Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-24 / 33. szám

SZEOED Szeged, 1920 szeptember 24. SZÍNHÁZ. HETI MŰSOR: Csütörtök: a bérlet kezdete, Carmen, opera. A) bérlet 1. sz. Péntek : Carmen, opera. B) bérlet l ít Szombat: Díszelőadás dr. Aigner Károly tf ispán teiktatása alkalmából 1 magyarokhoz, költemény. Irta: ifj. Pintér Imre. Szavalja: Étsy Emilia. II. A király k*»asodlk, vígjáték. C) bérlet 1. sz Vasárnap délután: lennyvaa-r, operett Vasárnap este: Tnl • nagy Kriváuon. dalosjáték Bérletszflnet Carmen arer/ője halálának ötvenedik évfordulóját ünneplik ma Párisban. Nem Bizetról van szó, a nagy komponistáról, hanem Prosper Mérimée-röi, a kiváló elbeszélőről, akinek regényéből készült a világhírű (és ma este a szegcdi színpadon újra megjelenő) opera librettója. Prosper Mérimée, akinek nevéből a fiatal Victor Hugó ezt a srel'emes anagrammot csinálta: Af. Premier Prose, ma ötven éve, a szedám csata és a második császárság bukása után Cannes-ban mult ki e világból, amelynek sok szépség és örömét látta és beszélte el. O volt Montijo Eugéniának, a kis Napoleon nagy nőjének kedves udvari szerzője, tökéletes világfi, nagyműveltségű iró, aki perfektül beszélt olrfszu', oroszul, spanyolul, még cigánynyelven is. A cigányok régi szerelme voltak neki, akár Puskinnak és ez az előkelő udvari ember legszívesebben kóbor cigányok, csempészek, rablck, kalandorok életét ábrázolta, bámulatos hűséggel, igazsággal és elragadó elbeszélő művészettel. Már az öreg Goethe figyelmes lett reá, a fiatal Hugó jóbarátja volt, de később, a decemberi puccs miatt összekülömbözött vele. Mérimée különben Stendhal után a legelső francia elbeszélő, aki lélektani finom ságokat vitt az elbe>zélésbe. Carmen, Colomba, Abbé Aubin és Guillot Arséne a francia próza elsőrendű remekei és az utókor a legjobb írók sorába helyezte a ma ötven éve meghalt poétát, aki Bizet csodálatos mázsájának is egyik ihletője volt. Mi lenne az ut? BUDAPEST, szeptember 22. Allamgazdaság pénz nélkül nem állhat fenn. Bármily rossz is a pénzünk, szükséges rossz az, melyet kiküszöbölnünk nem lehet, deamelyIjel olyképpen kell majd berendezkednünk, hogy vele létezhessünk. Reformra van itt szükség, mely reformnál két cél lebeghet a szemünk előtt: a pénz értékének megszilárdítása és emelése. Hogy az első cél mindenekfelett kívánatos, az kétségtelen. A pénz értékének emelését illetőleg már elágaznak az érdekek és a vékmények. A külfölddel szemben a deviza-árfolyamunk emelkedése semmiesetre sem lelenti népünk gazdagodását; a fődolog az árfolyam szilárd volta, melynek eseiében a pénzünk külföldi és belső értéke kiegyenlítődik. Belső forgalomban a pénz értékének emelkedése természetszerűleg érdekli mindazokat, akik álhmkö csönökkel, vagy egyéb követelésekkel birnak. A légi birtokos szempontjából jogos és méltányos is a pénzérték feljavítására törekedni. De emellett figyelembe kell venni, hogy ebből az uj birtokosra is haszon háramlik s egyébként az összes adósok is nagy hátrányokat szenvednek, különösképpen azok az adósok, kiknek tartocasa az utóbbi időkből származik s igy legelsősorban maga az állam. Ezeknek az ellentétes érdekeknek kiegyenlítése tehát csak valamely megtalálandó középvonalon volna kivánitos. Más szavakkal: a koronának visszatérését korábbi aranyvalutánk érme-értékéhez nem lehet, dc nem is szabad s/or^lmaznunk; viszont a • pénzérték mesterséges csökkentése (a devalváció) később keresziűlviendő visszatéréssel az aranv, vagy .irannyal vegyes vá'utához aligha eUirülhetö. Valutánk megszilárdításához ezidöszerint hiányoznak a nemzetgazdasági előfeltételek. Áliam.lajónk túlságosan viharos hullámokon hányódik. Egyelőre csak azok a tennivalók jöhetnek tekintetbe, melyek a pénz értékének emelésére, vagyis az árak lebontására irányú nak; Sokféle pénzügy-politikai és valutatechnikai akciót ajánlottak itt már, sőt vittek is keresztül, melyeknek eredménye azonban kétes, vagy legalább is nem eléggé hatékony. Különféle adókkal csökkenthetik azt a vásárló erőt, melyet az állam a háború kezdete óta a pénzkibocsátással teremtett. Ez az ut látszólag célravezető, ha az ember figyelembe veszi, hogy az árak felfelé-hajszolásában a vásárló erőknek ez a megsokasodása egyik főtenyező volt. Azonban az árcsöitkenés korántsem történik majd oly simán és természetszerűleg, mint öz áremelkedés. A legtöbb termelő és kereskedő áremeléssel hárítja majd át az adót. Mindenekelőtt azonban nehéz lesz rábírni a munkást arra, hogy beleegyezzék a munkabér kevesbitésébe, már pedig az árak kijegecesedésének mindig a munkabér a gerince. Az adóknak elsősorban az a célja, hogy szanálják pénzügyi helyzetünket, hogy a nem szolid, függő adósságokat megszüntessék, hogy az államháztartásban a szükségleti kiadásokat a bevétellel összhangba hozzák s meggátolják azt, hogy az állam csak ujabb és ujabb pénznyomással fedezze a kiadásait. Ha sikerülhetne ez a terv, kétségtelenül kedvező benyomást gyakorolhatna ez a külföldre s kedvezőn befolyásolná a váltóink árfolyamat is. Az eredmény azonban rendkivül kétes. Az államgazdasági termelést az adótörvények semmiesetre sem emelik. Az élelmiszerek és nyersanyagok szük voltát ezek meg nem javítják, ugy hogy az árak ezáltal ismét csak nőhetnek s a drágulás a pénzügyi szükségletet ismét csak emeli, ugy, hogy az állani a deficitből ki nem kerülhet s amig drágulás van a piacon, sddig a bankjegyforgalom korlátozása óriási veszedelmet képezne. Valutánk, pénzügyeink, államgazdaságunk valóságos meggyógyulását csak a termelés feltámadásától várhatjuk. A munka becsületének kell visszatérnie. A szocializmus azt állítja magáról, hogy a munka evangéliuma volna. Ha ez igy van, mért nevezi akkor Kautsky a kisgazdát .kuiiuráilan rabszolgának", mert minden napja kora reggeltől késő estig a göröngyéért küzdött verejtékes munkával folyt le. Aki ugy beszél, az nem ismeri a munka áldását, azt a lelki boldogságot, melyet a munka nyújt „Az emberélet 70 évig tart, de csak akkor édes ez az élet, ha fáradságos és munkás élet volt*. Nem dolgozhatjuk magunkat máskép a magasba, csak a munkaidő visszaállítása, a munkafegyelem újjászervezése. a munkanélküliek jobb beszervezése s a munkakényszer által. Javultak upyan a viszonyok, de a végleges gyógyulástól még messze vagyunk. Vagy talán még keményebb iskolára van a magvarnak szüksége ? Tőzsde. SZEGED, szeptembetf 23 Szegedi árfolyamok: Már induláskor nagy élénkség mutatkozott, mely egész idö alatt tartós volt. Különösen a márkát és dollárt keresték. Árfolyamok: Lei 5.79-5.82, Márka 4.98-5.11. Frank 19 70 —, Svájci frank —. .—, Dollár 297. 300.-, Napoleon 885.-.-, Líra —. .—, Rubel 3.18 .—, Szokol —. .—, Dinár —. .—, Léva —.—. Szeged-Csongrádi takptr. részv. 12100.—. Bodapes'l járó*'folyamok: Lei 540— 565, márka 480 515, font , fr. frank .—, sv. frank 47.50, dollár 290-310, Napoleon , lira 1270 -1315, rubel 310 - 330, sokol 380-410, kor. dinár 900-9W), fr. dinár 910-65, leva 442-480, osztrák - . ZÜRICH, szeptember23.(Nyitás.) Berlin lO'/t, Newvork 62J, Milano 26.70, Prága &•), Zágráb 525, Budapest 2.10, Bukarest 12.40, Bécs 2.75, osztrák bélyegzett 240. Szerkesztik: Dr. SZILASSY CÁSAR és VtMES ERIK). A szerkesztésért felelte: Dr. SZILASSV CÁSAR. Laptulajdonos: .SZEGED" lapkiaddvállalat r.-L Felelte kiadó: Or. SZALAY LÁSZLÓ. 5-ös számú Wertheimkassza eladó. PÁPAI órásüzlet, Iskola-u. 19. 198 Megnyilft! Lednltzkq Józsefné és Társa vasaon, thiffon, kaimász, nöi-, férfi-és gyerroekkeiengye áruháza Szeged, Kárász-utca 6. minőségű ecet-essenc és élesztő nagyban és kicsinyben kaphatok B6l|m Józsefnél. Zrínyi-utca 10. és Eötvös-utca 3. Ugyanott boroslto dók eladók. 195 LijoM) cigaretta Mm Jankovich Mihálynál = S'efed. Iskola-utca 19. 31 HOVtL7EK, JftEX; <CM>) nacvban és kiestnvben, Kjirl áraknál olcsóbhsn kaphatók I. kar . Károlyi utca 2. sr, alatti dohlnytőzadében r«S2±rM"SÍ •bot, mákot, Árpát, tengerit, zabot, repce éa heremagot veszünk BAKTA És KERTÉSZ Szent István-tér. »»• Telefon 17-05. Legízletesebb falatok! Ctáazárhus, főtt sonka, axalonna, fftW szeltek, libamáj éa töpörto, dinnye. gyümölcs stb. csemegefelék legkitűnőbb minőségben kaphatók „ZRÍNYI" élelmiszerüzletben, Zrínyi-utca IK. Balogh-palota. 178 ÁRJEGYZÉK "Mssparfcaus I. rendű Rizs, 1 kgr 80 kor. I. . Bnzakeménvitn, I kgr 70 I. , Pörkölt kávé, I kjjr 150 . I doboz Sardinia 15 . I. rendű Corp Cacao, 10 dkgr 24 „ L . Virtgtnéz, 1 k*r 80 . L . Burkon v árukor, 1 kgr 7U . és az összes fűszer- és csemege-áruk a legolcsóbb napi árban szerezhetők be HIRSCHL ÉS LÉDERER cégnél Telefon 413. Duf..lc»-Ur Teleion 413. Kocsilakkok As Telefon 14-09. Ftrntsz és lerpenltB zománcok Ftrntsz és lerpenltB O Hfl&HSZ és RITTER festékkereskedése Szeged, Szent István-tér2. -í S? üo «T Gép- és Henger olaj 216 Háztartási cikkek Gép- és Henger olaj Teleton 14-09. Háztartási cikkek VAS DÁNIEL Veszek babot, műkőt, zabot, tengerit, kölest 180 és mindennemű termenij&rut Raktár: Madách-utca 7. Naponta friss tea-vaj, dinnye, kitűnő málnaszörp legolcsóbban kapható Kürt Lipót csemegeüzletében 237 Kelemen utca. Telefon ^01. Finom hentesaruk SKKe^!™^ * aasvrm«« IIVIII>VV/UI MI\ Nagybani elárusitás és füstölteié* a telepei., Tisza Laios-körut 72. — ^ P*>atfil Pól DC Kicsinybeni elárusitás Kelemen-utca 12. £ • «•• • Kxtxtt k05Zí?mik Ba'jos Elit Utódainál nOTOTF PfnAt"rák Üzlf: Tisza Lajos-körut 32. habátok Gyár: Iskola-utca 20. sz. sz. 41 MANDEL kocsigyár, Béke-utca 10. TeUfoa 473 Famegmunkáló osztály. Hajló-kocsik, homokfutó, K nagy választékban gazdasági és féderes — kaphatók. 210 TrAljlajils Af n.lr férfiöltönyök, nöt ruhák, szőrmék, boák, muffok, I w11R3KjuXUK J csipke- és szox etfiiggönyök vegyileg tisztítása. Plüss- és bársonykabátok gözöiése. Gyéipj n|| kötött kabátok, sálak, gyapjukendők bármilyen szerűen készül. nagy mennyiségben is, minta utSni festés* szak ruhák 24 óra alatt egészben festetnek feketére. kelmefestő és vegytisztisztitó ipartelepén 214 Majitca 11 - FiiUiletrt: ssszg-üsri 'SSSSS ? Fióküzlet vidéken: KISKUNFÉLEGYHÁZA, Kossuth-utca 9. szám. IfillftnlAIIACttMlI A festésre és tisztításra adott tillioniegesseg - érfiruhák kívánatra gondosa* ki is javíttatnak. Kisebb iavitás teljesen díjtalan! MeglepS olcsó *rak I Nyomatott a DétaMgyaramtág hírfa*- és •yomdavaltalainal Petófi-sugárnt 1.