Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-22 / 31. szám

Szeged, 1920 szeptember 22. Ara I k Szerda, I. évf., 31. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Ejry évre 280 kor- | Negyedévre 70 kor. Fél évre 140 Ctv •'óra 25 Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. KSIcaey-ntca 6. * Telefon 13-33. A kis ántánt. BUDAPEST, szeptember 21. (cvs) A szomszédaink proklamálták a kis ántánt-ot. Valami ujat, valami meglepőt, valami félelmeteset eszel nem teremtettek, csak nyilvánosságra kozták azt, ami titokban már úgyis megvolt, dobra Ütötték azt, ami diplomáciai egyezkedésekben és tár­gyalásokon eddig fixirozódott s amit a látó eddig is láthatott, a halló eddig is hallhatott, ami minden megnyilvá­nulásban érzékelhető volt eddig is. Hogy ez az érdek-összefüződés megtörténik, hogy a rablott s az igaztalanul szerzett zsákmány meg­tartásának és biztosilásának törek­vése a közös érdekaeket egybe fogja kapcsolni, — azt minden gondol­kodó ember dőre láthatta; előre látta ezt és számolt ezíel a kormá­nyunk, előre látta és figyelembe vette ezt a gazdasági életűnk intéző­sége is. A kis ántánt proklamálásának aggasztó jelentősége tehát nincsen — nem egyéb az, mint a már létesített érdekcsoportosulásnak a nyilvános­ság előtt való leleplezése, nem egyéb az, mint az érdekek összehangolt húrjainak a világ hallatára megütött harmonikus akkordja. Hogy ez az akkord animozus színezeténél fogva reánk — magyarokra — furcsa be­nyomást tesz, magát a tényt: a rég kéaz, de most kinyilatkoztatott tényt magát nem teszi súlyosabbá. A kis ánlánt fennállásának hang­súlyozását egy körülmény tette és tehette szükségessé: az, hogy a nagy ántánt mumuskép való kijátszása lehelellenné vált. Lucifer nem akart megjelenni az idézésre, hát megpró­báljak az ijesztgetést valami papír­masé ördöggel. De van még egy örvendetes eshe­tőség. Az érdekközösség természetes kapcsolata amúgy is megvolt a ha­zánk testéből gazdagodott kis-hatal­roak között s ez az érdekközösség — ha kifelé nem ölt formát — sokkal erósebb és kötelezöbb, mint igy : hangsúlyozottan. A hallgatólagos akkordirozás nem képezheti vita tárgyát, mig a hivatalos színezetű, egyezségszerü összeállás kritika alá kerül. Sok emberen segítünk, ha az bajba kerül, ha más okból nem is, de humanitásból, de nem minden emberrel egyezünk meg már a baj előtt, hogy miképen is cselekszünk, ba az egyikünk beléjut a bajba. S Románia részéről, melyet az érdeke a többi szomszéd állam szférájában tart, már tapasztalható is a huzódozás. (Itt három sort törölt a cenzúra ) Annyi azonban bizonyos, hogy ez az uj külpolitikai alakulat Magyar­országra uj helyzetet nem teremtett K a kormánynak álláspontja ma is csak az, ami eddig volt: gazdasági és politikai iétlehetöségünknek fel­tartása és biztosítása (Ití három sort törölt a cenzúra.) Az osztrák keresztényszocialisták ellenzik Nyugatmagyarország annek&zióját. BUDAPEST, szept. 21. A Nemzeti Sajtóiroda jelenti: Dr. Mataja.zz osztrák keresztényszocialisták vezére, egy ujságiró előtt a nvugalmagyar­országi kérdésre vonatkozóan ezt mondta : Nem tartom szerencsésnek, hogy olyan kis ország, mint Ausztria, az agresszív politika utján haladjon. Az újságírónak azon kérdésére, igaz-e, hogy a bécsi keresztényszocialista­párt nem ragaszkodik Nyugatmagyarországhoz, sót ellenzi az anneksziót, Mataja kijelentelte, hogy ebben az ügyben fontos tárgyalásokat folytat Bleyer Jakab miniszterrel és mái politikai személyiségekkel, a kérdés minél kedvezőbb megoldása érdekében. Millerand a francia elnökjelölt. Jonnard nem vállalja a jelöltséget, Clemenceau — Jávába utazik. Deschanelt elmegyógyintézetbe azáflitják. PÁRIS, szept 21. (M. T. I) A Havas-irodának módjában van közölni, hogy Millerand miniszterelnök elfogadja a közlársaság elnöki méltóságára való jelöltetését. A Pesti Napló-nzk jelentik Bécs- \ személyi változás a külügyek veze­ből: A francia nemzetgyí lést, amely megválasztja az uj elnököt, 23-ra hivták össze. Mint a félhivatalos Havas-iroda közli, Millerand mi­niszterelnök elfogadta a köztársasági elnök méltóságára való jelölését. Jonnard, aki Millerand mellett a legkomolyabb jelölt letl volna, előre kijelentette, hogy nem jelölteti ma­gát, ha Millerand elfogadja a jelölést. Millerand megválasztása előrelátha­tólag egyhangú lesz. Millerand eredeti elutasító magatartását azzal indokolta meg, hogy nem való neki az elnök reprezentatív állása, ő maga egyrészt egyszerű, másrészt pedig nyugtalan és ideges viselkedésével nem jól festene mint elnök, nem tudná ezt a tisztséget a kellő méltó­sággal betölteni. Egyébként az a véleménye, hogy az Angliával és Olaszországgal folyamatban levő rendkívül fontos tárgyalásokra való tekintette', most nem ajánlatos tésében. A szocialisták edd g minden elnökválasztáson külön jelöltet állí­tottak fel. hogy megállapítsák szava­zataik számát. Hir szerint ez alka­lommal nem lesz szocialista jelölt, mert a szocialisták a 800 szavazat közül csak 65-tel rendelkeznek. Cle­menceau. akitől megkérdettek, mi az ő álláspontja az elnökválasztásra vonatkozóan, azt felelte, hogy neki semmi köze a dologhoz, ő eredeti programjához képest szerdán hajóra száll, hogy Jáva-szigetére utazzon. A mostani elnölcválasztó nemzetgyű­lés lesz az első, anelyen Clemenceau nem vesz részt. Deschanel állapotára vonatkozóan a Temps azt irja, hogy a volt elnö­köt elmegyógyintézetbe viszik, mig a Matin szerint külön őrizni kell ugyan Deschanelt, de tébolydába való el­helyezése nem szükséges, hanem orvosai tanácsára délfranciaországi birtokára való utazása ajánlatos. BÉCS, szept. 21. (M. T. I.) A Neue Freie Presse-nek jelentik Páris­ból: A nap eseménye Millerand miniszterelnöknek az az elhatározása, hogy elvállalja a köztársaság elnökségére való jelölést. Ma délelőtt a miniszterelnököt sorra felkeresték Aragon, a republikánus demokrata frak­ció elnöke, majd Briand és Bartou, akik még egyszer kijelentették előtte azokat az okokat, amelyek nézetük szerint kívánatossá teszik, hogy Mille­rand beleegyezzék a jelölésbe. Ratifikálják a cseh-jugoszláv szövetséget. BELGRÁD, szepf. 21. (Magyar Kurir) A Délszláv Távirati Ügynök­bég híradása szerint a jugoszláv minisztertanács jóváhagyta a Cseh­szlovákiával kötött szövetségi szerződést, melyet most már a parlament elé terjesztenek ratifikálás végett. • * i-nmm~n •nmm-inn.in.i Ausztria nem csatlakozhat Németországhoz. PÁPIS, szept. 21. (M. T. I.) Az Accion Francois rámutat arra, hogy az osztrák nemzetgyűlés az uj vá­lasztásokkal egyidejűleg népszavazást akar megejteni a Németországhoz való csatlakozás kérdésében. Hogy a népszavazás során igenlő vála­szokra számítanak, az nyilvánvaló ugy a keresztényszocialista, mint a szociáldemokrata vezéreknek pro­grambeszédeiből. Ilyen manifesztáció azonban ellentétben áll a békeszer­ződéssel, mely eltiltja a csatlakozást. Aucztria emlékezetébe kell idézni, hogy a versaillesi békeszerződésnek 80. szakasza nem az egyetlen eszköz arra, hogy Németország kialakulását megakadalyozzák. Bolsevista gaztett volt a newyorki bombamerénylet. AMSTERDAM, szept. 20. (M. T. I.) Newyorki tudósítás szerint teljesen kizárt dolog, hogy a Valsíreetten történt robbanás véletlenségből szár­mazott volna. Az amerikaiak tudják, hogy a bobeviki agitáció az Egyesült­Államok központjában is folyik. A A Valstreet közelében levő egyik levélszekrényben három perccel elúbb kommunista röpcédulát találtak, melyre ez volt írva: Vége türelmünk­nek, bocsássátok szabadon a poli­tikai foglyokat, mert különben meg­haltok ! Aláírva : Az amerikai harco­sok. Az elfogott Edvin kijelentette, hogy a legközelebbi bombát Wilson elnöknek szánta. HÁGA, szept. 21. (Bud. Tud.) Newyorkból jelentik: A Morgan­bankház ellen történt merényletről kiadott hivatalos jelentések szerint a halottik száma 41, a súlyosan se­besülteké 76. A letartóztatottak kö­zül részletes vallomást kettő tett. A vallomásokból a merénylet politikai jellege tűnik ki. Eddig 11 embert tartóztattak le, közülük 3 orosz és 2 ir. WASHINGTON, szept. 21. (M. T. I.) A rendőrség a sant-franciscoi sétatéren pokolgépet talált. Bolacvikiek és ukránok heves harca. BUDAPEST, szepf. 21. (M. T. 1.) Kopenhágából jelenlik: A lett táv­irati ügynökség jelentése szerint a bolsevikiek harca az ukránok ellen íendkivül heves. A Dnyeprosz— Ojusz uitrán gazdasági szervezetet kommunizálták és a volt tisztviselők közül 80-at agyonlőttek, köztük Klinovitz volt ukrán pénzügyminisz­tert és az odesszai Leszámitolóbank igazgatóját is. Az olasz munkáskérdés. RÓMA, szept. i9. (M. T. I. Ste­fani.) Giolitti miniszterelnök a nagy­iparosok és munkások kiküldötteivel a következő rendeletet adta ki: Pa­ritásos alapon álló bizottság alakí­tandó, amelybe hat tagot az általá­nos munkásszövetség, másik hatot pedig az általános iparosszövetség jelöl ki. A bizottság javaslatot dol­goz ki, amely alkalmas arra, hogy abból a kormány kész törvényjavas­latot készítsen, amely szerint az üzemek azon az alapon szerveztes­senek, hogy a munkások résztvesz­nek azok műszaki és pénzügyi ellen­őrzésében és igazgatásában. Ugyanez a bizottság tesz javaslatokat a munkarend fentartása, valamint a munkások felvétele és elbocsátása tárgyában. A munkások visszatérnek munkahelyeikre, ha azonban vala­mely üzemben a munkások és fö­lötteseik nem tudnának tovább együtt dolgozni, ugy bizottság alakul, amely­ben a megfelelő vállalatban dolgozó munkások és a vállalat tulajdonosa 2—2 taggal képviseltetik magukat és ez állapítja meg a szükséges intézkedéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom