semmivel sem. — Lehetséges, hogy vad és kegyetlen viták zajlanak le a ratifikálás alkalmából, de ez a vita súlytalan és: lényegtelen — res ju­dicata, eldöntött kérdés ez már eleve a ami szó itt csép-hadaró alá kerfll: annak csak szalmája lesz, de magja semmi. Amire a jóérzésű és jészándéktr magyar ember aggodalommal és nyugtalanul gondol, Ű földbirtok­reform. Legelsősorban agrárország voltunk egész történelmünk folyamán; az utóbbi idők fellendült gazdasági éle­tében a mi hazánk ipara csak any­nyiban volt minden tekintetben üzem­és versenyképes, amennyiben a me­zőgazdasággal állott szerves össze­függésben. A mai csonka Magy<>r­orsz<g nagy trővesztesége után ugy maradt itt, hogy gazdaságilag ki­zárólag a mezögazdatág terén ér­vényesülhet. A szörnyű áldozatokat, melyeket hozott, a szörnyű károkat, melyeket szenved tt, egyedül éa ki­zárólag a mezőgazdaság megfeszi ett, tultermelő, intenzív munkájával birja helyrehozni. Ennek a feltétlenül, életbevágóan döntő fontosságú intenziv munkának a lehetőségéről dönt a földbirtok­reform. Ennek a törvénynek cél­tudatossága, helyes és megfelelő volta határoz a magyar jövő felett. Ha ez a törvény olyan megoldást talál, mely az eddig k véssé kihasz­nált magyar termés eti erők mélyebb, eredményesebb kiaknázását teszi le­hetővé, akkor e? a törvény lesz az a szilárd alapzat, melyre egy boldo­gabb Magyarország uj ezredév veszedelmeire-viharaira erősen és dacolón ráépülhet. Hogy a törvény ilyennek alkottassék meg, arra sok Megfontolásnak, belátásnak, bölcses­ségnek. önzetlenségnek és áldozat­készségnek kell összefognia. Adja a magyar Isten, hogy ezeknek az eré­nyeknek a hijján ne múljon a ma­gyar jövő boldogsága! A közgazdasági fakultás megnyitása. BUDAPEST, nov. 2 A M. T. I. pélyesen megnyitották a hivatalos világ és a közélet kiválóságainak jelenlétben. jelenti: A Tudományegyetem köz­gazdasági fakul'ását vasárnap ünne­A Himnusz után a kormányzó beszélt. Örömmel jött az ünnepélyre, — mondotta — mely hivatva van a közgazdasági élet uj intézményének működését bevezetni. Jelentős lépés ez azon a nehéz és küzdelmes uton, amely előttünk áll, hogy szegény, sokat szenvedett hazánkat a súlyos megpróbáltatások után ismét felvirágoztassuk és szebb, boldogabb jövő felé vezessük. Állandó, c üggedést nem ismerő, kitartó munkálkodásra k 11 készülnünk, hogy a magyar név ismét erőt, hatalmat, haladást és jólétet jelentsen. Azt akarjuk, hogy a magyar hazához tartozás ne csak az önzet­len lelkesedés kivánsága legyen, hanem, hogy büszke megelégedettséggel járjon. Arra kell törekednünk, hogy ujra visszaállítsuk s még sokkal erösebbé tegyük a magyar tudás, kultura és közgazdaság fölényét Európa keletén. Ehhez az <gész magyar közgazdasági élet újjáépítése szükséges. Az eddiginél nagyobb tudással és szakértelemmel foyjon a termelés, hogy az egész külgazdasági élet szelleme átalakuljon. Ne a birás féktelen vágya, a mohó tőkegyűjtés önző nemzetközisége legyen c közgazdaság irányító szelleme, hanem érvényesüljön itt is a keresztény erkélcs nemes fékezése és a lelkes hazaszeretetnek helyes irányban ösztönző szelleme. (Lelkes tetszés.) Bernát István dékán megnyitó szavai után a miniszterelnök beszélt. Az elviselhetetlen sulyu békeszer­ződés megbénítja munkaképességün­ket, a rettenetes létproblémák el­térítenek a normális életmódtól. Midőn az ország helyzetét ön fiai rontják türelmetlenségükkel, jó! esik átérezhetri azt az életerőt, amely mindezek dacára a nemzetben< mégis lüktet. R4g tapasztaljuk, hogy közgaz­daságunk osztrák mankón jár, a gazdasági pályák lenézettek voltak. Ennek oka részben a gazdasági tu­dományok mostoha so sa. A köz­gazdasági egyetem felállítását ezért határozta el a kormány. Működése közben jobban x ki tudjuk építeni. Óriási és sokoldalú feladatok vár­nak rá. Földmivest nevelni, akik a 'öldet nemcsak kereskedés tárgyá­nak fogják tekinteni, kereskedőket, ak'k felhasználják hazánk kiváló természetes fekvését, amit még a szomorú szétdarabolással sem lehe­tett tőlünk elvenni, politikusokat, akik szélesebb közgazdasági látó­körrel fognak cselekedni. E kar fogja nevelni külképviseletünket is. (Zajos tetszés.) Berzeviczy, Darányi Igsác, Chorin és Heinrich Ferenc felszólalása után a dékán köszöntötte a külföldi ven­dégeket, a pápai nunciust, Garcia spanyol követet. A Nemzeti Társaskör Tisza-emlékünnepe. — elsősorban fel kell támadnia Tisza szellemének, erkölcsének és jellemének, hogy feltámadhasson az ország. A magyar kormány feladata és becsülete, liogy a megtorló igazii 0 elérje a bűnösöket. BUDAPEST, nov. 2. A M. T. I. jelenti: Tisza István halálának má­sodik évfordu óján a Nemzeti Tár­saskörben előkelő közönség részvé­telével emlékünnep volt. Beöthy Zsolt megnyitója után Rákosi Jer.ö méltatta Tisza emlékét. Ebben az országban — mondo!ta Éjjeli szállást a vagonlakóknak. SZEGED, november 2. iz Országos Menekültügyi Hivatal a következő felhívást bocsátotta ki: A keresztény női tábor vezetőinek üzenete: — Üzen a tábornak, üzea Buda­pest minden lakosának, üzen egész Caonka-Magyarországnak! — Beköszöntött a tél hidegei, kesiényen, könyörtelenül. A vagonok­ban megtízszereződött a szenvedte. A gyermekek simák a hidegtő1, a felnőttek éjjeli nyugvóhelyükön köny­ryes táncot járnak a jégkirály kegyet­len katján. Adjunk Budapesten és tgész Csonka- Magyarországon el­hd>ezést, va*y legalább éjjeli szállást a vagonok minden gyermekének, minden lakójinnkl November 15-ig készül el az Üllői-utón számukra ÍO.OCO lakás, de addig is 14 csikorgó, hideg éjszakán keresztül százszorosan megfagy a gyermek és tönkremegy megle t ember. Ha nem fogadtok be legalább éjjelt szál ásra minden kis es nagy vagonltkót, töröljétek le minden cime ekből a keresztény szót, akkor nem vagyunk keresztény tábor, akkor nincs keresztény kurzus, akkor megérdemeljük, hogy üres karszt hozzon a magyar róna, hsgy dögvész puyztitson országunkban hogy a viz öntse el bn»yáinka\ sárrá váljék az arany k-zünkben, hogy szívjak önző vérüaket vérszopó ellen­fégcink és hogy nemzetünk elvesszen íi föld színéről. Valaszt kérünk hala­déktalanul ez üzenetre. Országos Menekültügyi Hivatal Budapes', VI., ötvót-s. 11. Katolikus öegélyakció Ausztria érdekében. BÉCS, nox. 2. (M. T. I.) A .V. W. J. értesülése szerint a keresz­tényszocialisták kőiében segitőakciót terveznek az osztrák élelmezési vál­ság enyhítése érdekében A világ katoliku ai a pápa jegrsérével se­giterek Ausztrián. Remelik, hogy egymillió katolikust rábírhatnak né­hány hónapon át egy-egy kilogram liszt, zsir és cukor felajánlására. Ezzel félmillió bécsi lakoson segít­hetnének. A szocialista kongreaazua a II. internacionale mellett. BRÜSSZEL, nov. 2. (Havas.) A M. T. I. jelenti: A szocialista kon­gresszus 491.173 szavazattal 76 225 ellenében elvetette azt az indilváayt, amely a II. internacionáléból való ki'épiést ajánlotta és elhatározta, hogy csatlakozik a genfi internacio­náléhoz A kö.'ponti tanács indítványa, melyhez a tanács csatlakozott, ki­jelenti, hogy a moszkvai feltételek elfogadhatatlanok. A NEMZETGYŰLÉS MUNKÁJA. A Ház csütörtöki ülésén megkezdő­dik a földbirtokreform tárgyalása. A javaslat bizottsági tárgyalásán ugyan résztvett a nemzetgyűlés tagjainak mintegy háromnegyedrésze, mégis kétségkívül meg fog történni, hogy egymást követik majd a felszólalá­sok és minden felszólalónak lesz külön kivánsága, módosítása. A vita egészen bonyolultnak ígér­kezik annál is inkább, mert a fog­lalkozásuk szerint is kisgazda kép­viselők közül a legtöbben nem tart­ják a javaslatot elég radikálisnak és olyan minimumnak, amellyel meg­elégednek, azt a javaslatot tekintik, amelyet Horthy Miklós kormányzó kívánságára nagyatádi Szabó István készített. A kisgazdáknak van egy egészen szélső szárnya, amely 20—25 tagból áll és amely a földbirtokreform tár­gyalásánál esetleg a pártból való kiválásig is el akar menni. Ez a szárny azt mondja, hogy a javaslat feltűnően kedvez a nagybirtokok ama részének, amelyek mágnások kezeiben vannak és amelyek mint családi birtokok szerepelnek. Ezek a kisgazdák azt az álláspontot foglal­ják el, hogy nem az ősiség figye­lembevételével kell a nagybirtokot kimé ni, hanem azt a nagybirtokot, amely a legintenzívebb és legbelter­jesebb gazdálkodással legtöbbet használ az országnak. Nincsenek megelégedve azzal sem, hogy a kisgazdák birtoka csak 10 holdig egészíthető ki. A javaslat tárgyalása legalább 10-ig el fog tartani, amikor meg fogják szakítani és a békeszerződés ratifikálását intézik el. Az ez ellen való tiltakozást különben megindí­totta a főváros csütörtöki határo­zata. amelyet Sopr- n és t.iás me­gyék tiltakozása követett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom