Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-09 / 46. szám

Saarad, október Ara I korona. Szombat, I. évf., grfg. ELÓPIZETÉSI ARAK: évre 280 kor. I Negyedévre JOkor. évre 140 ,. | Egy bóra 25 Megjelenik naponkint délután. Kulturbotrány. SZEGED, október 8. A főispán és polgármester előtt népes küldöttség jelent meg tegnap az alsóvárosi iskola ügyében. Ma, amikor a kulturális többtermelés jelszavát hangoztatják országszerte, ma, amikor parasztegyetemet akarnak fö'ái ilani Szegeden, ma, amikor, ha egy színigazgatónak rosszul megy a színházüzlet, hát a kultura csődjéről beszélnek, ma vari Szegeden egy nagy városrész, amelynek nincsen iskolája. Az épület ugyan megvolna, de benne rendesen és rendszeresen tanítani lehetetlen. Hetenkint félnapos oktatás van az alsóvárosi iskolában, ahol harminc osztály növendékei négy tanteremben szoronganak. Hát tanítás ez Ys lehet iit eredményre gondolni? És szabad ernek megtörténnie Szegeden, az Úr 1920 ik esztendejében? Alsóvá!os népe valósággal proceszsziót járt d főispánnál és a polgármesternél az iskola érdekében, ók, az egyszerű emberek, érzik és tudják, hogy itt nagy baj van, nagy mulasztás történt, hogy ez kullurszégyen és bárhol a világon kulturbotrány lenne. És vájjon ki vezette ezl a könyőigő deputációt, ki adott hangot az iskoláért való kérelemnek ? Természetesen — nem Jánossy Oyula tanfelügyelő, aki egyéb sürgős és fontos áüamflg/ekkel van most súlyosan megterhelve. Neki más dolga van, 6 mássá', beszél, ő nem ilyenkor szokott tisztelegni és kérelmezni Ellenben Vajas József, a kisgazda volt az, aki belátta, hogy itt tenni kell, itt segíteni ke!!, gyorsan, gyorsan, a leggyorsabban 1 Eleget késlekedett, halogatott az, ;«ki illetékes tényező lenne ebben az ügyben, a legilletékesebb, az egyedül illetékes, hiszen tanférfiu, hiszen az ö zömök és széles vállaira bízták onnan felülről a szegedi népnevelés és oktatás ügyét. De ő nem volt jel. ' most, amikor csakugyan és mindenképpen jelen kel'ett volna len.tic. A főispán megdöf jenve hallott', ho;jy milyen rossz karban van az egyetlen alsóvárosi iskola akkor, mikor 22 korcsma viiul körülötte üres (áncteimekkel, nagy hcdályokkn', de a kuliura legelemibb dolgá> nem tudják dülíre vinni. Azonnal jelentést kér a főispán Jánossy ü\ua tanfelügyelő úrtól, aki c felejtette, vagy nem tartotta fontosnak értesíteni a város vezetőségét étről a lehetetlen és szégyenletes alsóvárosi kulturcsendéletről. Nekünk is volna egy szavunk e szon.oru esethez, amely különben sem á!l elszigetelten Jánossy Gyula bo<ros érdemekben gazdag működésében. Jánossy népszerűtlensége valósággal imponáló, ezt ő ;ól megalapozti különféle akcióival, amelyekkel vaiós.iggal agyonsanyargatta a szülőket, a gyermekeket, a tinitókst. Most már elég volt, kérünk szépen végre egy megfelelő embert • szegedi répne\e'és élére, az egész szegedi tanügy érdekében! tok megszállásáról lenne szó, inkább csak rendfentartásról. Reánk nézve igen fontos és a kiürítés szempontjából nagyjelentőségű a szerb csapatok felváltása. Tudomásom van arról, hogy a szerb kormány már is erélyesebb lépést tett a bolsevikiek ellen és a kommunista gyűlések tartását betiltotta. BUDAPEST, okt. 8. Rubinek Gyula a trianoni béke ratifikálására nézve a következőket mondotta : A minisztertanács elhatározta a békeszerződés ratifikálását. A békeszerződés tárgyalására elöieláthatóan november végén, de mindenesetre még ebben az évben sor kerül. Amint én látom, s nemzetgyllés programja ugy fog kialakulni, hogy elsősorban a birtokreformot tárgyaljuk, melye1, azt hiszem, meghosszabbított ülésekkel félhónap alatt elvégzünk, ezután egy nagyfontosságú Teleki miniszterelnök nyilatkozata az ujszegedi francia megszállásról BUDAPEST, okt. 8. Teleki Pál —« - ^ miniszterelnök az ujszegedi francia megszállásról a következő nyilatkozatot tette: — Hivatalosan még nem értesültem a szerbek állal megszállott területnek francia csapifok által leendő megszállásáról. Nem tartom valószínűnek, hogy nagyobb számú francia csapaMagyarország 300 milliós kölcsönt kap. BUDAPEST, okt. 8. Pátisból jelenlik a N. S. /.-nak: Pénzügyi körökből nyert értesülés szerint a francia kormány beleegyezett abba, hogy Magyarország 300 millió frank kölcsönt kapjon, melyet hat százalék mellett folyósitan: k. A visszafizetési határidő tizenöt esztendő. November végén ratifikáljuk a békét. javaslat, a közigazgatás reformja kerül a parlament elé. Remélhetőleg ezzel is hamarosan végzünk. Ha megállapítottuk a megyei és községi választójogot, még ebben az évben kiírjuk a megyei és községi választásokat, ezután kerül sor a békeszerződés ratifikálására. Ezt a keserű poharat ki kell üríteni, mert ?mig nem ratifikáljuk a békeszerződést, addig nem kötnek velünk kereskedelmi szerződést. Hogy ez mit jeleni gazdisági életünkben, ezt felesleges lővebben fejtegetni. Renner külügyi államtitkár Magyarország és Ausztria viszonyáról. BÉCS, okt. 8. Az Uj Nemzedék irja: Munkatársunk felkereste dr. Renner külügyi államtitkárt, aki a ma»yar és osztrák barátság főfeltéleleiröl a következőket mondotta: — Gtóf Csáky Imrének azzal az óhajával, hogy a két állam között jobb viszony alakuljon ki, teljesen egyetértek. Ennek a közeledésnek azonban politikai ts anyagi előfeltételei vannak. A politikai előfeltételek egyike az, hogy a magyar politika végre szűnjön meg Ausztriái ugy tekinteni, mintlu annak magától értetődő kötelessége volna Magyarországot követni, ha arra jelt adnak. Magyarország szeles köreiben még ma is dualisztikusán gondolkoznak és egyes magyar tényezők ugy mozognak Bécsben, mintha otthon volnának. xÉp ez sér.i az osztrák érzékenységet. Ausztria azt akarja, hogy mint szuverén külföldet kezeljék. Más fonnák közöli igazán nem jöhet létre szives közeledé* a kél nép között. A hivatalos közlönyünk ma hirdette ki az uj alkotmányt, amelynek bevezető szakaszn Ausztriát minden időre demokratikus népköztársaságnak és szövetséges államnak deklarálja. Ausztriában senkinek stnes kedve ahhjz, hogy re^t kötelékeket, mint például h pragmatika sankció, ismét magára vegyen Értesse meg kérem honfitársaival, — fejezte be Renner — hogy az én ólnjtásom az, hogy jó köztársasági osztrák és emellett a magyar nép barátja maradjuk. Egy román lap a francia—magyar szövetségről. dunaparti államok egyhan-ulag visszautasították a Dunakonferencia határozatát, ellenben Nemetország Magyarország és Görögország a nagyhatalmak delegáltjaival szövetkeztek". Hangsúlyozza a lap, hogy megállapításul részükről megáll pitottnak tekiniik, hoty Franciaország Magyarországba l szö vetkezett, régebbi szövetségeseivel, Romániával, Jugoszláviával, Csehországgal szemben. BUKAREST, okt. 8. Az Independence Rumaine vezetőcikkben foglalkozik a párisi Dunakonferencia ülesenek a Dunára vonatkozó jelentésével. .Románia jógiit — irja a nevezett I p — nem engedik megcserhittatni, már pedig a Dunakonferencia hatarozata sárii ezen jogaikat. Ennélfogva feltételezhetjük, hogy a román kormá:>y nem fogja azt aláírni. A szövetséges SZ i RKESZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOtcaey-utca 6. • Telefon 13-33. Becsi képviselők Budapesten. BUDAPEST, okt. 8. Ma, pénteken este nyolc osztrák keresztényszocialista képviselő érkezik Bécsből Budapestre, akik a magyarországi kereszténye cialisla szakszervezeteket, illetve a magyar keresztény szociális szervezkedést fogják tanulmányozni. Károlyi Mihályt kiutasítják Csehországból. PRÁGA, október 8. (Bud. Tud.) Hir szerint gróf Károlyi Mihály kiutasítása Csehszlovákiából küszöbön áll. A cseh kormány tiszteletben tartja a vendégjogot, minthogy azonban Károlyi visszaélésszerűen politikai mozgalmakat sziiott, a cseh hatóságok szükségesnek tartják kiutasítását. Giolitti Bécsbe \6n. BÉCS, okt. 8. A Neues Wiener Tagblatt jelenti Rómából: Az Idea Nazionale jelenti: Giolitti olasz miniszterelnök az ősz végefelé Bécsbe fog menni, hogy Renner látogatását viszonozza. Giolitti látogatása az uj nemzetgyűlés megalakulása és a kormány kijelölése után fog megtörténni. Wrangel a lengyelekkel tárgyal. BÉCS, oki. 8. (M. T. I.) A Neues Wiener Tagblatt jelenti Lemberg-böl: A Kurír Lwowsky szerint Wrangel és Sapieha k( lügyminiszfer arról tanácskoznak, hogy az ántánt protektorátusa alatt esetleg közös akciót kezdjenek S'ovjetoroszország ellsn. Ha Lengyelország és Szovjetoroszország között létrejönne a béke, ugy a lengyel sereg keretében küzdő orosz cs pitok Sawinkow vezetésével Krímbe mennek. A Gazctta Warsaxvska arról értesül, hogy néhány nappal ezelőtt lengyel bizottság érkezett Szebasztopolba, Wrangel főhadiszállására. Friedrich a belgrádi útról és a király-kérdésről. BUDAPEST, okt. 8. (N. S. I.) Friedrich István egy újságírónak a következőket mondotta : A belgrádi ut tervét szerencsétlen ideának tartom. Ha a nemzetgyűlési képviselők ma bármeiyik európai fővárosba akarnak ellátogatni, injuk csakis Berlinbe, vagy Rómába vezethet. Éppen ezért en és barátain legközelebb Beilinbe utazunk és bizonyos kérdésekben ott orientálódunk. Elmegyünk Münchenbe is. Római utunkról egyelőre még n-.'m beszélek, de eltökélt szándékom, hogy Rómába is mielőbb elutazzunk. A királyság kérdésére ezt mondta: A királyság nem szűnt meg, tehát királynak is ktii lenni. Gondoskodtam arról, hogy pártom erre vonatkozó álláspontja országszerte ismeretes legyen.