Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-01 / 39. szám

Szeged, 1920 októberi i Ára I korona. Péntek, I. évf., 39. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: Ejfy évre 280 kor I Negyedévre 70 kor. Fél évre 140 | Egy hón 25 ,. Parasztegyetem ? SZEGED, szeptember 30. A kijárások szomorú korszakában Szeged voll a mindenkori kormányok Hamupipőkéje. Az Alföld porábn, a Tisza sarkában hagyták, árván, magára, szegényt. Egyelem volt minden vágya, égy kis egyetem, később nem is kellett volna már neki minden fakultás, csak egy, egyetlenegy, de az egyetemet Pozsony kapta, meg Debrean és Kassának, Temesvárnak is mindig több kilátása volt rá, hogy elnyeri, mint szegény Sze­gednek. Hogy ez a Szegedet mindenfői elütő elmúlt politika (remé!jük, Örökre elmult)milyen szerencsétlen és oktalan vot nem csupán a vuos, de fi országos és nemzeti érdek szempont­jából is, azt ma sirva látja Csonka­Magyarország. Most végre, miután a kolozsvári egyetem idehelyezésével hiába hitegetik, ugy tetszik, mégis csak kapunk valamit. A terv egyelőre olyan, hogy nagy jó is lehet belőle, meg — nesze semmi, fogd meg jól is, minden attól függ, hogy az illetékesek itt Szegeden és ott fönn Budapesten mennyi buzgalommal és komolysággal támasztják alá ezt a tervet. Arról volna szó, hogy egy .parasztegyetem", vagy népfőiskola nyílnék meg Szeged falai között, még pedig november 1-én, közép­iskolai tanerőkkel. Amolyan dániai mintára alapitolt felsőbb iskolája lenne ez a népnek, közhasznú ismereteket tanítanának,elsősorban a fnídmivelők­nek. A tanítás nj! yenes lenne,amennyi­ben a tanárokai se díjaznák külön. Ez a terv hasznosnak és szükséges­nek látszik, hogy azonban mennyi­ben életrevaló és eredménye;, az egyelőre a jövő titka és azoktól függ, akik kigondolták és megcsinál­ják l Mert ezt lehet praktikusan és iikeresL'n is megcsinálni és lehet ugy is, hogy tessék-lássék, nesze semmi, fogd meg jóll Az bizonyos, hogy a szegedi kultura ma megint holtpontra érkezett. Hallgat mindenki, aki a nép, a müveitek és a nagy tömegek nevelésére, tanítására volna itt hivatva. Ha'lgat egyetlen irodalmi társaságunk, jó ideje nincsen szabad egyetemünk, a tavalyi fölolvasó esték lá?a is mintha elszállott volna. A Somogyi-köpyv tárban, amely a régi jó időkben zsúfolva volt tanulni­vágyó fiatalsággal, ma alig lézeng naponta néhány olvasó. Mozimámor­ban úsznak a nagy tömegek (még a színházat se igen látogatják, de erről máskor többet), igen szomorú es veszedelmes antikuttur tünetes ezek, amelyeket valahogyan okosan orvo­solni keliene. Nemcsak „paraszt­egyetemmel". Sajnos, nálunk az .intelligenciát" se nevelik már, a munkásnevelésnek is akadályai van­nak. Mikor viirad már Szegeden a va ódi kulturának ? Egy bizonyos: céltudatosan szervezni kellene varo­sunkban Ü közművelődés ügyét, hogy rendszert és egyöntetűséget vigyenek be végre a mai kulturális egyéni akciók helyére, mint amilyen például a szintiázkérdés megoldása volt. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. Kö'c»ey-utc« 6. • Telefon 13-33. A vatikán megóvja Magyarország egyházi integritását. BUDAPEST, szept. 30. Szerbia már hónapokkal ezazzal a kére­lemmel fordult a Vatikánhoz, hogy engedje meg egy nvC'ón jugoszláv érsekség felállítását, amelynek S7ékhelye Szabadka lenne Most a vatikán választ adott erre a kérelemre. A válasz elulasitó. A vatikán elhatározá­sának kétségtelenül nemcsak egyházi okai, hanem külpolitikai okii is vannak. A vatikán ugyanis meg akarja óvni Szent Isiván polí'ikaikg fel­darabolt birodalmának egyházi integritását. A Vatikánnak elhatározását a jugoszláv lapok, elsősorban a radikális Tribuna, ellenséges cselekedetnek tekintik és követelik a diplomáciai összeköttetés azonnali megszakítását. A lapok azt állítják, hogy a pápa elhalálozását azok a körök befolyásolták, amelyek az osztrák-magyar monarchia visszaállítását szorgalmazzák. Sze­rintük a pápa támogatja a bácskai és bánáti katholikus magyar irredentát épp ugy, mint ahogy a tótföld elszakiiási törekvéseket is és a b.csi kereszienyszccialistaknak a monarkia visszaállítására irányuló fáradozásait is pártolja. Troubridge admirális lett a Duna­bizottság elnöke. — Megállapították a bizottság statutumait. — amely városokat az előző ülésszak­ból megállapi'ottak. Szükség esetén rendkívüli ülésszakot is tartanak. A folytonosságot a végighajtó bizott­ság biztosítja, amely i főtitkárság oldalán működik. Arról még nem határoztak, hogy hol legyen a szék­helye a főtitkárságnak, amely jelen­leg Budapesten munkálkodik. A Nemzetközi Dunabizottság hivalabs nyelve a francia lesz. A hajópapiro­kat két fiyelven állítják ki, még pedig az illető ország nyelvén és letszés szét int vagy német, vagy francia nyelven. A Vaskapunál létesítendő különleges szolgálat ügyvitelének ryelve német és francia lesz. A fő­titkárság kiadásában megjelelő fo'yó­irat ckkeiné! valamennyi nyelvre figyelemmel lesznek. A bizottság legközelebbi ülését december elsején tartja. PÁRIS, szeptember 30. (M T. I.) A Nemzetközi Dunabizo;tság máso­dik ülésszaka, amely Troubridge ten­gernagy flnöklé>ével a francia kül­ügyminisztériumban szeptember 15 én vette kezdetét, tegnap befejeződött. Az ülésszak folyamán megállapítot­ták azokat az irányelveket, amelyek a Nemzetközi Dunabizoitság ideig­lenes statútumaiul fognak szolgálni. Ezek az irányelvek kiterjednek a bizottságnak, valamint a főtitkárság­nak, a hajózási rendőrségnek és a Vaskapuban felállítandó különleges szolgá'atnak a belső szervezésere, úgyszintén a költségvetésre. A mun­kálatokra és a tarifákra vonatkozó fejezetek tárgyalására külön albizott­ságokat alakitot ak. Troubridge ten­gernagyot az elnöki székben 1921 január l-ig megerősítették. A bizott­ság évenkint legalább kétszer azok­ban a városokban fog ülésezni, A párisi német követ átadta megbizó levelét PÁRIS, szept. 30. (M. T. I.) A német követ megbizó levelének átadása alkalmával a francia köztársaság elnökéhez intézett beszédében többi közölt a következőket mondta: — A versaillesi békeszerződéssel teremtett helyzet alapján kormányom szándékának megfelelően igyekezetemet annak fogom szentelni, hogy országaink kapcsolata kedvezően fejlődjenek. Nem téveszteni szem elől azokat a nehézségeket, amelyek ennek útját állják, de bízom abban, hogy hála az Ön és a francia komány belátásos együttműködésé íek, kormányom törekvéseit siker fogja koronázni. Millerand többek közölt a következőkben válaszolt: — Annak az ünnepélyes okmánynak lojális végrehajtása, amely a háborúnak véget vetett, az egyetlen eszköz azoknak a legsúlyosabb nehéz­ségeknek praktikus megoldására, amelyek a két nemzet között fennállanak és amelyek megengedik azt, hogy szabad szívvel dolgozzanak vállvetve a béke nagy müvén. Az a mód, ahogyan ön ideiglenes ügyvitelét intézte, kezeskedik nekem arról a magasztos felfogásról, amelyet ön feladntáróí táplál. Őszintén kivánok ezért önnek sikert megbízatásához. Magyar—román gazdasági tárgyalások. llii/.nrfT l m /\A T I .1.111.. . r. . • ... . . BUKAREST, szept. 30. (M. T. I. Dam|án.) Magyarország és Románia közti kereskedelmi forgalom ujra felvételével vonatkozó tárgyalások­kal megbízott magyar bizottság október 10-én fog ideérkezni. Szi­lágyi, a Magyar Szöve'kezdi Köz­pontok Átuforgalmi Részvénytársa­ságának képviselője, ma ideérke­zett. Egy furcsa főispáni installáció. SÁTOR XLJAUJHELY, szép'. 30. A Nemzeti Sajtóiroda jelenti: Teg­nap, szerdán délelőtt 10 órakor volt Thuránszky László zempléni főispán installációj i. Nagy feltűnést keltett, hogy ettől az ünnepi aktustól a kereszténypiri törvényhatósági bizott­sági tagok legnagyobbrésze távol­tartotta magát. A főspán beiktatása után dr. Szabó Sándor törvényható­sági bizottsági tag durva támadást intézeti a nemzeti kisebbségek mi­nisztere ellen. A lejnagyobb feltű­nést az keltette, hogy az egész kor­mányt érintő támadást az elnöklő főispán nem utasította vissza. Az orosz—lengyel béke­tárgyalás. BÉCS, szept. 30. (M. T. I ) A Neue Freie Ptesse-ntk jelentik Rigá­ból: A harmudix ülésen Domszky, a lengyel békeküldöttség elnöke nyi­latkozatot leit, amelyben válaszolt a legutóbbi orosz nyilatkozatra. Domszky kijelentette, hogy az orosz nyilatkozat olyan igényéket is érint, amelyek kivül esnek a béketárgya­lások keretén, mint például a kelet­galíciai kérdés. A lengyel küldöttség megjegyzi, hogy amikor a lengyel válasz megadására 10 napos határ­időt tűznek ki, ezzel olyan ultimá­tumszerű kitüntetést teltek, ami a béketárgyalást bizonyára nem fegja sem megkönnyíteni, sem siettetni. Joffe, az orosz küldöttség elnöke, kijelentette, hogy minden pontjában egyetért az előző ülésen előterjesztett lengyel nyilatkozattal, egyben java­solta, hogy a 8. pontot változtassák meg olyképpen, hogy az amnesztiát olyan lengyelekre is ki kell terjesz­teni, akik Lengyelország ellen, vala­mint olyan oroszokra, akik Orosz­ország ellen követtek el bűncselek­ményeket. Domszky erre javasolta, hogy négy bizottságot küldjenek ki. Jotfe indítványozta, hogy egyelőre csak egy fegyverszüneti bizottságot alakítsanak. Rövid vita után az ülést bezárták. PÁRIS, szept. 30. (M. T. I.) A Havas-ügynökség jelenti Varsóból: Hitelt érdemlő forrásból nyert fel­világosítás szerint Joffe Moszkvából azt az utasítást kapta, hogy a len­gyelek által felállított összes feltéte­leket, bármilyen kemények lesznek is azok, fogadja el, de utasítsa vissza azt a feltételt, amely Szovjetorosz­országot arra kötelezné, hogy a vö­rös hadsereget egészben vagy rész­ben lefegyverezze. A ruténfold parancsnoka. PRÁGA, szept. 29. (Bud. Tud.) A Tribuna jelentése szerint Sedarek ezredest, az eddigi prágai parancs­nokot, Ungvár székhellyel a rutén­töld parancsnokává nevezték ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom