Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-25 / 34. szám

SZEOED •V t margq. , SMXD, vepíe*bér*. Az utóbbi Időkben árdekes szerszám került le a falusi [bázak és ta ásáról, hogy I munkaba a íjjp/Régi téli pihenő lép ídyet volf, jnoton dalosa, a ronk.i jogaibi. A rop*, am uyomoiuság.i pícJia^rÓI, ahör rom póknáló szőtte be, már-már elfelejtették, csak s költők emlékertek róla és u óljára a színpadon találkoztunk vele, ahol a szőke Űrctchen ült mellette. miközben Gounod gyöngyöző áriáit énekelte. Most ujra peteg az orsó, szalad a szál, mert a gyárak nen akariák megadni a kenderért a termelőnek azt a magas árat, amit kér. A primitív gazdasag emlékei ujra valóságokká válnak, a rokka már ismét átvette birodalmát és a poéták rokka-nóiáj* megint élő valóságról énekel ... On . revient toujíurs ? . . . * A melankólia, amely eddig leginkább hamleti lelkeket látogatott meg csöndes szemlélődök és boldogtalar ábrándozó* betegsége volt, mostan ttan kezd a nagv politikusok portáin is megjelenni. Tavaly Wilsont f >gta el hirtelen, váratlan, merész vt'agmnjváltó '.ervei közben a mélységes le.ki depresszió, majd a Tigrisre került a sor, aki á győzelmek Párí-ából nesszé krtkti tájakra menekült a fekete gond elől, most pedii> Deschanelt, a szépszavu diadalmast teperte le. A tettek emberei, a sikerek emberei egymásután melankólíkusok lesznek. Fáradtan és betegen botorkálnak a holdvilágban, mély kutakba néznek, a távol Indiába zarándokolnak, ahol Buddna hirdette a benareszi éjszakában a lemondás és a semmi evangéliumát. A nyugati politika nagyjait valami keserű és sivár spleen fogta el . . . Szerencsére nálunk még mindig sok a töretlen optimizmus, a merész energia, legalább a magyar politikai porondon eleget találunk. Ha egyéb terer. is ilyen lendület és kedv, ilyen elevenség és íparkodás vo'r.a: nii lennénk a világ első népe. Sajnos, nálunk nem a politikusok lesznek mélabúsak, hanem a csöndes szemlélők, akik a meddó szócsatákat és közéleti harcokat nézik ... * A corki polgármester éhségsztrájkját hetek óta érthető élénk izgalommal f gyelte az ámuló világ. Pár nap óta mintha ez a figyelem elterelődött volna egy kissé. No de hiszen minden csoda három napig tart és egy éns.'gsztrájk, amely jóval tul terj;d a három napon, vegre is közömbös lesz annak — aki csak hall ró!a. Azért a corki polgármester nem lesz kisebb hős, söt napról-napra nagyobb. Mint ahogy nem kisebb hősök azok sem, akin minden heroin us külsőségek és minden bejelentés nélkül koplalnak, nyomorognak, vagonokban laknak, a házéért szenvednek, tűinek, hallgatnak hosszú, hosszú hónapok, talán évek óla . . . Szegény, csöndes, névtelen magyar h5sök, mariirok ... Ök nem sztrájkolnák ők csak koplalnak — becsületből . . . Wrangel nagy offenzívára készül. KOPENHÁGA, szept. 24. A Politiken helsingforsi jelentébe szerint Lengyelországban ket fehér hadsereget szirvwztek, amelyeket Wrangel tisztjei vezényelnek. Wrangel nagy offenzívára készül. 2 Szeged, 1920 szeptember 25. r a népnek y —, A nemzetoyüléa mai ülése. ' N • ' BUDAPEST, szeptembrr 2k. a körűimétinvfij. ' l»0«y a StOCtális . "{Mwar Távirati Iroda}, erkölcsi és &ész*t '•fél 11. órakor, nemzetgyűlés njaj moygy nyitotta meg ülését. A «0lí Ülés jegyzőkönyvének hitelesítése és az elföi clöurjesztések után íeleatette az elnök, hogy Simonyi-Semadam Sándor sürgő s interpellációra kért és kapott engedélyt. A interpellációra fél 1 órakor tér át a Ház. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták az ipari és gazdasági hitelszövetkezetekről szóló törvényjavaslatot, valamint a közgazdasági egyetem felállításáról szóló törvényjavaslatot. Az utóbbinál az előadó hozzájárulásával elfogadták Hornyánszky Zoltán ama módosítását, hogy a cimben nem .magyar királyi", hanem .királyi magyar* szavak álljanak. A házhelyek kijelöléséről és kishaszonbérletekről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál Rubinek István előadó ismertette a javaslatot és rámutatott arra, hogy egyes kirivó esetekben nem lehet megvárni a fö.dbirtokreform életbelépését, hanem módot kell nyújtani arra, hogy a rászorulók kis haszonbérlethez jussanak. Legfeljebb két katasztrális hold baszonbérletéröl van szó, ezt azonban már most, a küszöbön álló gazdasági évnek a kezdetén kell megvalósítani. Ugy a házhelyek kijelölésénél, mint a kis haszonbérletek kiadásánál kizárólag a közérdek lesz az irányadó, ugy, hogy senkinek sem lesz egyéni jogcíme. Amennyiben elég háztelek és föld áll . rendelkezésre, azoknál a következő sorrendet fogják ' fezem előtt tartani: 1. Hadirokkantak, hadiözvegyek és felnőtt hadiárvák, 2. mezőgazdasággal önállóan foglalkozó önjogu férfimunkások, vagy ily törpebirtokosok, 3. olyan családok, akik ilyen községben illetékesek vagy legalább is ott állandóan laknak. Az előadó részletesen foglalkozott ezután a házhelyek kijelölésénél azzal ;>öz^észségi szempontból ránk fontos l törvényjavaslatnak a házhelyek kijelölésére .vonatkozó, részének gyors igfkgvalósitá$a, mert TaMeiyen is legalább olrtn rjagy a lakásínség, mint a városokban. Összezsúfolva lakik a falu lakossága és a javaslat ezen a tarthatatlan állapotokon kivan segíteni. Ami a kis haszonbérletek sürgős me;oldását ílle'i, ma már mindenki meg van győződve arról, hogy szociális bőkét teremteni az országban a földbirtokreform helyes szabályozásával lehet. A? erre vonatkozó közóhaj az ország egyes vidékein oly nagy, hogy ez elől nemcsak kitérni nem lehet, de a kormányt azonnali kivételes intézkedésekre készteli. Rubinek István beszéde végén elfogadásra ajánlotta a javaslatot. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter szólalt föl ezután. Nagy, mértföldet jelölő határkő ez a jelentéktelennek litszó törvényjavaslat — mondotta a miniszter. A földbirtokreformra régóta égetően szükség van. Ennek a nagy reformnak előfutárja ez a javaslat, amely a legégetőbb kérdést fogja mego dani. Ami a magántulajdont illeti, megjegyezte a miniszter, hogy vagyonelvételről szó sincs, mert a birtokosok teljes kárpótlást kapnak, itt csak a földbirtok helyesebb megoszlásáról van szó. Az emberszeretet, a keresztény vallas parancsolja azt, hogy mindenki a saját hajlékában lakjék. (Éljenzés és taps.) Ha szükség lesz rá, felszólítja majd a kisbirtokosokat, hogy a kis haszonbérletek müveléséhez es berendezéséhez szükséges eszközökkel segitsék a földnélkülieket. Reméli, hogy a nemzetgyűlés egy szívvel-lélekkel magáévá teszi a javaslatot. Kéri a javaslat elfogadását, mert a javaslat nem sebet akar ejteni, hanem sebet akar gyógyítani. (Éljenzés és taps.) , / Az ülés folyik. tA A MINISZTERELNÖK. A KÜLPOLITIKAI HELTZETRJL. A M T l jelenti: Nagyjelentőségű ölest tartott tegnap a nemzetgyűlés külügyi bizottsága gróf Andrássy Gyula elnöklésével. Az ülésen a bizottság tagjain kivül a kormány részéről gróf Teleki Pál miniszterelnök, báró Korányi Frigyes, Sréter István, Tomcsányi Vilmos Pál és Bleytr Jakab miniszterek vettek részt. A házeinokség részérői Bottlik József és Szmrecsányi György jelentek meg. Az elnök felkérésére a miniszterelnök szeles alapokra fektetett, masfélórás tartalmas beszédben tájékoztatta a bizottság tagjait a külpolitikai helyzetről. A feszült figyelemmel hallgatott előadas a külpolitika valamennyi kérését behatóan érintette. A miniszterelnök elsősorban azt hangsúlyozta, hogy minden jó külpolitika alapja a• jó belpolitika Csak az erősnek szoktak szövetségesei akadni — mondotta. Tehát belső egységre van szükségünk, különben kifeié nem tudunk erőt mutatni. Beszélt ezután a szomszéd országokkal való érintkezésről s kijelentette, hogy közbenjáró utján a szomszédainkkal sikerült bizonyos érintkezést fölverni. A miniszterelnök beszélt Pranciaország rokonsaenvéröl, majd az osztrák helyzetet világította meg. Törekvésünk, hogy Ausztriával megértő viszonyba kerüljünk, amit megnehezít, hogy a két Kormány felfogása közt világnézeti különbségek vannak. A miniszterelnök végül bejelentette, hogy a külügyminiszteri tárcát legközelebb átengedi gról Cwífr)' Imrének. - A nagy beszéd kapcsan indult vitát szeptember 28-án folytatják, amikor gróf Lsáky Imre is megjelenik az ü'éser. BÉCSI HANG TELEKI EXPOZÉJÁRÓL. A Neue Frei Presse irja: Gróf Teleki Pál fejtegetésében az a szakasz a legfontosabb, amelyben a magyar miniszterelnök kifejezetten kiemelte Franciaország különös támogatását és elismerte annak a hatalomnak az érdekeit Magyarország diplomáciai és gazdasági biztosítása körül. A miniszterelnök expozéjáról szóló jelentésekből kiderül, nogy Magyarország a kis ántánt lé'.esülese és Csehországgal való feszült viszonya következtében igyekszik izolált helyzetéből kikerülri. Ennél a pontnál, ugy látszik, hogy a miniszterelnök különöse-, a Lengyelországgal való megegyezésre gondol. Beszélnek Romániáról is. Agrár oldalról a Szerbiahoz való közeledést kívánják. Azokból a szavakból, amelyeket gróf Teleki Ausztriának szentel, kiolvasható, hogy a miniszterelnök békés viszonyt óhajt létesíteni. (M. T. I.) 13-33 a SZEGED telefonszáma REITER IZSÓ liszt- és terményüzlete Bocakay-utca 4. szám. VPVA állandóan tab, árpa. tenger, kölea VCVUéa babra 225 Aiánlao M összes takarmánycikkeke;,u. m. /ljxlttljíl kukorica, kukoricadara, árpadara és sabot kicsinyben-nagyban, szolid árakon. PÉNZ ÖFEÍiSÉGE Kutatom i drfgását forrását itfSW Sí^tember 24. Hát igen; ígéretemhez képest fölkeresem a takarmányt, amely (vagy aki ?) a drágaság éfcyik okozója, hogy megtudjam : miért liTdja olyan fennen a* orrát. A takánaány a legjámborabb teremtés hatását tette rám Nyugodtan törte, hogy lovak, ökrök s egyéb marhák ropogtatva fogyaszszák. Respektussal fordultam hozzá : ; — Ugyan kérem, nem volna szíves elárulni, miért olyan drága ön ? A takarmány néma csodálkozással nézptj rám. Aztán csak ennyit zizegett: — A gazdasági eszközök, a trágya és a többi ... ,j Hm, tehát ez is másra tolja az okot. Megvallom, kevés hajlandóságom volt a trágyával közelebbi érintkezést keresni, hát a gazdasági eszközökre vetettem magamat. Vérbeli szakembert kerestem föl, aki az ásó, kapa terén már néhány emeletes házig vitte. Kérdésemre bebizonyította, hogy a lapát, a gereblye és sok társa igenis drága, sőt nagyon drága, de egyben elárulta, hogy az utolsó eszlendében tízezreket, vagy még kevesebbet fizetett rá az ületre, inert tudja, milye* nemzeti érdek az, hogy a földmivelő ne szenvedjen kapahiányban, hiszen ezen múlik a kenyér, ami annyira fontok, högy édes Istenem, az á pár tízezer korona ráfizetes ig zán semmi, hiszen valamiból csak élni kell ... ... Bánatos megértéssel ráztam a tejemet, ami nnnyira meghatotta, hogy végüí kiT bökte: higyjem el, hogy minden drágáká^ kizárólagos okozója a nyersanyag horriJ bilisen magas ára. • • . />•( Diszkréten tudakozódtam, hogy a nyersanyaghoz vájjon hol lehetne szerencsém, mert eltökélt szándékom a drágaság forrását felkutatni. Megmondta, hogy' legnagyobb mennyiségben s általában a legfontosabb nyersanyagot az erdőben találhatom fel, hiszen o«t van a fa, minden nyersanyag őse. Ez a kijelentés világot gyújtott az agyamban. Most már átláttam a szitán s megértettem: miért olyan drága áz ökör, a föld s a többiek. Mindennek oka a nyersanyag, ami az erdőben van s mivel mi már hónapok, sót évek óta egy úgynevezett közélelmezési es közruh^utfj Bakonyban vagyunk, az összefüggés viilanyvilágos. A további Icutatás tehát teljesen fölöslegessé vált Egészen bizonyos, hogy a drágaság egyetlen okozója a nyersanyag, vagyis világosabban az, hogy — erdőben vagyunk. Aki pedig még ezek után seni látja a drágasag forrását az talán fölvenné a tárgyalás fonalát a trágyával s hasonló drágasági okokkal. , • Pagát KORZO-MOZI TSiEFON: igazgatósig 455. Pftnzlár I1-8S. Penteken, szombaton és vasárnap, szept. 24., 25 és 2fi-án Harry Piel film! & oroszlánosai fl BHRREÉ-CIRKUSZ TITKA. Attrakció* cirkuszdráma 7 felvonásban. Főszerepben HARRY PIEL 1 PiAarfitínir Wznapokön 5, 7 és 9 orakor, Elöadá-xok vasJrnap 5 7 és 9 órakof Budienny megsebesült. PARIS, szept. 24. (M. T. ÍJ Varsói rfijóttalan távirat szerint Budienny tábornok súlyosan megsebesült.