Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-16 / 52. szám

1920 október IC Ara I korona. Szombat, I. évf., 52. szám. Az osztrákok karinthiai győzelme az olaszoknak köszönhető­BUDAPEST, okf. 15. (M. T. I.) A karinthiai népszavazás, mint előre láthaló volt, nem folyt le minden incidens nélkül. A tartomány népe Ausztria mellett döntött, de a jugo­szláv kormány nem törődött a plebiscium eredményével és mára — mint Klagenfurtból jelentik — a jugoszláv katonaság megszállta a népszavazási terület egyik zónáját. A népszavazási bizottság már el­rendelte, hogy a jugoszláv hatóságok az A) zóna közigazgatását október 16 ar; adják át arosztrák hatóságok­énak s a klagenfurti" angol és francia megbízottak beleegyezésével az ola­szok erős csapatokat vontak össze Tarvis és Villach között, hogy a népszavazás eredményének nagyobb nyomatékot adjanak. Maguk az antánt delegá'usok is a békeszerződés meg­szegésének tekintik az esetet. Opti­misták ugy véiik, hogy a jugoszláv csapatok bevonulása csak a kiürítés fedezése miatt történt. BÉCS, okt. 15. (M. T. I.) Mint a laibachi Jutro Perlachból értesül, ott az a hir terjedt el, hogy az olaszok megszállják az A) zónát. A lap sze­rint nem tagadják, hogy a német­osztrákok győzelme az olaszok segít­ségének köszönhető. Anglia hozza meg Európának a békét. — Egy francia azocialista-vezér nyilatkozata. — BUDAPEST, okt. 15. A Pesti Hirlap irja: A Deutsche Allgemeine Zeitung Haliéba küldött tudósítója beszélgetést folytatott Longuet francia szocialista-vezérrel, aki a minap odaérkezett, hogy résztvegyen a független szocialisták kongresszusán. Longuet azt mondja, hogy a francia közvéle­mény most még teljesen a sovinisták befolyása alatt áll és ezért Francia­országban még ma is igazságtalan vádakat emelnek a németek ellen, de ez rövidisen meg fog változni. A németeknek még egyideig türelmesen kell virr.iolc. Rendkivüi érdél.;* nyi!?tkcj*trt leit Longuet Angliáról. Véleménye szerint Anglia fogja meghozni Európának a békét. Igaz ugyan, hogy Anglia készségének főleg önző gazdasági okai vannak, de ez Európa szá­mára irreleváns, ö nemrégen Angliában járt és nemcsak a főváros népé­vel és a politikai vezérekkel, hanem több vidéki város lakosságával is érintkezett. Mindenütt azt tapasztalta, ho>>y ugy a közvélemény, mint a politikai vezérek az igazi béke megteremtésén fáradoznak. Az angol mun­káspárt az utóbbi időben rendkívül módon megerősödött. Jelenleg csak 50 mandátuma van az alsóházban, de az ő véleménye szerint a legközelebbi választásokon könnyen még további 100 mandátumot nyerhet. Minthogy az angol alsóházban a demokrata elemek, főleg a liberálisok hajlandók a munkáspárttal együtt működni, bizonyosra veszi Longuet, hogy ennek a választásnak a jövöben nagy szerepe lesz Angliában. Negyvennégymilliárdos állam­adósság. PRÁGA, okt. 15. Az egyik cseh lap kimutatást közöl a Cseh-Szlovák köztársaság adósságairól. Eszerint a cseh szlovák állam adóssága j külföldi valutának a mai árfolyam szerint való átszámítása mellett negyvennégymilliárd hatszázötvenöt­millió koronát tesz ki. Bécs a nagy választási harc előtt. ELŐFIZETÉSI ARAK: tu évre 280 kor. I Negyedévre 70 kor. féí évre 140 „ I Egy bóra 25 „ Alaptőke és nyereség. . SZEGED, október 15. A részvénytársaságok mérlegeinek nyelve bizonyos vonatkozásban világ­nyelv. Körülbelül ugy vágjunk véle, mint a francia nyelvvel, emelyet a felső lizezer hivatalos nyelvnek tekint s eligazodik a segítségével. A mérleg­nyelv ugyan nem a felsőnek neve­zett, de a tényleg felül lévő tízez­reknek, az üzleti világnak nyelve, amely a számsorok ákombákomá­ban jobban eligazodik, mint közön­séges halandó a simanyelvü mese­könyvben. Akik megértik a mérleg-szót, fej­csóválva merenghettek most a Buda­pesti Ásványolajgyár Részvénytár­saság mult évi mérlegén, amely a napokban számolt be ftz üzleti ered­ményről. Ridegen, a próza egysze­rűségével hirdeti ez a mérleg, hogy a részvénytársaság tiszta nyeresége 2.220.231 korona. Ez a szám iga­zán nem meglepő, hiszen ma két millió koronát akárhány ember a belső zsebében hord, nehogy az aprópénze véletlenül elfogyjon. Azon­nal óriássá nő azonban ez az ösz­szeg, ha fipyelerobevesszük, hogy a Budapesti Ásványolajeyárnak alap­tőkéje kerek kiinaUto korona, vagyis ugyanannyi, amennyit egy év alatt keresett. A békeévek kitűnő üzletei még az emlékezetünkben élnek. Pénz­intézetek, ipari vállalkozások néha produkáltak olyan csodát, hogy az alaptőkéjük húsz-harminc százalékát keres!ék meg egy beütött, kitűnő esztendőben, dc nem felejtettük el azt sem, hogy éppen az ilyen szen­zációs üzleti eredmények hatása alatt beszéltünk aztán „bankuzsorá"­tól s hasonló, a tisztességes üíleti tevékenységgel össze nem egyeztet­hető cselekedetekről. Ma pedig szinte észrevétlenül hirdetheti egy vállalko­zás, h< gy egy esztendő alatt sikerült az atepiökéjet erősen megkétszerezni. És ezért feí nem hördül senki, a tisztességet nem emlegeti senki, mert hiszen mindnyájunk tudatának kü­szöbén ott settenkedik az a pozitív — Iw hangosan nem is vallott — tudás, az a bizonyosság, hogy a mai ü/leti élet lebonyolítói csaknem ki­vétel nélkül legalább is ilyen per­centre do'goznak s a kisebb tökével rendelkezőknek lehetetlen másként dulguzniok, különben az éhenhalás veszedelme fenyegeti őket. A morált ezuital nem biggyesszük e mérleg-történet végére. Hiszen nincs gondolkozó ember, aki nem volna tisztában azsal: hocyan lehet­séges az, hogy valakik kétmillió be­fekietéssel másik kétmilliót keressenek egy év alatti Tessék csak a minden­njpi élet legszükségesebb ke'lékeinek áraira gondolni s menlen kesernyés mosoly kíséretében konstatálhatja mindenki, hogy a Budapesti Ásvány­olajgyár mérlege egészen érthető valami. Az aztán más kérdés, hogy ez a tény nem kevésbé szomorúan jel­lemző, mint amennyire érthető. BUDAPEST, okt. 15. A Pesti Hir- \ fiip-mk jelentik Bécsből: B:cs város külső képén tulajdonképpen nem lát­szik, hogy három nappal a nagy választások előtt áll, különösen nem a külső kerületekben, ahol Bícs város nagy élete játszódik le. Itt néhány plakátot látni, amely a vá­lasztókat figyelmessé teszi, hogy Czernin Ottokárra szavazzanak. Min­denesetre különösebb a választások külső képe a perifériákon, ahol a szociáldemokraták és kommunisták nagyo i éles választási harcot foly­tatnak, részben egymás ellen, rész­ben pedig Bécs összes polgári párt­jai ellen. Vasárnap és hétfőn ninden­esetre eldől, hogy uj koalíció fogj r-e tovább vezetni Bécs város ügyeit, vagy pedig minden a régiben marad. Az utóbbit lehetetlennek tartják Bécs­| ben. A keresztényszocialisták Renner külpolitikai irányításával nincsenek megelégedve és mindentel fognak kö­vetni, hogy ezt a politikát megmásítsák. A szélrózsa minden irányában va'ó tájékozódás Ausztriának nein hozott szerencsét. Azok a képviselők, akiket az alpesi tartományokban választoltak és nagyon is nemzetiesen éreznek, tudni sem akartuk a Prága irányá­ban való tájékozódásról. Ezek a pártok a Magyarországgal való ba­rátságos viszonyt kívánják, amely Bécs polgárainál sokkal több barát­ságot élesztene, mint Prága irányaban való tájéKozódas. Czernin megválasz­tását biztosra veszik, bár a szociál­demokraták mindent elkövetnek, hogy váiasz-ógyüléseit, amelyeken program­beszédeit elmondani akarja, meg­zavarjak. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KSlcsey-utca 6. « " Telefon 13-33. Benes a magyar propaganda ellen. PRÁGA, okt. 15. A csehszlovák sajtóiroda jelenti: Benes külügy­miniszter a legrövidebb időn belül a Népszövetségnek okmányokat fog beterjeszteni a magyar propagandá­ról. Benes — ugyancsak prágai je­lentés szerint — Rómába utazott, hogy a pápával tárgyaljon a köz­társaság egyházpolitikai ügyeiről, esetleg szóbakerül az egyház vissza­állításáról szóló törvényjavaslat is, amihez a pápa jelenlegi formájában sohasem fog hozzájárulni. Franciaország uj államszö­vetséget tervez. BASEL, okt. 15. A Baseler Nach­richten bécsi forrásból közli: Francia­ország Ausztriának Bajorországhoz való csatlakozását is meg akarja aka­dályozni, mert ez csak kerülőút ahhoz, hogy a nagy Németbiroda­lomhoz csatlakozhassák. Magyaror­szág francia nyomásra mindinkább közeledik a kis ántánthoz, mert Franciaországnak az a terve, hogy Délkelet Európában uj államszövet­séget létesítsen, amelynek tagjai lennének: Csehország, Lengyelország, Románia. Magyarország és Jugo­szlávia. Parisban leptijabban azt a tanácsot adták Csehországnak, hogy igyekezzék barátságos viszonyba lépni Magyarországgal. Egyben arra is törekszik a francia politika, hogy közelebb hozza egymáshoz Ausztriát és Magyarországot. Németország forradalom előtt ZÜRICH, okt. 15. A Neue Züricher Zeitung a következő cikkben ismer­teti Németország kétségbeejtő hely­zetét az élelmezés terén : A legfon­tosabb élelmicikkek árát többszáz százalékkal emelték. Most már a kis pulgárság milliói is ébredezni kez­denek es ezért ujabb forradalom van készülőben, amennyiben mind­inkább növekszik a szélsőbal- és a a szélsőjobboldal tábora. A polgár­ság végképpen megunta azt a kor­mányzatot, amelyből teljesen hiány­zik minden alkotó eszme. Az első nemzetközi keresz­tényszocialista - kongresszus. BUKAREST, okt. 15. A román sajtóiroda jelentése szerint, a legelső nemzetközi keresztényszocialista­kongresszus Budapesten lesz. A református zsinat az elszakított területek magyarságáért. GENF, okt. 15. A Journal de Geneve budapesti forrásból közli, hogy a református egyházi zsinat el­határozta, hogy a Népek Szövetségé­hez fordul az elszakított területen lévő kisebbségek jogainak védelme érdeké­ben és egyúttal kérni fogja, hogy a Népek Szövetsége állítsa vissza egyházi egységét mindazoknak a magyarul beszélő reformátusoknak, akik a régi Magyarország határain belül élnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom