Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)
1920-10-06 / 43. szám
fii eged. 1920 október 6. Ara I korona. Szerda, I. évi, 43. síim. ELÓfIZtTÉél ARAK: egy évre 280 kor. I Negyedévre 70 kor. NI évre 140 „ I Egy Hóra 25 SItRKESZTÓSEG Lö KIADÓHIVATAL: KBIcaey-utca 6. * Telefon 13-33. Üdvözlet Aradnak. SZEGED, október 5. A magyar Straszburgok egyik legszebbike, a néma fönséggel gyászoló Arad holnap Szegeden ünnepel és emlékezik. Mélységes fekete gyásza kettős fájdalmat takar: az egyik régi, a másik uj, mind a kettőt ellenség önkénye okozta. A régi gyász tizenhárom hős vértanú halála miatt borong kupolás homlokán, az uj gyász ... de erről most hallgassunk, ezt most némán és büszkén viseljük, amig örömre és diadalra nem változik egy feltámadáaos magyar húsvét hajnalán. Testvéri szeretettel, együttérző lélekkel, meghatottan köszöntjük és öleljük szivünkre a vértanuk ünnepén a vértanuk városát, a golgotas Aradot. Arad jön el most hozzánk, a régi dicsőség emlékét felújítani, az uj reménység oltártüzét felszítani, mert mi most nem mehetünk el Aradhoz. Arad jön hozzánk és elszakadt testvéreink sóhaját, vágyát, álmát, hitét és bizodalmát hozza el ide, a magyar folyó partjára. Arad jön hozzánk, Damjanichék városa, hozzánk, Dugonics és Tömörkény városába. A fájdalmasan dicsőséges októberi nap előestéjén kigyullad lelkünkben az emlékezés mécsese és ma, amikor nagy eszméket kis embereknek kell valóra váltaniok, eszünkbe jutnak újra ők, akik oroszlánok voltak a magyar szabadság csodálatos harcában, rettegett és magasztalt félistenek, eszünkbe jutnak ők, akik ugy fogadták az idegen hóhérok Ítéletét, mint Krisztus a fe«zitsdmeget, szelíden és büszkén, az örök bíróhoz felebbezve a földi pribékektől, eszünkbe jutnak ők, akik, megbékülve élettel és halállal, a lelki nagyság, a római jellem bátorságával és hűségével indultak el egy borongól októberi reggelen, a dérütött mezőn a bitók alá és a golyók elébe. Mindnyájan magyarok és keresztények voltak ők, az igazság és becsület héroszai, akik a közösség javára szívesen és némán adlák oda életüket, amelyet mindig a haza és szabadság ügyének szenteltek. Mindnyájan ismerték az élet értékét, élvezték szépségeit, a családi kör meghitt melegét, a győzelmes csaták mámorát, a férfias barátság és a tiszta szerelem fölemelő és üdvözítő érzését és mindezektől elbúcsúztak és megindultak a magyar Kálvária utján, a martirhalál ösvényén, hogy utat vágjanak a jövendőnek, a magyar öncéluságnak, a nemzeti jogok és igazságok végső diadalának. Mindnyájan átérezték és megváltották a nagy egyházatya igéit: Sanguis martyrum fermerttum tdti: valóban, a magyar mártírok vére volt mindig élesztője a magyarság hitének, a szebb és jobb jövő e biztos zálogának. A lángolóan magyar Damjanich, a nemes LeiningenWesterburg, a dicső Nagy Sándor, Kiss Ernő, Aulich, Knezits, Vécsey, Desewfty, Török, Lahner, Pöltenberg, Lázár és Schweidel szellemi utódai még ma is élnek, szenvednek, megadással tűrnek, vergődnek, vagonokban laknak, börtönökben sínylődnek és szótalanul meghalnak az örökkévaló gondolatért, amely a magyar Golgota városának vértanúit éltette, hevítette, száz csataba vitte és halálba és halhatatlan életbe kalauzolta. Rájuk is gondolunk holnap, a szegedi szabadságszobor tövében, az emlékezés óráiban, mikor a gyászoló Arad testvérkezet fog és örök frigyet köt az ünneplő Szegeddel. Magyarország, ne feledd el mártirjaidat: e régi jelige a régi elnyomatás idejéből ma is felénk hangzik és mi ma is emlékezünk és — remélünk! Mint Ábrányi Emil, a magyar gondolat e nemes és lelkes költője mondotta: a haladás, a nemzeti munka folyton zengő kalapácsütése a legszebb hódolat, amellyel köszönthetjük őket, a néma vértanukat! A föltámadni készülő CsonkaMagyarország mélysége® gyásszal, de rendületlen lélekkel virraszt álmaik felett! Botrány a népbiztosok tárgyalásán. Ismét kivonultak a védők. BUDAPEST, okt. 5. A népbiztosok bünpörének mai tárgyalása ujabb kinos izgalmak legyében indult meg. A legnapi főtárgyalás folyamán ugyanis incidens keletkezett a tárgyalást vezető elnök és a vádlottak között. Az egyik tanú kihallgatása után dr. Ágoston Péter vádlott több kérdést intézett a tanúhoz, majd annak vallomására különböző megjegyzéseket tett. Az elnök ismételten és újra figyelmeztette a vádlottat, hogy kérdéseket intézhet ugyan, de megjegyzéseket nem tehet, ettől tartózkodjék, meri különben megbüntetik. Erre felugrott dr. Kiss Jenő védő és a következeket mondotta: „A vádlottnak igenis joga van a tanú vallomására megjegyzéseket tenni." Elnök: Rendreutasítom ügyvéd urat és tanác i határozatot kérek arra, hogy a védelemből kizárassék! Erre Kiss Jenő összecsomagolta aktatáskáját és szó nélkül otthagyta a főtárgyalásL Utána.dr. Székely AlaMegadta magát az orosz déli hadsereg. BÉCS, okt. 5. (M. T. I.) A Neues Wiener Tagblatt jelenti Párisból: A Matin iclenii Varsóból: Az orosz déli hadsereg megadta magát. Harmincöté: er ember kapitulált Wrangel tábornoknak. Komoly zendülések a Vág völgyén. dár ügyvéd szintén felállóit és elhagyta a termet. Még egy védő, dr. Béres Géza maradt a tárgyalási teremben, aki felállott és a következő kijelentést tette: „Méltóságos Elnök ur! Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a törvény értelmében a vádlottnak tényleg joga van észrevételeket tenni a tanú vallomására és ha a vádlott ezzel a jogával élni kiván, attól nem lehet elzárni". Az elnök itt közbeszólt, mire Béres is elhagyta a termet, igy azután nem maradt egyetlen védő sem a teremben. Ezután dr. Aczél kir. főügyészhelyettes indítványozta, hogy mivel a most jelenvolt védők annyira zavarják a tárgyalás menetét, hogy velük a bizottság nem tárgyalhat, kéri a bíróságot, hogy a törvényhez képest ugy ezekkel szemben, mint azon védőkkel szemben, kik állandóan távolmaradnak a tárgyalástól, megfelelő határozatot hozzon. A bíróság a döntést a mai tárgyaláson hirdeti ki. BÉCS, okt. 5.(M T.< ) A Reichspostnsk jelentik Pozsonyból: A vágvolgyi forrongás során különbözö összetűzések tonéntek. Zsolnáról jelen'ik, hogy Ruttkán a szervezett munkások hatalmukba kerítették a várost és elüldözték a községházán székelő cseh hivatalnokokat, valamint ezek "családjait. A Zsolnáról gyorsan odaküldött cseh katonaság még az' nap brutálisan helyreállította a rendet. Száztíz szociáldemokratát, a felkelés vezetőjét és hat másik tót munkást elfogtak és lllavára vitték. A lázadás azért tört ki, mert a vasuli műhely vehetőjéül egy nemrégen bevándorolt Bernnek nevü cseh mérnököt neveztek ki, mellőzve Margocsy tót mérnököt, aki évek sora óta hivatalnoka a műhelynek, Franciaország még népszavazást sem engedélyez Ausztriában. BÉCS, okt. 5 (M. T. I.) Genfről jelentik Frankfurton keresztül a Neue Ficie Presse-vek : A francia kormány elhatározta, hory az osztrák kormánynál tiltakozni fog a nemzetgyűlés azon határozatának végrehajtása ellen, hogy a Németországhoz vaió csatlakozás kérdésében népszavazást rct.dczzetiek. A francia kormár.y azon a nézeien van, hogy az ilyen népszavazás ellentétben áll a s-iint-g?rmainei békeszerződés 88-ik cikkelyével. Franciaország ezért követeli, hogy a bécsi nemzetgyűlés határozatat feltétlenül semmisítse mee. Francia—német közeledés. BÉCS. okt. 5. (M. T. I.) A Neue Freie Presse' jelenti Párisból: Dr. Mayer német követnek Leygues francia miniszterelnöknél tett látogatása élénk föltűnést keltett, mert e pillanatban alig vártak arra, hogy Franciaország előzékeny magatartást tanúsítson Németország irányában. A legtöbb lap kommentár nélkül közli a jelentést és több lap kommentárja meglehetősen egy hangon azt hangsúlyozza, hogy dr. Mayer az első naptól kezdve a legbékülékenyebb és a leglojálisabb viselkedést tanúsított és őszinteségéhez szó nem fér, azonban szükséges, hogy a német kormány magatartása tényleg megfeleljen a német követ szavainak, hogy fönnmaradjon a reménye annak, hogy Németország és Franciaország között normális kapcsolatok létesilnek.