Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-05 / 42. szám

Szeged, 1920 október 5. Ara 2 korona. Kedd, 1. évi., 42. szám. Alkotó szeretet. SZEGED, október 4 India nagy költője, az angol imperializmus járma alatt nyögő hindu nép prófétája, Rahindranat Tagore Európa müveit nyugatán jár most, a győztes államok városaiban, amelyek egy világháború után a „béke" áldásait élvezik. Ez a béke ugyan milliók halálán és milliós nemzetek leigázásán épül, de hát a győztesek nein törődnek most ilyen csekélységgel. Jaj a legyőzötteknek — hirdette a gall Brennus annak idején, kardját dobva a diadal serpenyőjébe és ezt az elvet gyakorolják ma az európai diadalmasok. Hirdetni persze nem lehet és nem szabad, ez kegyetlenség lenne, ez nem keresztényi dolog, de gyakorolni lehet. És most eljön a messze Keletről, az ősi, szent források mellől egy Nobal-dijat nyert költő, egy világhírű nagyság és lesújtó Ítéletet mond a győztesek öröméről, a fényűző és mulató európai életről és eszükbe hozza a pompázóknak és vigadozóknak, hogy öt éven át llzmílió férfi esett el értük a becsület mezején, tízmillió hós és vértanú és áldozat és martalék és ők, a megmaradtak és fölülkerültek, most feledve egy világ szenvedését, milliók vérét és könnyét, most győzelmi táncot járnak az aranyborjú kőiül, a Mammon tiszteletére. A nyertesek részegen a nyereség mámorától, elfeledkeznek arról, mivel tartoznak a dicső halottaknak és mivel tartoznak a verejtékező, a vergődő, az igazság és jog után esengő élőknek. A távoli költő, az indiai Tagore egészen jól látja a beteg, a bűnös, a bukás örvénye szélén táncoló Európát. Talán még nem késő, talán még lehetne segíteni rajt*. Bizonyára nem keleti < fatalizmussal, meddő szemlélődéssel, mint a hindu poéta, hanem — termelő és teremtő munkával, egy nagy^tcstvéri összefogással, keresztény áldozatos szellemmel, lélekkel és igazsággal. Alkotó szeretet mentheti meg csak a süllyedő világot, a beteg és reménytelen Európát, alkotó szeretet, mely a romok és nyomorok csataterei fölött az igazságos és boldog béke szivárványát tűzi a reménység és vigasztalás egére! Dolgozzunk és higyjünk és akkor nem kell a messze Kelet szent forrásai mellől idezarándokló költőtől megtudnunk, hogy milyen nyomorultak és szerencsétlenek is vagyunk mi. Akkor a templomok harangja, a gyári ázirénákibúgása, a mozdonyok robogása, a költök és szántóvetők >éneke fogja hirdetni, hogy a világ legnagyobb őrületéből, az ősi gyűlölség bajából kigyógyultunk! A kereszténység valódi, krisztusi értelmében az emberi közösség nagy építő és lendítő ereje, konstruktív erő, amely a földi embert a legtisztább magasságok távlatába akarja emelni. Ratifikálni kell a békét. — Gróf Csáky külügyminiszter nyilatkozata. — SZEGED, október 4. Szombati számunkban alkalmunk volt gróf Csáky Imre külügyminiszter urnák nagyfontosságú nyilatkozatait közölni, amelyeket lapunk felelős szerkesztője, dr. Sziltssy Cásar előtt tett a külügyminiszter ur, íőként azzal a céllal, hogy Szegeden hozza legelőször a nyilvánosság elé a béke ratifikálása és a trianoni békeszerződés végrehajtása kérdésében elfoglalt álláspontját. Nyilatkozatának ez a része a szegedi cenzúra letiltása folytán nem jelenhetett meg, ma azonban, amikor a külügyminiszter urnák hasonló szellemű kijelentése már megjelent a bécsi „Neue Freic Presse" hasábjain is, mi sem akadályozza többé, hogy átadjuk a nyilvánosságnak a Szegednek szánt nagyfontosságú nyilatkozatot, mely szószerint így hangzik: — Ezt a kérdést én nem válaszolhatom meg, mert ennek a megválaszolása annak a szervnek a metier-jébe tartozik, amely szervtől ebben a kérdésben a döntés függ és ez a szerv a törvényhozás. Ugy értem ezt, hogy a megszállott területek kiürítése a békeszerződés ratifikálásán fordul. — Olyan dolog ez, melyet előbb-utóbb bele kell vinnünk a köztudatba. A békeszerződés becikkelyezetlen volta a mi helyzetünket nem javítja, mert mi itt olyan adott helyzettel, olyan fait accomplival állunk szemben, amelynek korrekciója nem áll módunkban. Javítani a helyzetünket nem tudjuk s azzal, hogy strucc módjára homokba dugjuk a fejünket s nem veszünk hivatalosan tudomást a megnyirbálásunkról, nem használunk, sőt — miután ezen a mi huzódá6unkon jogtalanul megszállott területeink felszabadulása múlik — aak kárunk van abbál, hogy nem ratifikáljuk a békeszerződést. A Neue Freie Presse ludósilója előtt a következőképpen nyilatkozott a külügyminiszter ur: — A kormánynak eltökélt szándéka, hogy a trianoni békeszerződést a lehető legrövidebb időn belül ratifikáltatja. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot akkor fogja benyújtani a nemzetgyűlésnek, mihelyst a nemzetgyűlés elintézte mindazokat a rendkívül fontos törvényjavaslatokat, amelyek jelenleg előtte fekszenek és halasztást nem tűrnek. A kormánynak általában az a célja, hogy az összes határállamokkal jó és baráti szomszédviszonyt létesítsen, magától értetődik, hogy az Ausztriához való jóbaráti viszony létesítését is teljes szivből kívánjuk. A Németországhoz való viszonyunkról csak azt mondhatom, hogy Németországgal szemben ugyanazon barátságos érzelmeket tápláljuk, amelyekkel mindazon hatalmakkal szemben viseltetünk, amelyek készek arra, hogy bennünket a mai helyzetünkben segitőkézzel támogassanak. Örömmel észleltük, hogy Németoiszdg hajlandóságot mutat Magyarország ujrafelépitésén aktive közreműködni. Ezt célozzák legutóbb a német birodalmi kormánnyal folytatott gazdasági tárgyalások és a bajor íöldmtvelési miniszter budapesti látogatása is. Gazdasági közeledés Németország és Franciaország között. elnöknél tett első hivatalos látogatása tegnap volt. Mayer követ a beszélgetés során a legnagyobb határozottsággal ismételten biztosította a francia miniszterelnököt, hogy kormánya a versaillesi békeszerződést egész terjedelmében, amennyire csak lehetséges, igyekszik majd teljesíteni. A francia miniszterelnök kijelentet e, hogyha Franciaország Németorsiág jóindulatának megnyilvánulását látja, mindent megtesz majd. hogy Németország helyzetén, különösen a békeszerződésnek végrehajtásánál, könynyitsen, különösen a két állam normális kapcsolatának ujrafelvéteie előmozdításában. Ilyen körülmények között a német—francia kereskedelmi kapcsolatok ujrafelvéteie a két ország kölcsönös előnyére történhetik meg. BÉCS, okt. 4. (M. T. I.) A Morgeri jelenti Berlinből: A német és francia kormány egy harmadik hatalom kezdeményezésére tárgyalásokat kezdett, amelyeknek gazdasági és politikai háttere is van és a két ország gazdasági köaeledését tartják szem előtt, amelyek azonban fejlődésük folyamán nem maradhatnak befolyás nélkül a két ország politikai viszonyára. Németország politikai orientációjában figyelemreméltó változásról lehet beszélni, ami annál feltűnőbb, mert olyan időpontban töiténik, amidőn a német nép franciaellenes hangulata talán maximumát érte cl. Közben Párisban az ottani követ részéről figyelemreméltó lépés történt, amiről francia részről hivatalosan a következőket jelentik: Mayer német követnek a francia miniszterRubinek miniszter beszámolóját megakadályozták. KECSKEMÉT, okt. 4. A N. S. I. je'enti: Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter szombaton este Kecskemétre érkezett, hogy mint a város nemzetgyűlési képviselője, beszámoló beszédet tartson. Miután azonban arról értesült, hogy valami akcióra készülnek ellene, beszámoló beszédét nem Kecskeméten, hanem a közeli Komárom-Szent-Lőrincen tartotta meg 70—80 főnyi meghívott közönség jelenlétében. A minisztert Kecskeméten időzésekor állandóan nagyszámú rendőrség őrizte.' Ausztria Délnémetországhoz sem csatlakozhat. BÉCS, okt. 4. (M. T. I) A Wiener Sonn- und Montagszcitung beavatoit helyről a következő autentikus értesülést szerzi: Franciaország el van tökélve, hogy az úgynevezett kis csatlakozásba ép ugy nem megy bele, mint Ausztriának a nagynémel birodalomhoz való csatlakozásába. A kis csatlakozás alatt a francia kormány Ausztriának a délnémet államokkal való csatlakozásátérti abban az esetben, ha ezek Északnémetországtól elválnának. Párisban irányadó helyen kijelentették, hogy Ausztriának Délnemetországhoz való csatlakozása nem volna egyéb, mint csatlakozás kerülő ulon, minthogy Délnémetországnak a birodalomtól való elválása csak átmeneti jelenség lenne és az uj német birodalom megieremtése után Ausztria ép ugy alka része lenne ennek az uj német birodalomnak. MiUerand, a francia köztársaság elnöke azt az erélyes álláspontot képviseli, hogy Franciaországnak ép oly hevesen kell küzdeni a nagy, mint a kis csatlakozás ellen. Elhalasztották a román kOvetség fölállítását. BUDAPEST, okt. 4. A budapesti sajióban az a hír terjedt el, hogy a román kormány október első felében követséget állit föl Pesten. Mint békéscsabai tudósítónk irja, ez a hír, ebben a formában még korainak tekintendő. A román kormány, közbejött akadályok miatt, a követség fölállításának tervét bizonytalan időre elhalasztotta. A német konzulátust követséggé szervezték át. BUDAPEST, okt. 4. A német birodalmi kormány gróf WürttembergStammheim eddigi fökonzult ügyvivői címmel Magyarország követévé nevezte ki és az eddigi főkonzulátust követséggé szervezte át, demonstrálva azt, hogy a független és önálló Magyarországot hivatalosan elismerte. Gróf Württemberg ügyvivő ezidöszerint németországi M birtokán tartózkodik, ahol párhetes " szabadságot élvez, amelynek latelte p, után azonnal Pestre jön és átveszi hivatalit. • 1