Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-05 / 42. szám

SZjEOED Szegőd, 1W október 5. — Szeged-Alföldi Kereskedelmi Részvénytársaság. Oklóber l-én alakult meg 600 000 korona alaptö­kével a Szeged-Alföldi Kereskedelmi Részvénytársaság. Az alakuló köz­gyűlés a Szeged-AlföldiTakarékpérz­tár r.-t. tanácstermében folyt le. Az uj vállalat messzehordó célokkal in­dul meg és abból a hatalmas sze­repből, amely a virágzó jövő elé in­duló Szegednek, mint a Magyaror­szágon átvonuló világkereskedelem legnagyobb és legexponáltabb góci pontjának fog jutni, orofczlánrészt kiván vállalni. Az uj társaságban megvan minden ehhez szükséges előfeltétel. A társaságot a Mercur Váltóüzlet Részvénytársaság, a Sze­ged-Alföldi Takarékpénztár anyainté­zete támogatja és érdekközösségben van az orszá- legelső vállalataival. A vállalat igazgatóságában helyet foglalnak dr. Német Béla, a Magyar Konzervgyárosok Országos Szövetsé­gének elnöke, Gottlieb Benő, az „Óceán" Magyar Konzervgyár és Kereskedelmi Részvénytársaság vezérigazgatója, Ungár Ede, az Élelmiszerkcreskedők Áruforgalmi Részvénytársaságnak vezérigazgatója, Fehér Tivadar, a Feketeerdői Üveg­gyár R.-T. és Zagyvapálfalvai Üveg­gyár R.-T. igazgatója, Berger Mór, a Mercur Váltóüzleti R.-T. vezér­igazgatója, Fűrst Sándor miniszteri tanácsos, Peternelly József helybeli nagykereskedő, Pataky Vilmos, a Szeged-Alföldi Takarékpénztár R.-T. vezérigazgatója, Szécsi Ede magánzó, Benedek Pál nagykereskedő, Schwarcz Kálmán nagykereskedő és Peternelly Lajos földbirtokos. A részvénytársa­ság elnöke dr. Pdlfy József, v. országgyűlési képviselő, ny. árva­széki elnök. A társaság elnökének kiváló személyisége, az illusztris igazgatóság és a hazai piacon való kitűnő összeköttetései garanciák arra, hogy az országos érdekű nagy cél­jait a hazai közgazdaság és Szeged felvirágzásának javára sikerrel fogja szolgálhatni. Az érdeklődés az uj vállalat iránt, már a részvényjegyzés alkalmával oly nagy mértékben ju­tott kifejezésre, miszerint jelentékeny túljegyzés történt s ennek folytán a részvények csak arányosítva kerül­nek szétosztásra. — Fizessen elő Szeged legelső és legnagyobb kölcsönkönyvtárában Szalayndl (Kigyó-utca 1). Hétfőn, kedden és szerdán ARANYPILLE része a Belvárosi Moziban — Csak igazolvánnyal I A M. T. I. jelenti: A m. kir. közélelme­zési minisztérium figyelmezteti a közönséget, hogy a fönnálló rende­letek értelmében mindennemű sze­mes termények és azok őrleményei vasúton, hajón, villamoson, gép­kocsin vagy talyigán csakis szállí­tási Igazolvánnyal szállíthatók, amely igazolványok kiadására annak a helynek a polgármestere, államrendőrsége, vagy szolgabiró­sága jogosult, ahonnan az elszállí­tásnak történnie kell. Minden olyan szemes terményt, illetve annak őrle­ményét, amelyre a fél ilyen igazol­ványt nem tud felmutatni, a vona­tot ellenőrző közegek kötelesek le­foglalni. „Mare Romania" belülről nézve. — Milyen az élet Bukarestben. — r Meglepő olcsó árakt SckalferTemtret Kossuth Lajos-sugárut 8. ELSŐRENDŰ KIVITEL! taian élete egyedül a varrietékben, orfeumokban, továbbá a Calea Vik­tórián és az Elisabet Boulevardon látható még igazi képében. Nincs itt gond, sem nyomor, fény, pompa, brilliáns butonok, 20 centiméteres cipősarkok, suhogó selymek, végig­végig, ameddig csak a szem ellát. — Összejöttem egy miniszteri tit­kárral, — mesélte tovább a keres­kedő — akivel elbeszélgettünk az aktuális politikáról is. Meg vannak győződve róla a román politikusok, hogy Erdélyt, ugy ahogy most van, nem tarthatják meg. Amint ők maguk is emlegetik, nagyot haraptak az almába, de nem tudják lenyelni. A háború rémével küzdenek állan­dóan. Igy a németek által felrobban­tott Piatra Olti vashidat sem merik megcsináltatni, mert meg vannak győződve róla, hogy „úgyis jön nemsokára a német." A párisi „Le Journalé" szeptem­ber 15-iki számában egy cikk fel­szólította Romániát, hogy a saját érdekében vonuljon vissza Erdély­ben ajcsucsa—máría-radnai Clemen­ceau-vonalra, mivel rövid időn belül úgyis erre lesz kényszerítve. Ezt a cikket a „Brassói Hírlap" és az „Erdélyi Újság" is leközölte, de dél­előtt tizórafelé a lapokat elkoboz­ták és másnap a leghatározottabban megeáfolták a híradást. Erdélyen keresztül utazni valóságos isten­kísértés. Mindenkiben kémet néznek és folyton molesztálják az utasokat. A vasúti kocsiknak nincsenek ablakai, sőt sok helyen az ajtók is hiányza­nak. A tövis—predeáli vonalon pedig már köztudomásu, hogy naponta 5—6 embert lesodornak az alagutak a vonat tetejéről. Ferdinánd király még mindig Szinajában üdül. A trónörökös állí­tólag Párisban van, Erzsébet ki­rályné pedig e héten jött haza Lon­donból, ahova a fáma szerint egy kis bakancsszállitás kieszközlése érdekében utazott el. Ez már rá is férne a román katonákra, mert a magyaroktól lopott bakkancsokból kezd kibújni a lábuk. x Franceaka Bertini a főszerep­lője a Caesara-filmgyár nagyszerű filmciklusának, A 7 főbűn-nek, (nem folytatásos kép) melynek első fel­vételét, a Harag-ot mától kezdve három napon át tartja műsoron a Korzó-Mozi. Ezen irodalmi filmmel egyidejűleg lesz bemutatva az ame­rikai Pathé-filmgyár legújabb bájos vígjátéka, Az unoka. x tloffer és Tirsa képkereske­dés Kelemen-u. 7. Képkeretmühely Iskola-utca 18. 6 x Délmagyarorazág Hírlap- és Nyomdavállalat, Szeged, Petőfi Sándor-sugárut 1. ízléses kiállítás­ban, jutányos áron, gyorsan és pon­tosan készit mindenféle nyomtatványt. Teljesen uj, modern felszerelés. Telefon: 16—34. SZEOED, október 4. (Saját tudósítónktól.) Egy bécsi exportcég tisztviselője tegnap érkezett meg Bukarestből, hol hosszabb időt töltött. Munka­társunknak érdekes dolgokat beszélt el az ottani életről — Bukarest — mondotta a bécsi ur — már békében is valósággal nemzetközi város volt, ma pedig jel­lemző, hogy bármilyen más nyelven könnyebben boldogulhat ott az ember, mint a románnal. Az előkelőség francia őrületben szenved, mig a kereskedelmi világ csak németül tár­gyal. Lakik a román fővárosban kö­rülbelül negyvenezer magyar is, ami szintén elég tekintélyes szám. A hivatalnok- és munkásosztály valósággal éhezik, jegyrendszer ugyan nincs, de egy-egy üzlet előtt százá­val állanak az emberek a kenyér­kiosztás alkalmával. Szeptember elején váratlanul le­maximáltak mindent. Az élelmicik­kektől kezdve az utolsó gombostűig. Persze erre eltűnt minden áru, ugy a piacokról, mint az üzletekből. Két nappal utóbb húszezer főnyi tüntető tömeg vonult fel a minisztérium elé és kenyeret követelt. Három hétig tartotta magát az ármaximálás, de a legerősebb terror mellett sem lehe­tett tovább tartani, mert a nép han­gulata határozottan forradalmivá lett. Szeptember 25-én megszüntették a maximális árakat ugy, hogy ma szabadkereskedelem tárgyát képezi ott minden. A maximálás után körül­belül igy alakultak az árak: kenyér­liszt kilogramja 7—8 lei, tej 4, tojás 1.50, hus 36, zsir 50, egypár cipő 4—500 és egy öltöny ruha 1500—2000 lei. A koronának leira való átcserélése alkalmával szintén nagy zavarok voltak országszerte. Erdélyből pedig oly nyugtalanító hírek érkeztek, hogy Take /onescu minisztertársaival együtt Erdélybe utazott és a nagyobb váro­sokban megnyugtató beszédeket tar­tottak. Egyébiránt szeptember 2-án egész Erdélyben egyórás tiltakozó­sztrájk volt a pénzkicserélés ellen. Bukarestnek a régi léha, gond­pfilláns ékszert. aranyat, eiüatftt 86a magas arban vásárlunk Fischer Testvérek , , ékszerészek kAraszu "> Szájad. Belvárosi Mozi Pénztári telefonszám 5—82. CSAK 3 NAPIO! Október 4., 5. és 6-án, hétfőn, kedden és szerdán Aranypille III, része A főszerepben : PEARL WHITE. A leggrandiózusabb filmattrakrió I Hajsza it rílUriixu 1L köznapokon 5, 7 és 9 órakor, Előadások ünnep£p 3> 5f 7 és 9 órtkor; Minden előadáson katonazenei •ost érkeztek! NaflTiMM Elsőrendű minőségű, férfiruha Ízléses kivitelű ICIIII Ulld és átmeneti kabát újdonságok 194 Balázs Jenő EStó SZEGED, SZÉCHENYI-TÉR 2. Nagy irók, nagy irások SZEOED, október 4. (Saját tudósítónktól.) A szegedi könyvkereskedők pa­naszkodnak ; a könyvvásárlási láz, amely egy év előtt még oly magas fokon állott, hogy szinte csillapít­hatatlan volt, váratlanul, minden át­menet nélkül megszűnt. Magyaráza­tul pedig a könyv árának rohamos emelkedését tálalják fe». Ez a tünet nem idegen a fővá­rosi könyvkiadók előtt sem, érthető hát, hogy a merészen föllendült áraknak szárnyát szegik s ígyen lehetővé teszik az Ízesebb lelkitáp­lálék megszerzését. Különösen meg­értjük, ha a kultura-terjesztés cégére alatt csoportba verődöttek, a könyv­kiadó részvénytársaságok gondol­koznak és cselekszenek igy, hiszen a közhit az, hogy az ö munkássá­gukat nemesebb aélok is fűtik, nem csupán az anyagi eredmény. Igen, mindez érthető volna, a föl­csigázott várakozást azonban ala­posan le kell hütenünk. Előttünk fekszik a Géniusz könyvkiadó r.-t. jelentése, melyben ez a címében sokat és főleg jót ígérő s a most alakulóban lévő és elsőrendű kultur­missziót teljesítő „Magyar Géniusz" jóhangzásu nevét fölhasználó, de azzal semmiféle közösségben nem álló alakulás bejelenti, hogy Nagy irók, nagy irások cimen klasszikus sorozatot indit a halhatatlanok Írá­saiból. Egy-egy sorozat tíz kötet s az első kiadás 1500 példányban készül s ebből 300 példány merített papiroson. A tíz mű rendes kötés­ben 1200 korona, merített papiro­son 2400. Ime a száraz adatok, amelyek azonban kierőszakolják a legélesebb kritikát. Mert látnia kell a frázi­soktól el nem vakított gondolkozó embernek, hogy irodalmi cégér alatt a legridegebb spekulánsokkal állunk itt szemben, akiknek egyetlen és félreismerhetetlen céljuk nagy pén­zek bezsebelése. Egy kis számvetés érthetővé világítja a Géniusz egész haditervét. A kétféle kiadás jöve­delme kétmilliószázhatvanezer ko­rona. Minden költségét leszámítva a társaságnak, bizonyos, hogy sú­lyos százezrek maradnak meg ha­szonképpen a pénzszekrényében. S ez a számítás annál reálisabb, mert az 1200 példányt a nyilvános- és kölcsönkönyvtárak nyakába sózzák, amelyek — a közönség pressziója alatt — e kiáltóan drága müveket is kénytelenek megvenni, a 300 díszesebb példány meg a milliomo­sok, a proccok s a láncosok vilá­gában talál gazdára. A Géniusz haditerve hát kiváló, de — kérdjük szeretettel — hol marad az irodalom, a kultura-ter­jesztés? Mert engedjen meg a Gé­niusz nekünk, de 1500 könyvnek szigorúan zártkörben való terjesz­tése ma, amikor a milliók lelkét kellene táplálnunk, igazán nem hi­vatás-teljesítés. Ugy érezzük: ma csak annak szabad a fórumon megjelennie, aki olcsó és jó köny­vet hoz a szomjazó magyar lelkek tízezreinek. A másmilyen irodalmi üzleteket, mint a Géniusz is, aiiol az üzleten van a hangsúly, talán el lehetne intézni suba alatt, a nyilvá­nosság teljes kizárásával. Megvételre keresek magas áron arany kar csati* érákat ét brilliáns ékszereket Ml FISCHER JÓZ8EFS3£*

Next

/
Oldalképek
Tartalom