Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-26 / 60. szám

SZEOED Szeged, 1920 október 26. Külpolitikai orientáció &ZEOCD, ektéber 35. IV. (Kn.) Előbbi cikkeinkben nem tettünk említést a csehekről. Ezek jórészt más elbírálás alá esnek, mint többi szomszédaink. Mindenekelőtt meg kell állapitanunk, hogy a csehek műveltségi és gazdasági tekintetben e öttünk járnak. Műveltségűk intenzivebb és gazdaságuk — minthogy az indusztrializmusban leli gyökerét, — fejlettebb, mint a miénk. Részben nagyubbfoku műveltségűk, részben gazdasági erejük fejlettsege sz oka annak, hogy a rájuk nézve idegen nemzetiségűeknek a saját nemzetségükbe való leolvasztását nagyobb intenzivítással űzik, mint akár a szerbek, akár a románok. E beolvasztási kísérlet a szlovák ncmzetiségüeket illetőleg annál könnyebb és eredményesebb lehet, mert ezt a cseheknek gazdasági és kulturális fölényükön kivül a sz'ovák és a cseh nyelv közötti közeli rokonság nagyon megkönnyíti. Ezt a mondott okeknál fogva talán csak egy-két évtizedig tartó munkát legfeljebb a cseheknek a mohósága, amellyel ezt végezni akarják és vallási, helyesebben felekezeti tekintetek gátolhatják. Ugyanis a cseh — nem számítván a cseh feudális arisztokráciát — vallási, illetőleg felekezeti tekintetben teljesen közömbös, sőt amennyiben a szentegyház érdekei a cseh államiság, vagy nemzetiség érdekeivel nem azonosak, bizonyos tekintetben az internacionális egylnznak ellenségei. Ez a két körülmény, tehát a mohóság és vallási, illetőleg felekezeti differenciák lehetnek a szlovákok elcsehesitésének gátlói. Ha már most a felvidéki magyarság és németség is a maguk nemzetiségének megóvása végett tőlünk erős támogatást nem nyer, ha itthoni események nemzetiségéhez hü magyarságot és németséget a beolvasztó csehhel szemben a legkevésbé is gyengíteni, avagy csak az elcsehesités elleni harcban helyzetét sulyosabhitani képes, az ellentálló ereje annál könynyebben meg fog törni, mivel a cseheknek velük: a magyarsággal és németséggel szemben való gazdasági és kulturális fölénye az elcschesitő munkának legerősebb eszközei. Arra nem lehet számitanunk, hogy közigazgatási tehetetlenség és közigazgatási zavarok ebben a csendben, dc annál nagyobb intenzivitását folyó harcban segiségünkre lesznek, mert a csehek szellemi munkásoknak bővében vannak. A csehek a béke éveiben felesszámban produkáltak szellemi munkást. Ebbeli produktumuk oly nagy volt, hogy jutott belőlük a volt osztrák császárság minden hivatalába, sőt BoszniaHercegovina közigazgatásának minden ágába is sokszáz. A cseh tisztviselő pedig kiváló emberanyag, főjellemvonása a szívósság és a feltétlen engedelmesség a felsőbbség parancsainak. Amig az osztrák császárság fennállott, addig a cseh tisztviselő volt a centralizmusnak I godaadóbb szolgája, a legjobb és a legkíméletlenebb germanizátor. Ezt magunk is tapasztalhattuk az 1848/49. szabadságharc utáni időben. Akkor kíméletlenül germanizált, inert ugy kívánta az osztrák császári érdek, ma csehesiteni fog és annál nngyobb erővel, mivel a saját nemzetiségének eminens érdeke, hogy cselihé tegyen mindenkit, aki hatalma sls t él. És megvsn hozzá a tudása és szívóssága is ! Bár a cseh hadsereget a hozzáértők barátnak és ellenségnek tgyaránt hitványnak tartják, mégis s csehek tisztviselőik szellemi fölényében, szívós kitartásukban olyan hatalmas erővel rendelkeznek, smely melleit a hadsereg esetleges gyengesége számot sem tesz. A nemzeti érzés oly nagy a cseh tisztviselőben, hogy képes — ha ugy kívánja a nemzeti érdek — tűrni, megalázkodni, arról nem is szólván, hogy társadalmi különbséget nem ismer. Ezt a modern tudás teljes fegyverzetével biró hadat szedte össze a cseh kormánv és bocsátotta rá a Felvidékre. Ez a had — ha a mai szociális bajokon úrrá tud lenni — utinam falsus vates — emberileg belátható időn belül vagy elcsehesiti a Felvidék lakóit, vagy kivándorlásra készteti a neki ellenállót. Meg vagyok róla győződve, hogy azok, akik az emberiség történetének folyamán beálló eseményeket, jelenségeket a nyers erő eredményeként szeretik feltüntetni, azt hiszik, hogy sz uralmat hadseregek révén nemcsak megszerezni, hanem megtartani is lehet. Mindazok ugy fogják vélni, hogy a magyarság felvidéki helyzetét tulsötétnek, a cseheknek erejét pedig tulnagynak festem. Nem, nem teszem sem az egyiket, sem s másikat. Én — amennyire Isten tudnom adta — jól és objektíve megvizsgáltam a mi súlyos helyzetünket minden szomszédunkkal szemben. Objektív vizsgálódásaim eredménye, hogy csak a legintenzívebb munka, különösen kulturmunka és smit legelsősorban kellett volna említenem, belső rend és nyugalom, mindenféle munkának legelső és legfontosabb feltétele mentheti meg számunkra a jövőt; különösképpen a csehekkel szemben, akik — ismétlem — kulturális és gazdasági tekintetben előttünk állanak. Ugy kell vennünk a dolgot, mintha közöttünk és szomszédaink között versenyfutás volna, aki közülünk hamarabb célhoz ér, az nyeri el a pálmát: mi hazánknak régi határai között való visszaállítását, ők az elszakított részek megtartását. E célért való versengés kitetszik szomszédaink minden cselekedetéből. Mindannak, amit mi teszünk s ami Európában és itthon is kellemetlen érzést kelthet, az ellenkezőjét cselekszik; bár a zsidót ők sem szeretik, mégis a keblükre ölelik, mert ezt az 6 kurzusuk momen| tán ugy kívánja. Rákosi Jenő ünneplése. Az Otthon-Kör és a Kisfaludy-Társaság diszUlése. Apponyi ünnepi beszéde. BUDAPEST, október 25. (Saját tudösitónktőt.) Magyarország egész szellemi élete ünneplésre sorakozott a tegnapi napol, hagy Rikosi Jenő félszázados írói munkásságának elismeréssel adózzon. A nagyarányú ünneplésből kivette részét Magyarország kormányzója éb kormánya, gróf Apponyi Albert s úgyszólván az öswes kulturális egyesületek. Az országos keretekben lefolyt jubileum már szombaton megkezdődött az Otthon-Körben megtartott ünnepi közgyűlésnél. A megnyitóbeszédet Hoitsy Pál elnök mondotta el, aki Rákosinak máiványlapon elhelyezett és bronzból készült dombormű képét, Beck Fülöp szobrászművész alkotását nyújtotta át. — A közoktatásügyi kormány nevében Pékár Gyula, a székesfőváros nevében pedig Sipőcz Jenő polgármester köszöntötte Rákosit. Ezután gróf Apponyi Mbert mondotta el ünnepi ! beszédét, amely egyike a nagy szónok legsikerültebb alkotásainak. Apponyi a hírlapírót ünnepelte s beszédét igy fejezte be: — Hogy miért szemeltek ki éppen engem e fényes napon a közönség érzelmeinek tolmácsolására, azt hiszem, ennek könnyű a magyarázata. A közéleti szabadság két legfőbb szervének: a hírlapirodalomnak és a népképviieletnek u'olsó félszázadából ketten állunk itt még harcképes, tettrekész veteránok. (Lelkes éljenzés.) Együtt éltük át, együtt küzdöttük át egymás mellett, többnyire egymással haladva nimzeiHak életének ez utolsó félszázadát, amely annyi remény, annyi küzdelem és annyi hullámzás után katasztrófával végződött. Itt állunk a romok felett, sirva ugyan, de az ujjáépi és munkájára készen, sürgetve annak erős megindulását. Amikor két öreg ember, aki élete munkáját látta összeomlani, nem esik kétségbe, akkor senkinek sincs joga kétségbeesni. Remélünk és kérjük a mindenható Istentől, hogy még öreg szemeink is láthassák reményeink teljesedését. A hallgatóság Apponyit felállva percekig ünnepelte. A Magyar Tudományos Akadémia nevében Herczeg Ferenc, a KisfaludyTársaság képviseletében Szász Károly, a Petőfi-Társaság nevében Császár Elemér üdvözülték Rákosit, aki igy kezdi beszédjét: — A virágnak, ünnepi beszédnek, szeretetnek, kollegiális érzésnek ily özöne mellett, ha rosszul végzem el szerepemet, elnézést kérek. mert elóször ülöm ötvenéves jubileumomat, talán legközelebb jobban sikerül. (Hangos derültség.) Köszönetet mondok a királyi hercegnek és a közönségnek, hogy itt megjelentek. (Az egész ünnepi gyülekezet felállva tapsolja meg József királyi herceget) — Egyenként is köszönetet mondok mindenkinek, elsősorban gróf Apponyi Albertnek. Én boldog vagyok, hogy megérhettem azt a nopot, hogy gróf Apponyi Albert mondott reám felköszöntőt. (Nagy taps) — Ncmcsak az a megtiszteltetés ért, hogy ilyen közönség elölt ünnepelt: ha az idők meg it cáfolnák szavait, itt a földön elért a halhatatlanság azzal, hogy Apponyi köszöntött. Büszke vagyok arra, hogy fegyverhordozója lehettem. Ezután a tudományos és irodalmi társaságoknak és különösen az ujságirűkn »k viszonozza az üdvözletét. — Vegü! a kormány megemlékezését köszöni mes és e nehéz időkben az ujságiró-cthet a kormány jóindulatába^ ajánlja. (Taps.) Az ünnepély után Rákosi Jenő az üdvözlő küld >ltségek -t fogadta, köztük a budapesti napilapoK kiadótulajdonosait, nkiknex nevébe i Vészi József mondotta az üdvözletet, végül bejelentette, hegy a lapok kiadótulajdonosai a t ün'<ep alknlmái>ól Rákosi nevére félmillió koronás alapítványt tettek. Horthy Miklós ko-mányzó meleghangú levélben köszöntötte a jubiláns Rákosi Jenőt. Az ünnep-iégik sorozata vasárnap délelőtt a Kisfaludy-Társaság teadkivüli diszülésén folytatódott. Az ünnepi beszédet Berzeviczy Albert tartotta, melyben a magyar nemzet szeretetben gazdag szivet nyújtja Rákosinak nínueti ajándeí; gyanánt s ehhez csatolja szerényen a Kisfaludy-Társasáfj jubiláris adományát, az ötvenéves tagsági diszok eveiét. Rikosi Jenő könnyezve vette át a diszoxlcveiet es inegtiaiot:au vjlas^olt Ber/e>ie/ynek. A bu tepesli színházak az rgész héten R ikosi-darab it hozni* színre. Férfi fehérnemüek, nyakkendők, nöi-, férfi- és gyermekharisnyák, kötött kabátok, csipkék, szalagok, menyasszonyi koszorúk és fátyolok legolcsóbb szabott árakon Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér Csekonics-utca Telefon 855. 259a Telefon 834. „HATTYU-drogéria az összes pipere, kozmetikai és háztartási cikkek nagy raktára Szeged, Tisza Lajos-körut 73. sz. A Duna-probléma. — Troubridge tengernagy nyilatkozik egy caeb lapban. — PRÁGA, okt 25. Troubridge tengernagy, Aki csütörtökön ideérkezett, nyilatkozott a Prager Tagblatt munkatársa előtt a Duna-problémáról. Elmondotta, hogy Nagybritánnia már a háború előtt nagy érdeklődéssel viseltetett a Duna-torkolat iránt, mer! nagyobb érdeke van abban, mint bármely más államnak. Marától értetődő tehát, hogy az angol nagytőke most minél nagyobb részt kíván venni a dunai forga'om kihasználában. A békeszerződesek e'rendelik a Lajos-csatorna kiépítését, amely a Rajna és a Duna hálózatát egymással össze fogja kapcsolni. Pozsony városát kedvező fekvese és jó kikötője fontos szerepre jelöli ki a dunai hajózásban. Érthető, hogy a különbözö államok nem tgyfélekép vannak érdekelve a Dana nemzetközivé tételében. PÁRIS, okt. 25. (A M. T. I. szikratávirata.) A nemzetközi Duna-értekezlet hétfőn ülést tart, amelyen folytatja a 'egutóbbi ülésén megkezdett vitát a kikötőközi forgalom ügyében. Kórházak, mosóintézetek, kereskedők, háziasszonyok! Figyelem I IWI VTBJftG í tisztító- éa mosószer a budapesti drumintaváviron óriási sikert ért cl. „MYTHOS 709* olc-óbb és |obb a szappan és zswJJ"1 • • M \J%M szódénál. Aki eyyszer kii.róbálio. annak ön»kös hívéül szrgódikl Próbarendelést is felvesr a délvidéki vezérképvIselS« „EXPORT" Kereskedelmi Részvénytársaság Szeged, Dugonics-tér 8—9. szám.