Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-28 / 62. szám

Stegad, 1920 október 28. ára fl korona. Csütörtök, I. évf., 62. Mám. ELÓFIZETESI ARAK: (m évre 280 kor. I Negyedévre 70 kor. Ml évre 140 ,. I Egv í'óra 25 „ Szegény gazdagok. SZEOED, október 27. A vagyonelvonás szüksége már légen bennél a köziudatban s hegy elébb-utóbb bekövetkezik, az senki eJCtt nem képezhette kétség tárgyát. £j a tudat azután azt eredményezte, hogy milliárdokra rugó rengeteg va­gyont mentettek ki a külföldre. Aki­sek alkalma nyilott s akinek volt git mentenie, kivitte a vagyonát, vagy legalább is a vagyona mobili­zálható részét, hogy a dézsinától menekedjék. Ezt a mentési Műve­letet egyaránt gyakorolta mindenki; as ántánt-missziók tisztjei nyiltan emlegették megbízóik neveit, amelyek között s régi történelmi nevek épp Ijiy szerepeltek, mint az uj és a legújabb magyarok. Ebben a vagyon­kimentéshen olyan egyértelműség, olyan egybevágó meggyőződés és olyan egy-igyekvés matatkozett, ami­nőt a magyar história eddig még néni produkált. Szomorú tünet ez, de annyira specifikusan magyar szokás tüHetje, hogy — mást nem is várhattunk. Aki csak kissé figyelte 'a magyar embernek viselkedését az állammal szcmber> és e*t nemcsak most, ami­kor a közmorál annyira lecsúszott, de a legbecsületesebb békeidőben is, untalan tapasztalhatta, hogy a társa­dalom minden rétegeben szinte sporí­szerüleg űzték az állam megrövidí­tését, mígkárositását. Ami például Németországban az illetőt társadalmi halottá tette: a hamis adóbevallás, az Magyarországon virtus volt és abban a társadalom a legrosszabb esetben sem látott egyebet, mint valami nem sikerült, de semmiesetre sem jogtalan önvédelmet. Németor­szág sok kis városában csak veze­tője van a villamos-kocsinak, kalauza nincsen és az utazásért járó garast (öt pfennig) egy perselybe dobja be a felszálló; próbálnák meg ezt a rendszert minálunk, ahol napról­napra láthatnunk jólöltözött embe­reket üres kocsin is a lépcsőn utazni, hogy — ha a kalauz jön — lelép­hessenek fizetés nélkül« villamosról. Preventív törvényjavaslat fekszik most a nemzetgyűlés elftt, «.r,i-lv az ingó vagyonnak a kü.földre való menekvését gátolja meg. Későn jött ez a törvény, de talán még nem .eső után köpönyeg". Ha mast nem is, de az utolsó pillanatig bizakodó, vagy a kétségeskedő gazdagok va­gyonát att tarlja, — mert az bizo­nyos, hogy a végleges (örvény be­nyújtása szédületes a,anyu vagyon­vándorlást indított volna meg e nél­ktl a preventív törvény néikül. Helyes törvény ez, jó törvény. De a végleges törvénynek negyven— ötvenevei elkobzó és büntető 'hatályt w^ASl!Sanak' ne csak a KOOŰ és ktsklkedő gazdigokat érje, nanem az okosakat és az óvaiosa­Kat is. Szegény gazdagok I Ereky botrányt provokált. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, október 27. (Magyar Távirati Iroda.) A nemzetgyűlés mai ülését három­negyed 11 órakor nyitotta meg Ra­kevszky István elnök. A mult ülés jegyzökönyvének hitelesítése után felolvasták az indítvány és interpel­lációs könyvet Tizennégy interpel­lációt jegyezlek be az interpelláló képviselők. Töbtiek között őrgróf Pallavicíni, Karaffiáth Jenő a felvidéki atrocitások ügyébin, Ereky Károly az Amerikából h;.zavándoroltak tgyének tárgyában, Dvorcsák Győző a cseh atrocitások ügyiben. Az interpellá­ciókra 12 órakor tér át a Ház. Ezután Legeza Pál a mentelmi bizottság előadója beterjesztette jelen­tését Ugrón Gábor mentelmi jogának megsértése ügyében. Ugyanis Ugrón Gábor lakásának ablakait ismeretlen tettesek betörték. A bizotlság meg­állapította a mentelmi jog megsér­tését és kéri a jelentés ki nyomatását és szétosztását. Gömbös Gyula, mini a negyedik bírálóbizottság tagja, letette az esküt. Ezután harmadszori olvasásban elfogíd»4k a találmányszabadalrrak­ról szóló törvényjavaslat 1895-ik óv! 37-ik törvénycikk egyes rendelkezé­seinek módosításáról és kiegészíté­séről szóló törvényjavaslatot. Ezután a« elnök napirendi indít­ványt tett. A Ház legközelebbi ülé­sét november 3-án tartja. Korányi Frieyes pénzügyminiszter válaszolt Ereky Károly interpellá­ciójára, melyet a miniszterelnökhöz intézett s melyben a pénzügymi­nisztert azzal vádolja, hogy a cukor árának megszabásával megkárosította az államot. Korányi pénzügyminiszter a cukor­kérdés ügyével hosszabban foglal­kozik. Exportcukor tulajdonképen nem érkezett más, mint csehországi. Természetes, ho^y a csehek leg­inkább clyan államoknak adták át a cukrot, amelyeknek valutája maga­A Vatikán külpolitikai helyzete. KOPENHAGA, okt. 27. Rómából jelentik : A Vatikán pillanatnyi kül­politikáját egy római újság a következőképen jellemzi: A kibékülés a hivat3los 0 aszországgal semmiesetre sem fog megtörténni. Az ourópai államok között a Csehszlovák köztársaság adja a leg­több gondot Öszenfségének, mivel tnnek az állan-nak a politikusai az egy­ház és az állam szétválasz ásán dolgoznak. sabb.tn áll. Ez helyes pénzügyi po­litika is. A tengerentúli cukorra vo­natkozólag tényleg sok ajánlat érke­zett be. A cukorimportokkal szemben, amelyeket Ereky Károly szememre vtt, hogy behozitali javaslatokat el­utasítottam, igenis a lehetőségig mindig elzárkóztam és el is fogok zárkózni, meit hiszen valutánkat nem lehet máskép megjavítani. A tény az, hogy szakértekezletet hívtam össze a pénzügyminisztérium­ban, amelyen jelenvoltak az összes miniszterek és az egész érdekeltség. Ott kristályosodott ki az az eszme, hogy bizza meg a cukorközpont, mint a kormány szerve az ismertebb cégeket, hogy hozzanak be cukiot, agy ahogy akarják. Ezután arról szólott még a mi­niszter, hogy szabadsága ideje alatt Ulmann István miniszteri tanácsos kidolgozta az árak megállapítására vonatkozó rendelete', amelyet azután egyetértőleg óhajtott a kereskedelmi és közélelmezési miniszterrel meg­valósítani. A felelősséget teljes mér­tékben vállalja, mert az árak meg­állapítása egyáltalán nem sérti senki érdekíí és senkinek sem juttat semmifele előnyt. A miniszter beszédére Ereky Ká­roly válaszolt. Beszélt arról," hogy ez az ármegállapítás 3—400 milliós hasznot jelentett volna a cukor­gyáraknak. A miniszter ezzel az intéz­kedésével jogosulatlan hasznot akart juttatni az állam megkárosításával. Korányi Frigyes báró: Hazugság! Gazság! Ereky Károly: Nyiltan megvádo­lom a miniszter urat itt a Ház előtt azzal, hogy az állam rovására előnyt kívánt adni egyes' érdekeltségeknek. A Házban erre óriási zaj|támadt. Szterényi, (Jgron, Hegyeshalmi és a kisgazdapárt nagy többsége óriási zajjal fogadta Erckynek ezt a kije­lentését. Az ülés folyik. Talán már dolgoznak az angol bányászok. BÉCS, okt. 27. (M. T. I.) A N. F. P. írja : A Vorwarls londoni tudó­sítása szerint, délelőtt a kormány és a bányamunkások képvi­selői között egyezség jútl létre a követke/ő három poriban: 1. A Kí­vánt beremelést a munkások meg­kapják. 2. Kötelezik magukat, hogy go; d :skodnak a széntermelés foko­zásáról. 3. A kormány a bányaUzs­mek felszerel sínek megjavításáról gondoskodik. Ezeket a pontolat azonnal a bányászok' vé^rehaj'ó­bi/ottíága elé terjesztik, amely dél­u an hoz végleges hitározalot. Kor­mánykörökben remélik, hogy ezen az alapon létrejön a megegyezés és a munkások már szerdán mégkezdik a munkát. 8Í.RKE6Z1ÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: K51caey-utca 6. & Telefon 13-33. A felvidéki statárium. POZSONY, okt. 27. A Felvidéken kihirdetett statáriumot a csehek ujabban ismét jelentékeny módon megszigorították. A rendelkezés értel­mében Pozsonyban este 9 órakor be kell zárni minden nyilvános helyiséget, a városi szinház és mozgó­sz nházak nem tarthatnak előadást, es'e fél 10 órán tul senkinek sem szabad az utcán tartózkodni. Kassán is megszigorították a statáriumot. Záróra fél 10 órakor van, a kapu­kat fél 9 órakor bezárják. A görög király halála. BUDAPEST, okt. 27. Párisi jelen­tés szerint a francia sajtó Sándor görög király halála alkalmából eré­lyes támadást intéz Konstantin ex­király ellen és hangoztatja, hogy nem szabad visszatérnie a trónra. PÁR1S, okt. 27. (M. T. I. szikra­távirata.) Athénből jelentik: A gö­rög képviselőház ma ülést tart. Az elhunyt királyt pénteken délután temetik. A végtisztessegen Francia­országot Franchet d'Esperay fogja képviselni. TELEKI A RATIFIKÁLÁSRÓL. A M. T. I. jelenti: Gróf Teleki Pál miniszterelnök tegnap este a kor­mányzópárt k.'uojában a sajió kép­viselőinek kérdésére a következőket jelentette ki: — Csütörtökön a Ház pár napra elnapolja üléseit. Szünet alatt összeül a külügyi, közjogi és közgazdasági bizottság. Ezek együttesen fogják tárgyalni a békeszerződés ratifikálá­sáról szóló törvényjavaslatot. A föld­reformról szóló törvényjavaslat tár­gyalása, amelyet november 5-íkén vagy 6-ikán fognak a Ház elé ter­jeszteni, egyébként megelőzi a béke­szerződés ratifikálásáról szóló javas­lat tárgyalását, mivel ez utóbbi bizottsági tár^yalas valószinüleg két hétig is el fog-tartani. A békeszerző­dést még három államnak is kell ratifikálnia. A francia kamarának referense már Budapesten van, a francia szenátus referense azonban csak tiz n?p múlva érkezik ide. A békeszerződés végrehajtásiról csak akkor lehet szó, ha a ratifikálás már megtörtént minden állammal. Lehet­séges, hogy az ántánt a szerződés egyes részleteinek végrehajtását már előzetesen is követeli, de ez semmi­estire sem lesz iörvényes. A jóvá­tételi bizottságnak is már a ratifikálás előtt kellett volna ideérkezni, de, sajnos, ez nem történt meg. A BIZOTTSÁGI ÜLÉSEN BE­FEJEZTÉK A FÖLDBIRTOKRE­FORfld RÉSZLETES TÁRGYALÁ­SÁT. A M. T. I. jelenti: A nemzet­gyűlés együttes bizottságai tegnap délután Gaál Gaszton elnöklésével ülést tartottak, melyen Kenéz Béla előadó referátuma alapi in befejezték a földbirtokreform részletes tárgya­lását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom